Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-21 / 223. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 223. szám 1912. szeptember 21., csütörtök Szelektált ismeretanyag, hatékonyabb személyiségnevelés Országos közokfatáspolitikai aktíva a Parlamentben ŐRJÁRAT HATVAN tJJ LAKÓTELEPEIN yiLÄG PROLETÄBJAI, EGYESÜLJETEK! Őszi betakarítás Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tart előadást az MSZMP KB 1972. június 15-i — az állam: oktatásról szóló — határozatával kapcsolatos feladatokról. (MTI Foto: Szebellédy Géza felv. — KS) Szerdán egész napos köz- oktatáspolilikai aktívát tartottak a Parlament kongresz- szusi termében. A tanácskozáson megvitatták az MSZMP Központi Bizottságának 1972. június 15-i — az állami oktatásról szóló — határozatával kapcsolatos feladatokat. Az aktíva elnöke Nagy Miklós,” az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális 'osztályának vezetője'volt. Részt vettek a tanácskozás munkájában kom-“ munista, és pártonkívüli pedagógusok, a közoktatás párt- és állami vezetői, művelődéspolitikai vezetők, valamint a társadalmi szervek képviselőt A munkaértekezlet referátumát Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a . Központi Bizottság titkára tartotta. Aczél György a párt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a közoktatáspolitikai aktíván megjelent pedagógusokát, a pártszervezetek, tanácsok és főhatóságok tisztségviselőit. He mindent felülről A referátum szerzője a végrehajtással kapcsolatban elmondotta: „Rendkívül fontos, hogy milyen központi intézkedések születnek az oktatásfejlesztésére. de a siker végső soron azon múlik, mit tesznek azok, akiknek mindennapi munkája az oktatás-nevelés, akik nap mint nap találkoznak tanítványaikkal, a tanulóifjúsággal. Lesz-e elég öntevékenység, kezdeményezés bennük, hogy a határozat alapján cselekedjenek, s ne várjanak mindent felülről. A társadalmi aktivitás széles körű kibontakozása nélkülözhetetlen a Központi Bizottság határozatának végrehajtásáhóz. A köznevelés ügye a legszélesebb értelemben vett közös ügy, társadalmi ügy.” A továbbiakban Aczél György vázolta az oktatásügynek a két világrendszer harcában beoltott szerepét, majd a szocialista oktatásügy céljait fejtette ki. Színvonalemelés az általános iskolákban Az előadó ezután kitért a határozat megvalósításának tartalmi, tárgyi és személyi feltételeire, majd egyes iskolatípusok fejlesztéséről szólt: „Elsősorban az általános iskola színvonalát kell javítanunk, csökkentve az egyes iskolák közti színvonalkülönbségeket. A szakmunkásképző intézetekben képezzük a munkásosztály utánpótlásának jelentős részét. A képzési célok itt megfelelőek, a színvonal emelése döntően a feltételektől függ. A minőségi színvonal emelése a feladat a középiskolák esetében is. A szakközépiskola tetszetős — minden irányt! továbbtanulást és szakmunkási alapismereteket és technikusi alapozást célul tűző —, de teljesíthetetlen feladata helyébe lépő szakirányi továbbtanulás és- szakmunkás-bizonyítványt biztosító képzés nem hátra, hanem a minőség felé történő lépés.” A referátum a továbbiakban azt indokolta, hogy miért nem tűztük ki most célul az iskolarendszer szerkezetének megváltoztatását. A továbbiakban Aczél György részletesen foglalkozott az oktatásügy központi szerveinek leglényegesebb feladataival, majd a tartalmi kérdésekre áttérve hangsúlyozta azt, hogy a jövő követelményeit nem teljesíthetjük úgy, hogy megkísérlünk mindent tételesen megtanítani, amire 25—30 év múltán szükségük lesz napjaink fiataljainak. Ez lehetetlen, hiszen nem csupán a jövőre kell felkészülniük, hanem a mára is. A határozat épp ezért emeli ki, hogy mind az oktatásban, mind a nevelésben az alapokat kell adnia az iskolának s meg kell tanítani az ifjúságot logikus gondolkodásra. Támogatás a kísérleti iskoláknak Az iskolai kísérletekről szólva Aczél György megje-/' gyezte: „A tartalmi fejlesztés nem nélkülözheti a koncepció kialakítása után a kipróbálást, majd bevezetésük feltételeinek gondos megtervezését. Nagyon fontos ezért, hogy rövidesen kialakuljon a kísérleti iskolák hálózata és ösztönzést kapjanak a kísérletezésre, az új módszerek kutatására más iskolák pedagógusai is.” A Központi Bizottság titkára' részletesen foglalkozott a megyei tanácsok és a he-, Különös eset, útonállás ügyében hozott ítéletet a bíróság, amelyről a 8. oldalon tudósítunk. Beérett a'napraforgó. A besenyőtelki Lenin Termelőszövetkezet kombájnosai megkezdték a betakarítást. Az idén elvetett 100 holdról előreláthatólag közepes termés ígérkezik. Cukorrépaprizmák sorakoznak Heves határában. Az állami gazdaság hetven holdján a napokban több mint félszáz asszony kezdte meg munkáját, s ha az idő is engedi, köny- nyebb lesz a betakarítás. (Foto: Tóth Gizella) Megkezdődött a magyar—mongol kormányközi bizottság ülésszaka Bondor József hazaérkezett Chiléből lyi művelődési apparátusok feladataival, majd a pedagógusokról beszélve hangoztatta, hogy a pedagógiai oktatási módszerek nagyobb szabadságának alapvető feltétele a jól képzett pedagógus. Épp ezért mindent meg kell tenni, hogy a pályázatok elbírálásánál elsősorban a képességeket, a valódi értékeket tegyék mérlegre. A referátum nagy teret szentelt az iskolák belső életének, és elsősorban a tantestületi demokratizmusnak. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy biztosítani kell azt, hogy a pedagógusok beleszólhassanak az iskola egészét érintő kérdésekbe, mert demokratizmusra csak az a tanár képes nevelni, aki maga is gyakorolja ezt. Az iskolai nevelés feladatait vállalva Aczél György megjegyezte: „Felelősséggel élő, kötelességtudó, közösségi embereket akarunk nevelni. Ilyeneket nevelni azonban csak közösségben lehet, olyan közösségben, amelynek legfőbb szervezője maga a pedagógus. A közösségi nevelés legkitűnőbb terepe pedig az ifjúsági szervezet. Beszéde befejező i'észében a Központi Bizottság titkára a pártszervezetek feladataira tért ki. Mint mondotta, a pártszervezeteknek mindenekelőtt az a feladatuk, hogy segítsék a határozat megismertetését, megértését, politikai munkával szervezzék meg a pártonkívüli pedagór. gusok egyetértését. Cél: az alsófokú oktatás fejlesztése Ilku Pál művelődésügyi miniszter felszólalásában rámutatott arra, hogy a Központi Bizottság ülését követő nyári tanítási szünet után elérkezett az ideje a határozat megismertetésének, a jó végrehajtáshoz szükséges egységes értelmezés kialakításának, a feladatok területi és iskolai kibontásának. Elmondotta, hogy a Központi Bizottság határozata különös súlyt helyez az általános iskolák fejlesztésére és a közöttük levő színvonal- különbségek csökkentésére. Utalt arra, hogy ennek tesz eleget a kormány azzal, hogy 1973 első félévében napirendre tűzi az alsófokú oktatás fejlesztését. Az előterjesztés kitér majd az óvodai ellátottság szintjének emelésére, az általános iskolai szakrendszerű oktatás ki- terjesztésére, az intézmények közti különbségek csökkentésére, az iskolák felszerelésének kiegészítésére, a kör- * • (Folytatás a 2. oldalon) Munkatársunk a bérlakások lakóit szólaltatja meg lapunk 3. oldalán. TANÍTÓNŐ, VASDIPLOMÄVAL Schiffauer Gizellát, a vasdiplomás egri tanítónőt mutatja be olvasóinknak munkatársunk írása a 4. oldalon. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Szerdán a Par-lament Dele- gációs termében plenáris üléssel megkezdődött a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság VI. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Szonomin Luvszan, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának első elnökhelyettese, a magyar, illetve mongol tagozat elnöke vezeti. Az ülésen Fehér Lajos értékelte az előző ülésszak óta végzett munkát, amely a Mongol Népköztársaságban elősegíti a nagyüzemi szocialista termelés megvalósítását, az ásványi kincsek felkutatását, a lakosság, valamint az állatállomány ivóvízzel való ellátását, az öntözéses növénytermesztés kialakítását és egyéb közösen előirányzott feladatokat. Az ülésen -meghatározták, hogy a bizottságnak milyen feladatai adódnak a júliusi magyar—mongol magasszintű tárgyalásokon létrejött megállapodások nyomán._ A megállapodások nyomán magyar segítséggel korszerűsítik, illetve bővítik az ulán- bátori ruhagyárat és a har- horoni malmot. A plenáris ülésen véleményt cseréltek azokról az együttműködési elgondolásokról is. amelyek a Komplex Integrációs Program kibontakozásához is hozzájárulnak. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt arról volt szó, hogy hogyan fejleszthető az együttműködés a természeti kincsek feltárásában és kiaknázásában, valamint a Mongol Népköztársaság állattenyésztésének korszerűsí- tésebea. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter a szerdára virradó éjszaka hazaérkezett Chiléből, ahol a chilei kormány meghívására részt vett a Közös ügyünk a lakás címmel megrendezett nemzetközi konferencián és megtekintette a nemzetközi lakásépítési kiállítást, amelyen a magyar építőipar is bemutatta a lakásépítési program teljesítésében elért eredményeit. Bondor József hazaérkezésekor nyilatkozott a sajtó képviselőinek. — Természetesen magam is részt vettem a konferencia munkájában, és örömmel tapasztaltam, hogy nagy figyelmet keltettek Magyarország lakásépítési ered menyei — mondotta. — A kétoldalú magyar— chilei kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalásokat folytattam chilei államférfiakkal. Dr. Salvador Allende köztársasági elnökkel két alkalommal is találkoztam. Elismeréssel szólt Magyarország fejlődéséről és nagyra értékelte azt a politikai, erkölcsi és gazdasági támogatást, amelyet a magyar nép Chilének nyújt. . ,, ■...._ . Fock Jenő fogadta Iosif Bancot Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerda délelőtt hivatalában fogadta Iosif Bancot, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság X. ülésszakán részt vevő román delegáció vezetőjét. A baráti eszmecserén részt vett Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, a vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke, valamint loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete is.
