Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
N Harmadfélszázan a járás egészségügyéért SÓT HÍJÁN kettőszázötven azoknak a száma, akika' P' ttngyösi járás lakosságának egészsége fölött őrködnek. i>ondozzák és ápolják őket a bölcsődéktől kezdve az öregek napközi otthonáig bezáróan a különböző intézményekben is. Önmagában az idézett adat nem mond semmit. Csak akkor alkalmas bármiféle tájékoztatásra. ha a. szám mögött meghúzódó tevékenységet vizsgáljuk még, ha ennek az erőfeszítésnek az eredményét igyekszünk felvázolni. Ennek a munkának a tárgyi feltételei nagyon fontosak. Ezért is jó az, hogy valamennyi orvosi körzetet állami épületben helyezték el. Egy évvel korábban még két orvos látta el a betegeit a saját házában. Mátraszent- ifnrén most fáradoznak a község vezetői azért, hogy rendelő és orvosi lakás céljára megvásároljanak egy házat. Az abasáriak nem jártak szerencsével a második körzetük kialakításában, mert a megvett épületből a lakót még nem sikerült kiköltöztetniük. Ezért ház már van, de az orvosi körzetet nem tudják hol elhelyezni. Elég kényelmetlen helyzet a mátraszentistváni, ahol az orvos az autóbuszállomás váróhelyiségét kénytelen rendelő céljára használni. Lőrinciben még ebben a tervidőszakban megépítik a tervek szerint az új egészség- ügyi kombinátot. Két orvosi munkahely, valamint gyógyszertár kap majd benne helyet, az emeletén pedig szolgálati lakások lesznek az orvosok és a gyógyszerész részére. Gyöngyöspatán, Gyöm- gyösorosziban és Zagyvaszántón most épül az új orvosi rendelő. Kicsik a rendelők Domoszlón, az abasári I-es és a lőrinci I-es körzetekben. A RENDELŐK felszerelése ellen azonban sehol sem lehet kifogást emelni. A szükséges műszerek és bútorok a rendelkezésre állnak. A 34 orvosi körzet közül háromhoz csatoltak más községet, így Detkhez Ludast, Vécshez Kisnánát, Visontá- hoz pedig Halmajugrát, De ezekben a községekben is megfelelően felszerelt rendelők várják az orvost és a betegeket. Galyatetőn a SZOT- üdülőben vizsgálja meg a pácienseit a mátraszentimrei körzeti orvos. Üzemi orvosi szolgálatot hat helyen szerveztek. Valamennyi orvosnak szolgálati lakást biztosítottak. Igaz, a lőrinci I-es körzeti és avisz- neki orvos a tanácsházán lakik. Nincs betöltve az abasári II-es körzeten kívül a pető- fibányai Il-es körzet és a . szűcsi körzet orvosi állása. Talán kevesebb, figyelmet fordítunk a körzeti ápolónők tevékenységére. pedig ők fontos, szerepet töltenek be, mert ők gondoskodnak a betegekről olyankor, amikor az orvosra még várni keli. Elsősegélyt nyújthatnak, tanácsot adhatnak az orvos megérkezéséig. Ezért is fontos, hogy az ápolónő helyben lakjék. Hogy szervezeti kiépítésük teljes legyen, még a viszneki körzeti ápolónői állást kell megteremteni, amihez a szükséges teendőket már megtelték az illetékesek. Helyben lakó ápolónő is volna erre az állásra. Jó volna, ha Abasáron a II-es körzetben legalább az ápolónői állást betöltenek addig is. amíg az orvos ebben a körzetben működni kezd. OKVOSlRNOKI beosztásban nyolc orvosféleség és hozzátartozó dolgozik. A hatóságok nem szívesen alkalmaznak családtagokat ebben az állásban, mert azokat sokszor a háztartási teendők elvonják fizetett feladataik ellátásától, és ha az írásbeli munkát az orvos végzi el, kevesebb ideje jut a betegekre. Ilyen esetben a munkafegyelem szempontjából is visz- szás a helyzet, mert az orvosírnok a fizetését el nem végzett munkáért veszi fel. Anya- és gyermekvédelmi feladatot 33 gondozási kör lát el. Szűcsi kivételével valamennyi rendelkezik tanácsadó helyiséggel. Itt az orvosi rendelőben segíti a csecsemők nevelését a védőnő. A kicsik egészségének megóvása szempontjából nem a legkedvezőbb ez a megoldás. Korszerűsíteni kell a tanácsadó helyiséget Detken, ahol elég szűk, és nem megfelelő a gyöngyösoroszi és a gyöngyöstarjáni. Felújítást igényel a nagyrédei, Márkáson pedig a tanácsháza építkezése miatt lebontották a helyiséget, és az új itt még nem készült el. Gond az is, hogy hat védőnőnek nem tudnak helyben lakást biztosítani. Ennek káros következményeit nem kell részletezni. A csányi és a vámo&györki szociális otthonok dolgozói részére nincsenek meg az öltözők és a fürdők. A járás két bölcsődéjében nem kell ezzel a gonddal bajlódniuk a felettes szerveknek. Hat községben működik öregek napközi otthona. Egy vezető és egy kisegítő munkakört betöltő személy gondoskodik itt az öregekről. Az elmondottakból bizonyára kitűnik, hogy a gyöngyösi járás lakói általában elégedettek lehetnek azzal a gondoskodással, amit tapasztalhatnak egészségük védelmében a tanácsi szervek részéről is, közvetlenül pedig az orvosok, ápoló- és védőnők személyes, tevékenységén keresztül. Azt is megnyugvással állapíthatják meg, hogy a még meglevő esetleges hiányosságokat mielőbb igyekszenek megszüntetni 'a hatóságok. LEHET AZONBAN bármilyen kiváló az orvos, kifogástalan az apparátus és hiánytalan a műszerezettség, az egészségünk védelmében mégis mihdannyiunknak pótolhatatlan személyes tennivalóink vannak. Érdemes ezt is figyelmünkbe vésni. (unit.) Tanuk az Ele'int ideából Háromszor állt már bíróság előtt Molnár Lajos. Először társadalmi tulajdon terhére elkövetett lopásért, másodszor tartási kötelezettség elmulasztásáért, legutóbb pedig öreg édesanyját verte félholtra. Kitöltött büntetése másfél esztendő. Folytatja ezt a ..példás" sorozatot? Alighanem! De nézzük a fejleményeket. Mi történt az Elefánt utca 20. szám alatti portán -a családfő legutóbbi szabadulása óta? Jelentkeznek - a szomszédok Az egész környéket feldúló ribilliókat a szomszédok jelezték. Előbb' a Hatvani Városi; Tanácsnak, majd pedig a rendőrkapitányságnak. Szenvedő fél: öt kiskorú gyerek. Három Molnárné előző házasságából, kettő 1 a HAZAFELÉ (Kiss Béla felv.) mostaniból. A legidősebb 12 éves, a legkisebb éppenhogy , jár még. Részlet Szabó Józsefié tanúvallomásából: öt éve ismerem Molnárékat! A férjnek sose volt rendes munkahelye, az asszony is csak otthon tesz-vesz ... Hanem inni, dorbézolni tudnak. Az ember ilyenkor, italos, állapotban, üti-veri gyerekeit, akik rongyosan, éhesen, magukra hagyatva vannak otthonukban. Számtalanszor jöttek ezek az apróságok hozzám egy karéj kenyérért. De látván éhüket, segítik őket olykor a többi szomszédok is. Elvégre emberek vagyunk, nem nézhetjük, hogy szemünk láttára el-, pusztuljanak vagy megrokkanjanak ... A mgsik szomszéd, Berecz- ky Jánosáé így beszél: Különösen a kis Ilonkát sajnálom! Az asszony első házasságából való, ezért még jobban elhanyagolják. Intézetben volt. Majd hazahozták onnan, hogy ne'kell- jen érette fizetni. Az asszony különben felszedi első férjétől az ezren felüli tartásdíjat! Hogy mi ennek a pénznek a sorsa? Mint a férj alkalmi jövedelméé! Nagy része borra, pálinkára megy. Még a városi tanácstól kapott szociális segélyt is elitták... Magyar LÁszióné, az Elefánt utca 18-ból: Használt ruhát adtam a Molnár gyerekeknek, hogy legalább az utcára mehessenek! Szóval, mi igazán segítettünk. De most már cselekedjék a hatóság, védje meg őket a teljes zülléstől. Ilyen szülők mellett mi lesz belőlük? Amikor Ilonka fejét beverték, sapkát húzott rá az * anyjuk, hogy ne vegyük észre ... „A férjem is verte őket" Moínár Lajosné született Bódi » Rozália, különösebb megbánást nem tanúsít ' a kihallgatás során. Elismeri a gyakori ittasságot, meg hogy kétszer is kaplak szociális segélyt, amiből az ember elelvett italra. De a kegyetlen bánásmód dolgában osztozkodik. — A férjem is verte őket, ha rosszak voltak, meg ami. kor kellett! Hogy ittas, lett volna ilyenkor? Hát be-be- rúgbtt, nem tagadom ... 