Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

t Hétfő esti külpolitikai Kommentárunk Waidheim Pekingben ELŐSZÖR van most hivatalos látogatáson Kínában az ENSZ főtitkára. Igaz, korábban erre nem is volt le- netőség, hiszen Kína jogait a világszervezetben mind­össze a múlt év őszi közgyűlés állította helyre. Azóta szemmel látható aktivitás jellemzi Peking kül­politikáját. Tanúi voltunk Nixon amerikai elnök, Schu­mann francia külügyminiszter és Schröder bonni ex- külügyminiszte'r (és az „árnyékkormány” jelenlegi kül­ügyminisztere) pekingi látogatásának és rövidesen fogad­ják Tanaka japán kormányfőt is. Annak is kézzel fogható jeleit mutatta már — a lá­togatásokon túlmenően — a kínai külpolitika, hogy Pa­kisztánt támogatta India és Bangla Desh ellenében, hogy üdvözölte Anglia csatlakozását a Közös Piachoz, hogy Schröder után szeretne mielőbb tényleges funkcióban lévő nyugatnémet politikust Pekingben látni és diplomá­ciai kapcsolatokat létesíteni az NSZK-val, s hogy Európa iránti megnövekedett érdeklődése mellett a Japánnal való megbékélést is napirendre tűzi. E FELERŐSÖDÖTT nemzetközi tevékenység azon­ban sok esetben fényt vet arra is, hogy Kina korántsem mindig a béke és a haladás érdekében aktivizálódott. Sokszor kilátszik ebből a tevékenységből az önnön nagy­hatalmi pozíció erősítésének és előtérbe tolásának szán­déka. Most például kiderült, az ENSZ-főtitkár látogatása­kor, hogy Peking és Waldheim nem beszélnek egy nyel­vet a világszervezetet illetően. A tárgyalások ugyan zárt ajtók mögött folynak, ám annyi kiszivárgott, hogy Csi Peng-fej külügyminiszter az ENSZ önálló szerepét, fel­adatait meg sem említette, mert Kína az ENSZ-et csupán a tagállamok összessége fórumának, nem pedig önálló vi­lágpolitikai szervezetnek tekinti. Waldheim a regionális konfliktusok megoldását viszont az ENSZ s a világközzös- ség legsürgetőbb feladatának nevezte —, erről Peking nem óhajt tudomást venni. Waldheim az ENSZ nevében beszélt, a kínai sajtó azonban ezt úgy állítja be, mintha a főtitkár személyes álláspontját mondta volna el. Ez azonban nem felel meg a tényeknek. MINDEBBŐL az következik, hogy Kína, amely már az üvegpalotában való tavalyi megjelenése óta is nem egy főfájást okozott magatartásával, álláspontjával a világ- szervezetnek, a jövőben sem szándékozik csökkenteni az ENSZ Pekinggel kapcsolatos gondjait. kíWVAAAA/SAAAAAAcVSAAAAA/SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ ítélet géprablásért Életfogytiglani fegyház­büntetéssel sújtotta a há­romtagú katonai bíróság a 1 19 éves Therese H olasza arab ' diáklányt és 18 éves társnő- 1 jét Rima Tanuszt a május 8-án elrabolt belga repülő- ; gép két életben maradott elté- í rítőjét. Hétfőn Hanoiban közle­ményt adtak ki arról, hogy augusztus 11-én Pham Van Dong miniszterelnök eluta­zása előtt fogadta az Ame­rikai Háborús Bűntetteket Kivizsgáló Nemzetközi Bi- zattságnak Hans Goran Franck svéd jogász vezeté­sével a VDK-ban tartózko­dott ténymegállapító kül­döttségét. A VDK miniszterelnöké­nél tett látogatás alkalmával a küldöttség tagjai elmon­dották: a látottak alapján meggyőződtek arról, hogy az USA légiereje tudatosan pusztítja a VDK sűrűn la­kott városait, falvait, s bar­bár támadásokat intéz a fo­lyók védőgátjai és öntözőbe­rendezései ellen. A küldött­ség köszönetét mondott a VDK kormányának azért, hogy a vietnami szervek a nehéz viszonyok ellenére le­Kissinger Párizsban További letartóztatások ? * A washingtoni Fehér Ház ismét egyoldalú közlemény­ben jelentette be, hogy Henry Kissinger, az ameri­kai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Párizsba utazott és hétfőn megbeszélést foly­tat Le Dúc Thóval, a pári­zsi Vietnam-értekezleten részt vevő VDK-küldöttség különleges tanácsadójával, valamint Xuan Thuyval, a küldöttség vezetőjével. A tanácskozás témájáról Ziegler szóvivő nem volt hajlandó nyilatkozni. A Reuter mind­emellett úgy értesült, hogy a „vietnami háború befeje­zésének formulájáról” van szó. Az AP amerikai hírügy­nökség jelentése szerint Kissinger és Le Dúc Tho sorrendben 16. találkozóját hétfőn délutánig már mégis tartották. A hírt a VDK részéről, vagy Párizsból nem erősítőt- j ték meg. | Eszak-lrországban A hétfőre virradó éjszaka sem telt el lövöldözés nélkül Észak - í Írországban. A felfas- ti Andersonstown katolikus negyedben brit katonák ösz- szecsaptak az IRA fegyve­reseivel, halálos áldozat ez­úttal nem volt. Az Pardoyne nevű, szintén katolikusok ál­tal ellenőrzött kerületben egy brit katonai járőr letartóztat­ta Terence Clarke-t, az IRA ideiglenes szárnyának egyik vezetőjét. A 21 éves fiatal­embernél fegyvert találtak, f ezért már hétfőn állítják bí­róság elé illegális fegyver- viselés vádjával. Clark egy héten belül már a második IRA-vezér, aki a brit ható­ságok kezére került. Mind Clark, mind a korábban őri­zetbe vett Martin Meehan letartóztatása tervszerű ak­ció keretében történt, s a brit katonai parancsnokság­tól származó értesülések sze­rint hamarosan további le­tartóztatások lesznek. „Fel akarják számolni a „provók” elitjét" — mondotta az isme­retlen forrás. Az észak-írországi helyzet nemcsak a fegyveres harcok, hanem a legújabb politikai fejlemények miatt sem ala- kul biztatóan. „Az élcsapat mozgalom” (Vanguard) nevű szélsőséges protestáns félka­tonai szervezet szóvivője ki­jelentette, hogy szervezete bojkottálni fogja a White- law észak-ír miniszter által szeptember 25-re kitűzött kerekasztal beszélgetést, ■amelyen a miniszter elkép­zelése szerint részt venné­nek a tartomány összes ka­tolikus és protestáns politi­kai szervezeteinek képvise­lői. A Vanguard „antide- mokratikusnak és alkot­mánysértőnek” tartja Whi- telaw indítványát. Romániában az olimpiai lán< Bangla Desh kormányának nyilatkozata az ENSZ-tagságril A Bengali Népi Köztársa­ság kormánya vasárnap hi­vatalos nyilatkozatban uta­sította vissza azokat a kínai érveket, melyekkel Peking meg akarja akadályozni, hogy tagja legyen az Egyésült Nemzetek Szervezetének. A daccai kormány nyilat­kozata megállapítja: a kínai hetővé tették a háborús pusz­títások nyomainak megte­kintését, A küldöttség tag­jai megígérték, hogy a lá­tottak és hallottak alapján fejtik ki tevékenységüket az amerikai háborús bűntetteit leleplezésében. kormánynak az az állítása, hogy a Bengáli Népi Köztár­saság nem hajtotta végre az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének a pakisztáni—bengá­li konfliktus idején hozott határozatát, az emberek szándékos félrevezetését cé­lozza és megpróbálja elkö­dösíteni azt a tényt, hogy 75 milliós bengáli népnek vi­tathatatlan joga van az ENSZ-tagságra. A daccai nyilatkozat ha-- tározottan leszögezi, hogy a Bengáli Népi Köztársaság eleget tett mindazon feltéte­leknek, amelyek szüksége­sek az ENSZ-tagság elnyeré­séhez. A Biztonsági Tanács au­gusztus 21-én tárgyalja meg újra a Bengáli Népi Köz­társaság felvételi kérelmét. Bulgáriából Romániába érkezett vasárnap az olimpiai láng, Leon Rodman, kétszeres román olimpiai bajnok vette át. (Népújság—Agerpress —MTI—KS) A függetlenség és az élet évei ! Emlékezetes, hogy a belga ! légitársaság Boening 707-es ! típusú repülőgépét május I 8-án, útban a lodi nemzet­közi repülőtér felé hatalmá- í ba kerítette négy paleszü- ; nai arab azzal a céllal, hogy : az utasokért cserébe kisza- I hadi thassák izraeli börtönök- 1 ben raboskodó több mint száz honfitársukat. Az akciót vö­röskereszteseknek álcázott izraeli katonák hiúsították meg. I Megfigyelők az ítéletet 1 meglepően súlyosnak talál­ják, s utálnak arra, hogy a lodi repülőtéren május 30-án lezajlott véres tömegmészár­lás főszereplőjét, Okamoto Kuzu japán diákot ugyan­csak életfogytiglani börtön- büntetésre ítélték. Anvar Szadat egyiptomi elnök vasárnap személyes üzenetet intézett Moamer Kadhafihoz, a Líbiai Forra­dalmi Parancsnoki Tanács elnökéhez. Az üzenetet, va­lamint a két ország egyesí­tésével kapcsolatos törvé­nyek tervezetét Asraf Mar­va n, Szadat sajtótitkára vit­te Tripoliba. Az egyiptomi parlament törvényhozó bizottsága va­sárnap törvénytervezetet ha­gyott jóvá, amely feljogosít­ja a líbiai állampolgárokat, hogy mezőgazdasági terüle­teket, ingó és ingatlan va­gyonokat birtokoljanak, to­vábbá munkát vállaljanak az Egyiptomi Arab Köztár­saságban. ttn. augusztus 16.. kedd A törvénytervezetet a népi gyűlés roi: kezdődő rendkí­vüli ülésszaka emeli tör­vényerőre. Ugyancsak a rendkívüli ülésszak alkot törvényt a nemzeti egység és a közva­gyon védelméről. A nemzeti egység védelmét szolgáló törvény börtönbüntetés ter­he mellett megtiltja, hogy bármiféle politikai szerveze­tet hozzanak létre az Arab Szocialista Unión kívül. Ugyancsak büntetendő cse­lekménynek minősül a nem­zeti egységet fenyegető rém­hírterjesztés, valamint erő­szak- és illegális eszközök alkalmazása az állampoliti­kával, illetve annak politi­kai és alkotmányos intéz­ményeivel szemben, azok befolyásolása végett. Szadat elnök nagy fontos­ságún?’-. jelzett beszéde a parlament csütörtöki ülésén, hangzik eJ. . ___7. . V an valami mélyen jelké­pes abban a tényben, hogy India negyedszázados füg­getlensége alatt, a korábban harminc esztendő körül mozgó átlagos életkor csak­nem huszonöt évvel megnö­vekedett. A függetlenség és az élet szinte azonos értel­met nyertek a szubkonti- nensnyi országban ... A múlt felidézése nélkül sehol sem lehet igazán meg­érteni a jelent — de ez kü­lönösen vonatkozik Indiára. A két évszázados brit gyar­mati időszak során Indiával, mint a birodalom legértéke­sebb gyémántjával hivalkod­tak: a mesés Keletről mér­hetetlen gazdagság áramlott Londonba, miközben milli­ók nemcsak éheztek, de éhenhaltak. (Melyik más nyelven született olyan ki­fejezés, mint a „Dagi bara” — koponyák éhsége, céloz­va arra, hogy a bengáli és dél-indiai utakat éhenve- szett szerencsétlenek csont­vázai és koponyái szegélye- ték. ..) India népei soha nem bé­kéitek- meg a szolgasorral, a szvaradzs, a saját uralom, vagyis a függetlenség köve­telése mind hangosabban visszhangzott. A második világháborút követő nagy antiimperialista fellendülés­ben, 1946 februárjában ki­tört az emlékezetes flottalá­zadás és ugyanebben az év­ben kétmilliónyian sztráj­koltak. A britek kényszerű visszavonulást hajtottak vég­re, s a helyzet olyan volt, hogy végül is egy esztendő­vel a tervezett dátum előtt, 1947. augusztus 15-én az In­diai Unió (1950-től Indiai Köztársaság) elnyerte füg- gétlenségét. Csakhogy a fia­tjai ország startját időzített aknák nehezítették. Az oszd .meg, .és uralkodj gyár-: matpolitikai elve következté­ben a korábbi India ketté­szakadt, kikiáltották Pakisz­tán önállóságát is, majd egy hetvenhárom napos békeidő­szak után súlyos háború kezdődött a két ország kö­zött. Vér, pusztulás és me­nekültáradat: Calcutta há­rommilliós lakosság hétmil­liósra duzzadt. Indiáról szólva, India eredményeit elemezve — mindig az indiai méreteket kell szem előtt tartanunk. A függetlenség kikiáltásakor az ország lakosságát három- száznegyven-millió körül be­csülték, 1961-ben a nép- számlálás már 439 millió lélekről tudósított, s ma 555 millip indiait tartanak szá­mon. India egyik legnagyobb vívmánya, hogy az említett régi bengáli típusú éhínsé­gek megszűntek, végrehaj­tották a „zöld forradalom”- nak ruweartt agrár-reformot, a huszonöt évvel ezelőtti 44 millió tonnányi gabonater­més százmillió tonna fölé emelkedett. Az ipari fejlő­dés hírnökei a gépgyárak és atomerőművek, az indiai gyártmányú gépkocsik és re­pülőgépek. Visszaszorították az írástudatlanságot, a tan­köteles korban levő gyerme­kek nyolcvan százaléka lá­togatja már az iskolákat. A gazdasági változásokkal együtt átalakult az indiai társadalom is, nem egyszer heves belső küzdelmek so­rán. Az alkotmány érvény­telenítette a régi kasztrend­szer dogmáit., jóllehet meg kell mondanunk, hogy a közvélemény egy részében sokszor tovább élnek a ká­ros megszokás hagyományai. Megtörték a maharadzsák ha­talmát: Indiában 562 ilyen kiskirály uraskodott, néha akkora területen, mint ha­súnk. A politikai küzdelmek­ben kettészakadt, ugyan In­dia legjelm ősebb szerveze­te, a Kongresszus Párt, de Indira Gandhi vezetésével olyan szilárd kormánytöbb­ség jött létre, amelynek nem kárár*, hanem előnyére volt a reakció kiválása. A kong- resszisták az ország sorskér­déseit illetőleg sok esetben közös állásponton vannak az Indiai Kommunista Párttal, amely ugyanakkor nem adja fel az esetleges következet­lenségek bírálatát sem. Huszonöt év alatt India nagy utat tett meg, a füg­getlenség éltető légkörében. Ez azonban az indiai veze­tőket sem tölti el teljes elé­gedettséggel, hiszen súlyos örökség maradványával kell megküzdeniük. Az Európából érkező utas ma is találkoz­hat a mi kontinensünkön is­meretlen szegénység és nyo­mor sok jelével, ellentmon­dásokkal és feszültségekkel. Ám, aki csak ezt látja, vagy a kiplingi gyarmati roman­tika, az exotikumok, a dzsungelek Indiájánál ragad meg — nem alakíthat ki ma­gának reális képet. A függetlenség negyedszá­zada foncos szerepet biztosí­tott Indiának a világpoliti­ka porondján is. Az el nem kötelezettség Delhi magatar­tásában nem zárja ki az el­kötelezettséget a béke és a haladás iránt. India részvál­lalása a gyarmatosításelle­nes küzdelemben; állásfogla­lása a bengáli válság ide­jén; az elmúlt esztendőben megkötött szovjet—indiai szerződés, egyaránt mérföld­kövei az útnak. Megemlít­hetjük kétodalú kapcsola­tainkat is: a magyar—indiai viszony örvendetesen fejlő­dött mindkét nép, az egye­temes béke javára. Tanús­kodnak erről a hétköznapok, s az olyan kiemelkedő ta­lálkozások, mint Gandhi asszony, illetve Giri elnök magyarországi útja, Loson- czi Pál indiai látogatása, A huszonötödik születés­napon baráti üdvözletünk száll India felé — ‘új sike­res éveket kívánva az or­szágépítésnek és az életnek^ t-ÄjS. - a. . fei Szadat üzenete Kadhafihoz Ma fontos döntésekre kerül sor az egyiptomi törvényhozó testületben India tele van szépséges műemlékekkel. Képünkön: Szelek palotája Jaipurban. (Foto: KS — Ágoston felvétele) \ Közleménv Hanoiban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom