Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-23 / 198. szám

(ládlá KOSSUTH 8.18 Könnyűzene 8.42 Régi hangszerek világa 9.00 Rózsa Sándor 9.28 Népdalcsokor 10.05 Mi a gazdasági szociológia? 10.15 Szimfonikus zene 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Népi zene 13.50 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.05 Madrigálok 14.18 Fúvósindulók 14.30 Nőkről — nőknek 15.10 Kantáta 15.17 A három testőr. 6. rész 18.05 A IV. zalai folklórfesztiválról. □. rész 16.25 Atlasz 16.45 Verdi-áriák 17.20 Románia nemzeti ünnepén 18.10 Magnósok, figyelem! 19.25 Nóták 19.45 Riport 20.00 Hangverseny-közvetítés Salzburgból 22.20 A dzsessz vliága 23.20 Verbunkosok (3.40 Liszt-zongoraművek PETŐFI Ä.05 Verdi: Don Carlos. Részletek 9^03 Beethoven-művek 9.44 Egy pálya vonzásában 12.03 Két szvit 12.40 Házunk tája 13.03 Kamarazene 14.00 Kettőtől — hatig.*; Zenés délután 18.20 Tanulás, nyaralás 19.10 Joe Carr zongorázik 20.25 Felismerés az operaszínpadon 20.33 Táncdalok 20.45 Darázsfészek 21.05 > Népi zene 21.30 Kollégium épül 22.00 Gitármuzsika 22.12 Monteverdi: A könyörtelenek bálja. Opera 23.15 Zenekari muzsika 23.40 Könnyűzene MAGYAR ß.30 Elektro ’72. 0.50 Ml lakik az emberben? Magyarul beszélő lengyel tv-film 10.45 Zenés ritmusok. NSZK zenés film 11.05 Kisfilmek kedvelőinek 17.43 Hírek 17.50 Egy pár tánc Széken. Népművészeti film 18.10 Tv-mintabolt 18.50 Románia nemzeti ünnepén 19.10 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Kell a jó könyv! 21.0ú Puccini: Bohémélet. Operarészletek 22.05 Tv-híradó [?H0ZÍ] EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Délután fél 4. G és este fél 9 órakor Mackenna aranya Színes amerikai westernfilm (Felemelt hely árak!) EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Délután fél 4. fél 6 és este fél 8 órakor Hétszer hét Színes, szinkronizált olasz film EGRI KERT Este fél 8 órakor Mackenna aranya (Felemelt helyárak!) GYÖNGYÖSI PUSKIN A pap felesége GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Meglepő fordulat GYÖNGYÖSI KERT A csendőr nyugdíjba megy HATVANI VÖRÖS CSILLAG Egy rendörfeUlgyeló vallo­mása az államügyésznek HATVANI KOSSUTH A Noszty fiú esete Tóth Marival UBYEIPT Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- litvs/kv utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-Hl). Rendelés gyermekek részére is Gyöngyösön 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám , alatti rendelőben. (Tele­fon: (17-27). Harc a kártevő gombák ellen Az Erdészeti Tudománya: Intézet. Alpokalji Kisérleli Állomásán öt éve végeznek kísérleteket az úgynevezett jarontó gombák terjedésének megakadályozására. Dr. Kiss László kutató laskagombán tanulmányozza a kártevő gombák élettani tulajdonsá­gait és a megelőzés módjait. Az ország különböző erdejé­ben gyűjtött törzseken te­nyésztett laskagombák tulaj­donságai hasonlóak a faron­tó gombákéval. így megbíz­ható eredményeket érhetnek el a parazita gombákat Ille­tően. A laskagomba nyújt segítséget az erdeinket káro­sító oom.batnjió.k ellen való védekezés lehetőségeinek fel­derítésére Képünkön: Nagy Éva la­boráns és dr. Kiss László kutató a laskapombn-tenyé- szet fejlődését ellenőrzi. HndnS János felvétele) ‘(MTI foto — Köszönet a íiszanánaialcnak Termelőszövetkezetünk gazda­ságvezetősége és pártszervezete köszönetét fejezi ki a tiszanánai termelőszövetkezet vezetőségé­nek és tagságának, azért az ál­dozatos, baráti segítségért, amit a gabona betakarításához ad­tak. A tiszanánai termelőszövet­kezet vezetősége augusztus 3-án az első kérésre két német gyárt­mányú kombájnt indított útnak a négytagú kezelőszemélyzettel együtt, s így sikerült augusztus 18-ig befejezni minden betaka­rítási munkát. Az Ide küldött két kombájn­nal 40 vagon kenyérgabonát ta­karítottak be, jó minőségben. A segítség nélkül e gabona nagy része tönkre ment volna a föl­dekén. A köszönetén kívül csak a legnagyobb tisztelettel beszél­hetünk Nagy Gábor és Dómján István felelős kombájnvezetők­ről, valamint Bakos Flórián és Kovács István segédvezetőkről, akik a számukra teljesen Isme­retlen, hegyes vidéken ember- feletti munkát végeztek, család­juktól 160 kilométer távolság­ban. A munka befejezése után a termelőszövetkezet tagsága ba­ráti ebéden búcsúzott a kedves segítőtársaktól, akik munkájuk­kal juttatták kifejezésre, hogy a bajba jutottak mindig számít­hatnak segítségükre. Keresztes Sándor tsz-elnök Szanda, Lenin Tsz Baráti találkozó az első patrooálókkal A Chinoin Gyógyszergyár munkásküldötteit látta ven­dégül alkotmányunk ünne­pén a szihalmi termelőszö­vetkezet. A gyár dolgozói a tsz-szervezés idejétől kezdve, napjainkban is segítik anya­giakkal és erkölcsileg egy­aránt a szövetkezetét. A gyár küldöttei között voltak azok. is, akik az első hónapokban, mint agronómusok segítettek a nagyüzemi gazdaság meg­szervezésében. Találkoztak a régi ismerősökkel, brigádve­zetőkkel, a növénytermesztés, i az állattenyésztés dolgozói- < val, a gépkezelőkkel. Felele­venítették a kezdés nehézsé­geit, s dicsérően nyilatkoztak; az azóta már igazi nagy-í üzemmé fejlődött gazdaság- < ról. A szövetkezeti gazdák? végigkalauzolták a vendége­ket a majorban, az új gép-? műhelyben, megmutatták a \ gépparkot és az úllatéllo- < mányt. A találkozáson meg- ] láthatták a gyáriak, hogy) nem volt hiábavaló az első? időkben nyújtott s°gitség. Jcó Sándor Szihaloin Várospo-itiltai tapasztalaidé re Győr medvében Három városunk. Eger. - Gyön­gyös és Hatvan Hazafias Nép-^ fröntelnökségének tagjai Győri megyébe látogattak el a közel-< múltban, háromnapos várospoli­tikai tapasztalatcserére. A megye küldötteit szívélyesen fogadták a Győr megyeiek. Elő­ször Sopront tekintették meg a hevesiek, s megismerkedtek a soproni hetek szervezési mun­kálataival.. Megtekintették a fer- tődi Eszterházy-kastélyt, majd Győr és Mosonmagyaróvár ne­vezetességeivel ismerkedtek. Megnézték a győri látogatás so­rán a Richards szövőgyárat is. A háromnapos tapasztalatcsere hasznos volt, — mint a hatva­ni képviselők mondották —, nyolcpontos javaslatot tesznek a munka fejlesztésére az ott ta­pasztaltak alapján. Nagyon he­lyes kezdeményezésnek találták, hogy Győrben a város szépítésé­ben elért egyéni eredményeket is értékelik és jutalmazzák. A tapasztálatcsere részvevői viszontlátogatásra hívták meg megyénkbe a Győr megyeie­ket. Szűcs Ferenc Hatvan Napirenden a község mezőgazdaságának és élelmiszer-gazda­ságának helyzete A recski községi tanács végrehajtó bizottsága a szak- igazgatási szerv jelentése alapján, a község mezőgaz­daságának és élemiszer-gaz- daságának helyzetéről tár­gyalt. Megvitatták a növény- termesztés, a növényvéde­lem, az állattenyésztés és ál­lategészségügy, az erdészet, vadászat helyzetét. A végre­hajtó bizottság határozatot hozott a szórványgyümölcsö­sök fokozott védelmére, a vadkárok megelőzésére szol­gáló munkákra, a fagazdál­kodásra. Külön is foglalkoz­tak a szarvasmarha-fejlesz­tési programmal, amelyre különös figyelmet kell a köz­ségben fordítani, tekintettel arra, hogy a háztáji állo­mány évről évre csökken. A kormányhatározatban fog­lalt lehetőségek kihasználá­sa elősegítheti a közös és a háztáji állomány erőteljes fejlesztését Maruzs János Recsk Van hűtőszekrény és még sincs Ügy érzem, el kell mon­danom véleményem a lap augusztus 15-i számában megjelent nyilatkozatról, amelyben arról volt szó, hogy van-e hűtőszekrény a me­gye szakboltjaiban. Én a tamaszentmiklósi ÁBC-áruház vezetője vagyok, s sajnos, a hozzánk érkező vevőknek sokszor kell azt mondanunk, hogy nincs hű­tőszekrény. Állandóan be- küldjük a megrendelést, azonban ennek ellenére sem kapunk megfelelő mennyisé­get. Nemcsak a meleg idő­ben, most, a szezon végén sem rendelkezünk megfelelő választékkal még a Lehel családból sem. Sajnos, még a gáztűzhelyekből sem ren­delkezünk megfelelő válasz­tékkal, pedig lehet, másutt elfekvő készletek is vannak. Czifra Kálmán Tarnaszentmiklós (A szóban forgó nyilatko­zatot az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat áruforgal­mi osztályvezetője tette — természetesen a hozzájuk tartozó boltok- ellátásáról, Czifra Kálmán válaszát el­sősorban a szövetkezeti ( bol­tokat ellátó illetékesek, fi­gyelmébe ajánljuk. A szerk. megj.) A% olimpia platt Müncheni jegyzetek i. „MÜNCHEN TÜNDÖKÖLT. Az ég kék selyemkár- pitja sugárzóan feszült a pompázó terek és fehér osz­lopcsarnokok. az ókort visz- szaálmodó emlékművek és barokk templomok, a szökő­kutak, paloták és parkok fö­lé, s a főváros széles és de­rűs, sok zölddel szegélyezett, arányos távlatai június első szép napjának napsugárkö­dében derengtek... ” Thomas Mann híres, át­szellemült sorai vibráltak emlékezetemben, amikor be­futott vonatunk a münche­ni Hauptbahnhofra. Az ég kék selyemkárpitját és a tündöklést azonban hiába kerestem. Július volt, Mün­chen időjárásának legkiszá­míthatatlanabb és legviharo­sabb hónapja. A szemerkélő esőben in­dultunk a belváros felé. Az első nagyobb tér a Maximi.- lian-platz. Mi azonban most a Maximilian utcát kerestük, amelynek az elején van a Max-Joseph-platz a nemzeti színházzal és a híres Bajor Állami Operaházzal. Ez az a hely, ahol a fasiszták 1933- ban máglyára vetették Tho­mas Mann könyveit, köztük a Glaudius Dei című novel­láját is, amelyből az idézet való. Ugyancsak itt műkö­dött a Bajor Tanácsköztár­saság kormánya 1919. ápri­lis 13-tól május 1-ig és itt főzték ki a Bürgerbraukel- lerben az első Hitler-puccs tervét, és alig huszonöt ki­lométerre innen építették fel az első haláltábort. Mindez szerencsére ma már csak történelem. Kellemetlen em­lékét az égnek meredő, rideg kőépületek őrzik... A híres Englischer Garten felé haladva napjaink egyik legélőbb politikai mozzana­tával találkozunk; tüntető fiatalok csoportja halad át a széles Leopold-Strassén. Megállunk, döbbenten néz­zük őket. A müncheni járó­kelők pedig minket néznek, csodálkozásunk tűnhet fel nekik, ök ugyanis hozzá­szoktak már az effajta meg­mozdulásokhoz. „Természe­tes” — mondja piel lettem egy német férfi. Majd hozzá­teszi: „Ez túlságosan békés tüntetés, A múlt héten fel akarták robbantani az ame­rikai követséget... ” Most is Nixon vietnami politikája ellen tüntetnék az SPD hívei. Hosszú hajú, me­rész öltözködésű fiatalok. Egyetemisták. KEZÜKBEN TÄBLA vagy zászló, Nixont támadó fel­iratokkal. Ahogyan az ilyes­mit a televízió híradóiban láthatjuk. A rendre rend­őrök vigyáznak. A tüntetést szervezők ugyanis napokkal korábban bejelentik a rend­őrségnek szándékukat, a la* kosságot pedig hangosbe- mondókon keresztül értesítik a nagyobb forgalmú utcákon, tereken. Nincs körülöttük nagyobb csoportosulás. Az emberek megnézik, mint a kirakato­kat, meghallgatják, mit mondanak, majd továbbsiet­nek napi dolgaikat intézen­Szent Istvánt Asztrik apát kente fel a trónra. Vak Béla átlátott a szitán és gyanús szemekkel figyelte az ország ellenségeit. Arany János 1817-től 1882-ig született. .4 kínai—japán háború 10-tól 11-ig tartott. Alkalmam volt bekukkan­tom máé dolgozatokba its Hazánkban már oly fejlett< a téglagyártás, hogy minden< fejre esik egy tégla. A tej olyan táplálék,! amely az emberi test első; részét fejleszti. Pénelopét nagyon birizgál- ] ták a kérők. Dtntt Gém dő. Egy kutyás hölgy halad át a tüntetők előtt. Csupán kutyáját félti, nehogy elke­veredjék a felvonulás for­gatagában. .. München az ellentétek vá­rosa. A Nyugat-Németor- szágban működő fasiszta és extrém emigráns szervezetek közül csaknem száz Mün­chenben székel. A Szabad Európa rádióadói is éppen innen, az Angol-park köze­péről pufogtatják uszító frázisaikat a szocialista or­szágok feié. „München tanúja lehet majd a legnagyobb olimpiá­nak, amelyet 1936 óta vala­ha is rendeztek”, — jelen­tette ki Lücke belügyminisz­ter 1966-ban. Közvetlenül az után, hogy április 26-án Ró­mában a Nemzetközi Olim­piai Bizottság 64. ülésén kap­ta meg a város az idei nyá­ri olimpiai játékok rende­zésének jogát. A főpolgár­mesternek szóban és írásban garanciát kellett adnia ar­ra, hogy a NOB határozatait minden tekintetben tisztelet­ben tartják a tagországokkal szemben. München évek óta a nagy esemény lázában ég. Ober- wiesenfelden 1972. május 17-én avatták a müncheni olimpiai stadiont. Ottjár- tunkkor — júliusban — te­hát már minden készen állt az olimpiai játékok meg­kezdésére. A VÁROS KÖZPONTJÁ­BÓL földalattival — amely szintén új, olimpiai létesít­mény — jutunk ki Ober- wiesenfeldbe, 10 perc alatt Naivitás lenne azt gondolni, hogy messze még az olimpia, így nyugodtan nézelődhe­tünk a legrangosabb nem­zetközi sportvetélkedő szín­helyén. A létesítmények előtti buszparkoló helyen messzi országokból érkező járatok sokaságát találjuk. Az autóval érkezők számára a stadionok alatti részben alakították ki a parkolót. Az autósok panaszkodnak, hogy félórát keringtek a föld alatt, míg üres helyet találtak. A stadionok előtt komor drótkerítés. Sőt, hogy még riasztóbb legyen a merész bejutni akarók számára; a kerítés mögött két méter szé­lesen szögesdrótok halmaza, azon , túl újabb drótkerítés őrzi a bejáratot. Kiskapu persze mindenütt akad, az élelmesebbek ki is próbál­ják a gépkocsiparkoló hely körüli lehetőségeket. Bent azonban fegyveres egyenru­hásokkal találják magukat szemben, akik a drótkerí­tésnél is komorabban közük: a stadionok területére be­lépni tilos! Nem marad más hátra, mint beállni a hosszú sorba, azaz sodródni a tömeggel az olimpiai torony bejárata fe­lé. Van időnk szemügyre venni a környéket, hiszen két óránál is többet kell vá­rakozni. Akik eleve reménytelen­nek ítélik a helyzetet, azok az olimpiai tó túloldalán levő hegyre „zarándokolnak”, hogy ugyancsak fölülnézet- ből átfogóbb képet kapjanak az olimpiai játékok színhe­lyéről. Időközben eloszlanak a felhők is, és az előbukka­nó napsugarak megcsillan­nak a stadionok hullámzó tetőszerkezetének üvegén. A 290 MÉTER MAGAS to­rony erkélyéről azonban pa­rányinak tűnnek a stadio­nok, csakúgy, mint az olim­piai falu építészeti csodái és mmtégy dombocskának ’ lát­szik a szemközti hegy is, sok-sok apró ponttal a tete­jén. Csodálatos látványban van részünk. Lábunk alatt „hever” egész München, a távolban pedig felködlenek a bajor Alpok csúcsai... Jurányi Anna (Folytatjuk) 1972. augusztus 23., sarat# Derűs varázsba ejt a diák élet. A derűt komoly iskola dolgozataik is tükrözik. / H.-i gimnázium egyik tanú lója „bevallja” dolgozatábpn hogyan látja a történelmet: Rákóczit németnek nevel ték és német nőt vett el fe leségül. de mind kettő csal félig sikerült. Lóránt ffy Zsuzsanna hú özvegységében számos ifjak kai gyarapította a sárospata ki főiskolái. István király sokat szere U’4 dolgozni és feleségű vetffl Gizella hercegnőt. Rákóczi egész nap a bo korban ült, de a szarvas nen jött. Bence a második felvonás ban kiment a kertbe és elvé gezte a dolgát. Petőfi ebben a versé bei elmondja, hogy inkább csa fában haljon meg. mint el hervadjon a családi ágyban Amikor Miklós cár felesé gémei megél kezeit, 25-öi löt teli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom