Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

Borús idő, derűs hangulat Tízezrek köszöntötték az alkotmány ünnepét J (Folytatás az 1. oldalról) yé&hé jó gondokat — mon­dotta dr. Csanádi György. — Jó gondnak nevezem pél­dául azt az ezernyi lakást, amelyet a negyedik ötéves tervünk időszakában építe­nék, ugyanígy a száz férő­helyes diákotthont, a ha­sonló nagyságú nevelőott­hont, a négytantermes álta­dés régóta várt megoldásait: a MÁV-állomás rekonstruk­cióját, a városi közlekedés jelenlegi zsúfoltságát. Be­szélt a hatvani vasúti cso­mópont jelentőségéről, meg­említve, hogy az innen ki­ágazó vasútvonalak teljes felújítására az elmúlt évti­zedekben sok száz millió forintot áldoztunk. Ezzel együtt azonban nem kerül­jelenti, hogy szegényebbek lennénk, mint korábban, ha­nem azt, hogy a jövőben jobban összpontosítani kí­vánjuk nemcsak a helyi, de az országos erőforrásokat is. Beszéde további részében a negyedik ötéves terv fel­adatairól, a párt X. kong­resszusa határozatainak megvalósításáról szólott. Ki­emelten foglalkozott az A közel kétmillió forintból korszerűsített és bővített nagy rétiéi általános iskola, amelyet az alkotmány napján avattak. vés színfoltja volt a népvi­seletbe öltözött lányok és asszonyok megjelenése a díszemelvényen, akik nem- zetiszínű szalaggal átkötött új kenyeret nyújtottak át dr. Csanádi Györgynek. A nagygyűlés után a résztve­vők, a miniszter és a társa­ságában levő megyei és vá­rosi vezetők megtekintették a Hatvan város életéről ké­szült szabadtéri kiállítást. A délutáni órákban a hatvani vasúti csomópont kultúrter­mében dr. Csanádi György a hatvani közlekedési veze­tőkkel, szakemberekkel be­szélgetett, ahol számba vet­ték a helyi gondokat, s a miniszter ígéretet tett a cso­mópont fölötti balesetve­szélyes közúti felüljáró fe­lülvizsgálatára. A vendégek a későbbiek­ben ellátogattak a hatvani Lenin Termelőszövetkezet központjába is, ahol nagy­szabású lovasbemutatót néz­tek végig, s megismerked­tek a közös gazdaság ered­ményeivel. Iskolaavatás Nagyrédén Nagyrédén, délután 3 óra­kor a község művelődési központjában gyülekeztek a helybeliek, hogy meghall­gassák Pethes Istvánnak, a gyöngyösi járási pártbizott­ság első titkárának ünnepi beszédét. Az ünnepségen megjelent Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osztály- vezetője is. Hanák János, az általános iskola igazgatója kiemelkedő eseménynek ne­vezte a község életében az iskola korszerűsítését, bőví­tését. Hevesen f Iá nos Iskola és a kétszer ak­kora szakmunkásképző isko­la megépítését. Ugyancsak örömmel említhetem az ez év őszén átadásra kerülő hí- zósertés-kombinátot, amely a termelőszövetkezetek társu- ! lásából létesül; a bővülő ke- ’ reskedelmi és szolgáltató , egységek hálózatát és nem 1 utolsósorban az autójavító szerviz megépítésére előte­remtett 10 millió forintot, valamint a város útjainak építésére, és karbantartásá­ra szánt 32 millió forintot. A miniszter ezután a gon­dok között megemlítette a közlekedés területéről a vasúti és a közúti közleke­— A szovjet hatalom évei alatt 200 ipari létesítmény épült Csuvasföldön — mon­dotta a sajtónak adott nyi­latkozatában Gennagyij Pav­lov, a Volga menti autonóm köztársaság Állami Tervbi­zottságának elnöke. Az itt élő idős emberek még em­lékeznek az alábbi esetre: néhány nappal a szovjet kormány megalakulása után V. I. Lenin rendelkezést írt alá arról, hogy a fiatal szovjet állam készleteiből az akkor éhező és nyomorgó Csuvasföld lakosságának 100 ezer méter szövetet utalja­nak ki. Abban az időben ez igen jelentős segítség volt. Ma a köztársaság fővárosá­ban működő textilkombinát­ban 400 ezer méter szövetet gyártanak naponta. Genna­gyij Pavlov hangsúlyozta, milyen óriási szerepet ját­szott Csuvasföld újjászületé­sében a Szovjetunió többi köztársasága. Szakembereit Mószkva, Leníngrád, Ukraj­na» egyetemein képezik. Az ország számos ipari köz­pontjából érkeztek berende­zések a Csebokszáriban és más városokban épülő ipari létesítményekhez. A köztársaság területén villamos erőmű épül, amely a Volga menti erőművek so­rában egyike lesz a legna­gyobbaknak. Nemcsak Csu- vasföldet, hanem a szom­szédos autonóm köztársasá­gokat is ellátja majd áram- . mai. A Csuvasföldön most épülő gyárban 3Q0 és 500 lő­hetett sor a hatvan! állo­más teljes felújítására. Ugyanis a személypályaud­vari vágányok átépítése, a vágányok közötti peronok, aluljárók kiképzése, a kor­szerű biztosító berendezés felszerelése, a rendező pá­lyaudvar felújítása, közel egymilliárd forintos költség­gel valósíthatók meg. Az ünnepi szónok ezután elemezte Hatvan ée környé­ke közlekedési gondjait és tennivalóit, s utalt a megva­lósítással .kapcsolatban a népgazdaság teherbíró ké­pességére. Hangsúlyozta, hogy a nagyobb beruházási fegyelem egyáltalán nem azt erő teljesítményű lánctalpas traktorokat fognak gyártani. I (APN) Szombaton, hajnalban in­dultak el két busszal a Rö­pülj páva harmadik orszá­gos találkozójára a meghí­vott Heves megyei csoportok: noszvajiak, novaj iák, ostoro- siak, egerbocsiak, gyöngyös- pataiak, egerbaktaiak, ecsé- diek és a szólóénekesek. A szombati program: Vidám Park, városnézés, a vasárna­pi program: a próbák töm­kelegé. Először, csak „beáll­tak”, később énekeltek is — kamerapróba — és izzadtak és izgultak a megye színeiért. Meg természetesen sa­ját magukért is. Az első, akivel megérkezé­sünkkor összeakadtunk, Vass Lajos zeneszerző volt, a „Pá­vák atyja”, megyénk szülötte. — Nagyszerű volt a pró­ba! — újságolta —, a heve­sieket konferálni sem kelle­. ne, mert a produkciójuk ön­magáért beszél. A megyei csoportok az Er­kel Színháztól nem messze kaptak helyet az egyik isko­lában. A folyosón öltözködés, nyüzsgés,“ zeneszó... A bak- taiak gyakorolnak, s a „gya­korló” hangokra néhány me­nyecske keringőt lejt.’ Sok a szoknya! — Csak kilenc szoknya — jelenti ki Molnár Lászlóné, gyöngyöspatai énekes. — A tizedik a felső. Tóth Miklósnál egerbocsi özem- ©s munkaszervezés korszerűsítésével, közöttük a vasút és közúti közlekedés, az utak építése, karbantar­tása, a vízi és a légi közle­kedés, valamint a posta fej­lesztésének fontosságával. — Ha ez a hatalmas köz­lekedési üzem nem alkal­mazná a korunkban ismert élenjáró műszaki-technikai eszközöket és technológiát, akkor nemcsak elmaradna a. világ közlekedési rendszeré­től, hanem saját népgazda­ságának fejlődését, sőt napi termelését is akadályozná — mondotta, majd részletesen elemezte a közlekedéspoliti­kai koncepció lényegét, amelynek végrehajtása igaz, hogy milliókon, sőt milliárd forintokon és sok-sok tárgyi feltételen múlik, de minde­nekelőtt az igencsak drága gépekkel, berendezésekkel dolgozó embereken. „páva” gyorsan, meg is szá­molja. — Valóban kilenc — je­lenti ki kissé csodálkozva. Ök ugyanis, a bocsiak 4—3 szoknyáig öltöznek. A patai ruha nagy helyet foglal el. A receptet mindjárt meg is kapjuk: — Szoknyánként egy cso­mag keményítő! Evelli Rozália, a baktai la­kodalmas menyasszonya, va­lóban menyasszony. A játék és a valóság közötti különb­ségről szóló kérdésre nem felel... — Lámpaláz? Valamennyien csodálkoz­nak. Miért is izguljanak? Sokszor szerepeltek már kö­zönség előtt — nem beszél­ve arról, hogy szeretnek éne­kelni. A bocsiak a híres Gyöngyösbokrétát emlegetik, mely együttes tagjai hajdan a franciaországi Cannes-ban ■is táncoltak — nagy siker­rel. — Most énekelünk — je­is 20-án délelőtt került sor az ünnepi nagygyűlésre, amelynek szónoka Barta Alajos, a megyei pártbizott­ság titkára volt. Ugyanebben az időpontban Füzesabony­ban dr. Bocsi József, a já­rási hivatal elnöke emléke­zett meg alkotmányunk 23. születésnapjáról. Megyénk valamennyi tele­pülésén — üzemekben, mű­velődési otthonokban, szö­vetkezetekben — megemlé­keztek a jelentős esemény­ről. A tervezett szabadtéri rendezvények nagy része ugyan elmaradt, de elmond­hatjuk, hogy a borús idő el­lenére megyeszerte derűs, jó hangulatú műsorokra, össze­jövetelekre került sor. Tudósítás; Falud) Sándor Foto: Kiss Béla lenti ki Szecskó Borbála, alapítótag. — És természete­sen tanítjuk a fiatalokat ar­ra, amit mi is szépet és jót megtanultunk. Megszólal a csengő: bekell vonulni a színpadra, illetve a terembe. A szünet előtt a Heves megyeieké az utolsó szám. Az utolsó viszont nem jelent ugyanakkor jelzőt. Vass Lajos, az egyik díszpá­holyból kis eligazítást tart, hogy a közönség! ne integessen a kamerának — nem meccsen, hanem hangversenyen va­gyunk — és megtanít gyor­san egy dalt: „Félegyházi ut­ca, ligetős..Elismételjük sokszor, aztán kezdődik az adás. Illetve a vétel, mivel a műsort majd csak este su­gározza a tévé. Siker, sikert követ: az Er­kel Színház ezekben a na­pokban a népi kultúra felleg­vára volt. És — jöttek a He­ves megyeiek. Színes felvé­telen kellett volna látni azt a szánorfiíát, * színeik jól Az iparosodó Csuvasföld Az ünnepi nagygyűlés ked­Repülő pávák a képernyő mögött és előtt Egy darabka város a falu közepén Uj házát avatta Halmajugra népe LEVÉLRÉSZLET: „Gratu­lálunk az elgondoláshoz, or­szágosan elterjesztendőnek találjuk!” CÍMZETT: a halmajugrai községi tanács. FELADÓ: Népművelési In­tézet, Budapest. Hírforrás a Népújság 1971. március 27-i száma, amelyből a gratuláló intézmény megtudta: szol­gáltató házas művelődési ott­hont építenek a halma jug- raiak. Jogos igényeket, régi gon­dot old meg ez a létesít­mény, melynek életrehivását 1968-ban határozta el a köz­ségi tanács, a moziüzemi vál­lalat, a megyei könyvtár, az ÁFÉSZ, a termelőszövetke­zet, a gyöngyösi ktsz és a já­rási KISZ-bizottság felelős képviselőiből álló operatív bizottság. A költségeket közösen vál­laló, kooperáló szervek mind­végig érezhették a Gyön­gyösi Járási Hivatal segítő­készségét, s egy emberként állt mellettük a község egész lakossága is. A falu népe négyszáztíz órás munkanapot dolgozott a nagyszabású épít­kezésen társadalmi munká­ban, nagy segítséget nyújtva ezzel a kivitelezési munká­kat elvégző abasári költség- vetési üzem dolgozóinak. Az 1454 lakosú község kommunális igényeit feltér­képező és alaposan ismerő községi vezetők elképzeléseit szem előtt tartva dr. Bényi József né, a Heves megyei Tanács Tervező Irodájának mérnöke készítette el, álmod­ta rajzlapra ennek az egé­szen újszerű, rendkívül gaz­daságos, komplex létesít­ménynek egyedi terveit Az 1970. április elsején el­kezdett, mintegy 2 millió 800 ezer forintos építkezés mun­kája a múlt héten kapta meg a mondat végét megille­tő pontot Az ünnepélyes átadás előtt három nappal Bártfai Béla tanácselnök, Virág Já­nos vb-titkár és Pituch Béla iskolaigazgató, népművelési ügyintéző kalauzolt végig a sima, modem vonalú, mé­gis nagyon barátságos épüle­ten. Első utunk a 2100 kötetes szabad polcos könyvtárba ve­zetett, ahol Kondás Károlyné tanítónő, a könyvtár vezető­je fogadott bennünket és mutatta be — az 1500 köte­tes, kihelyezett ugrai fiókot megfogalmazott és jól rende­zett „tobzódását”, amely a függöny szétnyitásakor már­is tapsot követelt. A gyön­gyöspataiak kezdtek, majd az ecsédiek következtek, utánuk Novaj, Ostoros, majd Eger- bocs következett, aztán Ke­lemen Albin, a csengő hangú mikófalvi énekes kultúrál­tan szép szólója és ugyan­csak szólót énekelt Forgó An- dorné, s jöttek a baktaiak, a fúvószenekarral, a hangula­tos lakodalmassal. Korsós Nándor, az ostoro- siak vezetője igyekezett ké­sőbb megfogalmazni, hogy mi és miért... A közönség vastapsa azonban még job­ban magyarázott. A tévé­nézők nem látták: az Erkel Színház közönsége három­szor ismételtette meg a pro­dukciót. Különösen a négy apróság, Erős Csilla, Vitai Erika, Forgó Tünde és Fehér Miklós — tánca aratott igen nagy tapsot. És a „bomba”: vége az egész műsornak. Hét óra fe­lé jártunk, amikor a színház' aulájában újra felharsant a lakodalmas dallama és röp­pent táncba mindenki, aki csak szeret és tud táncolni. A jegyszedők, a teremörök szigorúak. „Tessenek haza­menni. .. ” mondták. Aztán ők is táncra kerekedtek... is ellátó — birodalmát.' A könyvbarátok valóságos pa­radicsoma lesz ez a kényel­mes, jól felszerelt, külön gyermeksarokkal kialakított könyvtár. Csöndes, kellemes, a jó könyv örömétől átha­tott órákat ígér az -innen nyíló, polcain mezőgazdasági szakirodalmi válogatást is kí­náló, szép olvasóklub. Mint megtudtam, e két helyiség és a szomszédos iroda igényes, elegáns berendezése a Me­gyei Könyvtár több mint 200 ezer forintos ajándéka. Ugyancsak a megyeiek jó­voltából került ide magnó, rádió, televízió is. Nem mindennapi élményt jelentett számomra a 200 személyt befogadó színházte­rem megtekintése sem. A különlegesen szép, fa burko­latú, rejtett világítású, vö­rössárga, csupa hangulat, csupa szín terem ékesszólóan tanúskodik a tervezőnő kivé­teles szépérzékéről. A jövő­ben itt fellépő tánccsoportok bizonyára nagy örömmel fo­gadják majd a nagy színpad korszerű eljárással készült, beton — üveggyapot — pré­selt gyapot — deszka borítá­sú, rugalmas padlózatát. A moziüzemi vállalattal létre­jött kooperáció eredménye a nagyterem teljes berendezé­se. Hetente kétszer itt vetít, most már szélesvásznú fil­met Medveczki Béla, a falu régi, hűséges „mozisa”. S minthogy a korszerű népművelés éppen a kis cso­portos foglalkoztatásban lát­ja a jövő útját — külön örömmel köszöntjük az épü­let hasonló méretű és ren­deltetésű helyiségeit. A hal­majugrai fiatalok régi vágya teljesült a KISZ-szoba kiala­kításával, melynek hangula­tos, teljes berendezése a já­rási KISZ-bizottság ajándé­ka. Kedves színfoltnak ígérke­zik a tsz gondozásában levő teraszos, tágas büfé és at pinceklub. Helyet és külön raktára­kat .kapott az épületben a gyöngyösi kisipari termelő­szövetkezet női és férfifod­rászata és cipészműhelye is, • A végére hagytam az egyetlen dolgot, ami nem tetszik, ami ilyen átgondolt, alapos tervezői „hozzáállás” mellett, számomra teljesen érthetetlen módon „kilóg” az épület szépen elrendezett együtteséből. Az új létesít­mény szerezte tiszta örömet erősen megzavarja a liliputi- ra sikerült egészségügyi rész­leg. A külön-külön mindösz- sze 12 négyzetméternyi két helyiségben úgyszólván nem fér be az orvosi rendelő, il­letőleg az anya- és csecsemő­gondozó felszerelése, bútor­zata. A két rendelőhöz két, egyenként 10 négyzetméte­res várócSka tartozik. A ren­delésenként! átlagosan 50 fős betegforgalmat figyelembe véve bizonyára sokkal na­gyobbra méretezte volna ezt is a tervező. Szolgáljon hát tanulságul ez az eset a terv­jóváhagyó — s. a feltehetően köztük levő egészségügyi — szerveknek: ha építünk, hát méreteiben is értelmes dol­gokat építsünk. Kitűnő ötlet, ■» hasonló nagyságú falvak számára valóban követendő a mátra- alji község kezdeményezése. A halmajugraiaknak alkot­mányunk ünnepére elkészült, szép új házát országszerte népszerűsíteni kívánó Nép­művelési Intézet bizonyára talál módot a különben im­ponálóan szép és logikus terv említett hibájának korrek­ciójára. T. Mányi Judit iSTC.-augusztus 22.', kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom