Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

Napirenden: az egyetemi-főiskolai oktatás korszerűsítése Közvélemény-kutatást tar­tóit az elmúlt időszakban a Múv elt'désügyi Minisztérium a; egcetemi t -'sk )lai hallga­tók körében- a minisztérium illatéke-ei találkoztak a fel­sőoktatási intézmények ta­nácsaiba va asztali hallga­tókkal, s a legidőszerűbb problémák között megvitat­ták az oktatás korszerűsíté­sének kérdését. A megkérdezett hallgatók egyebek kő? -m felvetették azt a i ellen'.mondást, amely a valóságos társadalmi nép- gazda tagi igénv »K és számos szak tananyaga között fenn­áll Ebben az összefüggés­ben figyelmeztettek arra, hogy a műszaki pálya iránti érdeklődés az utóbbi évek­ben csökkent A színvonala sabb oktatás akadályaként jelölték meg a hallgatók az egyelerr.ek és főképp a főis­kolák tankönyv- és jegyzetél- látottságának elégtelenségét és intézkedéseket sürgetnek ennek megszüntetésére. Nagy nyomatékkai vető­dött fel a hallgatók túlter­helésének kérdése. Mint a hallgatók képviselői mond­ták. része van ebben annak is. hogy sok, főleg elsőéves egyetemista-főiskolás nem tudja a tanulásra fordítandó időt megfelelően beosztani. Lényegesebb gond azonban, hogy főképp a műszaki sza­koson még aránytalanul ma­gas — helyenként heti 40 — a kötelező órák száma. Az oktatás problémái kö­zött egyebek közt a nyelvok­tatás kérdése szerepel. Olyan nyelvoktatási rend kialakítá­sát várják a fiatalok, amely számol a különböző előkép­zettséggel és lehetőséget kí­nál a szakszövegolvasás szintjére való felkészítésre is. A Művelődésügyi Minisz­térium a felsőoktatás-politi­ka alapkérdésének tekinti az oktatás korszerűsítését, s ezen belül a tananyag kor­szerűsítését — hangsúlyozták a minisztérium képviselői. Még az idén jóváhagyják és kiadják a műszaki egyete­mek és a főiskolák új tan­tervi irányelveit, amelyek­nek kereteit majd az intéz­mények töltik meg tartalom­mal. A tervezett intézkedé­sek során biztosítani kíván­ják az egyetemek egy részé­nek jegyzetkiadási jogát, ezzel is tehermentesítve a túlterhelt tankönyvkiadó vállalatot. A korszerűbb egyetemi-fő­iskolai nyelvoktatás egysé­ges irányelveinek elkészíté­sén máris dolgozlak a Mű­velődésügyi Minisztérium­ban. A megvalósítás több évet vesz igénybe, s figye­lembe kell venni az egyes intézmények közötti lényeges különbséget is. A Művelődésügyi Minisz­térium a túlterhelések kér­désének differenciált értéke­lésével és a megoldásra ajánlott módokkal egyetért. A helytelen időbeosztásból fakadó túlterhelés megszün­tetését a hallgatók öntevé­keny segítségétől várják. A helytelen tanrendi csoporto­sítás felszámolása az intéz­mények vezetőinek határo­zott intézkedéseitől függ. A tananyag jellegéből eredő túlterhelést pedig közös erő­vel, folyamatosan a tanter­vek gondos összeállításával, illetve felülvizsgálatával kí­vánják megoldani. Az Úristen határozottan unatkozott. — Csinálj már valamit! — mérgelődött az Úristenné, látva, hogyan ásítozik az una­lomtól az Úristen. — Mit csináljak? — taná'cstalankodott az Úristen, és ettől a tanácstalankodástól még jobban kezdett unatkozni. — Mit csinálj, mit csinálj? Mit bánom én! Kártyázzál... vagy teremtsd meg a vilá­got . .. Nem bánom, hogy mit, csak csinálj már vqlamit. Nem bírom nézni, hogy unat­kozol ... — ripakodott most már éles hangon az Úristenre a felesége. — Te, asszony... nem is rossz ötlet. Ilyet még úgysem csináltam — csillant fel az Úristen szeme, hogy a jó ötlet nyomán nem kell unatkoznia. Es megteremte az Űr a világot! Es, megteremte benne az embert! Es nem is unatkozik azóta vala ... (-ói SZUTS DENES; ifafliMgte? mmk VT6&BAH XXI. Szász Dániel elakad. El­képzelte a vizsgálóbíró je­lenlétét, munkáját, talán még a kihallgatás módszerét is. Ám a kérdések és a vá­laszok újabb, fontos kérdé­seket vetnek fel. Posta Ro­záliának meg kellett halnia. Posta Rozália, dr. Vári An- dorék cselédlánya, 1939. má­jus 4-én a Margit-hídon egy teherautó elé lépett, s az ha­lálra gázolta. Az ügyiratot Szász nem tudta előkeresni, bírósági levéltárban nem ta­lálta. Mindössze annyi be­jegyzést az iktatóban: Vé­letlen baleset történt. Ítéle­tet nem hoztak, a sofőrt fel­mentették. Kié lehetett az autó? Ezt sem tudta meg! És a felső lakás Rösslernáé, vagyis Dédié volt. Mind ez véletlen m" ;? Miért nem nála lakott Balátai. ha Dédi lakása üresen állt? . És mit kérdezhetett a vizs­gálóbíró a cselédlánytól, ami­re Posta Rozália fontosat, sorsdöntőt válaszolt? A cse­lédlány valamit elmondha­tott. amit nem lett volna szabad elmondania, ha még élni akart. Csak egy meg­jegyzés. apróság lehetett, de az egész ügyet más megvi­QtMMMÉá 18‘2. július lfe, szerda lágításba helyező apróság. Szász újból dr. Dénes^ Györgyhöz, Balátai jogtaná­csosához fordult. Kikereste azt a magnószalagot, ame­lyen ez a felvétel volt: „— Térjünk vissza talán azoknak a napoknak az ese­ményeihez. Ügyvéd úr, emlí­tette, Balátai ügyeiben perel­ték az államkincstárat. — Igen. 1938. március 8- án a Kúria épületében a szobájában találtam dr. Ke- nessey János tanácsvezető bírót. Méltóságos uram — léptem hozzá —, az ügy, me­lyet eddig képviseltem, be­fejeztetett. Felesleges min­den további tárgyalás. Nem tudom, méltóztattál-e olvas­ni az újságokat?... Nem tu­dok semmiről — válaszolta a bíró úr. Egyébként is elég­gé szórakozott ember volt. Minden tárgyalásán az volt az érzésem, nem is az anyag­ra figyel, hanem gondolatai valahol messze, máshol jár­nak. De bíztám benne, mert a méltóságos úr, annak elle­nére, hogy régi vágású, ne­mesi származású volt, eléggé radikális nézeteket vall •'ti. Kossuth-párti volt. ÚtáRa a németeket, a monarchiát, n folyósokon azt rebesgetlek, valamelyik őse a Martino- vics-ügyben is szerepet ját­szott ., . — Hogyan kezelte ó a Ba- lataí-féle pert? — Kellő . unalommal. A tárgyalás még nem volt ki­tűzve, de mivel jó viszony­ban voltam vele, érdeklőd­tem, átolvasta-e a bead­ványt, a fellebbezést. Tudni­illik az alsói okon már el­utasították Balátai kérelmét. Én sem láttam sok értelmét fellebbezni a Kúriához, de Balátai ragaszkodott hozzá. Államkincstárt perelni? Nem a legszerencsésebb ötlet. A méltóságos úr azt mondta: Olvastam —. s elhúzta a száját. Kérlek, — benyúlt a tárcájába és szivarral kínált,. — Szereted a Virginiát? — Ebből a teljesen nem ide­való kérdésből, ami válasz­nak is beillet, már gondol­tam: Veszett fejsze... Az ügyet nem tartja érdemes­nek. De amikor én a tár­gyalás feleslegességéről be­széltem. szemében az érdek­lődés fényét láttam felgyűl­ni. — Én. kérlek, a leg­ritkább esetben olvasok új­ságot — mosolyféle játszott az arcán. Elővettem a lapo­kat és eléje raktam. Közben a titkárnője hozott egy aktát aláíratni, egy kézlegyintéssel elutasította, és az olvas­mányba mélyedt. Az első ol­dalakon feltűnő címmel kö­zölték az újságok a hírt:... Balátai Jenő rejtélyes halá­la.., öngyilkos lett-e a ma­gyar bauxittelepek felfedező­je?... Holtan találták Ba­látai Jenőt... Meghalt a nagy felfedező, az Európa-hí- rű geológus. Hozzánk lépett dr. Ujfa- lussy Géza főügyész is. Az urak tágra meredt szemmel, szájukat szinte nyitva tartva olvasták a tudósításokat. — Kérlek, ami manapság ... — ennyit mondott a méltósá­gos úr, és elhallgatott, majd hozzátette: — Ha kívánod, ügyvéd uram, hogy pro form a tárgya­lást mégis megtartsuk ... Tagadólag ráztam a fejemet. Engem is úgy ért a halál­eset, mintha szélütést kap­tam volna. Politikailag, anya­gilag, erkölcsileg már amúgy is ez az ügy . .. — A törvényszékről ön ho­vá ment? — A főkapitányságra. Hosszú praxisom alatt ott is Dr. Bakos József—Fekete Péter:1Üg>er és Felnémet földrajzi neyei. Megjelent az Egri Honismereti és Helytörténeti Füzetek 3. száma AZ UTÓBBI ÉVEKBEN örvendetesen fellendült név- kutatási munkálatok újabb jelentős eredményt mutat­hatnak fel dr. Bakos József és B’eketé Péter tanulmányá­nak megjelenésével. Az értékes anyag az Egri Honismereti és Helytörténeti Füzetek 3. számaként látott napvilágot, Eger Város Ta­nácsa Végrehajtó Bizottságá­nak kiadásában. Rendkívül szerencsés kö­rülmény, hogv a városok, megyék vezetői megértik és értékelik a földrajzinév-gyűj- tés társadalmi jelentőségét, és erkölcsi és anyagi támo­gatásukkal elő is segítik a régi neveink megörökítését, esetleg felújítását is szolgá­ló munkát. Dl. Varga János. Eger Varos Tanácsának el­nöke az Előszóban így ír er­ről: „Épületeink, intézmé­nyeink megóvása mellett vá­rosunkban van értelme és jogosultsága a nyelvi emlé­kek és értékek védelmének.” Most újabb bizonyságát láthatjuk annak, hogy mi- lyes hasznom lehet mindkét fél számára az összefogás: dr. Bakos József és Fekete Péter könyve a szaktudo­mány és a város társadalma szempontjából egyaránt nye­reség. A kötet rendkívül értékes anyagot tartalmaz. A mező- gazdaság átformálódása ugyanis magával hozta a külterület képének teljes át­alakulását is: a nagymértékű földrendezések következtében a kisebb tagok neve gyorsan feledésbe is merül. Ma még vannak, akik emlékez­nek rá: az utolsó pillanatban szinte, de sikerült feitérké­sok ismerőst szereztem. Az embereket azonban kicserél­ték, a belügyminiszter utasí­tására tisztogatást hajtottak végre. Minden fontos helyre németbarát elemek kerültek. Azelőtt sem lehetett volna kommunista, vagy akár szo­ciáldemokrata szimpátiával vádolni a rendőrségi tisztvi­selőket, de a harmincas évek közepétől egyre jobban a po­litikai és nem a szakmai rá­termettséget nézték. Borbás József azonban alacsonyabb beosztásban még egy ideig megmaradhatott, öt kértem meg, nézzen utána Balátai ügyének. — Mit tudott meg Bordás­tól? — A helyszínelők és a vizsgálatot vezető kezéből máris kivették az ügyet — mondta Borbás. — A bon­colási jegyzőkönyvet a bel­ügyminiszter kérette magá­hoz. Annyi azonban kiszi­várgott, hogy a nyomozók sem látják tisztán a halál körülményeit. Kételkednek az öngyilkosságban. Állítólag a fürdőkád vi/je szappanos volt. Balátai fürdött.. . Szó­val, mintha nem akart volna öngyilkos lenni még akkor, amikor a kádba lépett. Nem hatolhatott annyi gáz sem a szervezetébe, ami elegendő lett volna a halálhoz. — Borbás látta a tanúki­hallgatások jegyzőkönyvét? — Nem. Azt nem láthatta. Csak érdeklődött azoktól a kollegáitól, akik kint voltak. Lehetségesnek tartotta, hogy Balátaival előbb egy másfaj­ta, töményebb, hirtelen ható gáz végzett, és utána enged­ték rá a fürdőszobai gázt. — Az a rendőrorvos végez­te a boncolást, aki kint volt az esetnél? — Nem. Ez volt a legér­dekesebb a dologban. Más­nak adták. Erre felsőbb uta­sítás érkezett. A boncoló or­vos pedig közvetlenül a mi­niszterhez vitte fel a leve­let. Állítólag az ügyben ér­dekelt tisztviselőkkel is nyo­matékosan közölték: öngyil­kosság történt, és nem kell idejüket felesleges kutatá­sokkal, nyomozásokkal töl­teni. —, .4 cselédlányról ae.a+ szolt önnek Borbus? pezni ezt a gazdag, színes és értékes anyagot. A szerzők nagyszabású gyűjtőmunkával mentették meg régi neveinket. A fel­dolgozás gondosságát bizo­nyítja az adatközlők sokasá­ga is. De a feldolgozás messze túlmulat a megye határán: igen nagy a tudományos je­lentősége is, mivel feldolgo­zásában egészen modern, és az eddigi kiadványoknál egy lényeges vonással gazdagabb: a szerzők nem elégedtek meg a névanyag egyszerű re­gisztrálásával. ami önmagá­ban is hatalmas munka, ha­nem hiteles adatokkal végig­kísérik az egyes nevek törté­netét is. A feldolgozásnak ez az alapos, újszerű módja példamutatóvá teszi a köte­tet a szaktudomány számá­ra is. A kötet Eger és Felnémet földrajzi neveit foglalja ösz- sze, az első kötetben a külle- rület neveit adva. AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT ne­veket a szerzők betűrendbe sorolva közlik. Mivel a fel­dolgozott névanyagnak még jellemzője a nyelvjárásias- ság, a felsorolásban a nevek a nyelvjárási formának meg­felelően szerepelnek, kiegé­szítve a hová? kérdésre fe­lelő helyhatározóragos alak­kal. Ha több nyelvjárási vál­tozata él egy-egy szónak, a szerzők valamennyit bemu­tatják. Az élő névanyag szócikke­iben megtaláljuk a termé­szeti jellegre, a térszíni for­mára, a művelési ágakra, mó­dokra való utalást. A kötet szerzői sok kihalt, elavult nevet is rögzítettek, — Nem. Egy étteremben találkoztunk, és azt mondta, felejtsem el én is ezt az ügyet. És ne haragudjak, ha nem akar többet velem ta­lálkozni. — ön szerint, ügyvéd úr, elképzelhető, hogy Balátai Jenő öngyilkos lett? — Nem! Bár most már magam sem tudom. Balátai erős testalkatú, józan életű, magabiztos és kemény em­ber volt. Még a zártkutat- mányainak elvégzése után is, ami gyakorlatilag a kol­dusbotot és a teljes anyagi csődöt jelentette neki, teljes bizakodó volt. Hitt abban, hogy a Kúria, a Legfelső Bí­róság visszaadja több millió pengő értékű területeit. Ugyanakkor valóban komor­rá, kedélytelenné vált. Bár ez inkább a családi körül­ményeivel volt magyarázha­tó. Nagyon szerette ő azt az asszonyt, és mindenáron vissza akarta szerezni, fijem beszélt erről, de szavai mö­gül világosan kivehető volt a szándéka. — Tudta ön, hogy dr. Vá­riék cselédlánya Balátai ha­lála után szintén meghalt? Hogy elütötte egy autó? . .. — Ezt nem tudtam. De ez. véletlen is lehetett. — Sok véletlen történt eb­ben az ügyben. Szász mérgesen kapcsolta ki a készüléket. Tovább kel­lett volna erről a témáról, a halálesetről faggatnia. Saj­nos, az öreg és beteg ember olyan hamar elfáradt, kény­telen volt ötször-hatszor is elmenni hozzá. Szász évek­ig lakott egy bérházban, amelynek homlokzatán régi, 1934-ből származó felírást talált: Pataki Antal fakeres­kedő. Milliószor ránézett a házx’a, ismerte már minden szögletét, szintét, szagát, ab­lakait, esőcsatornáját, és mégis egy váratlan délutáni óra perce, a percnek töre­déke kellett, hogy a feliratot véletlenül meglássa, a máso | dik és harmadik emelet kc-s zütt. Ha valaki addig m;n -f kérdezte volna, van-e az > •» a bérházon, amelyben <• ti lakik egy harminc centim; f tér magas betűből álló, fíU kör alakban elhelyezett fel* írás, megesküszik, hog,v% történeti forrásanyag alapján, a forrásanyagban tataitok1 hangsorral és írásformával A kihalt névanyag rögzítésé­nél több fonásra támaszkod­tak, és a régi térképek alap­ján lokalizálták is a neve­ket. A történeti forrásanyagot azonban nem csak a kihalt névanyag összegyűjtésére használták fel, hanem a ma is élő névanyaghoz is közlik kronológiai rendben a tör­téneti . forrásanyagot. Ez a feldolgozásmód a kötetnek úttörő érdeme, mivel ilyen széles körű feldolgozásra még alig látunk példát szak- irodalmunkban. A történeti anyag feldolgozása hatalmas munkát jelez, amint ezt a közölt forrásanyag is tanúsít­ja. A sok történeti adat fel­sorakoztatása önmagában is érdekes, de még élvezete­sebbé teszi a szócikkek ta­nulmányozását a nevek ma­gyarázata. A néphagyományi anyag beiktatása néprajzi szempont­ból is jelentőssé teszi a kö­tetet. Az adattá’- után névmutató és térkép I’ ,..i teljessé a gaz­dag anyagom A KÖTETET tudományos alapossággal összegyűjtött gazdag anyaga, élvezetes fel­dolgozásmódja a későbbi ilyen jellegű feldolgozások mintájává és forrásává te­szik, Máltán várjuk tehát érdeklődéssel a készülő II. kötetet, amely Eger belső te­rületének helyneveit fogja tartalmazni. Dr. Cilikén Zoltánná nincs. Lehet, ebben a dr. Dénessel folytatott beszélge­tésben is olyan részlet, amely őt most különösen érdekel­hetné, aminek eddig nem tu­lajdonított jelentőséget?, .. Kúria, bíróság, zártkutatmá- nyi ügy, per, elutasítás, majd fellebbezés, az újságok címei, Borbás, a belügyminiszter elkéri a boncolás eredménye­it, a régi stáb átadja az ügyet, ezek mind szándékot, meghatározható szándékot jelölnek, de még mindig nem bizonyítékot!. .. Szász bekapcsolta a készü­léket, visszapergette a Bor- básról szóló részt. ... — Borbás látta a ta­núkihallgatások jegyzőköny­vét? — Nem. Azt nem lát­hatta. Csak érdeklődött azok­tól a kollegáktól, akik kint voltak. Lehetségesnek tar­totta, hogy Balátaival előbb egy másfajta, töményebb, hirtelen ható gáz végzett, és utána engedték rá a fürdő­szobai gázt... Megvan! Ez a lényeges megjegyzés, ez a lehető leg­élesebb feltételezés. Borbás is lehetségesnek tartotta a gyilkosságot. És rendőri szi­mata mindjárt a megvalósí­tás módját is kutatni kezd­te. Hogyan ölhették meg, ha megölték? ... Fürdőkád, viz, gázcsapok. Ha Borbásnak egyáltalán eszébe juthatott kétkedni, ez csak azért tör­ténhetett, mert kollegái, a nyomozást végzők, akik a helyszínen voltak, kételked­tek. Eszerint Balátai holttes­te túlságosan is szabályosan fekhetett a kádban. Arca ki­simult, nem tükrözte azt a megdöbbenést, amit a halál­ra készülés önkéntelenül az öngyilkosokra feszit. Szász úgy vélte, nem okoskodik jól!... Nem tükrözhette akkor azt sem, hogy valaki, vagy va­lakik, ismeretlen emberek meglepték. Milyen lehet egy arc, ha gázzal ölik meg? Ta­lán egy ideig rémesen torz, de több óra múlva a halot­tak vonásai megnyugszanak, kisimulnak, elrendeződne’:. Különösen, ha valakit las­san ér a halál, s előbb elká­bul, elalszik, tudata kikap­csolódik. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom