Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

A zöldborsó védelmében Konkurrencia-e a konkurrenda? Öncélú kereskedelem - vagy kereskedni a lakosságért? r A kereskedelmi munka színvonala, a lakosság ellá­tottsága és a hiánycikkek listája csökkentésére számos rendelet, utasítás látott nap­világot, amely tág teret en­gedett a kereskedelemnek. Az egyik ilyen rendelkezés megszüntette az addig ér­vényben levő kereskedelmi terület-elhatároltságot, amely ( a korábbi években megszab­ta, hogy melyik vállalat, 1 szövetkezet hol végezheti ilyen irányú tevékenységét. A rendelkezés nyomán me­gyénkben is egyre több ÁFÉSZ, termelőszövetkezet, , MÉK nyitott új boltot, ven­déglátó egységet, de a ma- i gánkereskedőknek kiadott engedélyek száma is növek­szik. Ügy tűnt, hogy végre sikerült megteremteni a ■ konkurrenciát a kereskede­lemben is, s ez a lakosság ellátásának javítását fogja szolgálni. MA HOPP, HOLNAP KOPP Valóban konkurrenciát je* lent a többcsatornás kereske­delem? Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy néhány esetben helyes volt az in­tézkedés és a szövetkezeti kereskedelem mellett meg­nyitott új boltok elősegítet­ték a lakosság ellátásának javítását. A jó irányú törek­vés azonban vadhajtásokat is eredményezett, amelyek nem­hogy segítették volna az egészséges verseny kibonta­kozását, de még újabb káro­kat is okoztak a lakosság el­látásában. A napokban Hevesen az ÁFÉSZ igazgatóságának ülé­sén hangzott el, hogy meny­nyire zavarja munkájukat az egyes kereskedelmi tevé­kenységet folytatók belépése. Így többek között Pélyen a tsz-péküzem miatt már két- három év óta nem részesül megfelelő péksütemény-ellá­tásban a község, mivel a sü­tőipar teljesen beszüntette a szállítást a kenyér miatt. Ugyanígy több esetben zavar van a kenyérellátásban He­vesen, Átányban és Kömlőn is, mert a tsz hol többet, hol pedig kevesebbet szállít és így a szövetkezeti boltok, amelyek a sütőipartól kap­ják a kenyeret, nem tudnak megfelelően kalkulálni a mennyiségre vonatkozóan. A napokban Átányban 250 kiló kenyér maradt a boltok­ban, de Kömlőn is gyakran kell más célra felhasználni az állami dotációval készített kenyeret. Ha pedig keveseb­bet rendelnek és a tsz sem szállítja az előző napi meny- nyiséget, családok maradnak kenyér nélkül. Ugyanez a panasz merült fel a Tarna- menti községekben is, ahová legutóbb a jászárokszállási tsz kezdte meg a kenyér szál­lítását. Ilyen körülmények között természetesen nem vállalhat­ja a község ellátásának tel­jes felelősségét az ÁFÉSZ, a termelőszövetkezet pedig csak annyiban érdekelt, hogy a megnyitott üzletében el­fogyjon a kiszállított kenyér mennyisége. ENGEDÉLY FÉLDECIKRE? Az sem igen segítette elő a lakosság kereskedelmi ellá­tottságát Kömlőn, hogy a szövetkezeti önkiszolgáló élelmiszerbolttól kétszáz mé­terre, magánkereskedőnek adott engedélyt a hevesi já­rási hivatal egy vegyesbolt üzemeltetésére. Az ellátásba^ legfeljebb annyira segít be ez az üzlet, hogy reggelenként a pult végén féldeciket' fo­gyasztanak a betérő vásárlók és még hitelben is vásárol­hatnak. ...MAGA FELÉ HAJLIK A KEZE A zöldségkereskedelem ja­vítására tett intézkedések sem mondhatók kielégítőnek most már nagyobb távlatból ítélve. A SZÖVTERMÉK ál­tal megnyitott boltok ugyan­is nem konkurrenciát, hanem nézeteltéréseket, vitákat eredményeztek. A korábbi években boltjaik igen gaz­dag italválasztékkal rendel­keztek és sok esetben inkább italbolthoz, vegyesbolthoz hasonlítottak, mint zöldség- árusitó helyhez. A viták pedig amiatt ke­letkeztek — és még néhány helyen ma is folynak —, hogy a saját boltjukat és az ÁFÉSZ-boltokat is egyfor­mán a SZÖVTERMÉK - lát ja el áruval. Ez pedig azt ered­ményezte, hogy a SZÖVTER­MÉK saját boltjaiba jobb el­látást és olcsóbb árut ad, mint az ÁFÉSZ-boltokba. A domoszlói, tamaleleszi és a komlói szövetkezetek vezetői gyakran reklamálnak az áru­ellátás, illetve az árkialakí­tás miatt. , Ezek a példák is azt mu­tatják, hogy a jó szándékú kezdeményezés nem minden esetben segíti a célkitűzés végrehajtását. A felmérések és a tapasz­talatok alapján nem új üzle­tek megnyitására — vagy nem csalt erre! —, hanem inkább jobb áruellátásra van szükség. Semmi esetre sem az olyan törekvést kell. tá­mogatni, amely a kereske­delmet a huszonöt év előtti színvonalra viszi vissza és csak haszonhúzásra törek­szik, hanem azt, amely job­bat, modernebbet és bőséges áruválasztékot akar biztosí­tani falunak, yárosnak egya­ránt. (sz. I.) — Vigyázat, gázosítás! Be­lépni tilos! Ez a különös fel­irat fogadja a látogatót, aki mostanában a Gyöngyös—do­moszlói Állami Gazdaság at- kári telepén jár. A figyelmeztető tábla mö­götti négyszög alakú terüle­tet zsinórral választották el. A zárt tér közepén műanyag fóliával borított emeletes sátrat építettek. A prizmára helyezett sátorban egymásra rakott zsákok halvány vona­lait látni. Három gázálarcot öltött férfi járkál a környé­ken, az ember azt hiszi, hogy légoltalmi gyakorlaton van. Félreértés ne essék, nem erről van szó. A gáz­álarcos emberek rendkívüli precizitással zsákokba töl­tött borsót zsizsiktelemtenek. Közelebb merészkedünk a választóvonalhoz. A mű­anyag sátor előtt egy jókora palack ellenőrző gombját csavarja Petrovics László gázmester. A palackból hosz- szú gumicsövön metilbromid gáz „vándorol” észrevétlenül a sátorba, a zsákok közé. Néhány percet vesz csak igénybe ez a munka, azután több órás pihenő következik. Petrovics László gázmes­ter, a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Köz­pontjának szakelőadója. Ve­le beszélgetünk néhány per­cet, ő irányítja ezt a külön­leges munkát. — A közkedvelt zöldborsó, melyből főzeléket és többfé­le konzervet készítenék, — legnagyobb ellensége a zsi­zsik — mondja a szőke fia­talember. Tenyerében . mintaként olyan magvakat mutat, ame­lyekbe apró járatokat fúr­tak a parányi bogarak. Ezek a magvak vetésre már al­kalmatlanok. — Hány éve vesz részt a gázosításban? — kérdezzük a fiatal „mestert”. Jogi ismeretterjesztés Alkotmányfejlődésünk és a szocialista demokratizmus in. 4. A SZOCIALISTA Állam ELIDEGENÜLÉSÉNEK PROBLÉMAI ÉS AZ ALKOTMÁNY­FEJLŐDÉS A szocialista állam elide- genüléséneik problémái vi­szonylag újszerűén jelent­keznek a politikai és jogi irodalomban. A témát Samu Mihály fejtette ki több pub­likációjában. A kérdéskör jelenleg is igen vitatott. Samu Mihály megállapításai a szo­cialista állam elidegenülésé- nek problémáit illetően helytállóak, mint ahogy az a tétele is helyes, hogy az al­kotmányfejlődés feltétlenül az elidegenedés jelenségei, tendenciái ellen hat. A szociálist állam elidege­nedésének problémáit az alábbiakban lehet összefog­lalni: a) A dogmatikus államel­mélet a szocialista államot és az elidegenülést egymást kizáró fogalomnak tekinti. A dogmatikus szemlélet szerint a kizsákmányolás felszámo­lása és a népi hatalom ki­alakulása kizárja az állam elidegenedésének lehetősé­gét. A valóság ezzel szem­ben az, hogy a kizsákmányo­lás felszámolása és az állam népi jellege spontán módon, önmagában nem idézheti elő az állam elidegenedési ten­denciáinak megszűnését, ugyanis elképzelhetetlen olyan automatizmus, amely kiváltaná az elidegenülés megszűnését együtt a terme­lőeszközök magántulajdoná­nak felszámolásával. A köz­élet és a magánélet szem­benállása csak hosszú törté­nelmi folyamat során szűn­het meg, mégpedig a szocia­lista forradalom győzelmé­nek, a kizsákmányolás fel­számolásának alapján. A szo­cialista állam kialakulásának és működésének alapja a nép közvetlen és tényleges rész­vétele a hatalom gyakorlá­sában —■ írja Samu Mihály (Állam- és Jogelmélet Tan­könyv 201. p.). — Annak, hogy a nép a hatalmat köz­vetlenül gyakorolja, legfőbb gazdasági i'eltétele a magán- tulajdon felszámolása, a ki­zsákmányolás megszüntetése; ez azonban önmagában nem elégséges. Szükséges emellett a szocialista gazdaság rend­szerében a nép alkotó kez­deményezésének kibontakoz­tatása, a gazdasági élet irá­nyításának olyan kiépítése, hogy minden erőforrás (első­sorban a dolgozók öntevé­keny kezdeményezése) a ki­zsákmányolás-mentes szocia­lista társadalom gazdasági fejlesztésére szolgáljon. Ösz- szefoglalóan: a szocialista ál­lam elidegenedése a szocia­lista fejlődés negatívumaiból fakad; e negatívumok forrá­sa az, hogy a társadalom irányító szervei nem veszik figyelembe a szocialista ál­lam tevékenységével, műkö­désének módszereivel kap­csolatos objektív követelmé­nyeket, s a politikai rend­szerben torzulás következik be. Természetesen az állam elidegenülése nem jelentke­zik szükségszerűen a szocia­lista fejlődésben, csupán a lehetősége áll fenn. b) A szocialista államról szóló lenini elvek és köve­telmények (a szocialista de­mokratizmussal, a szocialis­ta állammal kapcsolatban) az állam elidegenedési ten­denciái ellen irányulnak. Lenin az állami apparátus állandó tökéletesítéséért foly­tatott harcában olyan erő ki­bontakozását tartotta szük­ségesnek, amely képessé te­szi az államot az előtte álló feladatok megvalósítására. Ez az erő: a tömegek széles körű bevonása az állami munkába. „Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véle­ményt tudnak alkotni és mindent tudatosan tesznek.” (Lenin Művei 26. köt. 255. p.) c) A személyi kultusz idő­szakában a lenini követel­mények háttérbe szorultak, nem érvényesültek követke­zetesen. Ebben az időszak­ban bontakoztak ki az ál­lam elidegenülésének leg­főbb mutatói. Ezek voltak: — a választott népképvi­seleti szervek háttérbe szo­rultak; — az egyes állami végre­hajtó szervek ellenőrzés nél­kül tevékenykedhettek; — az önkényes állami in­tézkedések eluralkodtak; — az állampolgárok alkot­mányban biztosított szabad­ságát és jogait durván meg­sértették; — félretették a szocialista törvényesség követelményeit és a jogszabályok előírásait; — a nép bizalma megren­dült az állami erőszakszer- yezetek tevékenységében. Az SZKP XX. kongresz- szusa, az ezt követő szovjet pártkongresszusok, majd a magyar párt kongresszusai rámutattak a személyi kul­tusz időszakának szocializ­mustól idegen vonásaira. Megindult a szocialista de­mokratizmus követelményei­nek helyreállítása, az állam elidegenülésének kiküszöbö­lése. Az állam elidegenülésének káros hatásával szemben a megoldás útja a szocialista fejlődésben főképp a dolgo­zó tömegek, az állampolgá­rok aktivizálásának állandó növelésében, ennek alapján az államaié^ * szocialista demokratizmus fejlesztésé­ben jelölhető meg. Ebben a körben találhat­juk meg a szocialista alkot­mányfejlődés összefüggéseit az állami elidegenedési problémakör ^ felszámolásá­ban. Samu Mihály megállapítja fent idézett tankönyvében, hogy a szocialista állam el- idegemedési tendenciái elle­ni küzdelem „a nép állami tevékenységben való részvé­telével, a szocialista demok­ratizmus helyreállításával, további fejlődésének biztosí­tásával, az államapparátus munkájának javításával, a népi ellenőrzés kibontakozta­tásával folyhat. A szocialis­ta államépítés újabb köve­telményei biztosítják a la­kosság növekvő részvételéta közéletben, az állami szer­vek tevékenységében, ennek érdekében állandó igény a tanácsok és az állam vezető szerveinek rendszeres fel­újítása, a testületi vezetés biztosítása, a vezetők, a kép­viselők, a küldöttek megha­tározott időre való választá­sa, a népszavazás intézmé­nyének alkalmazása, a köz­vetlen demokrácia formái­nak meghonosítása és to­vábbfejlesztése, az . állami szervek összes vezetőinek beszámolási kötelezettsége, a helyi állami szervek jogai­nak kiszélesítése, a fizetett apparátus létszámának csök­kentése; a társadalmi szer­vek szerepének növelése, ön- tevékenységük fokozása és részükre állami feladatok átadása”. A szocialista állam elide­genedési tendenciái elleni eredményes küzdelem, a szo­cialista demokratizmus fej­lesztésében elért eredmé­nyek, a tömegek mind széle­sebb körű és hatékonyabb bevonása aa állami munka-. Gázálarcos fiatalemberek borsót zsizsiktelemtenek a fólia­sátorban. (Foto: Kiss Béla) — Már hatodik éve, min­den nyáron. — Nem fél a gáztól? —r Megszoktam a veszélyt, persze, munkánk nagy óva­tosságot követel. — Miért van szükség a zsizsiktelenítésre ? — A cséplés után azonnal el kell végezni ezt a munkát, mert a fertőzött borsó séma hazai, sem az export szab­ványnak nem felel meg. A zsizsik rendkívül nagy pusz­títást végez a termésben. Berágja magát a magvakba, ahol apró járatokat készít, s ezzel elpusztítja azokat. — Régen hogyan védekez­tek . ellene? — Szénkénegezéssel és ciá­nozással, erre a célra épí­tett kamrákban. — Mennyivel korszerűbb a metilbromidos gázosítás? ———————-------­b a — mindezek ott tükrö­ződnek a Magyar Népköztár­saság megújult alkotmányá­ban, az országgyűlés által alkotott 1972. évi I. törvény­ben. d) Az 1949. XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányá­nak egységes szövegéről szó­ló 1972. évi I. törvény in­dokolása is rögzíti: „A szo­cializmus teljes felépítésé­nek feladatai szükségessé te­szik szocialista államunk to­vábbi erősítését, az állami munka színvonalának eme­lését. Ma és a jövőben is egyik központi feladatunk az államélet, a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztése; a központi állami szervek munkája hatékonyságának fokozása, ezzel egyidejűleg pedig a helyi szervek önálló­ságának növelése. Ennek feltételeit alkotmányunknak is tartalmaznia kell. Alaptör­vényünk módosítását az el­telt csaknem negyed század alatt a szocialista építőmun­kában elért eredmények nemcsak indokolják, hanem szükségessé is teszik.” Mint fentebb is megálla­pítottuk: a szocialista állam fejlődése során szükségsze­rűen háttérbe szorulnak az állami elidegenedés tenden­ciái. Ezzel jár együtt az, hogy az állam olyan intéz­kedéseket hoz, amelyek elő­segítik a dolgozók közéleti tevékenységének kibontakoz­tatását. A további fejlődés tendenciája: olyan körülmé­nyek további kialakítása, amelyek lehetővé teszik az el­idegenedés minden formájá­nak megszüntetését. Azaz: az ember megszerzi a hatalmat társadalmi viszonyai és ter­melőerői fölött. Megszűnik tehát az az állapot, hogy az állam a társadalom fölött áll, a társadalom kerül az állam fölé, az állami szer­vek a társadalom fokozot­tabb ellenőrzése alatt tevé­kenykednek. Megújult alkotmányunk megvalósulása ezt a célt szolgálja. Dr. Dér Ferenc (Folytatjuk) . — Ez az eljárás sokkal ha­tásosabb. A metilbromid gyorsan hat, általában öt óra alatt elpusztítja a kártevő­ket. — Naponta merényi borsót zsizsiktelemtenek?' — Nyolc vagonnal. — És a következő hetek­ben? ■— Összesen négyszáz va­gonnal, melyet a vállalat az idén vásárol a közös gazda­ságoktól. — A zsizsiktelenitett mag­vakat azután hová szállít­ják? — Megfelelő szellőztetés után a vetőmag vállalat káli telepére, ahol tisztítják és tárolják. Onnan kerül majd a hazai és külföldi piacokra. A beszélgetést közben be­fejezzük. Két fiatal segéd­munkás ismét felölti a gáz­álarcot, s elindulnak a fólia­sátor irányába. Egyenesen haladnak. Az egyik halogén­lámpát gyújt • és figyeli a láng színét. Azt kutatja, hogy van-e valahol gázszi­várgás a közelben. A láng színe nem változik, ami azt jelenti, hogy min­den rendben van, nem kell tartani a gázömléstől. Ne­héz, veszélyes munka ez. A fiatalemberék mégis bizton­ságosan, nagy szakértelem­mel végzik. (mentusz) Cikkünk nyomán Hosszú Tita után rendeződött a gyöngyösi lakásügy Lapunkban két ízben is ir­tunk arról a furcsa lakás­ügyről, amely a gyöngyösie­ket foglalkoztatta. A két cikk megjelenése után dr. László Ferenc, az Országos Vízügyi Hivatal fő­osztályvezetője tájékoztatott bennünket arról, hogy a vál­lalat visszavonta Ledzényi Jánostól a lakásbérleti jogot, miután nem teljesítette a la­kással kapcsolatos kötelme­ket, s helyette Nagy Sándor üzemmérnöknek és család­jának biztosította a lakást. Ugyanakkor az OVH mis­kolci igazgatóságának illeté­keseit felelősségre vonták, mert a vizsgálat során kide­rült, hogy nem jártak el eléggé körültekintően a la­kásvásárlás és a csere ügyé­ben. MMMQ 1972. augusztus 17., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom