Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-11 / 161. szám
MŰSOROK Hadié KUSüiU I H 8.1S ZeHekírf muzsika 9.uu Harson a kürtszó! a.;js Alezöu, ralvaU éneke Xy.uä ßizet: pzsamile. Egyfelvonásos opera 11.14 Beethoven-művek 13.20 Ki uyer ma? 12.35 Melódiákoktól 13.59 Gyermekrádió 15.1U Éneklő Ifjúság 10.80 Mongólia nemzeti ünnepén 11.13 László Margit énekel 16.83 Nóták 16.19 Fiatalok stúdiója 17,90 Holnap közvetítjük .. i 11.32 Riport 17,97 Könnyűzene! olimpia. Söntü. vix. rész lj.se A Szabó esalád 19,SS LemezBiúzeum 88.1? eigánydalok *0,30 Könnyűzenei Híradó *1,03 Kilátó 32.20 Kínai útinapié S|,30 Operarészletek 83.06 RitBlúSturmix 0,10 üperettréKzletek PE'lOFl l.os A csudálatos Mary. (Befejezet,) 9,3* Könnyűzene 9,03 Zenekari muzsika 9,33 Könyvek, tájak, emberek 13.03 Énekló nyár 19.17 Két zopgoraszonáta 13.03 Törvénykönyv 13.20 Bzimfnmkus zene ll.oo Kettőtől — Hatig ,. . 16.18 Könyvek és századok 19.35 Hangverseny a stúdióban 19,30 Népi muzsika 80.28 Egy nyíregyházi antológiából *1,05 Paganinii ltomon hegedűverseny 11.36 Muzsikáról — fiataloknak 22,09 Folyóiratszemle 82.24 Népi zene 33,15 Operarészletok MAGVAK 17.15 Hírek 17,35 Óvodások film m ű sora 17.45 PzseBSZpódium ’72. 13.?0 Fiatalok önismereti műsora 18.50 Mongólia nemzeti Ünnepén 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híracjó 20.00 Színházi este Hrüaízelfcől 20.05 Moliere: Tartuffe. A Claude Volter-társulat előadása. Belga film ZZ.25 Bhektl: A szerelem. Belga balettfilm 23.40 Tv-híracl6 POZSONYT 19,90 és 32.0* Tv»bírad* 20.00 palok 8040 Exa doktor. Lengyel tv-íllm. 2. rész 21.45 Mongóliát rlportfllm EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 32-33.) Délután fél 4 és fél 6 órakor Olyat) bandája Színes, szinkronizált dán bűnügyi íilmvigjáték. Este 8 órakor: Az ördög fogadója Japán film, a Harakiri rendezőiének új alkotása. EGRI BRODV (Telelőn. 14-07.) Délután fél 4. fél 6 és este fél 8 érakor; A csendőr nyugdíjba megy Színes francia—olasz film- vígjáték EGRI KERT Este 8 érakor Csárdáskirálynő OYONCJYOSI PUSKIN Hyppollt, a lakáj GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kaktusz virága GYÖNGYÖSI KERT Ben Wade es a farmer HATVANI VÖRÖS CSILLAG Waterloo HATVANI KOSSUTH Az őrvezetö hét menyasszonya HEVES Tankes kapitánya I—H. (Dupla helyárak I) FÜZESABONY Felszabadítás Hl. Egerben; 13 érától szerda reggel 7 éráig a BsJcsy-7sHlnsz ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 éréi? a Jókai utca 41 szám alatti rendelőben. (Tele-1 tea 17-37), 17 ezer bektaliteres tohíroló Eierta SS Eger és Gyöngyös vidéki Pincegazdaság bortároló rendszerét. A 17 ezer hektoliteres, hőszigetelt tárolók mellé úgynevezett hideg-meleg kezelő berendezést telepítettek. A bort érlelés után 75— 85 °C-ra hevítik, majd —4, —fi °C-ra hütik. A hőszigetelt tárolókban a bort ——2 °C-m tárolják. E kezelés hatására a bor ellenáll a szállítás, a hideg, a meleg kedvezőtlen hatásainak, tartósan tiszta marad; belföldi és export forgalmazásra egyaránt alkalmas. Az új létesítményben évente 200 ezer hektoliter bor kezelését végezhetik el, Képünkön: kezelés előtt a bort kovaföldszűrőn próaeUk át. (MTI foto — Erezi K. Gyula) Gyors ütemű villamosítás a mezőgazdaságban Bemutató mintatelepek az Alföldön A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta Óvatos kereskedők — hoppon maradt vevők * Ésszerűbb szervezés: jobb áruválaszték A hetvenes évek elejéhez viszonyítva 1980-ig több mint kétszeresére nő a mezőgazdaság villamosenergiafelhasználása — állapította meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya, amely összegezi a szukiég 1 eteket és a lehetőségeket. A nagyszabású tervek megvalósítására fel kell készíteni a mezőgazdasági üzemeket — hangoztatja az OMFB tanulmánya. Elsődleges feladat a megfelelően képzett szakembergárda létrehozása. Napjainkban a mezőgazdaságból 300 mérnök és technikus, továbbá háromezer villanyszerelő hiányzik. Ki kell jelölni a gazdaságok energetikusait, akik irányítják a villamosítást. Nagyon fontos feladat. hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium és az Országos Energiagazdálkodási Hatóság közösen létrehozzon egy tanácsadó szervezetet, amely a villamos gépek alkalmazásáról részletes tájékoztatást ad a mező- gazdasági felhasználóknak. A mezőgazdaságban ma még nincsen olyan üzem, amely a korszerű villamosítást reprezentálja. Éppen ezért az OMFB támogatásával bemutatótelepeket hoznak létre. Az első ilyen telepet már berendezték a solti Vörös Csillag és a kecskeméti termelőszövetkezetben. Kecskeméten a szarvasmarha-telep teljes gépesítésére rendezkedtek be. (MTI) Négy évvel ezelőtt feloldódtak azok a kötöttségek, amelyek az áru útját — a termelőktől a kereskedelmen át a fogyasztókig — központi rendelkezésekkel szabták meg. Ügy fogalmaztuk ezt akkoriban, hogy a termelők és a fogyasztók piaci kapcsolatának közvetlenebbé tételével rövidítjük az áru útját. elősegítjük a lakosság szükségleteinek jobban megfelelő árukínálat kialakulását. Ma már tényekkel igazolható az elgondolás helyessége. összehasonlítható árakon számolva, a múlt évben is 7 százalékkal növekedett a kiskereskedelem áruforgalma; ezen belül a tartós fogyasztási cikkek eladása jóval nagyobb mértékben, 13 százalékkal nőtt, A kereskedelem árukínálata mind mennyiségben, mind összetételében jelentősen fejlődött; különösen a korszerű, új cikkek kínálata bővült. Emelkedtek a készletek Elgondolkoztató, hogy ilyen tények ellenére — » Magyar Nemzeti Bank adatai szerint — a készletek a múlt évben mintegy 18—20 milliárd forinttal emelkedtek. Ez az adat ugyan nem csupán a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítésére szánt termékekre vonatkozik, s tartalmazza a növekvő forgalomhoz szükséges készletnövekedést is, mégis arra figyelmeztet, hogy a kínálat még most sem igazodik eléggé a fogyasztók, felhasználóik igényeihez. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság éppen ezért vizsgálta meg a közelmúltban. hogy az élelmiszer-, a ruházati és a vas-, edény-, valamint műszaki cikk kereskedelem árurendelése és készletezése mennyire veszi figyelembe a lakosság igényeit; a kereskedelem által Fsliks Derecki (Lengyelország) Szerencsés véletlen A főkönyvelő gondosan eligazította az iratkötegeket az asztalon, elővigyázatosan megtörölgette a szemüvegét és csak ezután emelte a tekintetét az előtte álló látogatóra. — A, maga az, Pokutka úr — mosolyodon el. — Mivel szolgálhatok? A vendég az egyik lábáról a másikra állt. — Emlékszik? Két nappal ezelőtt történt... Pénz tűnt el. — Hogy emlékszem-e?! — kiáltott fel bosszúsan a főkönyvelő. — Attól őszültem meg. El sem tudja képzelni, mit éltem át akkor. Szigorú vizsgálat, éppen hogy csak el nem bocsátottak... Ú, ha a kezembe kerülne az a gonosztevő! ... Pokutka nyelt egyet, aztán kibökte: — Az a gonosztevő én vagyok. — Mii? — pattant fel a főkönyvelő— Igen, én vagyok az — ismételte meg szomorúan Pokutka. — Nem értem ■ ■ ■ miért. ■ ■ hogyhogy maga? . ■. — Nem tudom ■ ■ ■ megkísértett az ördög ... Bejöttem ide az irodába, nem volt itt senki, a páncélszekrény tárva-nyitva . ■. Szinte automatikusan kezdett dolgozni a kezem. Felkaptam a pénzt, és már itt se voltam. A főkönyvelő még mindig nem tért magához. — Ki hitte volna! Mindig becsületes embernek tartottam magát, — Az is voltam, amíg megtörtént a dolog... De szeretném jóvátenni... Tessék, itt a pénz. Egy fillért sem költöttem belőle. Számolja meg! — Pokutka egy vastag bankjegyköteget tett az asztalra. A főkönyvelő összehúzta a szemöldökét. — Ügy látszik, viccel... — Hogy viccelnék!? Szüntelenül marcangol a lelkiisme- ^ rét, állandóan * gyötör, kínoz, aludni sem tudok. /f — Ne mérge- v sítsen tovább! Azonnal vigye innen azt a pénzt! — mordult rá a főkönyvelő. — Hogyhogy? — csodálkozott Pokutka. — Hát maga azt hitte, hogy bármi- kor idejöhet és csak úgy uk- mukfukk visszaadhatja? A tettest nem találták meg, a nyomozást beszüntették. A pénzt leírták tőlünk. A maga lelkiismerete kedvéért, mégsem változtathatom meg a mérleget. — Nagyon . kérem, tegye el! — Egy hónappal ezelőtt, kellett volna jönnie, amikor folyt a vizsgálat és még nem volt kész a mérleg. — Akkor még nem voltak ilyen lelkíismeret-furdalásaim. — Aha, tehát csupán a lelkiismere e miatt teszi! — csattant fel a főkönyvelő. — Metafizika’ Nem veszem ol és kése! légért prémiumot kaptam. Es ha most kiderül... — Ahhoz semmi közöm — mondta Pokutka. — Most érzem csak, mekkora kö esett le a szívemről.,. — Mondja csak, nem tudná ezt az összeget valamilyen jótékonysági célra fordítani? Pokutka egy pillanatig gondolkodott. — Nem! — csóválta mag a fejét. — A pénz a szövetkezeté. Miért adnám oda jótékonysági célokra? — Hát nem érti, hogy mar nem a szövetkezeté? I A vizsgálat befejeződött, az ősz- szeg a „veszteség" rubrikába mn, bejegyezve ... Lü- most kínált választék megfelel-e a keresletnisk. A népi ellenőrök ezúttal nem az ún, „hiánycikkeket’’ vizsgálták, hanem azokat a közhasználatú cikkeket, amelyeknek előállításához kielégítő termelő kapacitásaink vannak. Többé-kevésbé általános, hogy a javuló árukínálat és bő választék ellenére a vásárlók az esetek egy. részében nem, vagy csak hosszas utánjárással találják meg a keresett árut. Az élelmiszer- boltok árukínálata például — az alapvető élelmiszercikkek kivételével — kisebb a nagykereskedelmi vállalatok meglévő választékánál. A ruházati kiskereskedelmi boltokban még azokból az áruikból is hiányos a méret-, szín- és fazonválaszték, amelyekből az iparban és a nagykereskedelemben nincs hiány, A vas-, edény és műszaki cikkek kínálatát a nagy értékű árucikkek készletezési gondjai korlátozzák, emellett a drágább áruk beszerzése gyakran háttérbe szorítja a kisebb értékű, de gyakrabban keresett áruk kínálatát. Lehetőségek — sálakkal Pedig kiskereskedelmi boltjaink bő lehetőséget kaptak üzleti kapcsolataik szélesítésére, Vezetőiktől függ: *gy-egy bolt hány szállítóval, hol működő vállalattal, üzemmel kerül kapcsolatba. Kevés kiskereskedelmi vállalat korlátozza boltjai megrendeléseit. Amilyen nagy a boltok önállósága e tekintetben, olyan kicsi vUzoart árukészleteik forintértékének meghatározásában. A kiskereskedelmi vállalatok — lévén eredményességük fontos pénzügyi összetevője a készletek értéke — szigorúan előírják boltjaik számára a lehetséges készletek forintértékét. Az üzletek önállósága így tehát csak látszólagos. — Ez már az ön dolga, azt csinál, amit akar. — £s Pokutka elindult az ajtó felé. A főkönyvelő rámeredt a bankjegycsomóra. A homlokán kövér izzadságcseppek gyöngyöztek. — Várjon csak, Pokutka úr — mondta. — Nem kell mindjárt heveskedni, beszéljünk normális emberek módjára. Képzelje magát az én helyembe... A példás mérmár, hogy úgy mondjam., o maga pénze. Nyilván akar venni valamit a lakásba, bútort esetleg..,? Pokutka rendíthetetlen volt: — Nem élünk odahaza tudj' isten milyen fényesen,] de a vétkemet mindenáram jóvá akarom tenni! A főkönyvelő a gondolatai- ba mélyedt: — Ha úgy vesz szűk, nem is olyan nagy ősz- szegről van szó — próbálta meg félrevezetni Pokutkát. — Mi ez a pár ezer! Költse el hölgytársaságban, még] kevés is lesz.,. — Nem nagyon tetszik az ajánlata. — Drága barátom, könyörüljön rajtam! — A főkönyvelő térdre borult és össze kulcsolta a kezét. Feleségem van, gyermekeim ... — Nekem is. A főkönyvelő felállt: — Ha már nem akarja megten ni az én kedvemért, tegye meg a szövetkezetért, valamennyiünkért . a társadalomért! — Nem! A főkönyvelő szemében gonosz szikrák lobbantak fel, — Undorító alak — mormogta, aztán megragadta a pénzköteget és lendületes mozdulattal Pokutka felé ha. jította, Pokutka azonban röptében elkapta és visszadobta a főkönyvelő elé az asztalra. Mindkettőjükben forrt a düh, a bankjegyek ide-pda repkedtek, A főkönyvelő váratlanul lehajolt, a bankjegycsomó beleütközött a kandallóba és a lobogó tűzbe esett. Egy másodperc, kettő — máris elhamvasztották a lángok. — Hurrá, meg vagyunk mentve! — kláltvtták szinte egyszerre és szívélyesen ősz- szeölelkeztek,-nrk. fordította: t'+>P*'--iZahmn6Zku- tiátzlé-— iz Július 4L. kedd Számos hátrányos következménnyel jár ez a lakosság áruellátására. A boltok — a környékbeli lakosság igényeire épülő beszerz; u terv hiányában -- áruikat az előző évi forgalom ténysza- mai és a bolt (forintban számolt) értékesítést terve alapján rendelik meg. E felelősségteljes, a kereskedelmi munka legtöbb információt követelő tevékenységét a boltvezető személyes ízlése, egyéni kapcsolata, a pillanatnyi helyzethez igazodó döntése határozza meg. A vállalati központ által kilátásba helyezett szankciók sem a folyamatos áruellátásra, hanem az előírt készletnagyság hó vagy negyedév végi betartására ösztönzik a boltokat. Ezért fordul elő, hogy a boltok nem az Idényt megelőzően, hanem csak a' igény jelentkezésének időpontjában adják fel megrendeléseiket. Mire az áru megérkezik, vége a nyárnak vagy a télnek s marad a szezon végi kiárusítás. A kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi irányító munkájában a bolti készletek forintösszegének meghatározása ét a készletnagyság ellenőrzése foglalja el a központi helyet. Ez sok esetben elvonja figyelmüket a tényleges kereskedelmi munkától. A kiskereskedelmi vállalatok például csalt nagy általánosságban fogalmazzák meg üzletpolitikai programjukat s azok nem tükrözik a helyi lakosság igényeit. A KNEB tapasztalatai szerint még áruforgalmi főosztályaik sem ismerik megfelelő részletességgel a keresletet; sőt, alkalmas nyilvántartás híján — saját, meglévő készleteiket sem! Fontos állomás az árunak a termelőtől a fogyasztóig vezető útján a kis- és nagykereskedelmi vállalatok kapcsolata. Elsősorban ugyanis a nagykereskedelem hivatott az ipar termelői választékának a fogyasztói igényeknek megfelelő kiskereskedelmi választékká alakítására, az ún. „keverésre”. Ehhez a nagykereskedelemnek a kiskereskedelmi vállalatok lakossági igényeken nyugvó, hosszabb távú üzlet- politikájának ismeretére, tervszerű rendeléseire volna szüksége. A kiskereskedelmi vállalatok jó része azonban vonakodik a számára átvételi kötelezettséget jelentő, hosszabb távú szállítási szerződések kötésétől. Üjabb ésszerűsítések szükségesek A nagykereskedelemnek már 90—180 nappal a kiskereskedelem igényeinek jelentkezése előtt meg kell kötnie a szerződést az iparral, Emiatt a nagykereskedelem kockázata igen nagy, s ezt csak növeli, hogy a kis- és nagykereskedelmi vállalatok nem informálják egymást szándékaikról; emiatt sokszor párhuzamosan rendelnek ugyanabból az áruból az ipartól, A népi ellenőrzés javaslatai ezért utalnak arra, hogy a pénzügyi szabályozók továbbfejlesztése — bár jobb feltételeket teremthet — önmagában nem elegendő a kereskedelmi megrendelések jobb megalapozásához, az áruválaszték ég a lakosság keresletének a mainál megnyugtatóbb egyensúlyi helyzetének megteremtéséhez. Mint életünk, gazdaságunk annyi más területén, úgy a kereskedelemben is létemek elavult szervezési elvek; a korszerűbb tennék, a nagyobb forgalom alapvetően űj szervezési és szerve- zeti feladatok megoldását teszi szükségessé. Fábián Gábor
