Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-08 / 185. szám

KOSSUTH 8.15 Regi melódiák 9.00 Harsan a kürtszó! .9.35 Hallal, tánccal a világ körül 10.05 Gluck: Orfeusz. Háromféle, opera II. 51 Fúvószene IJ. 30 Ki nyer ma! 13.35 melódiákoktól 14.00 Mesejáték 14.4'J Éneklő Ifjúság 15.10 Durkó: II. Vonósnégyes 15.30 Népi muzsika 15.49 Kórusművek 16.05 Áriák 16.20 Kerületről kerületre: Kőbánya 16.40 Könnyűzene 17.03 Fiatalok stúdiója 17.25 A denevér — nyitány 17.35 Vitamüsor 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 19.25 Haydn: G-dúr Üstdobszimf. / t9.50 Népdalest 20.45 üperarészl. 21.00 Kilátó 22.30 A tegnap slágerei 23.08 Zenekari hangverseny 0.10 Könnyűzene PETŐFI 1,05 Mikrobi, mint robot- idomár. I. rész 8.45 Jamiequln-müvek 3.03 Könnyűzene harmonikára 9,14 Hallgassuk együtt! 12.10 Zenekari muzsika K Ütőtől hatig . . . Zenés délután 18.10 Tihanyi kutatóbázis 18.35 Hangverseny 10. !0 Operettrészl. | 2J.28 Filmzene 21.17 Bach-művek 22 33 Interjú Sütő Andrással 22.40 Holnap közvetítjük . .. 23.15 Nóták MAGYAR 17.43 Hírek_ 17 55 Kalm'ár György műsora 18.15 Hangverseny Bartók műveibőj IC.15 Belépés csak tv-nézőknek . . . A metró új állomásainál 19 15 Esti mese IS 30 Tv-híradó 20 90 Hét tenger ? Az Atlanti-óceán 22 20 Tv-híradó 29 ?9 Világirodalmi magazin 22.30 A Fischer—Szpasszkij sakk VB-döntőről POZSONYI KOMPLETTEBB® KELL TENNI AZ EGRI USZODÁT « GYÓGYVÍZ \ PÁRÁD! • A MATRÄBAN HIÁNYCIKK A JÖ VÍZ Hasznosítjuk páratlan hévízkincsünket Amerikai méltek a kiskörei lucernást» Nyeste Géza, a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Köz­pontjának szakelőadója ellenőrzi a szabó-méhek kaptárait. (Foto: Kiss Béla) Az utóbbi 10—15 évben 'gyakran olvashattuk a la­pok híradásaiban: 30—50—70 C fokos víz tört £-1 a fúrá­sok nyomán az Alföldön, a Duna—Tisza közén, a Dunán­túlon, Miskolc, Szentes, Za- lakaros vagy Gyula határá­ban, szinte az ország vala­mennyi olyan helyén, ahol víznyerésre vállalkoztak. Az ember kellemesen meglepődik e gazdagság hal­latán és azon nyomban felte­szi a kérdést: vajon jól hasz­nosítjuk-e Európában is pá­ratlan természeti kincsün­ket? Tudunk arról, hogy a, termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok bekötik víz­hálózatukba ezeket a kuta­kat, vizükkel öntöznek, pa­lántanevelőket fűtenek. Ar­ról is értesülünk, hogy né­hol fürdőket létesítenek, de ezek a fürdők a szakszerűt­len telepítés következtében csak viszik á beruházók pén­zét, a kutakat lezárják, a medencéket kiszárítják. EGYSÉGES FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS Az Országos Vízügyi Hiva­tal Vízellátási- és Csatorná­zási Főigazgatósága megbíz­ta a Vízügyi Tervező Válla­latot, hogy készítsen fürdő­fejlesztési tervet. Mit tartalmaz e grandió­zus terv, hol fejlesztik a meglévő fürdőket, hol építe­nek újakat, erről beszélget­tünk a VIZITERV irodave­zető főmérnökével Környei Lászlóval és Sashalmi András osztályvezetővel. Minden megye egy vaskos iratköteg, benne térképek, grafikonok, adatok sokasága. Ezeknek összesítéséből — egy évi nagy munka nyo­mán — készült el az ország fürdőtérképe. Mit olvashatunk le erről a térképről? Elsősorban azt, hogy szinte nincs az ország­nak a Mátra—Börzsöny hegy­ségen kívül olyan része, ahol ne bugyogna elő értékes viz a földből, ha víznyerési szán­dékkal lehatolnak a fúrók a mélybe. A II. ötéves terv­ben nagy ambícióval kezdtek a tanácsok, a gazdaságok vízfúrásba, ám a III. öt­éves terv idején ez a kedv némileg megcsappant. Miért? A vízfúrásokat nagy mély­ségben kell végezni a jó ho­zamú kutak létesítésének ér­dekében és ez sok pénzbe kerül. A vizek egy része gá­zos, — ez veszélyeket is hord magában. A magas hőmér­sékletű víz nagy áldás, de szakszerűtlen hűtése, vagy elvezetése közben elveszti értékes ásványi tartalmát. Jól meg kell tehát gondolni, hol, mire használják a vizet. Különösen fontos meggon­dolni a fürdő létesítésének tervét. A FÜRDÖKOMBINÄT A tervező szakemberek szerint a fürdő mindenütt a világon ráfizetéses és csak akkor hajt hasznot építtető- jének, ha vendéglátóipari lé­tesítményekkel, szállodával, játéktermekkel, sportlétesít­ményekkel kombinálva épí­tik meg. A most elkészült megyei fürdőfejlesztési tervben a meglévő 350 ezer fürdőférő­hely megkétszerezését java­solják. Kidolgozták a 200— 500—1000—2000 és 5000 férő­helyes fürdők tervtípusait. A vidéki fürdők fejlesztéséhez hozzávetőleg 4—5 milliárd forint kellene, mert egy-egy fürdő — nagyságától függően — 2—40 millió forintba ke­rül. Ebben nem szerepel a szálloda, étterem, boltok, szolgáltató létesítmények építésének költsége. A tervezők tehát azt java­solják, először a meglévő fürdőket kell kombinátokká építeni, ezután kerülhet sor új fürdők létesítésére. Külö­nösen a regionális fürdőköz- pontok fejlesztésére, teljes kiépítésére kell most, a IV. és az V. ötéves tervben a pénzt áldozni. Mivel a tisz­tasági fürdők iránti kereslet évről évre csökken a vegyes strandfürdők létesítését . ér­demes szorgalmazni. 265 HELYSÉGBEN (ÉRDEMES ÜJ FÜRDŐT ÉPÍTENI? A fürdőtérkep tanúsága szerint hazánkban 265 olyan település van, ahol — a meg­növekedett idegenforgalom és belföldi igény miatt — érdemes fürdőt építeni,« ami nemzetközileg is jelentős do­log. A megfontoltság azt dik­tálja: Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány, Gyula és Miskolc- Tapolca élvezze az elsőknek kijáró előnyöket a további fejlesztésben. Ezek a fürdők már a nemzetközi rangot is elérték. Érdemes foglalkozni a nyíregyháza-sóstói, a ka­posvári, a győri, a szentes- csongrádi, a büki, a mező­kövesdi, a sikondai fürdők továbbépítésével. Még komplettebbé kell tenni a kecskeméti, a zalaegerszegi, a szolnoki és az egri uszo­dát. A tervezők 265 helységben javasolták új fürdő építését de ebből pillanatnyilag csak 40-ben vannak meg a mű­szaki és építési feltételek. Ebből a 40-ből választ ki a közeljövőben az OVH ötöt­hatot, ahol megindulhat a munka és az állam is kinyit­ja a költségvetés „kasszá­ját”. .. GYÓGYÍTÓ ERŐ? Sok a magyar hévizekről a szóbeszéd. Valójában, mit tudnak? Erre is válaszolnak a különböző vizsgálatok. Ér­demes megtanulnunk, hogy például a 26 C fok fölötti hőmérsékletű vizet lehet csak termálvíznek nevezni. A magyarországi kutak át­lagos hőfoka 35—50 C fok, de a gyulai víz például 94 C fokos. Hazánkban szigorúan vizsgálják a gyógyvizeket. Ezt a rangot csak nehezen adja meg az Egészségügyi Minisztérium és csak annak a fürdőnek, illetve víznek, amelynek műszaki, kémiai feltételei az előírásoknak megfelelnek. Gyógyvíz pél­dául a parádi, a szoboszlói és a hévízi víz. Az európai államokban jó híre van a magyar hévizek­nek, s egyre többen szeret­nének fürdőinkbe eljutni. Gazdagok vagyunk e téren, de kiaknázásuk, okos fel- használásuk még hátra van. A most elkészült megyei fürdőfejlesztési terv jó ala­pot ad arra, hogy megtud­juk, milyen vizeink vannak, és hogyan gazdálkodjunk ve­lük a jövőben. Sz. D. Ameddig csak a szem el­lát, mindenütt lucernaföl­dek. Széles táblák nyújtóz­nak a messzeségbe. Igazi al­földi táj. A határt csak a bekötő út mentén töri meg egy rövid akácos.. A kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet lucerná­sában járunk, ahol egymás­tól kellő távolságra kismé­retű kaptárakat helyeztek el. A látogató rögtön arra gondol, hogy közönséges házi méhek gyűjtik itt a mé­zet. Pedig egészen különle­ges méhekről van szó — szabó-méhekről — arhelyek néhány héttel ezelőtt érkez­tek az Egyesült Államokból. A Vetőmag Vállalat Észak­magyarországi Központja vá­sárolta őket. 350 ezer Heves megyében — Kiskörén, Kom­lón, a Füzesabonyi Állami Gazdaságban —, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Szentistván községben porozza a lucematáblákat. Háromszázötvenezer szabó- méhet pedig a szomszédos Szolnok megyébe szállítot­tak ottani lucernatermesztés­sel foglalkozó közös gazda­ságoknak. Vörös Lászlótól, a Vető­mag Vállalat Észak-magyar­országi Központjának ter­meltetési osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a különös kis rovarok kizárólag csak a lucernát porozzák be. A sza­bó-méhek a potrohúk has­oldalán levő sertekefékkel úgy kaparják össze a virág­port, hogy közben végigdör­zsölik a virágok porzóit. A virágport pedig a kaptáik­ban levő sejtekben gyűjtik össze. A szabó-méhek Közép- Európában mintegy tucatnyi, a föld más részein elsősor­ban az Egyesült Államokl?ari — igen sok fajtájuk ismere­tes. A 10—15 milliméter nagyságú rovarok nádból ké­szítik „bölcsődéiket” utó­daiknak. A bölcsőket lucer­nalevelekkel bélelik ki. Az így elkészített sejtekben vi­rágport és nektárt halmoz­nak fel. Az utódokat a vető­mag vállalat káli telepén ka­rantén kamrákban plusz 30 fokon keltetik. A kis, rovarok három hét alatt fejlődnek ki. Az idén, a hat hétig tartó virágzás alatt mintegy 400 hektárnyi területen porozzák meg a lucernát a szabó-mé­hek Heves megyében. A Kompolti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató In­tézet munkatársainak ta­pasztalatai alapján áz eljá­rás nagyon gazdaságos. Hek­táronként ugyanis 120—140 kilóval több lucernamagof takaríthatnak be a közös gazdaságok, ami hegy-hat­ezer forint többlet bevételt eredményez. A vetőmag vállalat jövőre — az érdeklődésnek megfe­lelően — már nagyobb terü­leten más termelőszövetke­zetekben is kiterjesztik ezt a gazdaságos szolgáltatást. (mentusz) 17,30 Dalok 19.00 és 21.10 Tv-híradó 20.00 Éva doktor Lengyel tv-sorozat EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Dj fél 4. fél 5 és este 8 órakor A pap felesége ' Színes olasz film. Sophia Loren és Marcello Mastroian- ni főszereplésével EGRI BRODY (Telefon: 14-07) , Délután fél 4 órakor LlUomft Színes magyar filmvígjáték Délután fél 6 órakor A halál 50 órája I—II. Színes amerikai háborús kalandfilm. (Dupla helyárak!) EGRI KERT Este fél 8 órakor Vádoló GYÖNGYÖSI PUSKIN A zeppelin GYÖNGYÖSI SZAFFADSAG A csendőr nősül. GYÖNGYÖSI KERT Utánam, gazfickók! HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az ügyvéd HATVANI KOSSUTH A betyárok bosszúja HEVES Estély FÜZESABONY A Tenkes kapitánya I—II. rész. ÜGYELET Egerben- 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-ZSilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: U-J17J L Gray: Ismét a régi kerékvágásban Egy késszúrás . 1'. kettő .'. három ■.. négy. Vanda ha­lott. Soha , többé nem fog untatni, dühíteni. A halvány holdfényben néztem a kést. Nem volt véres. Valami nincs rendben. Ordítani tud­tam volna. Reszkető kézzel íélrevontarn a takarót. Az ágyon három párna volt és Vanda parókája. Mérhetet­len félelmet és dühöt érez­tem. Hol van a feleségem? A nappaliban ült, ked­venc karosszékemben és egy bűnügyi regényt olvasott. A könyv címe: Borzalom. —■ Vanda — kiáltottam rá —, miert nem vagy az ágyadban? — Azért nem vagyok az ágyamban, írért semmi ked­vem sincs ahhoz, hogy ki­lyukassz a konyhakéssel — felelte nyugodtan és letet­te íí könyvet. — Vanda, az istenért, mi­lyen ostobaságot beszélsz! — Mit rejtegetsz a hátad mögött? ! — Semmit — léptem hát­ra zavarodottan —, éppen­séggel semmit. — Biztosan kést — szögez­te le nyugod­tan. — Azt, amelyiket az előbb vettél ki a konyhaasztal fiókjából. — Nem, nem — áráztam a fejem kétség- beesetten, de a kis kiesett a kezemből. — Hallgass ide, ez így nem mehet tovább. — De hát miért — vonta ’el a szemöldö- sét. Ha ne­vetett, kígyóra emlékeztetett. — Én na­gyon, de na­gyon boldog vagyok. — Én pedig nem vagyok. Mit szólsz ehhez? — Pillanatnyi válság, Ar­nold. Minden férfi átesik ezen. Most azt hiszed, min­dennek vége, nem szeretsz többé, de ez is el fog múl­ni. Kirohant az utcára. Mi- chaella, a bájos, a gyönyörű, az egyetlen ott várt rá az autóban. — Hol a holttest, szerel­mem? — kérdezte. — A karosszékben ül, és bűnügyi regényt olvas. — Azt akarod mondani, hogy nem ... Mindent elmondtam .neki. — Mindent tud rólunk, Michaella! — most már zo­kogtam. — Ne bánkódj, lesz még alkalmunk. Megcsókoltuk egymást és Michaella elrobogott. Ami­kor visszatértem, a karos­szék már üres volt. — Lefeküdtem, Arnold — kiabált ki a hálószobából. ★ A következő pénteken vál­lalatunk társasestet rende­zett. A dolgozók házastársai is hivatalosak voltak. Van­da ragyogott a boldogságtól, imádta az efféle összejöve­teleket. Alig tudtam egy pillanatra félrevonni. — Vanda, beszélni szeret­nék veled De nem itt, nem szeretném, ha valaki halla­ná. Felvonóval fölmentünk a tizenegyedik emeletre, beve­zettem az egyik irodába, de nem engedtem meg, hogy felgyújtsa a villanyt. A nyi­tott ablak mellé álltunk. — Gyönyörű éjszaka — sóhaj.ott föl Vanda és lené­zett a fényárban fürdő vá­rosra. — Emlékszel, amikor mi ketten A mondat másik felét nem hallottam, mert minden erőm összeszedve tuszkolni kezdtem kifelé az ablakon. Mielőtt rádöbbentem volna, mi történik, az ablak túlsó felén találtam magam. Lóg­tam lefelé, görcsösen az ab­lakdeszkába kapaszkodva. — Hát ez miféle tréfa — nyögtem tél szemmel a szörnyű mélység felé lesve. — Nem is tudtam, hogy szakember vagy a cselgáncs­ban. — Sok mindent nem tudsz, drágám. Miről is akartál ve­lem beszélni? — Segíts föl, lezuhanok! — Azt akartad mondani, hogy szeretsz? Hogy nem bírsz nélkülem élni, drá­gám? — Nyújtsd a kezed! Zu­hanok ... — Hát nem szeretsz? — De szeretlek, csak se­gíts föl. Nagyon figyelmes és gyen­géd volt, eltámogatott a föl­vonóig. ★ Michaella hétfőn türelmet­lenül várt rám. — Soha semmit sem fogsz csinálni — mondta szomo­rúan, de hangjában nem volt szemrehányás. — Ne­kem kell segítenem. — Hogyan? — Kitaláltam valamit. Még mindig szokása a fo­lyópartra járni f esteget ni? — A partra vezető út ve­szélyes, keskeny, ugye? Bólintottam és elmoso­lyodtam. Michaella tíz órakor ki­szökött a vállalattól. Aznap hatalmas lelkesedéssel dol­goztam, mindenkinek ked­ves voltam. Még tréfálkoz­tam is. Észrevettem, hogy munkatársaim csodálkozva néznek rám. A kedvem akkor sem lo­hadt, amikor hazaindultam. Vanda megint a karosszé­kemben ült. Még mindig ugyanazt a bűnügyi regényt olvasta. A jókedvem mintha elfújták volna. — Ó, Vanda. Hogy telt a napod? — Remekül. Tudod, hogy mennyire szeretek festeni. — És nem volt semmi... közben? hm ... kellemetlenséged út­— Kellemetlenségem? Nem, drágám. Miért kérde­zed? — Csak úgy. ★ Este hallottam a hírt a rádióban. Michaella gépko­csijával a szakadékba zu­hant. Attól a naptól kezdve Vanda és én tűrhetően élünk. Gyakran eljárogatunk szórakozni is. ö azt mondja, elmúlt a válság és minden a régi kerékvágásba zök­kent. n Igea. Miért kérd&eed. r— 1972. augusztus 8., kedd 7-t*

Next

/
Oldalképek
Tartalom