Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-21 / 223. szám
fZác/l^ KOSSUTH 3.IS Népi muzsika 8.37 Riiclióegyetem 9.02 Berlioz: Beatrix és Benedek Kétielv. vígúpera 10.05 lskolaradió 11.10 r Uvószene 12.20 Ki uyer ma? 12.35 Melödlakoktéi 11.22 Zenesjáték részi. 14.39 A grúz költészet. U. 15.10 Zengjen a dalunk 13.40 Hubermann iicgcdül 10.05 Betűit-kalendárium 10.10 Cigánydalok 16.35 Versek 10.40 Zzolnal Hédi énekel 17.05 Kodály-míívek 17.25 Szerkesztői szoba... 17.30 Könnyűzene 48.10 Vétkes volt. Hangjáték 18.48 Zenéről tíz percben 19.25 Kritikusok fóruma 19.35 Zenekari hangverseny 21.15 Gerillák és terroristák 21.45 Verbunkosmuzsika 22.30 Sztravinszkij: Pulclnelta- szvlt 22.56 ltádlójelcnetek 21.26 Nóták o.io Brahms: Siratóének PETŐFI 8.05 9.03 9.40 12.00 12.30 13.03 13.20 18.10 18.40 19.00 19.24 19.44 20.28 22.36 23.15 Mozart*. Haffner-szerenád Nóták Elbeszélés Könnyűzenei híradó Koloiatúrszoprán áriák Miskolci stúdió Debussy-prelüdök Ifjúsági ranedvú kettőtől hatig. .. Hangverseny a stúdióban A históriák forrásánál Zenés esték Ezterházán Népi zene Mit olvastunk a Béke és Szocializmus c. folyóiratban? A Szent Johannától a Macskajátékig Operettrészl. Rossini: Bruchino úr. Részi. 9.80 17.25 17.30 18.00 13.40 19.20 19.30 20.00 21.25 22.05 MAGYAR ITV Hírek Tíze» Túliak Társasága Riportmüsor Gondolatok az agyról. IV. Esti mese Tv-liíradó A rézkancaó. Magyarul b. amerikai film Amíg az idegen forog. Riportfilm Tv-híradó POZSONYI 9.20 A lány és a galambok. Tv-játék i 10.35 Irina Bogácsévá énekel 18.10 Zenés műsor 19.00 és 21.40 Tv-híradó 19.30 Julius Fucik nyomában Szovjetunióban 20.00 A farkasok árnyékában. Tv-sorozat. Aranykincs őwse# ] EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon. 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor Fuss, hogy utólérjenek. . . Színes, zenés magyar filmvígjáték Főszereplő: Zalatnay Sarolta EGRI BRODY (Telefon: 14—07) Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor A tanú eltűnik Színes szovjet film GYÖNGYÖSI PUSKIN A betyárkapitány kincse GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A jövő emlékei HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mackenna aranya (Felemelt helyórak) FÜZESABONY Sztrogof Mihály LŐRINCI Hyppolit, a lakáj ŐSEGEI iíBVELET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajesy-Zsilinszky utcai rendemben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon; 17-27). ¥*» Hevesrö Heves nagyközség tanácsülésén legutóbb nemcsak a tanácstagok vettek részt, hanem több, a községben működő üzem vezetője is. A tanácsülés első napirendi pontjaként Holló József elnökhelyettes számolt be a 'tanács alá nem rendelt szervekkel 1971-ben kötött együttműködési megállapodás teljesítéséről A hozzászólások és a beszámoló is tükrözte, hogy a tervet teljesítették, így lemaradás nem volt. Dr. Jetei Zoltán megyei tanácstag a választás óta végzett munkájáról adott ázámot a nagyközség tanácsának. A tanácsülés a tanácstagok javaslataival, indítványaival ért véget. Tóth Mária Gyöngyösről 1972. Január 1-től lett fenntartója a gyöngyösi Könyvtárnak a városi tanács, A könyvtár azonban továbbra is végzi járási szakfelügyeleti tevékenységet, ez 33 község könyvtári munkájának folyamatos ellenőrzését jelenti. Az eltelt időszak tevékenységéről, a könyviári munka problémairól tartott összevont munkaértekezletet a városi tanács művelődésügyi osztálya, a városi-járási könyvtár dolgozóival közösen. A tanácskozáson részt vettek a megyei és járási szak- igazgatási szervek képviselői is. A művelődésügyi osztály átfogó vizsgálata során az intézmény munkarendjével, az állomány fejlesztésével, az olvasómozgalom alakulásával és a hálózati munkával foglalkozott. Ennek során értékes javaslatot tettek a további eredményes munka érdekében. A központi könyvtár mellett a gyermekrészleg, a mátralüredi és a VI. sz. általános iskolában einelyzett fiókkönyvtár all a gyöngyösi olvasók rendelkezésére. A beszámoló és a vizsgálati anyag megállapította, hogy az utóbbi években megmutatkozó nagyarányú igényeknek, a jelenleg: könyvtárhálózat csak nagy erőfeszítéssel tud eleget tenni. A déli városrész megépülése sürgető feladatként szabja meg a kulturális intézmények kialakítását ezeken a területeken is. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a peremkerületi részek is rendelkezzenek meg teleld könyvtári szolgáltató egysegekkel. 1973. január elsejével lép a könyvtárhálózat sorába az északi városrészen kialakított fiók- könyvtár, amely a IV, számú iskolában kerül átadásra. Az átvétel után a városi tanács nagy gondot fordít a könyvtári állomány fejlesztésére, a beszerzendő irodalmi anyag minőségi szintjének emelésére. 1972-ben mintegy 100 000 forintot fordított könyvvásárlásra és mintegy 50 ezer forintot a szakmai felszerelések és bútorzat pótlására. Január 1-től két könyvtáros beállításával javultak a személyi feltételek is. A könyvtári dolgozók szakmai felkészültségét vizsgálva megállapította a szakfelügyelet, hogy' a meglehetősen nehéz körülmények ellenére igyekeznek eleget tenni feladatuknak. A városi tanács 1973 első felében vb-ülésen tárgyalja majd a könyvtár munkáját. Ehhez jelentett előkészítést és segítséget. a művelődési osztály jelenlegi felmérése. Baranyi Imre gyűlésen. pártcsoport-érte kezleten beszéltek a két szó vetkezet egyesítéséről. Végül is mind a két községben minden fórumon hangot adtak annak az elképzelésnek, hogy a két szövetkezet január 1-vel egyesüljön. Nagyon sok szövetkezeti gazda mondotta el ezeknek a beszélgetéseknek a során, miért tartják helyesnek a két közös gazdaság egyesítését Reálisan és hozzáértéssel felvetették mindazokat a lehetőségeket, amelyek az egyesítés utón rejlenek közös gazdaságban. A döntés még hátra van hiszen a kérdésben végső soron a közgyűlésé a döntő szó, de minden jel arra mu tat, hogy a‘ továbbhaladó helyes útját az egyesülésben látják mind a két község szövetkezeti gazdái. Varga Gyula Ostorosról Véradó napol tartottak Ostoroson. A két község. Ostoros és Novaj lakossága jelentkezett « Vöröskereszt felhívására e ne mes cselekedetre. A szervezésben segítséget nyújtott a helyi párt, tanács, a Vöröskereszt, ae a többi tömegszervezetek is. összesen 150 fö jelenkezett véradásra. Az orvosi vizsgalatok után 113 embert találtak alkalmasnak arra, hogy vért adjon. Különösen eredményes volt a munka Ostoroson, ahol a helyi vezetők személyes példamutatással járultak hozzá a véradó nap sikeréhez. A több mint száz jelentkező 30 litert adott ebből az életmentő kincsből. A véradás szervezői valóban minden elismerést megérdemelnek, hiszen nagy segítséget jelentett munkájuk a véradó állomásnak. Molnár Gábor Mátraházáról A mátraházi vasutasüdülő két szocialista brigádja, a Dobó Katalin és Bornemisz- sza Gergely brigádok, vezetői látogatást tettek a mát- raderecskei vasutas hétvégi házban, ahol a környékbeli vasutasok töltik el a hétvégeket családtagjaikkal együtt. A víkendház népszerűségére jellemző, hogy hétköznapokon is állandóan „telt ház” van. A terület nemcsak nyáron alkalmas pihenésre, amikor strandolhatnak is a dolgozók, hanem télen is, mert a környék alkalmas téli sportolásra is. A mátra- háziak e létesítmény fölött vállalták a patronálást: minden szakmai támogatást megadnak a ház gondnokának, hogy biztosíthassa az ideérkezők zavartalan pihenését Szüc-s Ferenc, Túl az Északi sarkká un ni. Aranymosás a Lokanteko-tónál A Lappföld fővárosa: Rovanicmi. Éjfél fele is csak a külföldi turisták kapcsolják bs a kocsilámpákat. Éjszaka volt — nyolc percig a hegyek mögött pihent a nap. Rovaniemiig megy csupán a vonat, aztán utazol, ahogy tudsz — mondták barátaim még Helsinkiben, s mint később kiderült, sajnos, Helsinkiben sem ismerik még eléggé Lappíöldet. Talán úgy vannak vele, mint a dunántúli ember a Horto- bággyal, vagy a szatmári honpolgár a Balatonnal. Hallottak róla. Rénszarvasairól, a teljes vadászati tilalommal védett fajdkakasairól, a színes népi viseletbe öltözködő „nomádjairól”: a lappokról, akiknek számát ezen a ma- gyarországnyi , területen huszonnyolcezerre becsülik. Rovaniemiben már több tárgyismerettel. beszélnek Lappiról. Elmondják, hogy fellendülőben van a nikkelbányászata, s némi gyémánt- és aranybányászat is segíti az utóbbi időben gyorsuló fejlődését. S a rénszarvasok szabad száguldását bizony a tehenészetek iparsze- rü állattartása váltotta fel. A huszonnyolcezer lappból mindössze néhány ezren élnek már nomád életet — persze villannyal, vízzel, gázfőzőkkel, s a konfekció- ipar termékeibe öltözve. Hallottam valamit az aranymosásról, s titkon megsimogatva egyre vékonyodó pénztárcámat, megemlítem eszperantísta barátomnak Tankavaarat, a Lokanteko- járvi partján „működő”, aranymosót. Nevet, aztán bevallja, hogy diákjaival már ő is régen készül egy ilyen akcióra, de kétszázhúsz kilométernyire van, s a kocsijával éppen nagyfia kalandozik Svédországban. Aztán veszi a telefont, s néhány perc múlva kész a haditerv: légitaxival megyünk. Két óra múlva már a hidroplánon vagyunk. Előttünk egy zömök, koromfekete hajú, negyven év körüli férfi ül a tízüléses gépben. Lábán fekete, ráncos szárú bőrcsizma, bricsesz- nadrág, fehér ing nyitott nyakkal, s szűkre szabott gombos mellény. Mint egy kiskunsági parasztember. Csak arca oválisabb, szemei mongolosan „metszettek”. — Lapp — súgja barátom. — Csalódtam — mondom. — Ez lehetne egy magyar gazda is. Kísérőm a lapp férfihoz fordul, s néhány mondat után bemutat. Két kézre fogja jobbomat Häikiö, s hosz- szasan rázza. Közben magyaráz valamit népeink rokonságáról, s elmondja, hogy fakitermeléssel foglalkozik. Vuotsóban. Van négy gyereke, s most éppen kocsit vásárol Rovaniemiben. Ladat. Közben megmozdul alattunk a víz, s a hldroplán csönaktalpai szetfröccsentik Kálból Amikor 1970. január 1-én Kál községben egyesült a két termelőszövetkezet, már akkor felvetődött a gondolat a szövetkezeti- gazdákban és a vezetőségben, hogy helyes lenne, ha az egyesülés kiterjedne a szomszédos Kompolt község termelőszövetkezetére is. Az elképzelések azonban csak elképzelések maradtak hosszú ideig, hiszen az egyesülés utáni első gazdasági évben sok nehézséggel kellett megküzdeni. Az 1971-es esztendő már jobban sikerült, így lehetővé vált, hogy 1972-ben ismét komolyabban foglalkozzanak a két termelőszövetkezet gazdái és felelős vezetői az egyesítéssel. A termelőszövetkezeti tagság korábban is részese volt a különböző szintű tanácskozásoknak, amikor a két tanács egyesítéséről tárgyaltak és döntöttek. A lakosság mind a két helyen megértéssel és egyetértéssel fogadta a döntéseket. A közös tanács létrehozásával kapcsolatban ismét foglalkozni j kezdtek az emberek a két szövetkezet egyesítésével. ■ Kaiban is és Kom pulton is; pártveaetőségi, es párttag- ” visszasággal. Három nap telti el keserves lassúsággal, mígi meg merte szólítani, s négyí száguldó gyorsasággal, ami ti együtt töltöttek. Felvillannak a hosszú sétákl a vízparton, álmodozások ai kikötő mólóján és az elsői csók ... szinte szégyenkezve! gondol vissza a lány zavará-X ra, riadtan elkapott tekinle-l téré. Most döbben csak rá, hogyi milyen keveset is tud a} lányról, de gondolatait a beérkező vonat szívet tépő csikorgása szakítja félbe. Hosszan megcsókolják egymást és a fiú hirtelen papírlapot csúsztat a lány kezébe.í Gondos vonásokkal rótt be-í tűk. — A címem, feltétlenül1 írj, ugye írsz? — kiáltja, sf már csak az egyre gyorsuló\ szerelvényt nézi, mig az is eltűnik az esti szürkületben. A' lány az ablaknál könyökölt kezében kis papírlap, gon-i dolatai, megelőzve a vona-i lot, már otthon járnak. — Este tíz lesz, mire ha-$ zaér, s ráadásul ez a két nagy% bőrönd, de talán.. Valóban, a férje biztosan! várni fogja az állomáson. S a kis papírt, a gondosául felírt betűkkel, már felkap-? ja a szél, néhány pillanatig> cikázik, eltűnve az emlékek-f kel, a nyárral.., .* - Horváti! SásVékony, kipirult arcú fiú tör utat a peron felé, kezében vasúti jegyet szorongat. — Na, ez is megvan —szól a két bőrönd között várakozó lányhoz. Körülöttük izgatott, napbarnított emberek a vonatra várva idézik fel a most véget érő nyaralás emlékeit. A fiú körülnéz, s felkapja a csomagokat, csendesebb helyre indulnak. Egész héten csak az eldugott, magányos helyeket keresték, sétáim..a parti fűzfák alatt, üldögélve az árnyas parkokban, most hát ezerszer idegesítöbb a nyüzsgés, a hangszórók rekedt kiabálása. Pár perc és egyedül állnak a vágány mellett. A lány fátyolos szemmel várja a vonatot, pedig ettől fél a legjobb:: :í, a fiú apró köveket rugdos, búcsúszavakat keresve. De csak az emlékek ro- th&mak. fíw& zavaros összealattunk a „kifutópályát”. További beszélgetésre nincs alkalom, mert ez azért nem TU 134-es! De a Ladáról meditálgatok még akkor is, amikor Vuotsóban kiszállunk, hogy e következő tíz kilométert busszal tegyük meg az arany mosóig. — A Lada és a Skoda errefelé kedvelt kocsi — mondja Pölönen —, és olcsó. Különösen az üzemeltetése, hiszen itt már egy márka a benzin literje, s Häikiö a fakitermelésen 3— 4 marka órabérért dolgozik. O O 0 Személyenként húsz márka a „beugró’’ a kis öbölben végezhető arany mosásra. Barátom ezt is fizeti, s mert már szaporán szitál az eső, felvesszük a combközépig érő gumicsizmákat és a vízhatlan kabátokat, s fogjuk az 50—60 centiméter átmérőjű mosótálakat, ahogyan Yrjö Korhonen és NiiloRau- mala aranymosó mesterek mutatják. Fogjuk, mint az a többtucatnyi turista, akik csak ezért az élményért repültek ide a déli városokból, vagy éppen Svédországból. Mert híres mosóhely ez — mondja Korhonen úr, aki több, mint húsz évvel ezelőtt magányosan kezdte itt i az aranymosást, s legendákat mesél sikereiről. Most az idegenforgalmi hivatal fizeti mindkettőjüket. Ezért aztán nem tudni, hogy Escort- jukat, illetve Caprijukat korábbi sikereikből, vagy az Idegenforgalmon húzott hasznon vették-e? Egy biztos: Raumala néhány jelentősebb aranyrögöcskét dob a zsebéből az iszapos vízzel teli tálba, s öt perc sem telik bele, máris tisztára mosta aranyait. A turisták nagy ámulatára. S hogy fokozza a hatást, elmondja, hogy júniusban egy nyugatnémet kisfiú hetven grammnyi aranyat mosott itt két óra alatt, hogy egy holland hölgy a múlt év nyarán három teljes napot töltött itt, annyira kedvezett neki a szerencse... Történetek, lappföldi történetek. Turistasztorik. Üj romantika az éjféli nap országában. Közben a négysávos autópályán camionok, ötventonnányi fát cipelő utánfutós Volvók és személygépkocsik ezrei rohannak. Északról délre és viszont. Kátay Antal (Következik:
