Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-06 / 184. szám
Sertéskaraj vesevelfivel és tartárral A felelőtlenség számlái Csendestársként szegődtem Fejér Zsuzsanna, a KÖJÁL közegészségügyi ellenőre mellé Kőrútunk során azt vizsgáltuk, hogy ezekben a meleg napokban hogyan tartják be a közegészségügyi szabályokat, hogyan védik a kedves vendég egészségét. HÁROM SZABÁLYTALANSÁG EGY HŰTŐBEN A reggeli órákban a Panoráma Vendéglátóipari Vállalat egri cukrászüzemében kezdtük az ellenőrzést. Naponta közel kétezer tojást használnak fel a cukrászüzemben. S a tojás bizony elég veszélyes portéka, gyakran kiindulópontja az ételmérgezésnek. Ezért lepődtünk meg, amikor benyitottunk a tojásraktárba: törött tojások, kibírhatatlan bűz és rendetlenség jogadott. A tojások fertőtlenítése sem megnyugtató. Az előírt fertőtlenítő oldatot használják ugyan, de bent a műhelyben és nem egy külön helyiségben. És még egy meglepetés: az üzemben nem találtunk mosdószappant. Azt mondják, rendeltek a FÜSZÉRT- től, de az csak kenőszappant szállított. Most ez van... Rövid megbeszélés a vezetővel, s máris továbbmegyünk. A halmaji Béke Tsz birkacsárdája jó forgalmáról és ízletes ételeiről híres. Most megnéztük mi van a konyhában és a raktárban. Igaz, nem a legjobbkor érkeztünk, előző napon ugyanis leltár volt, s reggeltől új vezetője van a csárdának, ahol most, sajnos, a szabálytalanságok . sorozatát találtuk. Amikor kinyitottuk a hűtőket, itt találtuk meg a címben szereplő sertéskarajt, mégpedig vesevelővel és tartárral. A sertéskaraj nyers állapotban volt, a vesevelő és a tartár pedig az előző napról maradt. Három szabálytalanság egy hűtőben! A nyers húst külön kell tárolni, belsőséget és tartárt nem szabad eltenni másnapra. Tésztát sem, rizsát sem és a tüdővagdalék levest sem! A tejféleséget pedig külön hűtőben kell tárolni és nem a hallal együtt. Az ellenőr kihúz egy fiókot, kíváncsi, hogyan mosogatnak. Az evőeszközök tiszták, de a fiók az bizony piszkos. És a konyha is! Meszelni kellene. A személyzeti öltözőt nem lehet öltözőnek nevezni: piszkos, rendetlen, nem beszélve arról, hogy az előtérben moslékos edények sorakoznak. A tojásfertőtlenítő „éppen” elfogyott. De ha van, akkor egy vederben fertőtlenítenek. S ebbe a vederbe moslék is kerül. A kenyér friss, jó illatú, csak 2éppen a műanyag kosár tapad a piszoktól. Amelyikben a kenyér van! Ételmintát nem tettek el, az új főnöknek nincs rendben az egészségügyi könyve. Tulajdonképpen nem is dolgozhatna ... Nem sorolom tovább. Inkább azon meditálok félhangosan, hogy mit segít itt egy néhány száz- forintos büntetés... A vendég pedig — aki szereti a birkahúst — jóízűen megeszi mindazt, amit eléje tesz a pincér. Nekem elment az étvágyam... SENKI NEM TUD SEMMIT Nem valami étvágyger- jesztőek azok az állapotok gern, amelyekkel a hatvani I. sz. Bisztróban találkoztunk. Az étterem, a konyha, a raktár, a mellékhelyiség piszkos, rendetlen, mindenütt sok a légy. Az ételmintákat „véletlenül” kiöntötték, a levesbe való kifőtt tésztát „véletlenül” előző napról eltették. De hogy ki, azt nem sikerült kideríteni. A kérdésre senki nem válaszolt. Nem tudott senki semmit. A bisztró konyhájában hurkát, kolbászt és vagdaltat is készítenek, s ezeket a söntéspulton árusítják. Csak úgy kirakva, hűtés nélkül. Szabálytalan! A friss kenyér társaságában főzni való kukoricát találtunk, a személyzeti öltöző minősíthetetlen .., Egy ilyen olcsó bisztróra nagyon nagy szükség van Hatvanban. De a szabályok itt is kötelezőek. Utunk következő állomása az Aranyfácán vendéglő. A gazda itt is az ÁFÉSZ, ugyanúgy, mint a bisztrónál. Itt mégis más a világ.. Az ellenőrzés felüdülést jelentett: mindent rendben találtunk, pontosan betartják a közegészségügyi szabályokat. Ugyanilyen tapasztalatokat szereztünk Gyöngyösön az építők üzemi éttermében és konyhájában is, A Gyöngyös étteremmel már nem dicsekedhetünk ilyen mértékben. Általános volt a rendetlenség, piszkos a konyha, szabálytalan a raktározás. A hűtőben együtt tárolják a nyers húst és a töltelékárut- A kötelezően előírt háromfázisos mosogatást nem tudják biztosítani^ A FAGYLALT „ELFOGYOTT’* 'A Mackó büfé előtt fagyr laltra várva sorakoznak ar gyerekek. S akik már megkapták, jóízűen nyalogatják a hideg csokit. Bent a pult mögött azonban már nem ilyen vidám a kép. A hűtőben öt üveg fagylaltlét találtunk. A szállítólevél tanúsága szerint öt kilogramm meggy fagylalt július 30-án érkezett, 10 kilogramm málnafagylalt 31- én, 10 kilogramm csokifagylalt pedig augusztus 1-én. Szigorú szabály: hűtőben plusz négy-hat C fokos hőmérsékleten maximum hat óra hosszáig szabad a fagylaltlét tárolni. Az idő rég túlhaladt ezen: augusztus 2- án délután 3 órakor történt az ellenőrzés. Rövid vita a büfé vezetőjével, de az ellenőr határozott: kiönteti a 25 kilogramm fagylaltlét. A kis ablak előtt még áll a gyereksor, de már nem kapnak fagylaltot. Lehet, hogy keseregnek egy kicsit, mégis jobb és biztosabb ez így... A mátrafüredi Éva presz- szó előtt is fagylaltért álltak a gyerekek. A fagylalt friss volt, a tárolás és hűtés szabályos. A lehetőségekhez képest pozitív eredménnyel végződött az ellenőrzés a Benevár Étteremben is. A hűtés, a tárolás, a mosogatás rendben. Csak azt sajnáljuk, hogy az ételmintákat „véletlenül” kiöntötték. Pedig 48 óráig még „véletlenül” sem szabad kiönteni, hiszen egy esetleges mérgezés esetén a szakács ezzel igazolhatja önmagát, azt, hogy milyen ételt főzött. Jártunk a Vörösmarty Turistaházban és a sástói Camping Étteremben is. Minden szabályos, minden rendben, betartják az előírásokat. A parádi Kakukk Étteremben már más a helyzet. Az ízléses és tiszta étterem és presszó mögött a konyhában és a raktárban elég nagy a rendetlenség. A fagylaltgépük elromlott, így nem tudnak fagyasztani. Ezért furcsának tartottuk, hogy a presszó hűtőjében fagylaltlé várakozik. Még furcsább, hogy az üzletvezető készítette. Engedély nélkül! A Kakukk Étteremnek ugyanis nincs külön fagylaltfőző helyisége, s ezért nincs engedélye sem arra, hogy ott fagylaltot készítsenek. Csak a fagyasztásra és az árusításra van engedélye. Az pedig egyenesen érthetetlen amit az üzletvezető mond: „Nem tudok arról, hogy külön engedély kellene a fagylaltkészítéshez. Én itt rendszeresen csinálom a fagylaltot.” Vita, jegyzőkönyv, s máris megyünk tovább... Kőrútunk jó tapasztalatokkal fejeződött be az egri Szépasszony-völgy Kertvendéglőben. ★ Az ellenőrzés általánosítható tapasztalata: az egészségünket védő szabályok megszegése, a f elelőtlenség és a hanyagság számlájára írandó'. (márkusz) Hat fél milliárd darab cigaretta Az Egri Dohánygyárban jelenleg 25 fajta filteres és filter nélküli cigarettát és 9 féle szivart gyártanak. Augusztusban kezdik meg az osztrák licenc alapján készülő Golden Smart cigarettának a próbagyártását és még ebben az évben Tabán néven új cigarettával jelentkezik a gyár. Képünkön: fis- cosa anyagból készül a cigaretta füstszűrője. (MTl-foto — Balassa Ferenc) Egy tömény hétköznapjai Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy jelen lehettem az ifjúsági törvény megszavazásánál a Parlamentben. Emlékszem arra a nagy lelkesedésre, amely megelőzte a törvény előkészítését, és amely magasba emeltette képviselőink szavazásra lendülő kezét. Persze, mindjárt megjegyezték, hogy a törvény csak keret, és az azt követő kormány-, illetve más szintű rendeletek töltik meg tartalommal a hétköznapokba forduló tennivalókat. Szóval: úgynevezett végrehajtási utasításokra is szükség van. Alig telt el néhány hét, amikor a kezembe került az üvegipari művek vezérigazgatójának kézjegyével ellátott utasítás, hogy mi mindent kell végrehajtani a törvény szellemében az üveggyárakban, például a parád- sasvári üveggyárban, a fiatalok érdekében. Annak idején erről írtunk is, mint olyan utasításról, amely dicséretesen megelőzte a magasabb szintű rendeleteket, vagyis: nem várt a kényelmesebb megoldásra. A még felsőbb utasításokra. És azóta? Szép volt a szöveg, amennyire szép volt a szándék is. Ezen túlvagyunk, kérdezhetjük immár az eredményt is. Erről Angyal Lászlónál, a parádsasvári üveggyár KlSZ-vezetőségé- nek gazdasági felelősénél érdeklődtem. — Természetesen az érdek kettős — mondta. — A gyárnak érdeke, hogy segítsen minket, nekünk érdekünk, hogy apait-anyait beleadjunk a munkába. Mindjárt elmondom, hogy mit kaptunk a száz százalékot meghaladó munkateljesítményért. Először az „apróság”: a nyereség terhére bizonyos összegeket kap a KISZ-szervezet. Huszonhatezer forintba került például a tavalyi csehszlovákiai kőrútunk, ezt a gyár adta. És most fejest a „nagyba”: tizenhatan részesültünk a gyártól pénzbeni támogatásban — lakást építünk. Az összeg százezer forint, kamatmentesen, és fejenként. 1912. augusztus vasárnap A TORNYOS nagy polcokon a sütmények sokarcú népe mosolyog. Ropogós kiflik, perecek, dúcos cipók kínál- gatják magukat. Fénylő kenyér-hátak gömibölyded halma vonzza a szemet és körüliéiig, mindent betölt a friss kenyérillat. Mindannyi- unk számára megszokott a kenyérüzleteknek ez a békés, oly megejtően derűs miliője, Mindannyiunk számára megszokott a kép, de vajon hányán gondolnak azokra, akik a polcokon, a falakon túl szűk üzemekben, műhelyekben dolgoznak azért, hogy a polcokról sose fogyjon el a friss sütésű áru. Hányán gondolnak azokra, akik a liszt finom porától fehéren, hosszú-hosszú órákon át helytállnak a forró kemencék mellett? Ki gondol a pékekre? — Embereink átlagosan. 9— 10 órát dolgoznak erős, megfeszített ütemben. A munka nehézségi foka olyan, hogy csakis a bányászokéhoz hasonlítható — magyarázza Kiss Imre, az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat termelési főnöke. S hogy milyen körülmények között dolgoznak az emberek? A szavak mellé mindjárt konkrét illusztrációt szolgáltat, csak be kell lépnünk az egri Zalán utcai 4-es üzembe. Egyszerűi sütöde, szűkös kis műhely ez az „üzem”. Hat ember* dolgozik a délutános műszakban. Alig férnek a nagy zsúfoltságban. Csak a forróságot okádó kemencék előtt van némi terület a szabadabb mozgáshoz, ám valójában itt is nagy üggyel-baj- jal boldogulhatnak a hosszú- nyelű sütőlapátokkal a kenyértészta berakásánál, s a kisült kenyerek kiszedésekor. A hajlongó lisztes testeket verejtékpatakok árkolják. A pekek, akár a martinászok, szinte