Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-18 / 194. szám
teifataása Gyöngyösön T Magát a PEVÁ-t már is- Jnertettük akkor, amikor Egerben alkalmazták először az építkezések korszerűbb, gyorsabb, termelékenyebb lebonyolításában, Lényegében a módszer ismert: fém zsaluzatok ezek, hasonlítanak valamiféle óriási dobozokra, ©miket egymás mellé állítva használnak arra, hogy kiöntsék a segítségükkel az épület falait. Előnyük még az, hogy sorozatosan felhasználhatók, nem kell minden alkalommal újból elkészíteni a zsalukat, és a falak1 felülete olyan sima lesz a segítségükkel, hogy azonnal lehet azokat tapétázni. Ez az a bizonyos PEVA- rendszer, ami most Gyöngyösön lát munkához még ebben a hónapban. Az előzetes elképzelések szerint augusztus 20. környékén rakják le a zsalukat az induló szintre. létesítmények megalkotói is, ha azokat a csúszózsaluzással alakították ki. A Mérges utcai lakótelep imost még nagyon az átmenet áLlapotát mutatja. Űj és régi házak egymás mellett, új és régi utak egymást követően, a kezdet ziláltsága az egyik részen, a befejezettség nyugalma a másik részen. Ez a lakótelep azt is példázza, milyen furcsa módon tu- ■ dunk még építkezést szervezni. mennyire ésszerűtlenek a sorrendben egymást követő beruházások. Itt van például az út. Ez marad a legvégére, pedig ezzel kellene kezdeni. A közművek is csak fokozatosan épülnek ki. Dehát erről már sokat és sokszor írtunk és írtait mások is. Eddig eredménytelenül. Már .megnyílt a 24-es út Mérges utcai szakasza. de még nincs járda, közvilágítás mellette. Ennek az útnak a keleti oldalán dolgozik a Pál-Kovács József vezette csapat, az alapozást csinálják. Ok már megedződtek a ■toronyház munkáinál, tehát bizonyos szakmai gyakorlat teszi nyugodttá őket. 1 A zsaluitat már a Gyánti-- brigád kezeli. Nevük szintén a toronyházzal függ össze, ahogy ők voltak a különböző Berkes László művezető nemrég került ehhez az építkezéshez, a PEVA-hoz. ö ltérte magát ide, mert együtt altar dolgozni az új technológiával. Ahogy ő mondta: fejlődni altar, mert mindig érdekelte az új. Most pedig minden új lesz. Már az alapozás is eltér az eddigiektől. Úgynevezett lemezalapot képeznek ki, amely több réteg betont, vasbetont és szigeteiéit tartalmaz. Ennek a segítségével a tízszintes, tehát kilenc emelet magas épület úgy áll majd, mint egy doboz, amit igz egyik lapjára állítottak. Az első szint a föld alákerül. Ebben helyezik el a közmüvek csatlakozásait. A zsaluelemeket már az alapokra helyezik el, hogy az ' első szintet is azok segítségével öntsék ki. Először a ház alapterületének egyik oldalát rakják ki a zsalukkal, aztán a másik oldalát, harmadszorra pedig a középső szakaszt, a folyosórészt. Erről a folyosóról lehet majd az egyes lakásokba bejárni. A betonozást hetenként egy alkalommal végzik. Ennél az építkezési módnál is a szerelés veszi át a hagyományos építőmesteri munkák helyét. A PEVA-zsalutestek ott sorakoznak már az építkezés mellett. Egy részük Egerből került át. Gondosan ellenőr' zik ezeknél, nem hajoltak-e meg, mert a falnak kifogás talannak kell lennie, amikor a zsalut kiszerelik. Tulajdonképpen a kalitkára emlékeztető zsaluelemekből alagutat állítanak össze, a segítségükkel a betonból alagutat öntenek ki. Innen az elnevezése ennek' a mód szernek. Milyen a közérzete? 3 tsz-vezető, 3 vélemény Az első kilencemeletes épület falai a közeljövőben kezdenek majd emelkedni felfelé Gyöngyösön az alagútzsalus építkezési mód segítségével. Nyilván, odafigyel erre a szokatlan techhológiá- ra a közvélemény. Mint eddig, most is az emberek százainak, ezreinek érdeklődése kíséri majd a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak a munkáját (G. Molnár FI) A por-porcukor Csaknem egy esztendeje, hogy röviden hírül adtuk: a selypi cukorgyár olyan porcukrot hoz forgalomba, amely nem tapad össze, nem csomósodik, egyszóval olyan, amilyen egy igazi porcukor: por. Nem is érdemelne több szót, illetve 'betűt a porcukor, ha fel nem bukkanna itt-ott napilapjainkból újból és újból a téma: hol újra hírül adva a por-porcukor megjelenését, hol elmélkedve meditálva, majd ironizálva, gunyorosan, hogy vajon a derék és serény kutatók hány napot és éjt töltöttek lázas munkával, amíg rájöttek, hogy egy egészen picike keményítő hozzáadásával el lehet érni, hogy nem tapad össze kisebb-nagyobb csomókká a porcukor. Nos, a serény kutatók egyetlen napot és éjszakát sem áldozták nálunk a lázas kísérletezésre. A por porcukor ötlet külföldi, amit nagyon helyesen mi is átvettünk. Mert lehet arról élce- lődve és viccelődve meditálni, hogy minek ez a felhajtás, porhintés a por körül, az azonban kétségtelen, hogy a glosszák, évődések kereszttüzébe került terméket ma már négy cukorgyárunk gyártja, és még így sem lehet kielégíteni a nagykereskedelmi igényeket. Sz. A. Nagyon sok függ attól, hogy az ember miként érzi magát a munkahelyén. Kedvvel vagy kedvtelenül végzi munkáját. A vezető közérzete azonban nem szűkül le csupán a munkahelyi közérzetre, több ennél. Az emberekhez, a munkahelyhez fűződő kapcsolatokon túl azt is tükrözi, hogy a vezető lát-e perspektívát egy adott kollektíva előtt, s arra is fényt vet, hogy a saját tevékenységével elégedett-e. HATALYÁK KÁLMÁN, az aldebrői Űj Elet Termelőszövetkezet fömezö- gazdásza: — Ebben a termelőszövetkezetben nem régen dolgozom, a mezőgazdaságban viszont huzamosabb ideje. Ez a szövetkezet elég hosszú ideje gazdasági krízisben szenvedett, a termelés minőségi szintje nem érte el az adottságokét. Példaként tudom említeni, hogy az elmúlt években a gabonahozama 10—11 mázsa körül alakult holdanként. Gondosabb munkával, ésszerűbb műtrágya-felhasználással, jobb üzemszervezéssel sikerült elérni, hogy a búza hozama 16, míg az őszi árpa hozama 17 mázsa fölött alakult. A tervezettnél ez jóval több s összességében a gabona mintegy másfél millió forint pluszt hoz a házhoz. S jövőre? Nyugodtan el merem mondani, hogy a lehetőségek még jobb kihasználásával a jelenlegi átlagoknál jó három mázsával még több gabonát fogunk betakarítani holdanként. A célunk az, rtr. ^ RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A szocialista állam lényegéhez kapcsolódik, hogy az alkotmány szükségszerűen magában foglalja a gazdasági és társadalmi rend olyan értelmű felépítettségét, a szocialista demokratizmus és az állampolgári alapjogok olyan terjedelmű biztosítékait, amelyek nemcsak egészében felölelik a bur- zsoá alkotmányosság összes haladó elemeit, hanem ezeket messzemenően, minőségileg is meghaladják. Az alaptörvény rögzíti a kizsákmányolás felszámolását, a materiális garanciákkal biztosított állampolgári alapjogokat, az állampolgári kötelességeket, a szocialista demokrácia széles körű érvényesülését. Az első szocialista magyar alkotmány az 1919-es Tanácsköztársaságban született meg. Hét részből állt és nyolcvankilenc paragrafust foglalt magában. Az első rész az alapelveket, a második a dolgozók jogait és kötelességeit, a harmadik a tanácshatalom központi szervezetét, a negyedik a helyi tanácsok szervezetét, az ötödik a választójogot, a hatodik a költségvetési jogot, a hetedik rész pedig a nemzetek jogait tartalmazta. A Tanácsköztársaság alkotmányát értékelve .. arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az megfelel mindazoknak az alapvető követelményeknek, amelyeket a szocialista alkotmánnyal szemben támaszthatunk.” (Magyar Államjog. Tankönyv) A Tanácsköztársaság alkotmányának példaképe az első szovjet alkotmány volt, vele azonos alapelveken épült, de — viszonyítva — jóval részletesebben szabályozta a federatív intézményeket, a népgazdaság irányításának országos szervezetét, a helyi szervek szervezeti és működési problémáit. A lényege azonban az Jogi ismer etterjessté» Alkotmányfejlődésünk és a szocialista demokratizmus volt: a legmagasabb szinten, szocialista alaptörvény szintjén összegezte a Magyar Tanácsköztársaság lényegét. E történeti vázlatnak feltétlenül meg kell emlékeznie az 1946. évi I. törvényről, amely Magyarország államformájáról szól. Jelentőségét hangsúlyozva, ez a jogszabály alkotmányjelle- gűnek tekinthető, bár nem teremtette meg a kialakuló proletárdiktatúra szervezeti alapjait. Fő érdeme, hogy bevezetőjében hazánkban elkotmány-előkészftő bizottságot. Az elkészített tervezetet augusztus 5-én hozták nyilvánosságra s azzal a céllal, hogy azt az egész ország vitassa meg, a dolgozók, az állampolgárok lehetőséget kapjanak észrevételeik megtételére, a tervezet teljes megértésére és elfogadására. Az országos vita után .az alkotmányt 1949. augusztus 17-én és 18-án az országgyűlésben lefolytatott vita után az 1949. évi XX. törvényként hirdették ki az ső ízben iktatta törvénybe | új kenyér ünnepén. az állampolgári jogokat. ,,A1-' kotmányos”, „alapozó” törvénynek kell neveznünk még a demokratikus államrend és a Köztársaság védelméről szóló 1946. évi VII. törvényt, az állampolgársági kódexet, a nemzet- gyűlési képviselők összeférhetetlenségéről stb. szóló jogszabályokat is. A népköztársasági alkotmány előkészítése lényegében az 1947,49-es években, népi demokráciánk fejlődésében bekövetkezett változásokkal, azok realizálásával kezdődött. Az új alkotmány kérdését 1948-ban vetette fel a Magyar Dolgozók Pártja. A kezdeményezés az 1348. nyarán megjelent programnyilatkozatban látott napvilágot. Végül a Magyar Függetlenségi Népfront 1949 februárjában kelt nyilatkozatában fogalmazza meg követelését: „új népköztársasági alkotmány megteremtését, amely a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait a népi demokrácia alaptörvényévé emeli”. Végül is a Minisztertanács 1949. május 27-i határozatával létrehozta m *tA NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁT JELLEMZŐ ELVEK Alkotmányunk jellemző sajátosságairól összefoglalóan már fentebb megemlékeztünk. Szükséges azonban ismételten rögzíteni, hogy az 1949. évi XX. törvény, az alkotmány elfogadása történelmi jelentőségű vívmány volt, amely a munkásosztály, a nép hatalmát szentesítette, a nemzet programjaként törvénybe foglalta a kizsákmányolásmentes tár. sadalom, a szocializmus felépítését. További fejtegetéseink ösz- szefüggései érdekében szükséges rögzíteni az alkotmányunk jogi formájával kapcsolatos sajátosságokat is. Ezek a sajátosságok: — alkotmányunk — alaptörvény; átfogja az ország társadalmi, politikai, állami életének alapvető viszonyait, világosan és szabatosan fejezi ki ezekkel összefüggésben a törvényi álláspontot; — a szocializmus építésében már elért eredményeket, a reális helyzetet tükrözi es lényegét tekintve ezek által fejezi ki a további fejlődés irányvonalát; — törvényi alakban (írásos formában) jelent meg; — módosítását magas szintű törvényi biztosítékok veszik körül. A Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegét magában foglaló 1972. évi I. törvény tíz fejezetben, összesen: 78 parag rafusban jelent meg. Pream- buluma markánsan foglalja össze a felszabadulás óta végbement fejlődésünk elvi motívumait. Rögzíti, hogy a magyar államot több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért. Történelmünknek azonban akkor kezdődött új korszaka, amikor a Szovjetunió felszabadította hazánkat és megnyitotta népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. A forradalmi harcokban megedződött magyar munkásosztály az 1919. évi Tanácsköztársaság tapasztalataival gazdagodva, a szocialista országok közösségére támaszkodva népünk lerakta a szocializmus alapjait; hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. „Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi Eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján.” Dr. Dér Ferenc fPolytatjukJ hogy még gazdaságosabbá' tegyük a termelést. Nekünk 1300 hold gabonánk van. nem közömbös számunkra a kérdés. — Hogy milyen a vezetői közérzetem? Nézza, vannak gondjaink. Az idei eredmények azonban optimistává teszik az embert. Nekem a nehéz munkával elért siker jó közérzetet ad. Egyébként üzemszervezési témából most írom a doktori disszertációm — remélem, a tapasztalatokat a munkában is tudom hasznosítani. KISS JÁNOS, a feldebröi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke: — Á kérdés jókor jön, hiszen most fejeztükbe az aratást. Nagyon nehéz munka volt s bizony sokat aggódtunk amiatt, hogy be tudjuk-e takarítani a termést. Sikerült, s nem is akárhogyan. Búzából 19, tavaszi árpából 18, míg őszi árpából 17 mázsás termést értünk el. Ez nagyjából annyit jelent, hogy a tervezett hozamoknál 3 mázsával jobb eredményeket értünk el. A kenyér tehát meglesz ■— ez feltétlenül jó közérzetet ad egy szövetkezeti elnöknek. A másik, amire utalni szeretnék, az a szarvasmarhaprogram. Nekünk most is jelentős az állományunk — 526 szarvas- marha, ebből 112 a tehén. A program biztosította kedvező lehetőségeket igyekszünk kihasználni, úgy tervezzük, hogy a tervidőszak végére 300-ra növeljük a tehénlétszámot. Ezzel egy időben egy 300 férőhelyes korszerű tehénistá-lló építését is tervezzük. Az idén 250 növendék hízóbikát és 24 hízott marhát értékesítünk. Ennek a mennyiségnek jelentős részét felvásároljuk és úgy adjuk tovább. Szeretnénk, ha a későbbiekben saját alapanyagból tudnánk bizUeút-a- ni az eladandó hízómarhá- kat, növendékeket. Ügy gondoljuk, hogy a tervidőszak . végére mintegy félmillió forinttal több nyerséget eredményez az állattenyésztés. A szarvasmarhaprogram tehát számunkra bíztató — s ez feltétlenül jó érzéssel tölti el az embert. PETRÉNY DEZSŐ, a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet szőlészeti üzemágvezetöje: Szövetkezetünkben 466 hold az összes szőlőterület, ebből 342 hold a termő. A terméskilátások jobbak, mint tavaly — a’ becslések szerint 35 mázsa körüli átlagra számítunk. A szüretre tehát nyugodtan készülhetünk. Jo érzés, hogy az idén szinte mindent megtettünk a kedvező termés éidekében, hiszen május közepétől kilencszer permeteztünk. Helikopterrel és földi gépekkel egyaránt. Ami nekem, mint vezetőnek fáj, az az, hogy hatvan hold korszerű telepítés még mindig nem adja azt a mennyiséget, amit várhatna tőle az ember. Kevés a gép a szőlő műveléséhez. Aztán azt is szeretném, hogy állandó brigádok dolgozzanak a szőlőben. A szövetkezetben most univerzális brigádok vannak, mindenki minden munkaterületen dolgozik. A szőlő pedig nagyon meghálálná, ha úgy bánnánk vele, ahogy kívánná. Viszont kevés a tagok száma s ez teszi szükségessé az állandó átcsoportosítást. Éppen ezért arra törekszünk, hogy a kézi munkát a lehető legminimálisabbra csökkentsük. A (Fotók: Kiss Béla) múltkoriban a talajmunkákkal elmaradtunk egy kissé, de rövid időn belül pótoljuk. A gondok ellenére azt tudom elmondani, hogy jó a közérzetem, hlszien gazdag szüretre számíthatunk. Ver- peléten pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a szőlőtermés és a bor. Kaposi Levente Huszonkilenc napja Hárman életveszélyben! Majd egy hónapja történt. A Budapest és Őzd között menetrend szerint közlekedő gyorsjáratú autóbusz július 20-án, délelőtt meglehetősen nagy sebességgel belerohant Egerben, a Baktai úti, volt vámház oldalába. A baleset következtében az első szobában tartózkodó öt személy megsérült. Közülük ketten még a mai napig is kórházi ápolásra szorulnak. Az épület két fala, s a mennyezet egy része a hatalmas ütéstől összeomlott. A bútorokat, használati eszközöket, ruhákat csak jóval a baleset után tudták kiásni a romok alól. A helyszínre érkező tűzoltók és a városi tanács által küldött javítóbrigád tagjai sebtében fel- dúcolták három gerendával az összedőlés határán álló épületet. Azóta csak annyi változás történt, hogy a ház lakói kijöttek a kórházból, s beadták a segítséget kérő soraikat a városi tanácshoz... Közben az amúgy 9- öreg épület egyre rossza. _* állatunk, téglányi darabok hullottak alá a feldúcolt részről. S amikor egy-egy nagyobb gépjármű elhúzott a ház előtti úton, szinte végzetszerű rengésbe kezdett az egész épületrész! Ilyen körülmények között vár a tanács segítségére, egy jobb lakás kiutalására az életveszélyesen megrongálódott ház három lakója. S hogy meddig, azt maguk sem tudják. De még a városi tanács illetékesei sem. Mint ugyanis érdeklődésünkre elmondották, közbejött, váratlan akadályok miatt eddig nem állt módjukban kiköltöztetni a lakókat. De az ügy intézése — papíron bizonyították — jelenleg is folyik. Ez a válasz azonban cseppet sem megnyugtató azok számára, akik fölött Demok- Iész kardjaként lebeg a tetői (szilvás) Jlmms Q pótba került. Amikor oft jár- ~ IftTS. augusztus- KÖ jtóntaftti
