Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

fi&AAAAAAAAAAAA aaaaaaa^AAAAW^^MMAAW^ÄN»MAAAAAAMAA» Ks</</ e*t/ külpolitikai kommentárunk % i ? Északi hang HCSZ ESZTENDŐVEL EZELŐTT az akkor mind­össze háromesztendös Német Demokratikus Köztársaság összesen egyetlen kereskedelmi tengeri hajóval rendelke­zett. Két évtized telt el és ma 120 NDK felség jelű hajó szeli öt világrész óceánjait. A Német Demokratikus Köz­társaság — egyebek között — tengeri hatalom is. Ezek­ben a napokban a köztársaság e tengeri jellegének kü­lönösen sok külföldi tanúja akad: Rostockban, az NDK legnagyobb kikötővárosában, megkezdődött ja hagyomá­nyos keleti tengeri hét. Ezúttal is, mint a korábbi években, nyolc észak­európai országból érkeztek delegációk Rostockba. Parla­menti képviselők, jogászok, pedagógusok, stb. A keleti tengeri hetet Erich Honecker, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg. Az NSZEP és az NDK kormányának több más vezetője is jelen volt a keleti tengeri hét megnyitásakor. A Német Demokratikus Köztársaság ezzel is tiszteletét fejezte ki szomszédai, más nemzetek iránt. ES EZ KÖLCSÖNÖS. Azok a parlamenti képviselők, jogászok, pedagógusok és más foglalkozású külföldi ven­dégek, akik most ellátogattak Rostockba, aligha táplál­ják a legcsekélyebb kétséget is az iránt, hogy egy való­ságos, létező államba érkeztek. Még akkor is, ha az NDK államisága de facto elismerése elé igyekszik újabb meg újabb akadályokat gördíteni a nemzetközi reakció. Mind kevesebb eredménnyel. Szinte egyidejűleg a keleti tengeri hét megnyitásával hangzott el Kalevi Sorsa, Finnország külügyminiszterének nyilatkozata. Le­szögezte: Finnország a legrövidebb időn belül fel akarja venni a diplomáciai kapcsolatot mindkét német állam­mal. Amikor ezután újságírók azt kérdezték tőle, mi történik abban az esetben, ha a Német Szövetségi Köz­társaság visszautasítja a javaslatot, Kalevi Sorsa így vá­laszolt: „Egyik német államnak sincs meg a joga, hogy előírja a finn kormánynak, miként cselekedjék”. SORSA VÄLASZA s az abból elképzelhető követ­keztetés félreérthetetlen. Finnország — amely semleges­ségével, valamint az európai biztonsági konferencia elő­készítésével, s egyéb működésével jelentős szerepet ját­szik a béke és biztonság fenntartásában — ezúttal is olyan lépésre kötelezte el magát, méghozzá a közeli jö­vőben, amely a békét erősíti. A Német Demokratikus i Köztársaság belátható időn belüli diplomáciai elismerése 5 mellett. Fontos hozzájárulás az egységes jogalkalmazáshoz, a törvényesség megszilárdításához A Legfelsőbb Bíróság általános elnökhelyettese az új bírósági törvényről Dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bíróság általános elnökhelyettese az új bíró­sági törvényről, az ország- gyűlés júniusi ülésszakán megalkotott jogszabály ér­telmezéséről és gyakorlati végrehajtásáról nyilatkozott Tóth Ferencnek, az MTI igazságügyi tudósítójának. Mj tette szükségessé a bíró­ságról szóló új törvény meg­alkotását? — Csaknem két évtized telt el a Magyar Népköztár­saság bírósági szervezetéről szóló 1964. évi II. törvény megalkotása óta. — A gaz­dasági-társadalmi viszonyok megváltozása szükségszerű­en maga után vonja a jogi felépítmény változását is. Ezért — egyebek mellett — olyan bírósági szervezetről is gondoskodni kell, amely összhangban áll a gazdasá­gi-társadalmi viszonyok 'fej­lődésével, s leginkább meg­felel a gyakorlati élet kö­vetelményeinek. Ha azt akar­juk, hogy az igazságszolgál­tatás jobb, egyszerűbb, egy­ségesebb, tehát a társadalom igényeit jobban kielégítő le­gyen, akkor nyilvánvalóan meg kell teremteni ennek Hanoi telextudősítás Hajnali Phantomok F VIETNAM ege alatt éjszak lka úgy ragyognak a csilla­gok, akárcsak otthon. Ked­den éjszaka három óraikor [ indultunk el Hanoiból. Nem egyedül, a nemzetközi sajtó legalább > 20 tudósítója jött még velünk. Mert igaz; hogy az amerikai pilóták éjszaka sem alszanak, de sötétben mégis biztonságosabb az út. I Otícélunk egy Hanoitól 70 krn-re lévő köziség volt, amely Had Hung tartomány Nam Sach járásálban talál­ható. Tompított reflektorral haladtak a gépkocsik, a csil­lagok fényében rizsföldek, pálmák suhantak el mellet­tünk s az alvó falvak házai. Csak a folyókon átvezető 1 hidaknál, a községekbe be- ' vezető pontokon láttuk, hogy a vietnami emberek ébersé­ge egyetlen pillanatra sem i Éppen világosodni kezdett, amikor megérkeztünk utunk céljához, s befordultunk egy, a mi tomácos házainkhoz hasonló épület elé, amelyről kiderült, hogy a járási ta­nács épülete. A járási tanács elnöke Nguyen Duy Tan fo­gadott bennünket, hogy tá­jékoztatót tartson azokról a bambatámadásokról, ame­lyek során a járás gátjait rombolták az amerikai gé­pek. Ez a tájékoztató azért némi magyarázatra szorul. Ugyanis a hivatalos ameri­kai nyilatkozatok megpró­bálták cáfolni az ilyen tá­madásokat. Gyakran odáig mentek ezek a nyilatkozatok, hogy a vietnami emberek hanyagságának tulajdonítot­ták a gátszakadásokat. Vietnamban talán kétsze- üesen is igaz, hogy a víz — élet. Ä legsűrűbben lakott területek általában a folyó­partok mentén húzódnak, s közismert, hogy a fő táplá­lékot adó növény, a rengeteg munkát igénylő rizs sem él-, hét víz nélkül. A legkritiku­sabb időszak augusztus és szeptember, amikor többszö­rösére emelkedik a folyók szintje. Ha a gátak átszakít­va, megrongálva fogadják az árt, akkor szinte bizonyos az árvíz. Ezt az amerikaiak ép­pen olyan jól tudják, mint bárki. A járási tanács elnöke el­mondotta, hogy május 10-én, 24-én, július 8-án és július 9-én bombázták az ameri­kaiak a község gátjait, ön­tözőberendezéseit Különösen a július 9-i bombázás oko­zott nagy kárt, mert átsza­kította az egyik legfonto­sabb folyószakasz gátját, ahol a járás két legnagyobb folyója egymásba ömlik. Ezen a napon 490 tonna bomba hullott a gátakra. A TÁJÉKOZTATÓ után elindultunk, hogy szemügyre vegyük a fenti gátszakaszt. Az említett helyen pontosan a gát közepén, 15 méter szé­les, nyolc méter mély kráter fogadott bennünket. Éppen hogy elkezdtek kattogni a fényképezőgépek, a francia és japán kolléga a filmfel­vevőjét berregtette, amikor kísérőink az égre mutatva kiabálni kezdtek. Csak vé­kony, süvítő hangot lehetett hallani, majd a legyezősze- rűen szétváló gépeket is. A tapasztaltabbak máris ma­tatták a kioldott bombákat. A tettesek tehát visszatértek. Többen közülünk a nagy gát oldalához tapadtak, mások a közeli kis csatorna part­jához bújtak. Nem messze felszálló füstpamacsok jelez­ték a becsapódás helyét. Alig 500 méterre tőlünk. Amikor a hét Phantom el­szállt, megnézhettük az „eredményt”. A rizsföldeken sáros, iszap« kráterek kö­vették egymást, egészen a gátig, amelyet az egyik bom­ba átszakított. 28 bombát dobtak le a lé­gikalózok, köztük több idő­zített, még akkor fel nem robbant bombát is. VISSZAFELÉ, alig fél órá­val a támadás után a rizs­földeken mindenütt hajlongó asszonyokat, gyerekeket bi­valyokkal szántó férfiakat láttunk. Ki ne féltené az életét? Ezek az emberek na­ponta több támadásnak van­nak kitéve, mégis dolgoznak, rizst ültetnek. Nemcsak a rizs, a kitartás is élet. Marafkó László Belfasti helyzetkép Észak-Irországban a léleg­zetvételnyi szünet után is­mét a korábbi hevességgel tombol a belháború. White- law brit megbízott titkos tárgyalásai, az ulsteri véderő (UDA) teljesíthetetlen köve­telései és újabb brit csapat­erősítések jelentik a most ki­®Ä§Ä SB7J5. július 12., szerda robbant véres események előzményeit. Keddre virradóan Belfast­ban és több más városban tűzpárbajra került sor az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) és az angol katonai járőrök között. Belfastban egy 45 kilós bomba robbanása sok üzletet romba döntött. Coal Island-ban ismeretlen fegy­veresek 120 lövést adtak le egy rendőrőrszobára. Az ösz- szeütközéseknek mindkét ol­dalon számos sebesültje van. Akomoto pere Folyik Tel Avivban a 24 éves Kozo Akomoto (képünk) tár­gyalása. A három japán ge­rilla közül, akik a Te! Aviv-i repülőtéren az emlékezetes vérengzést rendezték, egye­din 6 ataradt életben, az optimális személyi és szervezeti feltételeit. — Az alkotmány megha­tározza az igazságszolgálta­tás alapvető feladatait. A bíróságokról szóló új tör­vény e feladatok minél ma­gasabb szintű teljesítésének feltételeit kívánja biztosíta­ni. Ez egyébként fontos esz­köze az államélet és a szo­cialista demokrácia tovább­fejlesztésének, a törvényessé­gi biztosítékok megteremté­sének. Melyek a. leglényegesebb vál- tozások ar korátvoi helyzettel szemhen, s milyen megfontolá­sok tették ezeket szükségessé? — Négy ilyen alapvető változás kiemelése indokolt. Ezek; a bírósági út megha­tározása, a munkaügyi bíró­ságok felállítása, a gazdasá­gi szervek közti jogvitáknak bírósági útra utalása és a bírák választása. — Ami az elsőként emlí­tett változást illeti, első íz­ben határozza meg magas szintű jogszabály a bírói igazságszolgáltatás körét, vagyis hogy milyen ügyek tartoznak bírósági útra. Esze­rint a bíróság dönt a bünte­tőügyekben, az állampolgá­rok és szervezeteik közti va­gyonjogi vitákban és más polgári jogi ügyekben, a családjogi vitákban, vala­mint a munkaügyi és a szö­vetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos vitákban. A tör- vány azonban az egyszerű és gyors ügyintézés érdekében lehetővé teszi, hogy — a jogszabályokban meghatá­rozott esetekben — a felso­rolt ügyek közül egyesekben más szervek is eljárhassa­nak. így például a birtokvi­tákban és kisajátítási-kárta­lanítási ügyekben a taná­csi szervek járnak el. Azon­ban az állampolgárok — az alapvető jogaikat és köteles­ségeiket érintő ügyben — e szerv határozata ellen ilyen­kor is a bírósághoz fordul­hatnak. — Ugyancsak a törvényes­ség egyik biztosítéka, hogy az állampolgárok és a szer­vek lényeges jogait és köte­lességeit érintő államigazga­tási határozatok bírói felül­vizsgálatát is lehetővé teszi a törvény. Ezeket az ügyeket más jogszabályok pontosan meghatározzák. A bíróságok eddig is eljár­tak a vállalatok és a dolgo­zók közti munkaügyi viták­ban. Mi tette tehát szükséges­sé a munkaügyi bíróságok fel­állítását? — A járásbíróságok, ille­tőleg a fővárosban a kerüle­ti bíróságok valóban eljár­tak a vállalati munkaügyi döntőbizottságok határozatai ellen benyújtott felülvizsgá­lati kérelem alapján, de csak a Munka Törvényköny­vében meghatározott ügyek­ben. Ezek közül számbelileg legjelentősebbek az üzemi balesettel, a leltárhiánnyal és az újítással kapcsolatos ügyek. A biróságok elé azon­ban kevés ügy került. Pél­dául 1971-ben a munkaügyi döntőbizottságok által elbí­rált mintegy 100 000 ügyből mindössze 3600 ügyben jár­tak el felülvizsgálati kére­lem alapján a bíróságok. — Hangsúlyozni kell, hogy a vállalati munkaügyi dön­tőbizottságok beváltották a működésükhöz fűzött remé­nyeket, a Vállalat és a dől-' gozó közti vitás kérdések túlnyomó része gyorsan és a felekre nézve, megnyugtató­an elintéződik a — helyi is­meretekkel is rendelkező — vállalaton belüli szerv előtt. A törvényesség fokozott biz­tosítása érdekében azonban ' indokolt, hogy e szerv hatá­rozatait is bíróság vizsgálja felül, minthogy a munka­ügyi viták elbírálása lénye­gében igazságszolgáltatási feladat. Éppen ezért a tör­vény a fővárosban és a megyékben — 1973. január 1-től — új bíróságokként munkaügyi bíróságok felál­lítását rendeli el. Ezek tu­lajdonképpen az eddigi te­rületi munkaügyi döntőbi­zottságok helyébe lépnek. — A törvény a munkaügyi bíróságok hatáskörébe utal­ja. a munkaügyi döntőbizott­ság és a szolgálati felettes határozata ellen, úgyszintén a szövetkezeti döntőbizott­ságnak és a közgyűlésnek a szövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitáiban hozott határozata ellen benyújtott keresetek elbírálását. Ez a bíróság jár el azokban a munkaügyi vitákban is, amelyek a külön jogszabály­ban meghatározott esetek­ben, közvetlenül terjeszthe­tők elé. A munkaügyi bíró­ságok határozata ellen csak az eljárási törvényben meg­határozott ügyekben van he­lye fellebbezésnek a megyei, illetőleg a Fővárosi Bíróság­hoz. — A munkaügyi bíróságok felállítása és a területi mun­kaügyi döntőbizottságok megszüntetése egyúttal hoz­zájárul a jogvitákat intéző fórumok áttekinthető rend­szerének kialakításához, a fó­rumok széttagoltságának meg­szüntetéséhez és a hatásköri szabályok egyszerűsítéséhez, megteremti az elvi irányítás egységét, s ezáltal is bizto­sítja az egységes jogértelme­zést és jogalkalmazást. A gazdasági szervek közti Jogviták bíróság elé utalása mennyiben jelent változást az eddigi helyzettel szemben? — A vállalatok és más gazdálkodó szervezetek vitás vagyoni ügyei — a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek ügyeinek kivételével — ez idő szerint a gazdasági döntőbizottságok hatásköré­be tartoznak. — Az 1973. január 1-én hatályba lépő törvény a me­gyei bíróságoknál az eddigi büntető és polgári kollégi­um mellett gazdasági kollé­gium felállítását is elrende­li. Ez egyben azt is jelenti, hogy az év végével a gazdasági döntőbizottságok működése megszűnik, feladataikat ren­des bíróságok veszik át. A szervezeti változás a gazda­ságirányítás új rendjének szükségszerű velejárója. Nagyrészt megszűntek ugyanis azok a specifiku­mok, amelyek a korábbi me­chanizmusban a gazdálkodó szervezetek jogvitáinak elbí­rálásához és a főleg igazga­tási jellegű többletfeladatok ellátásához különálló szerve­zet létrehozását tették szük­ségessé. — A szervezeti változás azzal az előnnyel jár, hogy nagyobb lehetőség nyílik va­lamennyi gazdálkodó szer­vezet hasonló jogvitákban a jogszabályok egységes értel­mezésére és alkalmazására; kölcsönös igényeiknek egy eljárás keretében, ugyanazon szerv előtt történő érvénye­sítésére, az egységes gazda­ságpolitikai szemlélet érvé­nyesülésére és a hatásköri problémák megoldására. Az egységesítés megteremti az elvi irányítás egységét is. Fontos lépést jelent ez az ítélkezés egysége erősödésé­nek, a szocialista törvényes­ség megszilárdulásának út­ján. Aligha vitatható, hogy az eljárási garanciák érvé­nyesülésének a bírósági el­járásban van a legtágabb te­re. Ha ezek az eljárási biz­tosítékok a gazdasági dön­tőbizottsági eljárásban érvé­nyesülő operativitással és gyorsasággal párosulnak, a gazdálkodó szervezetek jog­vitáinak eldöntése jelentősen hozzá fog járulni e szerve­zetek működésében mutatko­zó negatív jelenségek kikü­szöböléséhez. gazdasági ölt- tünk fejlődéséhez.-' A bírák választását már az 1949. évi alkotmány és a ko­rábbi bírósági szervezeti tör­vény is előírta. Mennyiben je­lentenek tehát változást az ÚJ bírósági törvénynek ide vonat­kozó rendelkezései? — Az 1919. évi alkotmány és a korábbi bírósági szer­vezeti törvény vonatkozó rendelkezései csak részberj léptek hatályba, amennyi; ben a Legfelsőbb Bíróság el-i nőkét és bíráit az országgyű; lés, illetőleg a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa. válasz­totta. a többi bírót azonban az igazságügyi miniszter ne­vezte ki. Egyébként a ha­tályba nem lépett korábbi törvényes rendelkezések sze. rint a Legfelsőbb Bíróság bíráit az országgyűlés ót év­re, a járásbíróságok és a me­gyei bíróságok bíráit pedig az illetékes tanácsok három évre választották volna. — A> új törvény szerint — az alkotmány rendelkezései­nek megfelelően — vala - mennyi bírót a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa választ­ja, éspedig határozatlan idő­re. A bíró választása megva­lósítja a szocialista demok­ratizmus alkotmányban rögzített alapelvét, ugyan­akkor kifejezi a bíró ítélke­ző munkája iránti társadal­mi megbecsülést is. Az Elnö­ki Tanács által történő vá­lasztás a helyi befolyásolás lehetőségének még a lát­szatát is kiküszöböli, a hatá­rozatlan időre történő vá­lasztás pedig a bírák bizton­ságérzetének fokozása mel­lett a hivatástudat erősödé­sét is szolgálja. Az igazságszolgáltatás rend- szerében milyen szerepe van a Legfelsőbb Bíróságnak, és az új törvény alapján milyen új feladatok hárulnak rá? — Ez az első magas szintű jogszabályunk, amely az igazságügyi miniszternek a bíróságok általános működé­se fölötti felügyeletét és a Legfelsőbb Bíróságnak a bi­róságok ítélkezése fölött gya­korolt elvi irányításút vilá­gosán elhatárolja, s egyben e íunkcióK tartalmát részle­tesen is meghatározza. — Az új jogszabály tör­vényerőre emeli azt a gya­korlatot, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság nemcsak irányelvek és elvi döntések hozatalával, hanem állásfog­lalások és bírósági határoza­tok közzétételével is irányí­tást ad a bíróságoknak. Ugyancsak az eddigi jogál­lásnak és gyakorlatnak telel meg a törvény rendelkezése, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság az elvi irányítás ér­dekében felhasználja az ítél­kezés, tpvábbá a bejelenté­sek és panaszok elbírálása során szerzett tapasztalato­kat, hasznosítja az állami es társadalmi szervek kezdemé­nyezéseit és tájékoztatásait, valamint a tudományos ku­tatások eredményeit. A bíróságon egyik fő fel­adata, hogy az állampolgáro­kat a törvények tiszteletére, az állampolgári fegyelemre és a társadalmi együttélés szabályainak megtartására neveljék. A nevelő feladat teljesítését hasznosan segít­heti elő a törvénynek az az új rendelkezése, hogy a bi-, lóságokra kötelező irányelve, két és elvi döntéseket a hi­vatalos lapban közzé kell tenni. — A törvény a munkaügyi bíróságok felállításával és a gazdálkodó szervek jogvitái­nak bírósági útra utalásával összhangban a Legfelsőbb Bíróságon az eddigi bünte­tő, polgári és katonai kollé­gium mellett két új kollégi­um, a gazdasági és a mun­kaügyi kollégium felállítását rendeli el. Ez. valamint a bí­rósági út kiszélesítése, a gaz­dasági döntőbizottságok be- épíiése a rendes bírósági szervezetbe es a területi munkaügyi döntőbizottságok munkaügyi bíróságokká va­ló átszervezése — jelentősen kiszélesíti a Legfelsőbb Bíró­ság elvi irányító funkciójá­nak hatáskörét. Mindez je­lentős mértékben hozzá fog járulni az egységes jogértel­mezéshez és jogalkalmazás­hoz. a törv-nyesség megszi­lárdításához, igazságügyi- szervezetünk és egész igaz­ságszolgáltatásunk fejlesz­téséhez — fejezte be nyilat­kozatot úr. Gellért György,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom