Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-09 / 160. szám
Egri nyár 972 Salgótarjáni művészek tárlata az egri színházban ' Eger torok szemmel Beszélgetés Dogan Kubán isztambuli A Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában láthatja az egri közönség annak a tavaszi tárlatnak az anyagát, amely ebben az évben is a salgótarjáni képzőművészek reprezentatív jelentkezése volt képzőművészeti életünkben. Az idei kiállítás anyaga jelentős részben kötődik az ötvenesztendős északi-magyarországi bányászváros történetéhez, jelenéhez. Akik csak látogatóként ismerték és szerették meg a nógrádi várost, nem kis csodálkozással vették tudomásul, hogy az egykori kormosfüstös bányászváros hogyan és mekkora gyorsasággal igyekezett modern várossá, igazi otthonná válni. Ma már számunkra sem véletlen, hogy jubileum évében országos rangot és nevet birtokló bűvészeket vall lakóinak ez a város, olyanokat, akik e táj és a fejlődési varázslat bűvöletében élik e város mai életét. Ez a tavaszi tárlat tehát a várost, az otthont, a témát, a lelkületet adó-alakító világot tárja nézője elé. Nemes pátoszi szerény líra, szabad lendület, emlékező pillanatok, itt-ott bölcselke- , dően elmélyedni kívánó meggondolások, eszmék, hitvallások válnak itt egységes folyamattá — és ezért hat ez a kiállítás bensőségesen. Nem mernénk azt állítani, hogy minden alkotás egyenértékű és a legmagasabb szinten képviseli a mai magyar piktúrát — nincs is 1 jelen itt a tavaszi tárlat egész anyaga, meg vannak olyanok is, akik vendégként, baráti tisztelgésként küldték el erre a tárlatra műveiket —, dé annyi bizonyos, hogy ez a tárlat méltón reprezentálja ennek a lüktető életű, új utakat kereső magyar városnak a jelenét, törekvéseit. A festők közül elsőként említenénk Iványi Ödönt. A régi Tarján, a Zűrös sakktábla és a Salgótarján ’72 vallomásnak is, művészi teljesítménynek is szép és rokonszenves. Nagy formátumú, gondolatilag aszkétikusan leegyszerűsített közlései a valóságot igyekeznek feltárni sajátos jelzésekkel. Bakallár József és Bertha Zoltán absztrakciói inkább a színekkel közelítenek a nézőkhöz. A formák játéka inkább Bertha Üvegvilágánál található. Lóránt János Emlékezése, Mazsaroff Miklós Visegrádi hegyek télen-je, Máger András Árvíz-e, Farkas András ősz a Galiba-pusztán-ja, Fábián Gyöngyvér Kukoricás csendélete, Pataki József Ütőn című műve jelzik az élményadó környezetet, azt a látványt, amelybe az'* érzelmek, emlékek az alkotás kényszeréig belesűrűsödhetnek. Mészáros Erzsébet Salgótarján köszöntése című műve nemcsak tisztelgés a város előtt, de eleven hatású kompozíció is. Jánossy ■ Ferenc Évája és a Hazafelé az iskolából című képe — az utóbbi akvarell — érezteti, mennyire egyéni nyelven szólal tneg a művész. Molnár Bélánál egy palóc láda a kitűnő téma, Orosz Istvánnál a mozdulatlan táj, Héti Zoltánnál a Csend, Somos- kóy Ödönnél a Tél, mert néha úgy tűnik, hogy a perc és a tér időtelen hangulatot áraszt. A kiállítás legerőteljesebb anyaga a grafika. Mindjárt Czinke Ferencnek. A város gyökerei címet viselő sorozatával kezdenénk* mert itt a szilárd kompozíciós elv és forma gondolatokat ébreszt és eleven tartalmat fed. Pető János Házalója, Esti el- szélgetése és Fináléja soksok lírai elemmel átszőtt finom elbeszélés. Szujó Zoltán Abszurd története és Ágról szakadt-ja figyelemre méltó alkotások. Hibó Tamás hat tagból álló sorozata a városról hat dátumot élénkít fel, s bár formátuma kicsiny, hatásos. Csohány Kálmán grafikái, az Arckép és az özönvíz dicsérik itt mesterüket. Lu- kovszky László Kepler-e az olvasmányélmény érdekessége. Szathmári Béla anyaga meghökkent, bonyolult és elvont geometriájával, Tóth Imre rézkarcai meghittségükkel hatnak. Szabó Gáspár Egyedül-je figyelmet érdemel. A szobrászok rangos műveket sorakoztattak fel. Vasas Károly Forradalom és Bányászok című alkotásai már messziről magukra hívják a néző tekintetét. Ligeti Erika érmei és portréja lí- raisággal telítettek, Kákonyi István Indonéz lánya érzelmekről beszél. Dabóczy Mihály pátosszal formálja műveit és azok lendületesen agitálnak. Gazdag anyaggal jelentkezik id. Szabó István. Dagasztó asszonya, Üttörő- kislánya és női aktja ismerősként köszöntének ránk. Pató Róza Vájár portréja sikerült alkotás. E kiállítás tanulság és magyarázat: hogyan lehet és kell egy kisvárosban — egyetemek, főiskolák fiatalsága és közrehatása nélkül is — művészi életet élni és kapcsolatot teremteni az alkotásokra mindig kíváncsi Tíz napot töltött Magyarországon Dogan Kuban professzor, az isztambuli műegyetem tanszékvezető tanára, s ebből egy jutott Egernek. Látogatása során, Bakó Ferenc múzeumigazgató kalauzolásával megtekintette a minaretet, majd hosszan elidőzött a török fürdő romjainál. Alkalmunk volt beszélgetni a professzorral útjának céljáról, tapasztalatairól, s ezeket Aost röviden összegezzük. — A magyar kormány meghívására jöttem hazájukba, hogy az itt található török eredetű műemlékek építészeti, megóvási munkálataihoz segítséget nyújtsak. Sok helyen megfordultam viszonylag rövid idő alatt. Láttam Pécs két dzsámiját, voltam a siklósi Málkocs bej-dzsámiban, Szigetvárott az Ali-pasa és a Szulejmán dzsámit szemrevételeztem. Meglepően szép műemlékmegóvó munkáról szereztem tapasztalatokat Székesfehérvárott, ahol egy fürdő maradványai vallanak régmúlt századokról. Budapesten Gül baba türbéje, valamint a most használatban levő török fürdő szolgált hasznos látvánnyal. Művészettörténeti, műemléki szempontból hasonlóan nagy jelentőségű romterület Eger török fürdője, amelynek egy részét tizenkét évvel ezelőtt szakszerűen feltárták. Érdemes lenne a megkezdett munkát tovább folytatni, mert a fürdő a maga nemében ritkaság- számba megy, s klasszikus példája a mediterrán építészetnek. Teljes feltárása, rom- kertszerű tálalásban, kiválóan alkalmassá tenné arra, hogy alaprajz és szerkezet dolgában hasznos ismeretterjesztő szerepet töltsön be ez a műemlék. • Merényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója véleményt kért Eger vendégeitől az itteni minaret restaurálási tervéről is. E kérdésben következő a neves professzor álláspontja: — Elsőrendű feladatnak tartom egy ilyen rekonstrukció alkalmával az épület alapjainak és a környező talajnak a szondázását. Tehát gyakorlatilag» annak felderítését, ho_gy statikailag milyen az építmény, valamint a talaj minősége. Továbbiakban én elegendőnek vélném a földfelszín közelébe eső néhány méternyi falrész vasbeton gyűrűzését, s a talaj szintjének ^megemelését. Még egy dolog, amit eímondanék! Helyreállítás után nem engedném a turisták rohamait. Jövő hét péntekjén, július 14-én. nyit az Egri Nyári Egyetem általános tagozata, amelyen túlnyomórészt amerikai pedagógusok vesznek részt. Délután 5 órakor a Technika Házában zajlik le á megnyitó ünnepség, amelyen dr. Varga János, Egei- város tanácselnöke tart Előadást. A későbbi előadások és konzultációk során szó lesz hazánk gazdasági, társadalmi fejlődéséről, a gazdaságirányítás új módszeréről, társadalmi szervezeteinkről, a magyarországi kultúra jellemző vonásairól, alsó- és középfokú, professzorral Mi Törökországban ezt a kérdést úgy oldjuk meg, hogy a hétnek csak egy napján mehetnek fel kirándulók a minaretekbe. Ugyanis ezeket az épületeket hajdan egyetlen személy, a müezzin forgalmára tervezték, így törvényszerű a korai, gyors károsodás, a veszély, ha szerfelett igénybeveszik őket. Az egri terepszemlén részt vett Gerő Győző, a Történeti Múzeum munkatársa is, áld korábban az egri török fürdő részleges feltárásában közreműködött. Véleménye szakmai szempontból tökéletesen egyezett azzal, amit Dogan Kuban professzor, az UNESCO építészeti szervezetének elnöke mondott. A tötök vendég szavait csupán a következőkkel egészítette ki; — Pillanatnyilag kétszáz négyzetméterre tehető a feltárt' fürdőterület. Föld alatt, kisajátítandó házak alatt van még száz négyzetméternyi terület, jobbára 2—3 méter magas felmenő falakkal. Ha ezeket is kibontanánk, s a török kolléga elmondásának megfelelően romkertsze- rűen bocsátanánk a nagy- közönség elé, igen jelentős idegenforgalmi vonzerővel gazdagodna Eger városa. A török fürdő későbbi fenntartása nem is kerülne pénzbe. A szükséges fedezetet megteremtenék a néhány forintos belépődíjak, amelyet nem sajnálnának egy-egy városséta során az ide látogató kirándulók, turisták, de az itt lakók sem. (moldvay) majd felsőfokú oktatásunk helyzetéről, továbbá hazánk és a nagyvilág kapcsolatáról. A nyári egyetem általános tagozatának előadói között olyan kiváló szakembereket találunk majd, mint dr. Von- sik Gyula, a TIT főtitkára, dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, dr. Márta Ferenc, a szegedi egyetem rektora és dr. Halász Zoltán, a New Hungarian Quarterly -című folyóirat szerkesztője. Valamennyi előadás angol nyelven hangzik el, s színhelyük az egészségügyi {szakiskola tesz. közönséggel. (farkas) Angol nyelven startol az Egri Nyári Egyetem SZÜTS DÉNES: XIX. Posta Rozália megjelenik a vizsgálóbíró előtt. Félénken, alaposan begyulladva. — Üljön le — s a vizsgálóbíró sétálni kezd a szőnyegen. — Mióta Van dr. Váriék szolgálatában? Figyelmeztetem, csak az igazat vallja, mert úgyis mindent megtudunk. Hazugság esetén börtönbe kerülhet. — Jaj, jaj — sír fel a lány, s beszél. A vizsgálóbíró néha megáll. s a lányra néz. — Három éve szolgálok az úréknál. Igazán rendes, finom emberek. Jó bért adnak, szobát és ellátást. A nagysága... — Balátai Jenőt ismerték már régebben? Járt ide fel magukhoz? , — Nem, kérem! A mérnök úr hat hónappal ezelőtt én- kezeit. De arról nem tudok, hogy előtte is... Vári doktor úr csak úgy szólítja: Jenő. Balátai úr is tegezi... tegezte, az ügyvéd urat. — Amikor idejött? Rögtön így szólították egymást? • — Igen. # — Kik látogatták Balátai Jenőt, amíg itt volt? — Senki. Még az ügyvéd úrék társaságát is kerülte. Nagyon magának való ember volt. — Mikor szokott hazajárni Balátai úr? — Reggel korán elment, a szobáját délelőtt szoktam rendbe rakni. Este meg későn jött haza. De volt; amikor egy héflg se maaduit M a szobájából. — Hány kulcs van ehhez a házhoz? A lakáshoz? — Hát a nagyságos asz- szonynak és az úrnak, nekem, meg Balátai úrnak is volt — Szóval, négy kulcs volt? — Igen, — Dr. Váriék elvitték a kulcsaikat? — Miért vitték volna el? Nálam hagyták. Én tudom, mikor jönnek meg, mert előtte mindig írnak, vagy telefonálnak, táviratot küldenek, és én várom őket az állomáson. — Mutassa meg a három kulcsot. A lány a szobájába sietés a kulcsokkal tér vissza. A vizsgálóbíró Balátai kulcsával hasonlítja össze a háziakét és a lányét. Mind ánégy kulcs egyforma. A vizsgáló- bíró tovább folytatja a lány kihallgatását. — Ma mikor hagyta el a lakást? — Négy óra körül. Éppen a mérnök úr ingeit vasaltam ki, aztán elment... Gondoltam, moziba megyek, de itthon felejtettem a pénzemet. A Magdát kicsapják című filmet akartam megnézni. Már a sort is kiálltam, amikor észrevettem, hogy nincs nálam pénz. Ügy. elszégyelltem magamat. — Gyalogosan jött haza? — Igen. t — És a moziba menve? Hogy mehetett villamoson, ha nem volt magánál pénz? — Nem ültem fel, sétáltam« A lány igazat beszél — gondolja a vizsgálóbíró. , — Mennyi pénze van? — A háztartásra hagytak itt az ügyvéd úrék. De arról, ha a nagyságos asszony megjön, el kell számolnom. Tetszik tudni, azt a pengőt, amin moziba akartam menni, éppen Balátai . úrtól kaptam ... Szegény... Tegnap korán hazajött, fütyörészett, ilyen jókedvűnek még nem láttam... „Hej, Rozika” — ennyit mondott és bement a szobájába. Az ajtón keresztül is hallottam, dudorászik, les föl járkál, pedig máskor komoran jött-ment, alig lehetett szavát hallani. — Volt-e valaki a lakásban, mióta az ügyvéd úrék nincsenek itthon? — Nem volt senki. Akik vendégségbe jönnek, azok tudják, hogy az úrék nincsenek itthon. — Hivatalos személyek se keresték az úrékat, vagy Balátai Jenőt? —i Nem. A postás jött, a gázórás... Ja, meg egyszer az ügynök. — Kicsoda? Miféle ügynök? — A képügynök. Képeket, festményeket kínált. — Beeresztette a lakásba? — Először nem akartam, de nagyon erősködött, hogy megnézi, milyen festm#iyei vannak az úréknak, mert ő vesz Is, nemcsak elad. Végignézte a festményeket, és meg is mondta, melyik mennyit ér. — Volt nála kép? Vagy csak.n — Egy füzet volt nála, abból mutogatta a képiéit. — Meddig időzött ez az ember a teásban? — Talán egy félórát. — Más nem járt itt? Emlékezzen! Ez nagyon fontos! — Nem volt itt más! — Amikor ma hazajött, mit csinált? Részletesen mondja el! — Feljöttem a lépcsőn, kerestem a retikülömben a kulcsomat. Megtaláltam, kinyitottam az ajtót. Már az előszobában éreztem az édeskés szagot. Jézusom — kiáltottam —, mert féltem, hogy én hagytam nyitva, aztán megjönnek az úrék és megszidnak. „Magában nagyon megbízom” — ezt- mondta a nagyságos asszony. Aztán, ha most valami baj történik ... Látom, a fürdőszobából fény szűrődüí ki. Onnan árad a gáz is... Benyitottam. A mérnök úr! Elájultam ... — Tudom, ezt vallotta a rendőrnyomozó úrnak is. Kérem, biztos abban, hogy a fürdőszobában égett a villany? * — Maga négy órakor ment * el hazulról. Balátai Jenővel nem találkozott délután? — Nem. A mérnök úr biztos később jöhetett meg. — Szóval, a villany égett? — Égett. * — Maga kapcsolta el a gázkályhát? — Nem. Én, kérem, elájultam, de akkorát estem, attól észhez tértem. Srkcgtgattam és szaladtam a házmesterhez, ö is megnézte a halottat, aztán telefonáltunk a házmes- temétől a rendőrségre. Juci néni kapcsolta el a gázcsapot a fürdőszobában. — A lakást bezárták, amikor kijöttek telefonálni? — Nem. Miért zártuk volna be. Ezen a folyosón csak két lakás van. Nincs több. A házmesterék a szomszédok. Illetve ugye ők lakják az alsórészt, felettük meg mi vagyunk. — De ennék a háznak emelete is van. Ott kik laknak? — Senki. Egy lakosztály van ott, kérem, de üresen áll. Nem lakik benne senki. — És ki lakott benne, amíg nem volt üres? — Egy dúsgazdag bárónőnek a titkára. De sokszor jött ide a bárónő is. Olyan kiránduló, megpihenő helye volt neki, amikor a Várba jött. Ha dolga volt a Várban, beugrott ide . — A nevét nem tudja? — De igen. Rössler Andorné. A vizsgálóbíró felírja a nevet. Aztán a lánytól kérd, mutassa meg Balátai szobáját ..: 1872. július a, vasárnap (Folytatjuk!)