kibírhatatlan hőségben dolgoznák. Égy-egy műszak alatt küókat.i*.. feszítenek, Ki gondol a pékekre? Literszám isszák a védőitalt, a tejet és a szódavizet, hogy így pótolják azt a több liter verítéket, amit a hőség kiprésel a testükből. — öt üzemegységünk gondoskodik Eger ellátásáról. Ebből három kimondottan csak kenyérsütéssel foglalkozik, kettő pedig vegyes profilú, ahol a kenyér mellett süteményeket is előállítunk. Napi termelésünk kenyérből 300— 320 mázsa, süteményből 70— 80 000 darab. Aid ismeri elavult és korszerűtlen körülményeinket, csak az tudja értékelni, hogy milyen nehéz munkát kell végeznünk. AZ EGRI sütőipari „üzemekben” — kivéve az egyetlen korszerű üzemet, a Kertész utcait —, igen nagyfokú elmaradottság tapasztalható. Kevés mesterség őrizte meg — a XX. század félén is túl —, ennyire érintetlenül a középkori manufaktúra-jellegét. Volt olyan időszak, amikor nem a munkafolyamatok könnyítése jelentette a modernizálást, hanem csupán az, hogy a süteményeket kihordó sátortetős lovaskocsikat lefestették. — Egernek friss kenyeret adunk. Este 9-kor kezdődik a kenyeres műszak, éjfél után 1—2 óra között sül ki az első adag, s ettől kezdődően egész nap friss, meleg kenyeret szállítunk a boltokba. Egerben 6 gépkocsink szállítja higiénikus körülmények között a pékárut. A szállítók hajnali fél 4-kor kezdenek, s pontosan kell indulniuk, mint a menetrendszerű autóbuszoknak, vonatoknak. — Nagyon sokszor panaszkodnak az egriek a kenyér minőségére. Mi ennek az okát — .A minőségnek igen sok összetevője van. Említettem már üzemeink: elavultsását, amelyekben hagyományosan, kézműves módra készül a kenyér. Nagyon túlfeszített a termelés. És mindenekelőtt függ a kenyér minősége attól, hogy milyen a liszt, milyen alapanyagot kapunk. Sokban befolyásolja például a kenyér minőségét a kánikulai időszakban az élesztő. Budapestről kapjuk az élesztő-szállítmányokat, s bizony igen sokszor késedelmesen, sőt, előfordult, hogy romlottan, nyúlósan, használhatat- lanul érkezett hozzánk. — Most már 20—50 százalékban új lisztből sütik a kenyeret. Mi a véleménye az új lisztről? — Eddig csak jót mondhatunk. Az új lisztek jobban pirulnak a kemencékben, magasabb a cukortartalmuk is, ami nagyobb gondosságot és figyelmet kíván szakembereinktől. — Sokan esküsznek arra, hogy a tsz-sütödék jobb kenyeret adnak. — A szövetkezeti sütödék és mi nem ugyanabból a nyersanyagból dolgozunk. Nálunk például a nullás lisztet csak. a süteményekre szabad felhasználni, máshoz nem. A tsz-üzemeknél pedig 15—20 százalék nullás lisztet keverhetnek a kenyértésztához. Ezt nem tartom tisztességes versenynek. Azután az is előnyt ad a szövetkezeti sütödéknek, hogy ők nem foglalkoznak sütemények előállításával, mert ez igen munkaigényes termék. A csehszlovák határtól a Tiszáig nekünk kell gondoskodni a sütemények termeléséről. S olykor tonnás kocsikkal kell szállítanunk a mázsanyi pékárut is. Végül ugyancsak helytelen dolognak tartom azt, hogy a tsz-sűtSdék nem felélnek egyes területek ellátásáért. Kirívó példának említem Hevest, ahol nem ritkán 20 mázsa kenyér kell váratlanul, mert a szövetkezeti sütöde valami ok miatt nem termel, nem szállít kenyeret. Különösen ünnepek táján fordulnak elő ilyen esetek. — Mikorra várható az egri kenyér minőségének stabilizációja? — Változásra, egységes minőségű kenyérre csakis az új kenyérgyárunk elkészülté- val számíthatunk. A gyár átadását 1973. március 31-re ígérték, s ha ezt betartják, április a próbaüzem hónapja lehet. Azután garantálhatjuk. hogy minden termékünk egyforma minőségű lesz. A kenyér nem lesz savas túlontúl, nem maradhat nyers, haja vékonyabb és fényesebb lesz, s főként: tiszta, hiszen alig érinti kéz. Kakukk Lajos, terv- és munkaügyi osztályvezetőt a szakember-ellátottság, az utánpótlás helyzetéről kérdeztük meg. \ — Végre most már elmondhatjuk — válaszolta —, hogy kialakult vállalataik szakember törzsgárdája. Olyan emberekről van szó, akik 5 évtől egészen 20 évig dolgoznak a szakmában, s akikre minden esetben számíthatunk. Vándorlás csak a segédmunkásoknál van. Sokat javult üzemeinkben a munkahelyi légkör, jobb a munkakedv, mint korábban bármikor. A nagy gondokon csak az utánpótlás és az új kenyérgyár segít majd. Ez évben 17 tanuló szabadult fel, s jelenleg összesen 60 fiatal tanulja a sütőipari szakmát. HA ÖK MUNKÁBAÁLL- NAR, vállalatunk végre biztosítani tudja majd dolgozóinak a törvényben megszabott 42 órás munkahetet. Pataky Dezső Vagyis, egymillió hatszázezer forint! Különösebben nem kell kifejtenem, mit jelent egy fiatal házasnak ez a segítség. .. Szó esett az anyagi megbecsülésről is a vezérigazgatói utasításban. Végrehajtották? Kár is feltenni ezt a kérdést. Hétszázalékos béremelésre került sor a gyárban, s ebből nem maradtak ki a fiatalok. (Természetesen az egyéni teljesítmény után differenciáltak is.) Képzeljük csak el: a hutaüzemben az új szakmunkás kettő- kettőezer-ötszáz forintot keres, egy idős szakmunkásnak — az idős idézőjelben értendő — a havi fixe négyezer körül van! A fiatalok a festő- részlegben is megkeresik a magukét: kétezer-ötszáz forint körül. A beszélgetésben szó esett az úgynevezett üzemi négyszögről, vagyis arról, hogy a fiatalokat érintő kérdésekben ott van-e a-.hátatok képviselője? .Igen, „ott,„van. Kell is, hiszen a fiatalok aránya negyvenszázalékos a parádsasvári üveggyárban. — A titkárunk kinyitja a száját, ha kell — szögezte le Angyal László. — De — tette hozzá gyorsan — munka is van az igények mögött. Hogy mondjam . .. várha- tunk-e valamit, ha nem teszünk érte semmit? Vezetőink állandóan figyelnek minket, egyik szemük mindig rajtunk van, s ha ezek után megkapjuk a kedvezményeket, ez csak azt jelentheti, hogy valamiképpen meg is érdemeljük. A vezetésben is megtaláljuk a fiatalokat ebben a gyárban. A csiszolóüzemben például három fiatal művezető dolgozik, a hutaüze-ii- ben meg kettő. A hatás? Csak úgy általában: pozitív. Néhány évvel ezelőtt sok fiatal otthagyta a gyárat, és most — visszakívánkoznak. A hatás másik oldala: emelkedik a gyár termelési értéke, a kikerült termékek minősége külföldi és hazai piacokon is örömet okoz. Gondoltam, hogy ezek után csak elégedettek teliéinek az itt dolgozó fiatalok. Kiderült, hogy mégsem azok... — Ügy érzem — jelentette ki Angyal László —, hogy valamiképpen a KISZ szervezeti életén kellene sokat javítanunk a gyárban/ Szó se róla, dolgozunk, szeretnek bennünket, segítenek, egyengetik az utunkat, de ebben a hirtelen —és jól jött — hullámban mozgalmi kötelezettségeinkről kissé megfeledkeztünk. Hatszázan dolgoznak a gyárban, ebből négyszáz körüli a harminc éven aluliak száma, a KlSZ-szer- vezet viszont csak nyolcvanhét tagot számlál. így fogalmazhatnám meg: a gyár elérte, hogy jó nálunk fiatalnak lenni, most már nekünk kellene elérni, hogy a gyárban KISZ-tagnak is jó lenni... Kátai Gäbet