'Molnár Lajos - feleségét okolja a történtekért: — Hiába adtam haza pénzt alkalmi munkákból, ha egyszer nem főzött a gyerekeknek! Meg aztán, tudják, miért haragudtam meg rá egyszer istenigazából? Szó nélkül eladta a csirkéket! Bevallom, egy darab téglával a kezemben csúnyán megkergettem érte. De ennek is csak én ittam meg a ievét. Négyszáz forintra megbírságoltak a rendőrségen ... Hát, igen! Szeretem az italt. Meg is -szóm. Hanem most már változtatok a dolgokon, ígérem, mai nappal rendes munkát vállalok, s nagyon mérsékelem magamat... Ifjúság elleni bűncselekmény Ugyan, ki Jiiszi el ezeket a szavakat Molnár Lajosnak? Talán ő maga sem. Nemegyszer meggyűlt már baja a rendőrséggel. A szomszédok évek óta intik, figyelmeztetik embertelensége miatt. Mégis maradt minden a régiben. A vizsgálati jegyzőkönyvek lezárása után nem is tehet mást az eljáró rendőrtisztviselő: a részeges, családját gyötrő férj és jeleség ügyét, vádemelési, javaslattal, átküldi Hatvan város ügyészének. A bűn- cselekmény megnevezése: if* jóság elleni vétség. Mielőtt azonban pontot tennénk e rendőrségi krónika végére, egy érdekes momentumról npg kell emlékeznünk! Sokszor elhangzott a vád, ’ hogy korunk társadalma sokszor közömbösen elmegy olyan jelenségek mellett, amelyekre fel kellene figyelnie,, amelyeknek kifejlődését, káros eltorzu- " lásál megakadályozhatná. Ügy véljük, az Elefánt utcai ügyben Molúárék szomszédai ellene szólnak az ilyesféle vádnak. Beavatkozásuk a társadalmat jobbító szándék szép, követendő példája, Amiért elismerés jár. Moldvay Győző t/WWiAAAA/V\ V■A^/vVW\AAA/'vVVVv\VvAA/vVv\ ' •, . . \\\\'vAAWAAAWv\AAAVWvVVWVV\VVv W\, V'v\ ^/VVW^vVVWv^AA^^^^^AWW\ VWSA Mit kell tudni a jogról ? A TIT hatvani városi szervezetének terveiből Mesterházi Lajos: A százéves Budapest *> Gazdasági és kulturális központ Hatvanban és a körzetéhez tartozó községekben gazdag programú ismeretterjesztési évadra készül ezekben a na-1 pókban a TIT városi szervezetének jogi szakcsoportja. Az idén elkészült tervekben ismét szerepel a . Hatvani Városi Bíróság mellé megválasztott népi ülnökök részére tartandó előadássorozat, az ülnökakadémia. A középiskolákban is tartanak majd ismeretterjesztő előadásokat a szakcsoport tagjai, a kollégiumokban pedig kerekasztal- beszélgetéseket rendeznek a fiatalokat leginkább érdeklő kérdésekről. A beszélgetőpartnerek között a bírókon, ügyészeken kívül pe-: dagógusok és orvosok is! lesznek. Az ismeretterjeszté- ! si évad terveiben szerepel: továbbá, hogy a középisko-! Iákban végző fiatalok szá-1 mára — egy-egy bírósági i tárgyalás meghalgatása után — vitafórumot rendeznek. Eljutnak a jogi szakcsoport tagjai az évad során Boldogra, Herédre és Nagykökényesre is, hogy a helyszínen adjana kválaszt a vitás jogi kérdésekre. (T.) Helyreállították a simontornyai várat A simontornyai vár helyreállítása befejeződött, de az értékes műemlék környezetében még jó néhány épület vár rekonstrukcióra, vagy lebontásra. A műemlékhez illő környezet kialakítása ér-, dekében a Tolna megyei tanács, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos .Műemléki Felügyelőség tervpályázatot hirdetett a simontornyai vár környékének rendezésére. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az. Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s a ■ kész terveket december 4-ig • kell postán elküldeni a Tolna megyei tanácsnak. A leg- jobb tervek díjazására és : megvásárlására 220 ezer fo- : rinlot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb de-: cember 22-ig hirdeti ki a ; páiiazat eredményét. A városegyesítés után elsősorban az ipar indult fejlődésnek, a gyors népesség-növekedés is főként az ipari munkaalkalmak bővülésének köszönhető. Az európai fejlődéstől csaknem egy évszázaddal elmaradt, feudális Magyarország a múlt század derekán egy időre Európa „Amerikája” lett. Itt támadt hirtelen a legnagyob szükség bátor vállalkozókra és ügyes szakmunkäsokra. S itt kínálta a nincstelen parasztnépesség a legolcsóbb — csaknem gyarmati színvonalú — napszámos-munkaerőt. A budapesti ipar nagymértékben külföldi leányvállal- kozások'ból származott, s egy majdnem teljesen nyersanyaghiányos környezetben, pusztán a jó közlekedési lehetőségekre és az olcsó munkaerőre alapozva, néhány évtized alatt olyan ipari poli- kultúra alakult ki, amelyben úgyszólván minden ágazatot megtalálunk.1 A gyors budapesti fejlődés rikító ellentétbe került az ország más területein tapasztalható stagnálással. Még a felszabadulás után is spkáig Budapest adta az egész magyar ipari termelés több mint 40 százalékát. A Szocialista politika szem- befordult ezzel a túlkoncentráló tendenciával, igyekezett és igyekszik minél több munkaalkalmat teremteni vidéken, a létesítményekkel megközelíteni a kínálkozó munkaerőt. Ugyanakkor, különösen az utolsó évtizedben, igyekszik a budapesti ipari polikultúrát az ország természetes adottságainak megfelelően, ahogy a közgazdászok mondják, „szelektíven fejleszteni”. Ma a budapesti ipar a magyar ipari termelésnek „csupán” egyharma- dát adja. Volumenét tekintve, persze, ez is jóval több a korábbi 40—45 százaléknál! És különös jelentőségre tettek szert azok az iparágak, amelyek fajlagosan kevéssé nyersanyag-, inkább munkaerő-igényesek. Tehát a már említett közlekedés-gépipari ágakon kívül a távközlési, finommechanikai iparágak, a vegyipar, különösen a gyógyszeripar, az elektromos és elektronikai ipar. Változatlanul tartja rangját az ősi és hazai adottságokon alapuló budapesti élelmiszeripar is. Kevesen tudják, hogy Budapest mezőgazdasági város, sőt, Magyarország legnagyobb mezővárosa. Néhány ágazatban, az intenzív állattenyésztésben, az exportunkban is jelentős virágtermesztésben nagyszerű eredményeket ért el Budapest mezőgazdasága. Talán nem szükséges részletezni Budapest szerepét az ország kulturális életében. Itt székel a Magyar Tudományos Akadémia, itt működnek filmgyáraink, vezető színházaink, könyvkiadóink. Itt van az ország sajtó-, a rádió- és televízió-központja. Budapesten a legmagasabba továbbtanulási arány. Az általános iskola elvégzése után itt áll a tanuló ifjúság rendelkezésére a legszélesebb és a legdifferenciáltabb középiskolai rendszer. A tíz egyetemen és egyetemi rangú főiskolán mintegy félszázezer diák tanul, az ország minden tájáról. Budapest mint „iskolaváros” is tehát országos jelentőségű. De nevezhetnénk Budapestet fürdővárosnak is. Hetvenöt gyógyforrása a legkülönfélébb hőfokú, és összetételű vizeket ontja. Olyanokat, amelyek közül másutt egyetlenre is világhírű gyógyüdülőhely települne. Nem utolsósorban ez a magyarázata annak, hogy Budapest Európa egyik legkeresettebb turisztikai centruma. Évente két és fél—(hárommillió külföldi keresi fel, s ezek általában jó élményekkel mennek haza. A turistaforgalom évről évre növekszik, ez azon-; ban nem csupán gyógyvizeinknek, nem is elsősorban a sokat emlegetett magyar vendégszeretetnek és magyar konyhának köszönhető, hanem talán némiképp a természeti adottságokra is épülő, különösen szép városképnek, s nem utolsósorban értékes közgyűjteményeinknek es műemlékeinknek. A középkor óta sokszor emlegetik úgy Budát, Pest-Budát, Budapestet, mint Európa legszebb városát. Ne legyünk önhittek! Elégedjünk meg vele, hogy tájával, hegyeiről kitáruló panorámáival, s különösen dunai látképével, hídjaival, Budapest Európa egyik legszebb városa. A műemlékekről szólván: Budapestnek nincs egy világ- rangú műemléke, vagy műemléki városrésze. A történelem itt rengeteg katasztrófával járt. Hiszen csak legutóbb, az 1944—45-ös ostromban is elpusztult az épületek több mint egynegyede, mégpedig jórészt a. városmagban. Mint műemléki együttes jelenti Budapest különlegességét az európai fővárosok között; neandervölgyi település föltárt nyomai; egy római kori nagyváros középületeinek, templomainak, lakóházainak maradványai; a Várnegyedben egy későromán és gótikus alapokon fölépült barokk város; a XIX. század építészeti stílusainak egy-egy kimagasló alkotása, karakteres építészeknek keze nyoma, mint Ybl és Lechner; s magának az együttesnek a harmóniája; egy sajátságos módon a történelem változásait idéző „épitéstörtóneti skanzen”. Óbudán, Budán s a pesti városmagban az, ami a hozzáértőt csakúgy vonzza ide, mint a laikust. Az emberi sorsot, tragédiákat és elszánt újrakezdéseket idéző köveivel, s hozzá mai élénkségével Budapest alighanem Európa egyik legérdekesebb városa, (Lolytaljüátd
