Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk

Az ötszázadik halott után

NAGYON SZOMORÚ jubileum: illetlen is talán, profán ez a szó az eseményhez. Hétfőn ugyanis, a késő esti órákban, ismeretlen fegyveresek lelőtték az északír rendőrség egyik tagját: ő volt Észak-Írországban folyó belháború ötszázadik halottja.

Félezer halott három esztendő alatt, plasztikbombák és pokolgépek robbanása, gépfegyverek kattogása következtében egy olyan országban, ahol éppen ezek az események állandóan a polgárháború veszélyét idézik elő —, ez bizony nem csekély dolog.

Szerdán, augusztus kilencedikén, egy újabb jubileum, azaz évforduló: Egy esztendeje, hogy megkezdték Észak- írországban az internálásokat. Jóllehet március 24-e, azaz azóta, hogy London felfüggesztette az északír parlamentet, a stormontot és maga vette kezébe az ügyek intézését, sok internáltat szabadon bocsátottak, de még mindig sokan vannak a Long Kesh-i internáló táboron belül. És nem kell pythiának lenni ahhoz, sajnos, hogy bárki megjósolja: az illegális ír Köztársasági Hadsereg jobboldali ideiglenes szárnya bizonyára újabb terrorcselekményekkel fogja emlékezetessé tenni ezt a szerdai internálási évfordulót.

ES MIT CSINÁL az északír ügyekkel megbízott miniszter, William Whitelaw? Ugyanazon a hétfői napon, amikor Ulsterban meggyászolták a konfliktus ötszázadik halottját, Belfastban Whitelaw — hivatalba lépése óta először — tárgyalt az SDLP (szociális, demokrata és munkáspárt) képviselőivel. Ez a katolikus, vagy pontosabban szólva polgárjogi irányzatú ellenzéki párt, amely sokáig nem akart tárgyalni az angolokkal. Hogy most mégis leültek egy asztalhoz Whitelaw-val: ez mindkét fél számára eredmény, még akkor is, ha esetleg huzamosabb ideig nem lesz folytatása.

Ez a Bernadette Devlinhez közelálló párt — miként a kommunisták — elsősorban az elnyomott és szegény északír állampolgárok (akiknek többsége katolikus val- lású) emberi, társadalmi és politikai jogaiért harcol. Tehát az internálás ellen van, amely megsértése az emberi jogoknak.

NEM TUDHATJUK, mi bontakozik ki az SDLP és Whitelaw kapcsolatfelvételéből. Csak az látszik bizonyosnak: ha London valóban békésen, pártatlanul, politikai rendezés útján és az ulsteri tartományt csakugyan paci- fikálva kívánja megoldani az északír problémákat, akkor a polgárjogi mozgalommal kell együttműködnie.

üongfressziisi vita a §ALT>meg;álIap«ilájsról

Jackson szenátor átfogalmazta módosító indítványát és a Fehér Ház hivatalos egyetértését fejezte ki ezzel — jelentik nyugati hírügynökségek a stratégiai támadói egy verek korlátozására

megkötött szovjet-amerikai ideiglenes megállapodás washingtoni kongresszusi vitájának alakulásáról.

A hét végén fehér házi szakértők és Jackson szenátor, valamint álláspontjának

támogatói felülvizsgálták a módosító indítványt, amely szerint az Egyesült Államok-- nak fel kellene mondaríia az ideiglenes SALT-megállapo- dást abban az esetben, ha a Szovjetunió a megállapodás hatálya alá nem tartozó fegyverfajtákat továbbfejlesztené. Mint beszámoltunk róla, a tervezett módosító indítvány az amerikai szenátus külügyi bizottságának éles ellenállását váltotta

Egyiptom és Líbia fúziójáról

Egyiptom és Líbia teljes egyesítése nincs ellentétben az Egyiptomot, Líbiát és Szíriát magában foglaló arab államszövetség létével — mondotta Hasszán El-Zajjat. az EAK tájékoztatási állam- (“ minisztere, az egyiptomi újságíróknak tartott sajtóértekezletén. Ez a kérdés az egyesítés bejelentése óta élénken foglalkoztatta a külföldi kommentátorokat, de mindeddig nem hangzott el hivatalos nyilatkozat a meglevő arab államszövetség jövőjéről.

El-Zajjat most kifejtette, hogy az Arab Köztársaságok Szövetsége a jövőben is fennmarad, s a szövetégi alkotmány értelmében bármely arab állam csatlakozhat hozzá. A hármas föderációt ugyanis kezdettől fogva egy szélesebb arab egység magjának és keretének tekintik.

A tájékoztatási államminiszter annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a két ország teljes egyesítése nem érinti Egyiptom vezető szerepét az arab világban.

ki. Az átfogalmazott módosító indítvány, amelyet Jackson és 13 szenátor társa hétfőn terjesztett hivatalosan elő az amerikai törvényhozás felsőházában, már nem beszél a SALT-megállapodások felmondásának lehetőségéről, csupán azt kívánja, hogy az öt évre kötött ideiglenes megállapodás lejárta előtt kösse meg a Szovjetunió és az Egyesült Államok a második SALT-megállapodást és törvényes lehetőséget próbál biztosítani az Egyesült Államoknak arra, hogy a stratégiai fegyverzetkorlátozás egész kérdésében felülvizsgálja álláspontját, amennyiben a támadófegyverekről szóló végleges szerződés hiányában helyzetét és „érdekeit” fenyegetve érezné.

Az ötszázadik halott Észak- Írországban, a konfliktus három éve alatt: William Henry Creighton rendőr, akit hétfőn este a lakása előtt lőttek le terroristák.

Szovjet fizikusok felfedezése

MOSZKVA:

Moszkvában kedden regisztrálták a szovjet tudósok új felfedezését, a Hélium—8-at, amelynek létezését elméletileg már 1959—1960- ban kimutatták

A Hélium—8 magját rekordernek lehet nevezni Men- gyelejev periódusos rendszerezésében. Az izotópban két proton tart hat neutront, ami háromszorosan haladja meg a „normát”.

A tudósok most különös érdeklődést tanúsítanak az iránt a probléma iránt, hogy szerepel-e a Hélium—8 a

HOSSZÜ ESZTENDŐK következetes külpolitikai harcainak gyümölcsei kezdenek beérni.

Európában, ahol évtizedek óta a saját katonai tömbjével. körülbástyázott két államcsoport szembenállása határozta meg a politikai viszonyokat^“ új; fejlődési sza- „ kasz vette kezdetét. Érvénybe lépték; a szovjet—nyugatnémet és á~ lengyel—nyugatnémet szerződések, amelyekben az NSZK lemond a re- vansista politika irányvonaláról, az erőszak alkalmazásáról a nemzetközi kapcsolatokban, tudomásul veszi a második világháború nyomán kialakult határokat, és elismeri az NDK önálló állam létét. Mindezzel megnyílt az út, hogy kontinensünkből, a világtörténelemnek e legtöbb háborút látott színteréből a béke és a biztonság földrésze legyen.

A világpolitika legkiélezet- tebb pontján, az indokínai félszigeten Nixon kénytelen volt visszavonni szárazföldi alakulatainak jelentős részét, ám megkísérelte azokat haditechnikával és az indokínai bábkormányok csapataival helyettesíteni. A felszabadító erők hősi harca azonban a Szovjetunió és a szocialista országok segítségére, a népek szolidaritására támaszkodva kudarcra kárhoztatta a vietnamizálási stratégiát is.

Az imperialistáknak a Közel-Keleten sem sikerült térdre kényszeríteniük a haladás útjára lépett arab országokat. A szocialista államok szolidaritása ebben is döntő tényezőnek bizonyult.

Mindez közrejátszott abban, hogy a legnagyobb imperialista hatalom, amely a tőkésvilág osztálycéljai érdekében a „nemzetközi csendőr” szerepét vállalta magára, a mai világ realitásainak részleges felismeréséhez közeledik. Az Egyesült Államok elnöke aláírta azt az okmányt, amelyben kijelenti, hogy a jövőben a Szovjetunióval folytatott kapcsolátok egyetlen alapjául a békés egymás mellett élés elveit ismeri el. Ma még teljességgel fel sem mérhető armak jelentősége, hogy az atomfegyver létezése óta

Reálisan, illúziók nélkül

1,8 <2. augusztus 9., szerda

a legjelentősebb korlátozó lépésre került- sor a rakétaelhárító rendszerek kiépítésének és a hadászati támadófegyverek fejlesztésének útjába gátat emelő szerződések aláírásával. E szerződésekkel az Egyesült Államok nem kevesebbet ismer el, mint hogy nem rendelkezik erőfölénnyel a Szovjetunióval szemben.

A NEMZETKÖZI KOMMUNISTA mozgalom következetes harca a munkásosztály egységének helyreállításáért, a munkásmozgalom pártjai akcióegységének megteremtéséért több országban jelentős részleteredménnyel is járt. Tartósabb együttműködés kezd kialakulni a kommunista- és szociáldemokrata, illetve szocialista pártok között Finnországban, Franciaországban,

Olaszországban, Japánban és Chilében.

A felsorolt tények az általános nemzetközi helyzet enyhülésének bizonyítékai még akkor is, ha egyidejűleg sok nyugtalanító jelenségnek vagyunk tanúi. Nem feledhetjük, az NSZK-ban még nagyon is jelentős a re- vansizmus bázisa, és az egyezmények szellemében megteendő minden egyes lépésért kemény harcot kell folytatni. Egy pillanatra sem békélhetünk meg azzal, hogy az Egyesült Államok még mindig folytatja a gyilkos és pusztító bombázást Vietnamban. Nem téveszthetjük szem elől azt sem, hogy mennyire ingatag a fegyverszünet a Közel-Keleten. '

Az enyhülés és a kiéleződés ellentétes tendenciái láttán kétféle veszéllyel is meg kell küzdeni. Egyrészt azokkal a nézetekkel, amelyek alábecsülik és kétségbe vonják az elért eredményeket, másrészt azokkal, amelyek illúziókat táplálnak és azt hiszik, hogy a kedvező fejlődés Irányzata most már „sínen van”.

Az előbbi nézeteket vallók elsősorban azt teszik szóvá, hogy a Szovjetuniónak nem kellett volna tárgyalóasztalhoz ülnie az amerikai imperialisták vezetőivel, amíg az Egyesült Államok bombázza a VDK-t és blokádot alkalmaz ellene. Csakhogy a tárgyalások az imperializmus képviselőivel nem ellentétesek a vietnami nép iránti szolidaritással, mint ahogy a békés egymás mellett élés politikája sem áll szemben az imperializmus elleni harccal. A fegyveres konfrontáció ugyanis — amelyet a szocialista országok sohasem kerestek, csak rájuk kényszerítették — nem az egyetlen formája a nemzetközi osztályharcnak. A békés egymás mellett élés elveinek alkalmazása a tárgyalások, egyezmények, megállapodások, ha a béke megerősítését, a szocializmus világpozícióinak; megszilárdítását, az imperializmus agresszív köreinek Vereségét és visszaszorítását segítik elő, a nemzetközi osztályharcnak ugyancsak szerves részét képezik. A politikai döntés kikényszerítésében elért siker nem igényel kevesebb bátorságot, és következetességet, mint a harc mezején vívott küzdelem. Csak kevesebb áldozattal jár. És ha elvi engedmény nélkül lehetséges, a kommunisták mindig Is a céljaiknak kisebb áldozattal történő megvalósítása mellett vannak.

A SZOVJET—AMERIKAI

tárgyalások eredményei csak újabb bizonyítékot szolgáltatnak a Szovjetunió internacionalista elvhűségére. Mert miközben kölcsönösen előnyös és a béke szempontjából is fontos egyezmények megkötésére került sor, a Szovjetunió mind több tanújelét adja annak, hogy tántoríthatatlanul az indokínai hazafiak oldalán áll. A szavaknál is többet mondanak azok a szovjet fegyverek, amelyekkel oly sikerrel vívják hősies küzdelmüket vietnami elvtársaink. És amikor a Szovjetunió nagy áldozatokat vállalva katonai és egyéb támogatást nyújt a testvéri vietnami népnek, miért kellene lemondania arról, hogy egyidejűk^ politikai és diplomáciai eszközökkel is harcoljon az esetleges újabb konfliktusok elhárításáért és fellépjen a most folyó háborúk tárgyalásos megoldásáért az érdekelt népek törvényes jogai kielégítése alapján.

De nincs helye illúziónak sem. Erre éppen úgy bizonyítékot szolgáltattak a vietnami és a közel-keleti események, mint a nyugatnémet revansisták, akik nagyon is jól éi-tik, hogy csak a nemzetközi feszültség felszítása teremtene számukra új lehetőségeket Nem táplálhatunk illúziókat még a szocialista országokkal való közeledés politikájára építő szociáldemokrata Brandttal szemben sem. Hiszen az ő ingadozása is hozzájárult, hogy szilárd többsége lemorzsolódott, hogy az NSZK kormánya újabb és újabb akadályokat gördít az NDK tényleges nemzetközi elismerése útjába, vagy hogy a csehszlovákokkal • folytatott tárgyalásokon ma sem akarják elismerni a müncheni szerződés kezdettől váló érvénytelenségét. Brandt egyébként maga hangsúlyozta, hogy a szocialista országokkal kötött megállapodások nem szüntetik meg a szocialista és a tőkés világ világnézeti és gazdasági különbségeit. Az SPD — tette hozzá a kancellár — nem hajlandó semmiféle együttműködésre a kommunistákkal, semmiféle népfrontpolitikára, semmiféle akcióegy- sógre.

MINDEZ AZT BIZONYÍTJA, hogy az imperializmus természete és alapvető törekvései nem változtak, csak lehetőségei csökkentek. A két ellentétes rendszer és leghatalmasabb képviselői között a jövőben Is folytatódni fog a harc. De nem mindegy, hogy ez a küzdelem katonai összecsapásokban valósul-e meg, vagy pedig az ideológia és a gazdaság versengésében.

Yárnál Ferenc

„csillagreakciókban”. A jelenlegi elképzelések szerint a csillagokban szakadatlanul megy végbe a hidrogénnek „kapcsolódott neutronokká való” átalakulása. Éppen ilyen közegben, egyebek között a Napban, nagy meny- nyiségben lehet Hélium—8, amelynek bomlása során óriási mennyiségű energia szabadul fel. A tudósok véleménye szerint éppen ezért a Hélium—8 nagy szerepet tölthet be a világmindenségben végbemenő, mindenfajta

„robbanásos” asztrofizikai jelenségben.

A szovjet találmányi bizottság oklevéllel tüntetett ki egy másik fizikuscsopor- tot is, amelynek tagjai a nukleáris bomlás új jelenségét fedezték fel:. az úgynevezett vektor-mezonok fotonokká való átalakulását. Ezek ■ az elemi részecskék pillanatok alatt alakulnak elektronokká és pozitronokká.

(TASZSZ)

HÍRÜGYNÖKSÉGEK

.......JELENTIK.............

A török belpolitika figyelemreméltó fejleménye: az ország vezetői elhallgattak a reformokról. Melen miniszterelnök Elazig városában elhangzott beszédében a kormánya előtt álló feladatokról szólva első helyen az „új anarchista tevékenység” veszélyét emlegette, ezzel indokolva a már alaposan megváltoztatott alkotmány további módosítására irányuló szándékát.”

A reformokról Melen semmit sem mondott. Ez már csak azért is nagyon meglepte a megfigyelőket, mert eddig a parlamenti választások megtartását is a reformok végrehajtásától tették függővé, fontosságban és sorrendben egyaránt ennek biztosítva elsőbbséget. Most az a kérdés: vajon a hadsereg beismerése-e . ez, hogy nem tudja végrehajtatni elképzeléseit a parlamenttel, és ezért le is mond azokról, vagy pedig azoknak a nyugati újságíróknak lesz igazuk, akik a legutóbbi hónapok eseményei alapján a hadsereg újabb, athéni típusú beavatkozását jósolják.

KARACHI

A pakisztáni kormány úgy döntött, hogy szabadon engedi azt a 6850 indiai állampolgárt, akik az 1971. decemberi indiai—pakisztáni

háború idején estek pakisztáni fogságba —, jelentette be kedden a pakisztáni külügyminisztérium szóvivője.

Nyilatkozatéiban a szóvivő hangsúlyozta, hogy kormánya az intézkedést „egyoldalúnak tekinti, és semmiféle viszontakciót nem vár el az indiai kormánytól.” A pakisztáni kormány döntése

összhangban áll a Szimlá’ban aláírt pakisztáni—indiai megállapodással —, tette hozzá végezetül a szóvivő.

MOSZKVA

Jehia Abdel Kader, Egyiptom moszkvai nagykövete kedden hazarepült, hogy

kormányával tanácskozzék. A moszkvai nagykövetség közlése szerint Kader egy hetet tölt Kairóban.

LONDON, NAIROBI

Nagy-Rritannía utasította Richard Slatert, kampalai

Idi Amin elnöknél a brit út- nagykövetét, hogy járjon el levéllel rendelkező „ázsiaiak” kiutasítását elrendelő döntés megváltoztatása végett.

Amin, mint ismeretes, bejelentette: három hónapot ad a főiként indiai—pakisztáni"

származású „ázsiai” ugandai- aknak, hogy elhagyják az országot.

Douglas-Home brit külügyminiszter hétfőn az alsóházban „rendkívül felelőtlennek" mondta az intézkedést és sejtetni engedte, hogy a kényszer-exodus menetrendszerű lebonyolítása az Ugandának nyújtott brit segély megvonásával járhat együtt.

Amin, ugyancsak hétfőn, megjegyezte, hogy „egyáltalán nem aggódik” az események ilyetén fordulata miatt.

Kedden — a nairobi hírügynökség közlése szerint —, Daniel Arap Moi kenyai al- elnök bejelentette, hogy az ország határát a kiűzetéssel fenyegetet ázsiaiak előtt lezárják; nem adnak nekik módot arra, hogy Ugandából Kenyába költözzenek át.

LONDON

William Whitelawnak mégis sikerült magához édesgetnie a legjelentősebb Észak-lr ellenzéki párt, a katolikus irányvonalú szociális demokrata és munkáspárt (SDLP) vezetőségét. A párt hattagú képviselői delegációja hétfőn este három órát töltött a Stormont kastélyban, az Észak-lr ügyek angol miniszterének rezidenciáján. Értesülések szerint „átfogó megbeszélés” zajlott le közöttük, és ez kedden hivatalos keretek között folytatódott.

Az internálások augusztus 9-i első évfordulójának közeledtével a Long Kessh-i táborban fogvatartott 237 internált és 65 „őrizetes” fogoly üzenetet juttatott el a külvilághoz. Nem értenek egyet azokkal — írták —, akik tárgyalnak Whitelawval, miközben a miniszter korlátlan ha-^ talommal rendelkezik, valóságos diktátor. A tárgyalások csak akkor vezetnek eredményhez, ha azokat erőszaktól, terrortól mentes légkörben tartják, a foglyok követelték az internálások megszüntetését