Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám

Csütörtök esti külpoht kai kommentárunk Startpisztoly Bonnban NÉHÁNY NAPPAL, sőt inkább csak néhány órával azelőtt, hogy a nézők és a televíziós kamerák előtt meg­kezdődnek a müncheni olimpiai játékok, Bonnban már eldördült a startpisztoly. A legfrissebb jelentések szerint a Német Szociáldemokrata Párt vezetősége Willy Brandt kancellár vezetésével megvitatta és jóváhagyta az SPD választási irányelveit. A nyugatnémet választások az elő­zetes tervek szerint csak több mint három hónap múlva, pontosabban december harmadikán lesznek. De a párt választási irányelveinek látványos megvitatása gyakorla­tilag nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a kampány már most megkezdődött. Az irányelvek mindenekelőtt azt szögezik le, hogy az SPD egyértelműen kívánja a választásokat, méghozzá lehetőleg a kitűzött időpontban. Brandt úgy fogalma­zott, hogy „ideje tisztázni az erőviszonyokat a szövetségi gyűlésben”. A kancellár-pártvezér ezzel utalt arra a nemcsak az NSZK-ban, hanem világszerte ismert tényre, hogy a Bundestagban afféle groteszk patthelyzet alakult ki, amely megbénítással fenyegetheti a Német Szövetségi Köztársaság törvényhozási mechanizmusát. Világos, hogy egy ilyen helyzet a végtelenségig nem tartható fenn, még­hozzá nemcsak bel-, hanem külpolitikai okokból sem. AZ IRÁNYELVEKBŐL ismét kitűnik, hogy Brandték immár nem elsősorban külpolitikai, sőt elsősorban gaz­daságpolitikai támadásokkal számolnak az ellenzék ré- részéről. A pártnak ezt az Achilles-sarkát — legalábbis pillanatnyilag — még sebezhetőbbé teszi az eddigi gaz­dasági csúcsminiszter, dr. Kari Schiller szakítása a kor­mánnyal, sőt alighanem a párttal is. Ezért érthető, hogy az irányelvekkel foglalkozó ülésen Schiller mindkét párt­funkcióját betöltötték. Nem véletlen, hogy az irányelvek — gazdasági vo­natkozásban — a legtöbbször a „stabilitás” szót hangsú­lyozzák. A jobboldali ellenzék ügyes és összehangolt pro­pagandája, amely a jelek szerint a keleti szerződéseket már megváltoztathatatlannak tartja, most elsősorban a gazdasági bizonytalanság hullámain akar vitorlázni. Sok­mindentől függ, hogy decemberben mennyire sikerül Barzeléknek ez a lavírozás. DE A FÖÜTKÖZETIG még sok kemény csata van hátra. Nem csoda, hogy Bonnban már a müncheni meg­nyitó előtt eldördült a startpisztoly. «VVN ^J\AAA'WWVNA/VNAA/WVVV\A/'^A.\%'VVNVV^/WVWWVWV^A/WVVVVWWV Párizsi értekezlet Párizsban csütörtökön megtartották a Vietnammal foglalkozó négyes értékértét 156. ülését. Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK küldöttségének ve­zetője az ülés megkezdése előtt újságíróknak adott nyi­latkozatában kommentálta Nixon elnök szerda esti be­szédét. „Nixon azokkal a ki­lométerekkel méri békevá­gyát, amelyeket a vietnami probléma megoldásának ke resésekor utazott be. Óvako dik azonban attól, hogy az indokínai országokra zúdított sok millió tonna bombáról és lövedékről beszéljen. A béke útján egy millimétert sem haladt előre. Miért járja a világot a békés megoldást keresve, amikor a megoldás­hoz csupán ezen az értekez­leten lehet eljutni”. Amíg folytatja eddigi po­litikáját a vietnami nép mindaddig kénytelen foly­atatni igazságos harcát alap­vető jogainak kivívásáért. A csütörtöki ülésen az amerikai küldött — William- Porter távollétében Heyward Isham, az amerikai küldött­ség (helyettes vezetője — és Pham Dang Lam, a saigoni küldöttség vezetője megis­mételte az amerikai feltéte­lekhez kötött tűzszünetre vo­natkozó javaslatot. Nguyen Minh Vy mint képteleneket visszautasította az amerikai tűzszüneti feltételeket, majd a VDK képviselője beszámolt a demokratikus Vietnam vá­rosai és gátrendszere ellen intézett amerikai légitáma­dásokról. Közölte, hogy a légiháiború kiszélesítése óta majdnem ötszáz amerikai re­pülőgép semmisült meg és 500 amerikai pilóta halt meg, esett fogságba. Nguyén Thi Binh, a DIFK küldöttségének vezetője, az ülésen elmondott beszédé­ben hangsúlyozta, hogy mindaddig nem lehet szó ko­moly tárgyalásokról, amíg az amerikai kormány makacsul ragaszkodik a Thieu-rezsim- hez. flz „új amerikai többségben” való egyesülésre biztatott Nixon WASHINGTON: Magyar idő szerint csü­törtökön hajnalban Nixon el­nök a republikánus elnök­jelölő konvenció szónoki emelvényéről szólította fel az amerikai választópolgáro­kat — kiváltképpen a de­mokrata pártból „kikérgetett . milliókat” —, hogy pártkü­lönbségre való tekintet nél­kül vezérlete alatt csatla­kozzanak egy „új amerikai többséghez” a november 7-i elnökválasztásokon. Üjrajelölését formálisan elfogadó beszédében, amely Spiro Agnew alelnöki újra- jelölesét követt». Nixon el­nök „az amerikai rendszer lerombolásának” szándékát tulajdonította George McGo­vern demokratapárti elnök­jelöltnek. Az elnök külön- külön szólt az asszonyokhoz, leányokhoz, ifjakhoz, öregek­hez, fehérekhez, feketékhez és általában minden kor- és politikai színárnyalathoz, az „új amerikai többségben” való egyesülésre biztatva őket. Négyéves kormányzásáról szólva Nixon elnök azt pró­bálta elhitetni, hogy Ameri­ka jobbá, a világ biztonsá­gosabbá vált, kormányzása eredményeként. Az amerikai társadalom égető kérdéseit — munka- nélküliség, infláció, bűnözés, faji konfliktusok — csupán általánosságban említette, „vannak még problémáink” jeligével. Saját politikáját az ellen­zék programjával összevet­ve azt hangoztatta, hogy az amerikai polgároknak no­vemberben az ésszerű vál­toztatások és a kivihetetlen változások programja között kell választaniok”. Roosevelt, Truman és Johnson demokratapárti el­nököket — McGovernnel szembeállítva — megdicsér­H,yatfuNeui'ópui helyzet Viktor Majevszkij, a Prav­da politikai szemleírója, a lap csütörtöki számában, a nyugat-európai helyzetet elemzi azzal kapcsolatban, hogy Anglia, Dánia, Norvé­gia és Írország belépni ké­szül a Közös Piacba Minél inkább közeledik az európai biztonsági értekezlet összehívása, minél inkább kirajzolódnak a sokat ígérő európai együttműködés táv­latai, annál aktívabban és lázasabban fokozzák tevé­kenységüket azok, akiknek nem tetszik ez az elgondo­lás, akik az összes európai ország építő jellegű együtt­működésének eszméjével szembeállítják a nyugati ál­lamok elkülönült csoportosu­lásait'. A „kibővített Európa” lét­rehozói képzeletükben a nyu­gat-európai monopóliumok új hatalmas szövetségét lát­ják, amely ellenőrzése alatt tart 2J0 millió embert, a vi­lágkereskedelem több mint 40 százalékát, és ma.idnerrí 640 mUliára dollár értékű bruttó nemzeti terméket — állapítja meg a Pravda po­litikai szemleírója. A kibővített Közös Piac hívei azonban csak a pozi­tív vonásokat hangsúlyoz­zák, és szemet hunynak a zárt csoportosulás kedvezőt­len jelenségei felett. Valójá­ban azonban a tízek létre­jöttével az olaszországi és belgiumi gazdasági vissza­esést, az NSZK-ban fenyege­tő gazdasági válságot tetézik majd Anglia gazdasági ne­hézségei is. Ezenkívül míg a hatok közösségében kétmil­lió munkanélküli volt, a ti­zekében már hárommillió lesz. A Pravda hírmagyarázója felhívja a figyelmet arra, hogy a hatok közösségében S&72. augusztus ?5., péntek az NSZK-nak van vezető gazdasági szerepe, viszont a Közös Piac kiszélesítésével ez a kép nagymértékben megváltozik, és ez elkerülhe­tetlenül a csoportosuláson belüli ellentmondások kiéle­ződéséhez vezet. KukMéiii-lcrv Magabiztos hangú nyilat­kozatában, amely a bejrúti An Nahar hasábjain látott napvilágot, Husszein jordá- niai uralkodó minden eddi­ginél kedvezőbb képet fes­tett a hasemita királyság ál­lapotáról, egyszersmind ki­tért Dajan izraeli hadügymi­niszternek arra az állítására, hogy Jordánia kész különbé­két kötni Izraellel. A Da- jannak tulajdonított közlés egyébként ismét Husszein-el- lenes támadásokra ösztökél­te a kairói sajtót. „Jordánia — nyilatkozta Husszein a libanoni nagy­polgári lapnak — örökre maga mögött hagyta a zűr­zavar és az anarchia korát, népe egységes, eltökélten ha­lad küldetésének teljesítése felé”. Az uralkodó hozzátet­te, hogy „Jordánia további lépéseket tesz a (Husszein által javasolt) Egyesült Arab Királyság megteremtése fe­lé”. A szerdai A1 Ahram sze­rint a múlt heti jordániai kormányátalakítás, valamint Husszein találkozói Rasidi El-Saua gazdasági polgármes­terrel a félautonóm Palesz­tina üiamot magában fog­laló Egyesült Arab- KjKtÜfc: ság kikiáltását készítették elő. A lap azt írja, „Hussze­in téved, ha azt hiszi, hogy ezzel a magatartással tervei­nek sikerét és királyságának fennmaradását biztosítja. Az arab népeknek megvan az erejük, hogy e kapituláns tervekkel szembeszálljanak”. Husszein ezzel kapcsolat­ban kijelentette az An Na- harnak: „Jordánia büszkén és megvetéssel fogadja az arab országok bojkottját”. Ami pedig a Dajan-nyilat- kozatban felvetett különbe­két illeti, erre vonatkozóan Husszein azt állította: „nem hiszi, hogy Jordániát sike­rülne ennek elfogadására rá­kényszeríteni”. Husszein végül „természe­tesnek” mondta, hogy a Jor­dániái—amerikai együttmű­ködés erősödni fog. TMniusz|>ontoU A gyarmati kérdés megol­dására alakult különleges ENSZ-bizottság foglalko­zott a gyarmatokon folyó imperialista katonai készülő­désekkel, bázisépítéssel. Eh­hez fűz hírmagyarázatot a csütörtöki Pravdában Vale­rian Szkvorcov, a lap kom­mentátora. A hírmagyarázó mindenek­előtt megállapítja, hogy az imperialisták támaszpontjai és katonai készülődései a gyarmatokon és mandátum­területeken, nemcsak a gyar­mati és fejlődő rendszerek további felszínen tartását se­gítik elő.jhanem veszélyezte­tik a békét és a biztonságot a világ más térségeiben is. A gyarmati és mandátum­területeken kiépített katonai támaszpontrendszerek — húzza alá a Pravda — be­hálózzák az Atlanti-óceán dé­li térségét, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán körzetét. A hírmagyarázó felhívja a figyelmet az afrikai partok­nál létesített lazisei amerikai repülőtámaszpontra, vala­mint a portugál Azori-szige- teken létrehozott, ugyancsak amerikai Praia da Vitoria haditengerészeti bázisra. Megemlíti, hogy a Dél-Afri­kai Köztársaság, mint ezt a fajüldöző rendszer vezetői már több ízben kijelentet­ték, a NATO rendelkezésére áll a Simonstownri katonai támaszpont, amelyet „egye­lőre"’ az angol és a dél-afri­kai flotta közös hadgyakor­lata esetén használnak. Lisz- szabon és Pretoria a maga afrikai birtokait nyíltan a „NATO déli szárnyának” ne­vezi. A Pentagon arra számit, hogy 1974-től az amerikai 7. flotta és az Egyesült Álla­mok légiereje a dél-ázsiai vizeken birtokba veszi Diego Garcia szigetét, amely jelen­leg a brit korona tulajdo­na. A Pravda befejezésül hang­súlyozza: a világ haladó erői követelik, hogy szüntessék meg a gyarmati és mandá- tumterüietek katonai célokra való tg, amiért „kétpárti” külpo­litikát folytattak és „alapel­vüknek tekintették, hogy Amerika elég erős legyen vezető szerepének vállalása­ra a világban’. A vietnami háborúról szól­va 1966-as választási ígéreté­re erősen felhígított formá­ban emlékeztetett, mondván, „akkor megtagadtam: töre­kedni fogok igazságos béke létrehozására”. A csapatki­vonásokra hivatkozva igye­kezett meggyőzni a közvéle­ményt, hogy „minden lehet­ségesei” elkövetett ígéreté­nek teljesítésére. Mindjárt hozzátette azonban, hogy há­rom „alapelve” változatlan. Eszerint Washington nem hagyja sorsukra „az ameri­kai hadifoglyokat; úgy ál­lítva be a kérdést, mintha a népi erők Dél-Vietnamra „kommunista kormányzatot” akarnának ráerőltetni, Ni­xon hangoztatta, hogy ilyes­mibe sohasem egyezik bele; beszélt arról is, hogy nem engedi „beszennyezni Ameri­ka becsületét”. Nixon ismét a világméretű „dominó-elmélettel” állt elő, mely szerint a saigoni re­zsim támogatásának beszün­tetése „nemcsak Ázsiában veszélyeztetné a békét, ha­nem a Közel-Keleten, Euró­pában és Latin-Amerikában is”. MIAMI: Miközben a Miami Beach-i kongresszusi teremben szer­dán este a republikánus párt elnökjelölő konvenciójának utolsó ülésére készülődtek, az utcákat mintegy ezer, há­ború ellen tüntető fiatal szállta meg. Az amerikai republikánus párt Miami Beachben ösze- hívott konvenciója újból Nixont választotta elnökje­löltjének a novemberi elnök- választásokra. Az alelnöki tisztségre ugyancsak az ed­digi alelnököt Agnew-t je­lölték. Képünkön: Nixon és Agnew a pártkonvenció részt­vevőit üdvözli. (Népújság telefoto — AP— MTI— KS) leihez vezető utcákat. A fia­talok ekkor távolabbi utcák­kal próbálkoztak, kővp] dn­Miami Beachben, a republikánus elnökjelölő kongresszus színhelyén a rendőrség brutálisan szállt szembe a Nixon ellen tüntetőkkel. A tüntetők a nap folya- hálták meg a küldöttek ér­mán azt tervezték, hogy es- |{ezö gépkocsijait és több he­tére ülősztrájkot tartanak a .................. k onvenció színhelye körül, a >en ecsap .. d_ rendőrség azonban 50 autó- seggel. Több tucat tüntetőt a busszal eltorlaszolta az épü- hatóságok letartóztattak. BT-ülés a Bengali Népi Köztársaság; ENSZ-fel vételéről NEW YORK Csütörtökön magyar idő szerint 20.15 órakor összeült a Biztonsági Tanács, hogy a Szovjetunió, Anglia, India és Jugoszlávia határozati javas­lata alapján megvitassa a Bengáli Népi Köztársaság ENSZ-felvételi kérelmét. Kína, mint ismeretes, ko­rábban a kérdés megvitatá­sának elhalasztását javasol­ta. Amennyiben az esti ülésen Huang Hua kínai fődelegá- lus megvétózná a határoza­tot, Kína első ízben élne vé­tójogával. Hosszú idő után zavargás Cipruson Hosszú idő óta először tört ki zavargás csütörtökön Cip­ruson. amikoris két görög fiatalokból álló csoportot a nemzeti gárda egységeinek kellett szétválasztaniok. Az összecsapásra az adott okot, hogy egy ívlaku^iosz ei nők híveiből álló’' csoport meg akarta ak; 1 üyozni a közismerten „iakariosz-elle- nes Jennadi <sz püspök rész­vételét c Pathos melletti ki­képzőtáborban megtartott újoncavató ünnepségen. Igaz, ugyan, hogy Jennadiosz nem jelent meg az újoncavató szertartáson, de maga he­lyett elküldte Mallourisz Ar- kimandritát, akit a tüntető fiataloknak sikerült is távo­zásra kényszeríteniök. Az elnök hívei és ellenfe­lei közti összecsapásnak ha-. rosa sebesült áldozata y«b»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom