Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-23 / 198. szám

Találkozás a valósággal Ma már több év gyakor­lata tűzönéit ja, hogy jó öt­let. v.>|t a népművelés sza­kos egyetemi hallgatók szá­mára bevezetni az egyhóna­pos nyári gyakorlatot. A fiataloknak ugyanis alkal­muk adódik arra, hogy meg­ismerjék mind ci városi, mind a falusi népművelés igazi arcát; gonddal össze­gyűjtött, elsajátított elmé­leti ismereteiket egybevet­hetik a valósággal. A budapesti Eötvös Ló- ránd Tudományegyetemről Egerbe, illetve Heves me­gyébe került hallgatókkal beszélgettünk, érdeklődve él­ményeikről, a gyakorlati idő­szak tapasztalatairól. Fiatalos alkotókedv Programjuk változatos, jól megszervezett. Megismerked­tek a megyei tanács műve­lődésügyi osztályán a nép­művelés irányításának ered­ményeivel, gondjaival, jár­tak a Megyei Művelődési Házban, megfordultak a Megyei Könyvtárban, falusi művelődési otthonokban. íme egy csokorra való tapaszta­lataikból. Salesinszky Gábort — Hadd mondjam el elő­ször kellemes csalódásunkat. Az egyetemen azt hittük? kissé kiábrándító élménye­ket jelent majd számunkra a valósággal való találkozás. Ügy gondoltuk: az idősebb népművelők megalkusznak, lemondanak ifjúkori terve­ikről, fásultságba torkollik korábbi lelkesedésük. Heves megyében nem ezt tapasz­taltuk: bárhol jártunk, olyan 'Kollégákkal találkoztunk, akik nemcsak kitartottak el­képzeléseik mellett, hanem arra is képesek voltak, hogy terveik egy részét követke­zetesen megvalósítsák. Fa- lun-városon egyaránt isme­rik g kzaktuiomány legújabb eredményeit, alkalmazzák a helyileg legnasznosabbak- nak bizonyuló új módszere- •ket. helyesen ötvözve ezeket saját terveikkel. Különös­képp tetszett az ifjúsági klubok munkája. Gazda István számára em­lékezetes a Megyei Művelő­dési Házban töltött idő: — Színvonalas, sokágú munka folyik itt Átgondolt, változatos program szerint dolgoznak a természettudo­mányos és a műszaki klu­bok, a vezetők■ minduntalan keresik az új, a hatékonyabb módszereket. Feladatot is kaptam: tervezzem meg az ifjú fizikusok körének jövő nyári baráti találkozóját: ad­jak témajavaslatokat a négy­napos rendezvényre, termé­szetesen úgy, hogy az anya­giakat is vegyem számításba. Tervezetet készítek ' arról, hogy miként lehetne a fizi­kai játékokat az egyes klu­bokban bevezetni. Felmérés — a várban A fiatalság nem szűkölkö­dik ötletekben, nem elégszik meg a rábízott feladatokkal, hanem elindul a maga út­ján, s keresi az egyéniségé­re jellemző módszereket. Sa- lesinszky Gábor . „maszek” munkát vállalt. Szemrevéte­Ahol 400 munkás ebédje készül Mindennap hús az asztalon A nyári kánikula közepén, amikor az árnyékban is har­minc fok felett állt a higany- szál, az abasári tiszti kluD konyháján legalább ötven fok meleg volt. Ebben a me­legben szorgoskodik kilenc asszony és leány, hogy a Vi- sontai Hőerőmű 400 dolgozó­jának elkészítse az ebédjét. A konyhában két nagy kon- dérban készült a leves, két kemence melegében pedig altkor sült ki étvágygerjesz­tő illatot árasztva a mákos kalács. A szomszédos helyi­ségben pedig már két _ asz- szony a másnapi ebédhez töltötte az ízletes, fokhagy­ma- és fűszerillatot terjesz­tő, házias módon készülő kolbászt. Ugyanis a menü ezen a napon: csontleves és lecsóskolbász tarhonyával. A konyhához tartozó ha­talmas raktárakban két hét­re előre raktározzák az alap­anyagokat. Igen járatos itt Rostás Jánosné, a bisztró vezetője, ő adott felvilágosí­tást a konyha munkájáról. — Nagy feladatot jelent ennyi ember mindennapi ebédjének elkészítése. ízlésé­nek kielégítése, mivel négy­száz ebédlő között mindig akad, akinek az aznapi ebéd nem nyeri meg a tetszését. Ezért több héten át végez­tünk közvélemény-kutatást, és így alakítottuk ki a heti étrendeket. — Mi az, amit legjobban kedvelnek? — Az eddigi tapasztala­tunk szerint minden héten kellene egyszer legalább babgulyást készíteni, de ha kétszer készülne, akkor sem reklamálna senki. Ebédjeink­kel általában elégedettek és reklamáció csak ritka eset­ben van. Nem véletlenül, hiszen mindennap húsos ebédet szolgálunk fel. A domoszlói ÁFÉSZ veze­tősége és a hőerőmű üzem- vezetősége között létrejött OJHMmM U72. augusztus 23., szerűit megállapodás alapján' a szö­vetkezet 9,55 forintból állít­ja elő az üzemi ebédet, amelyért a dolgozók 4,30 fo­rintot fizetnek. Az ebéd mennyisége általában meg­felel az igényeknek, amelyet tanúsít a dolgozók elismeré­se is. Az üzem vezetősége külön ebédlőt rendezett be, előme­legítő konyhával és raktár­ral. A szövetkezeti konyha dolgozói pedig mindennap átutaznak Visontára, ahol asztalokhoz szolgálják fel az ebédet. A levest nem kiada­golva, csészéből, hanem tál­ban kapják és így mindenki étvágyának megfelelően sze­di ki a szükséges mennyisé­get. A szállításhoz a gépko­csit a szövetkezet adja. az évek óta kialakított jó kap­csolat eredményeként. — Megéri-e a szövetkezet­nek ilyen kis összegért vál­lalni az üzemi ebéd elkészí­tését. felszolgálását és még a kiszállítást is? — érdek­lődtünk Nagy Andrásnál, a szövetkezet kereskedelmi ve­zetőjénél? — Ezen a tevékenységen bizony nincs sok haszon, de a ió kapcsolat és nem utol­sósorban a hírnevünk is kö­telez erre. Nem fizetünk rá, bár jobban megérné, ha ott helyben készítenénk el és szolgálnánk fel. mert ezzel legalább a fuvarköltséget megtakarítanánk. Amikor tészta készül, akkor még vá­laszték is van. mert általá­ban tésztából kétfé'ét is fő­zünk. Az üzemi ebéd mel­lett naponta 40—50 ebéd ké­‘ szül itt a helvi vendégek el­látására is. A koovha havi ételkészítési forgalma meg- haladia a százezer forintot. A konyhában és a hozzá tartozó helyiségekben pati­kai tisztaság van. Még az ebéd készítése közben is ügyelnek arra. hozv a lehul­lott zöidcéíTf'Slét. húsdarálón­kat gvorsan eltakarítsák Gyakran kannak ellenőrzést az azAszségilgyl szervektől de különösebb h'ánvossáent mí? soha nem állapítottak A eg. Szabó Lajos lezte azt. hogy mi hiányzik a várban, s turistacsoportok tagjait- és vezetőit kérdezte meg ugyanerről. íme, ízelí­tő a hiánylistából: — A ki- és bemenő cso­portok összetorlódnak a ka­zamaták bejáratánál. Egyet­len presszó sincs a várban. Hideg sört vagy colát csak az INTUR1ST elegáns pavi­lonjában lehet kapni, termé­szetesen csak dollárért. A hazaiak számára csak a me­leg üdítő italok maradnak. Olyan dolgok ezek, amelye­ket kis szervezéssel meg le­hetne oldani. Nem bosszan­kodna a turista, kelleme­sebb emlékei maradnának az egri várról. S ha már a negatívumok­nál tartunk, idézzük a töb­bi fiatal véleményét is. Zóna Ferenc: Szép az egri camping, de kicsi. Nincs me­leg víz, alig kapható ételfé­leség a büfében. Kár, hogy sátrat sem lehet kölcsönöz­ni, noha igen sokan igényel­nék. Ladányi Gábor a Heves megyei Moziüzemi Vállalat munkájával ismerkedett tü­zetesebben: — Szűk a filmválaszték, a falusi mozik műsorát érde­mes lenne színvonalasabbá, változatosabbá formálni. Tanulság — évekre Az egyhónapos gyakorlat után, vajon ki mit visz haza tarsolyában, melyek azok a tapasztalatok, melyekre ké­sőbb is alapozhatnak. ök így látják: — Sok múlik a vezetés színvonalán. Itt Egerben lát­tuk meg igazán, mire képes a hozzáértő, a rugalmas szakirányítás. A városi ésa megyei népművelés Vezetői jó kollegális, munkatársi vi­szonyban vannak beosztot­taikkal. Csak így lehet ered­ményes munkát végezni. — Megtanultuk, hogy egy agilis népművelő, ha kitar­tó, akkor sokkal többre ké­pes, mint azt gondoltuk. Me­gyei szinten is lehet főváro­si színvonalú népművelő munkát produkálni. Ez a ta­nulság vidéki gyakorlatunk legnagyobb eredménye. Pécsi István NEMES GYÖRGY _..j, ' _ _ m „f _ _-.il A Tisza-parti Csongrádon rendezték meg wlCg OUtUf fícffl Veil OUlü a veterán autók második nemzetközi ta­lálkozóját, amelyre több mint 20 „nyugdíjas" kocsi érkezett az ország különböző helyei­ről és külföldről. Egerből Fazekas Dezső bácsi, aki már maga is 70 éves egy 1927-ben gyártott Wanderer 1700-as típusú négyhengeres gépkocsival vett részt a bemutatón. A leg­régibb gépkocsi díját nyerte el az öreg járművel, s külön érdekessége, hogy teljesen roncs autóból készítette három év alatt. Jelenleg is forgalomban van, s ha a rendszáma fiatal is, (ID 29—64), üzembiztosán rója idős vezetőjével az országutakat. (Foto: Kiss Béla) Petőfi-emlékek a magyar levéltárakban A Művelődésügyi Minisz­térium Levéltári Igazgatósá­ga Petőfi Sándor születésé­nek közelgő 150. évforduló­jára jegyzéket állított össze a levéltárakban őrzött, nagy költőre vonatkozó dokumen­tumokból. Mivel az iratok óriási tömegéből egy-egy té­makörre vonatkozó doku­mentumot felkutatni még a levéltári szakemberek szá­mára is rendkívül hossza­dalmas és fáradságos mun­ka, a most elkészült jegyzék hasznos ■ segítséget jelent nemcsak a Petőfi-kutatók- nak, hanem azoknak is, akik a jubileum alkalmával, a nagy forradalmár költő éle­tének egy-egy állomását — gyermekéveit, ifjúkorát, köl­tői, közéleti, politikai tevé­kenységét avagy éppen csa­ládi körülményeit — köze­lebbről kívánják megismer­ni. A levéltáraik nyilvántartá­sában megtalálható a Pető­fitől származó és saját kezű­leg aláírt eredeti anyagok között több vers, mint a Tol­vaj huszár, A tűnődés, to­vábbá „jutalmazott balladái” a Szín és való, A vándor­dalnok, az Ideál, valamint a M. — Azért tetszihetem neki. Csak hat évvel idősebb ná­lam. Károly bácsi harminc- nyolc évvel idősebb Lilian néninél. — Jó, tetszel neki, de mért hurcolt el Dávidhoz? — kédezte tovább anyuci. — Mert azt mondtam, hogy senkibe nem vagyok szerel­mes — feleltem. — És ezért hurcolt el? — Ezért. Mert meggyanú­sított, hogy Dávidba vagyok szerelmes. — És? Nem értem. — Azt akarta, hogy mond­jam ezt Dávid szemébe. — És te a szemébe mond­tad? — Odahurcolt. Felköltöttük Dávidot. A szemébe mond­tam. Anyuci leült, mert eddig álíva beszélgettünk. Odavont magához, az ölébe. — No, figyelj csak ide, kislányom — mondta. — Tényleg nem vagy szerelmes Dávidba ? Odaborultam anyuci vállá­ra. Sírva krabiltafí — Nem, nem, nem! Nem vagyok szerelmes Dávidba. Én szeretem, ö a legszebb fiú, akit életemben láttam. Szebb, mint Karel. Karelbe minden lány szerelmes. Én is szerelmes voltam Karelbe, tudod. De amióta Dávidot megismertem, már nem va­gyok szerelmes Karelbe. Serikibe. Én Dávidba se aka­rok szerelmes lenni. Nem va­gyok szerelmes Dávidba se. Szeretem, anyuci. Ez több, tudod. Ez az igazi. Anyuci mégcsókolta az ar­comat. Aztán simogatni kezd­te a fejemet. Aztán csönd­ben mondta. Inkább csak magának: — Igen, kislányom. Ez az igazi. — Májusban voltam tizen­három éves, tudod ;— mond­tam anyucinak. — Tudom, persze, hogy tu­dom — felelte anyuci. Csak az jutott eszembe, hogy Gertrúd sose volt ilyen. Apád se. — Apuci se? — kérdeztem. — Ö se. ök ketten telje­sen egyformák. Józanok, oko­suk. Nem úgy, mint én. képviselőháznak ajánlott Csatadal kézirata. A Petőfi- levelek. közül az első, ame­lyik a nyilvántartásban sze­repel, 1848. július 16-ról származik, s ebben a költő Bacsó János fülöpszállási se- gédlélkészt tudósítja a sza­badszállási választáson el­szenvedett ismeretes veresé­géről. Hangsúlyozza csaló­dottságát, de aláhúzza: éle­tének továbbra is az marad a fő törekvése, hogy a nép „ne maradjon olyan, ami­lyen jelenleg... ” Petőfi Sándor nyilatkoza­tai közül különösen az érde­mel figyelmet. amelyben 1848. március 18-án a költő javaslatot tesz néhány pesti utca és tér új elnevezésére, így arra szólítja fel a lakos­ságot, hogy a Hatvani utcát ezután „Szabadsajté utcá­nak”, az egyetem előtti teret ..15-ik március teré”-nek. a Városház teret pedig „Sza­badság tér’-nek hívják. A Petőfire vonatkozó és vele kapcsolatos több tucat dokumentum közül az elsőt 1823. január 1-én keltezték, a kiskőrösi evangélikus egy­ház keresztelési anyakönyvé­ben. Schiffer-Decker Sámuel — Miért? Te nem vagy jó-j zan. anyuci? — kérdeztem. — De, de. Csak másképp, mint apád meg Gertrúd. Én mindig civil voltam, apád lsedig művész. Én rajongtam, szüntelen. Ö meg a színpadon is úgy játszott, hogy érez­tem, nincs ott a szíve. Ta­lán egyáltalán nem is volt... Anyuci abbahagyta. Lehet, hogy apuci nemcsak a si­kerért ment ki külföldre? Tényleg: mi keiresnivalója van egy színésznek külföl­dön? Gertrúd más. Tánccal mindent el lehet mondani. Mindent és mindenkinek. A tánc minden nyelvnél jobb. A táncot mindenki megérti. Ügy látszik, apucinak való­ban nem sikerült a dolog. De erről sose ír. Anyuci se be­szól róla. Gertrúdot mened­zseli. így kettészakadt a csa­lád. Apuci meg Gertrúd kül­földön, anyuci meg én itthon. Talán sose látjuk többé egy­mást. Újra sírni kezdtem. S ész­revettem: anyuci is könnye­zik. — Neked van szíved, kislá­nyom. — mondta anyuci, mi­kor újra megszólalt. — Biztosan van — vála­szoltam. — Ez jó, de veszélyes is — mondta anyuci. — Miért? — És csodálkoz­va néztem rá. — Nem akarlak eltiltani Dávidtól — mondta. Megrémültem. Éreztem, hogy a nyakamon megmered­nek az izmok. — Mit mondasz, anyuci? — Ezt dadogva kérdeztem. — De be kell látnod, hogy ilyen fiatal gyerekeknek még nem való a szerelem — foly­. tállá. Zokogva kiabáltam: — De hát értsd meg, anyu­ci, nem vagyok szerelmes kecskeméti evangélikus ta­nító naplóbejegyzése szerint „Alex Petrovits” tanulóért szülei első ízben 1828. szep­tember 1-én „12-p. 30 kr. tandíjat fizettek”. A későb­biekből való emlékek között találjuk Ferenczy László le* veiét, aki 1848. március 16- án Wesselényi Miklóst a pes­ti forradalom eseményeiről tudósítja. Ebben a szerző kiemeli, hogy Petőfi, „Szent- péterivel beszélgetve, Metter- nichet szidta. Naponként taglalja az ellenzéki kör ese­ményeit”. 1848. március 22- én Kovács Lajos Széchenyi Istvánhoz intézet levelében azt írja, hogy „E forradalom legnagyszerűbb jelleme... Vasváry... a másik Petőfi”. Teleki József erdélyi főkor­mányzó 1848. április 16-án felterjesztésében arra kéri Jósika Sámuel erdélyi udva­ri kancellárt, hogy az ren­delje el a Királyokhoz című verset tartalmazó röplap er­délyi példányainak elkobzá­sát, s tiltsa be terjesztésü­ket. Egyúttal eljárást sürget a hasonló „fölforgató” írások terjesztői ellen. (MTI) Dávidba. Én Karéiba voltam szerelmes. Ez más. — Ez az — mondta anyu­ci,. — Én csak azt javaslom, hogy kevesebbet találkozza­tok. — De hát keveset találko­zunk — kiabáltam. — Egész nap együtt tok — mondta anyuci. — De éjszaka nem gyünk együtt — kiabáltam tovább is. Mintha anyuci ab volna a könnyezést. Mint! mosolygott volna. — Még csak az kéne mondta. — Legyetek sebbet együtt. És nem vagytok együtt, _____ g ondolj rá — mondta anyuci. Nem válaszoltam. Ismer­tem anyucit. Tudtam, hogy a tilalmat nem veszi komolyan. És különben sem ér rá, hogy ellenőrizzen. Váratlanul beállított anyu. A délelőtti vonattal érkezett. Azt mondta, főként pihenni jött. Meg a két koncertmű­vet akarja gyakorolni, de le­hetőleg nem zongorán. Majd kifekszik az erkélyre, nyug­ágyban, és úgy biflázza fej­ből a zongoraszólamot. — Közben ideköltözött egy fecskepár. Nem fog za­varni? — kérdeztem anyutól. — Miért zavarnának? Mit csinálnak? — kérdezte. — Csivitelnek eszeveszet­ten. Már hajnalban felköltik az embert — válaszoltam. — Hajnalban csivitelnek. Hajnalban már ébren va­gyok. Üj abban ugyanis nem tudok aludni — mondta anyu. (EoiyUUjiik,)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom