Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-30 / 178. szám

íAAiMAAAAAAMAAMAAAAAA/AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA ^AAAAAAAAAA^A^AA^AAAAAA^AAA.AAA.AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAfA^AíM'Aí^# Júliusi interjú \ EBBEN A HÓNAPBAN DR. VARGA JÁNOSSAL, AZ EGRI VÁROSI TANÁCS ELNÖKÉVEL KÉSZÍTETTÜNK í> INTERJÚT, AMELYNEK SORÁN ELSŐSORBAN A VÁROS EGÉSZ LAKOSSÁGÁT ÉRINTŐ KÉRDÉSEKRE KÉR- $ TÜNK VÁLASZT. I LAPUNKAT MÁRKUSZ LÁSZLÓ KÉPVISELTE. > gunkkal. s ha szükséges, vállalatokat, intéz­ményeket hozunk létre. Jélentősnek tartom azt a lehetőséget is, hogy a jogszabályok vég­rehajtására a különböző jogi rendezést igénylő problémák szabályozására jogunk van tanács­rendeleteket alkotni. Hadd említsek itt egy példát: az új lakástörvény végrehajtására az Egri Városi Tanács lakásrendeletet alkotott. Az irányítás módszeréhez tartozik a tanács hatósági tevékenysége is, hiszen ennek során a tanács minden szervre és személyre kötelező érvényű határozatokat hozhat. — Olvasóink élénk érdeklődéssel fogadták az új lakásrendelet megjelenését. Most, egy év eltelte után kérdezik: milyen tapasztalatai vannak az új lakásrende­let végrehajtásának és hogyan segíti ez a rendelkezés a jobb és hasznosabb lakásgazdálkodást? — Tudjuk, hogy az elnöki fogadónapokon sokan keresik fel problémáikkal, többek között lakásügyekkel is. Ezért kérdez­zük: van-e lehetősége a városi tanács elnökének arra, hogy valakinek lakást adjon? — Bizony, elég sokan felkeresnek — la­kásügyekkel is. Meg kell mondanom őszin­tén, hogy nincs lehetőségem arra, hogy vala­kinek lakást adjak. Fentebb már említettem, hogy az új jogszabályok a lakásgazdálkodás társadalmi ellenőrzését helyezik előtérbe. En­nek megfelelően a rendelkezések kizárják an­nak lehetőségét, hogy a tanács bármely tiszt­ségviselője egyszemélyben dönthessen egy la­káskiutalásról. Ez eddig rendben is van, így van ez jól. Mégis azt kell mondanom, hogy jó lenne, ha a tanács elnökének lenne egy bizonyos kerete, még néhány intézkedésre van szükség, de ezek már folyamatban vannak. A városi tanács még ebben az évben el­készítteti a Szépasszony-völgy beépítési tervét s ennek elkészülte után tudunk választ adni arra, hogy a Szépasszony-völgy területén hol lesz lehetőség hét végi házak építésére. Al- már-völgy részletes rendezési tervének elké­szítését 1973-ban kezdjük. Az építkezéseknek persze még van néhány feltétele: a jóváhagyott parcellázási tervek alapján belterületté kell nyilvánítani ezeket a területeket, a telkeket közművesíteni kell s ehhez bizony anyagilag is hozzá kell járulnia mindazoknak, akik építeni akarnak. Végeredményben azt mondhatom, hogy a fent említett feltételek megteremtésétől füg­gően 1973—74-ben már lesz beépítésre alkal­mas terület a Szépasszony-völgyben és Al- márban is. Az olvasó nevében kérdez: a Népújság Válaszol: dr. Varga János, az Egri Városi Tanács elnöke — Bevezetőben kérjük, fogalmazza meg: milyen szerepet játszik napjainkban az Egri Városi Tanács a megyeszékhely lakóinak életében? — Nagyon, nehéz röviden summázni a ta­nács sokoldalú tevékenységét. Alig van az életnek, a munkának, vagy a szórakozásnak olyan területe, amely valamilyen formában, ne kapcsolódna a tanácsokhoz. Ami a fő funkciót illeti, így fogalmazhatunk: gondoskodni kell a város fejlesztéséről a közélet, a társadalmi, a gazdasági, a kulturális és a szociális tevé­kenység területén, biztosítani kell a lakosság életkörülményeinek állandó javítását, főleg a művelődésügyi, az egészségügyi, valamint a szociális és kommunális feladatok ellátása te­rén. A tanács egyik alapfunkciója tehát, hogy szervezze a lakosság szükségletednek egyre emelkedő kielégítését, hogy felmérje az e té­ren mutatkozó igényeket és a lehetőségek fi­gyelembevételével döntsön, hogy mikor és milyen területen hasznosítsák a rendelkezésre álló anyagi javakat. Az itt elmondott főbb feladatok természe­tesen nem új keletűek, nagyobbrészt megvol­tak ezek az új tanácstörvény életbe lépése előtt is. A különbség most abban van, hogy korábban nem voltak meg ilyen mértékben a feladatok eredményes ellátásának a feltéte­lei és főként a biztosítékai. Ezért nyugodtan mondhatom, hogy az utóbbi években az egri tanács tevékenysége is hatékonyabbá vált Véleményem szerint mindennapi életünkben tapasztalható és konkrét eredményekkel bi­zonyítható, hogy Eger város tanácsa helyesen él az új tanácstörvény adta lehetőségekkel, a megnövekedett önállósággal, és megfontolt döntéseivel, valamint azok következetes vég­rehajtásával egyre jobban betölti azt a szere­pet, amelyre hivatott, s amelyet a város lakói joggal elvárnak tőle. — Hogyan és milyen módszerrel irányít­ja a városi tanács Eger életét? — Már említettem, hogy az új tanácstör- vénv jelentősen növelte a tanácsok szerepét és felelősségét is, a lakosság szükségleteinek ki­elégítésében, a terület fejlesztésében. Az Egri Városi Tanács a megnövekedett feladatoknak és hozzátehetem, igényeknek megfelelően látja el sokrétű feladatát a megyeszékhely életének irányításában. Azt is nyugodtan mondhatom, hogy e sokoldalú feladatok ellátásához rendel­kezünk a szükséges eszközökkel, s tapasztala­taink szerint, módszereink, céljaink megvaló­sításához vezetnek. 1963-ban elkészítettük várospolitikai célki­tűzéseinket, s most ezek maradéktalan meg­valósítására törekszünk. Ami a módszert illeti: munkánk eredményességéhez nélkülözhetetlen a gazdasági, a társadalmi és tömegszerveze­tekkel, illetve a tömegmozgalmakkal való szo­ros együttműködés. Itt említem meg, hogy a Hazafias Népfronttal, a KISZ városi bizott­ságával, valamint az MHSZ vezetőségével kö­tött megállapodás jelentősen segíti célkitűzé­seink megvalósítását. A módszerrel kapcsolatban el kell még mondanom azt is, hogy a tanács fenntartja és közvetlenül irányítja a lakosság alapfokú mű­velődésügyi. egészségügyi, kommunális és szociális szükségleteit kielégítő saját intézmé­nyeit. Természetesen működnek Eger terüle­tén olyan intézmények, termelő, ellátó és szol­gáltató vállalatok, vagy szövetkezetek, ame- yek nem tartoznak közvetlenül az Egri Városi tanács irányítása alá. Munkamódszerünk e erületen a sokoldalú együttműködés kialakí- ása. Az új tanácstörvény szellemében arra tö­rekszünk, hogy a kölcsönös érdekek figyelem- bevételével a lakosság javára hangoljuk össze anyagi és egyéb eszközeinket, lehetőségeinket. Érvényesül a tanács irányítása abban is, hogy élünk ellenőrzési és beszámoltatási jo­— Azt már egy év eltelte után is megálla­píthatjuk, hogy az új lakásrendelet összessé­gében jól szabályozza a lakásgazdálkodást és helyesen szolgálja a kormány lakásprogramjá­nak megvalósítását. Az új lakásrendeletről természetesen sok mindent el lehetne mondani, én azonban most csupán két változást említek. Az egyik lényeges változás az, hogy azok a családok, akiknél az egy főre eső jövedelem túlmegy egy bizonyos határon, nem kaphatnak tanácsi rendelkezésű lakást. Ügy gondolom, hogy az új törvénynek ez a rendelkezése társadalmi helyesléssel találkozik és arra készteti a ma­gasabb jövedelmű állampolgárokat, hogy la­kásigényeiket szövetkezeti lakás, társasház, OTP-laicás formájában elégítsék ki. A lakásrendelet másik fontos szabálya a lakásigénylők kérelmének elbírálására, vala­mint a sorrend kialakítására vonatkozik. En­nek az a lényege, hogy gépi feldolgozással, tehát objektív módon kerülnek elbírálásra és besorolásra a kérelmek. Fontos még megem­líteni itt azt is, hogy erre az egész eljárásra a nyilvánosság, a társadalmi ellenőrzés a jel­lemző. A kérelmek gépi feldolgozása után ugyanis minden évben társadalmi bizottság vizsgálja a kérelmezők helyzetét, körülmé­nyeit és ennek alapján alakítja ki javaslatát. Az ily módon kialakított javaslatokat aztán 30 napos közszemlére tesszük ki a tanács hirdető- táblájára, s ez alatt az idő alatt mindenki vé­leményezheti a javaslatot. A beérkezett véle­ményeket, kifogásokat a társadalmi bizottság és az igazgatási osztály elbírálja. Egyéves tapasztalat alapján mondhatom, hogy az új lakásrendelet s az elosztásnak ez a módszere sokkal jobb és igazságosabb a ré­ginél, Nem beszélve arról, hogy jelentősen ja­vultak a lakásfenntartás lehetőségei is. Van­nak persze a lakásrendeletnek olyan pontjai is, amelyek nehézkessé teszik a munkát. Az egyes részszabály ők végrehajtása túlzott kö­töttséget követel. Nem beszélve arról, hogy a gépi feldolgozás nem mindig tud megfelelően alkalmazkodni az egyén igényeihez, különösen akikor nem, ha időközben valamilyen változás történt a családban, vagy a jövedelemben. Igaz, hogy a társadalmi bizottságnak minden­kor lehetősége van arra, hogy korrigálja a gépi feldolgozás hibáit. Ennek ellenére meg kell mondanom, vannak, akik nem bíznak a gépi feldolgozásban. — Vannak olyan tapasztalataink is, hogy az új lakásrendelet nehézkessé, bonyo­lulttá teszi a minőségi lakáscserét. Mi a véleménye erről? — Igen, vannak ilyen tapasztalataink. Elő­fordul, hogy egy-egy igénylő nem tudja elfo­gadni a kiutalt lakást, mert nagynak találja, vagy mert nem tud érte fizetni, s ezért kisebb, olcsóbb lakást kér. Ilyen esetben gyorsan kel­lene egy olyan igénylő, aki az új lakást elfo­gadja, a régi lakását pedig átadja. Ebben az esetben azonban a cserepartner kérelmét ugyanúgy kell elbírálni, mint egy új lakás- igéhylőt. És ekkor jön a hosszadalmas eljárás, ami nehezíti a cserék lebonyolítását. Ezt a bo­nyodalmat gondosabb, és nagyobb előkészítő munkával lehet ugyan csökkenteni, de még így is nehézkessé válik. Mi próbálkoztunk egy módszerrel: ebben az évben névjegyzékbe foglaltuk azokat, akik minőségi cserére jelent­keztek, így az új lakások kiutalásakor, ha szükséges, megpróbálunk cserepartnert keres­ni. A lakáscserét persze jó lenne megkönnyí­teni. Ezért érdemes lenne az új lakásrendelet néhány pontját felülvizsgálni, s a gyakorlat igényeihez Igazítani. A lakáscsere nehézségeit tehát ismerjük, mégis azt mondom, hogy je­lenleg nem ez a fő problémánk.'Legnagyobb gondunk az, hogy legyen elegendő lakás a,;ok részére, akik jelenleg rossz körülmények .d> zott laknak, ___________ . __ a melybő! rendkívül sürgős és rendkívül egye­di esetben rövid úton adhatna lakást, termé­szetesen annak, aki nagyon rászorul. — Olvasóink figyelemmel kísérik a lakás- építkezéseket is és tapasztalják, hogy a tervezettnél kevesebb lakás épült és épül Egerben. Miért? t — Az olvasóknak igazuk van, valóban van lemaradás. Nézzük a számokat: a IV. ötéves tervben 2505 állami, 1200 OTP, 200 vállalati, koordinációs és 100 családi lakás épül Eger­ben. Ez összesen 4005 lakás. Évente tehát 800 új lakásnak kellene fölépülnie. Ezzel szemben 1971 végéig 515 lakásba költöztek be, ez év végéig pedig 700 új lakás átadása várható. Ebben a két esztendőben tehát 385 lakással épül kevesebb. A lemaradásnak több oka van. Az egyik az, hogy egy új területen, új városrész építését kezdtük meg s először a területelőkészítő és közművesílő munkákat kellett elvégezni. A másik ok pedig az, hogy voltak bizonyos hi­telproblémáink is, nem beszélve az építőipari kapacitásról, amely nem volt elegendő az el­múlt időszakban. Végső soron a körülmények ismeretében elmondhatom, hogy a IV. ötéves terv végére megépül a betervezett 4005 lakas. 1973-ban ugyanis már jóval meghaladjuk az egy évre eső átlagot, a tervidőszak második felében pedig teljes egészében behozzuk a lemaradást — Tapasztalataink szerint a belváros re­konstrukciója lelassult, nem halad megfelelő ütemben. Miért? Milyen problémák merültek fel? — Értékeltük a IV. ötéves tervből eltelt másfél esztendőt s ennek alapján elmondha­tom, hogy a belváros rekonstrukciójára vonat­kozó tervünket teljesítettük, pénzügyi lehe­tőségeinket a célnak megfelelően használtuk fel. Az eddig megtett intézkedések pedig biz­tosítékot, adnak arra, hogy 1975-ig megvalósít­juk elképzeléseinket. Mindezek ellenére azonban azt kell mon­danom, hogy jó lenne, ha gyorsítani tudnánk a rekonstrukció ütemét. Ennek azonban anya­gi és egyéb akadálya is van. A rekonstrukció ugyanis nagyon komplikált feladat. Többek között azért, mert különböző pénzügyi for­rásokra épül. S hiába van meg a tanácsnak a pénze egy-egy utcarész, vagy épülettömb ren­dezésére. beépítésére, ha az érdekelt vállala­toknak nincs pénzük a felújításra. Egy-egy rekonstrukcióra kerülő területen vannak lakások, kereskedelmi és szolgáltató egységek. Az építkezés idejére gondoskodnunk kell ezek ideiglenes elhelyezéséről, majd a végleges rendezésről is. S meg kell mondani, mindez nagyon nehéz feladat, nem beszélve arról, hogy a tervezés és kivitelezés koordiná­ciója sem megy zökkenők nélkül. Hadd mond­jak egy példát: hiába tervezzük mi és hiába akarjuk sürgősen rendezni a Marx Károly ut­cai tömbbelsőt, ha a Panoráma Vendéglátó Vállalatnak nincs pénze a Vadászkürt felépí­tésére, de sorolhatnám akár a végtelenségig is a példákat. — Egyre több igény merül fel Egerben is a hét végi házak építésére. Olvasóink ezért szóvá teszik: miért nem parcel­láznak a megyeszékhelyen, illetve kör­nyékén hét végi pihenésre alkalmas telkeket? — Mint ismeretes a múlt évben kormány- határozat intézkedett a Mátra—Bükk üdülőte­rület rendezési tervéről, s megemlítem azt is, hogy Ege’- városnak is van általános rendezési terve. E tervek alapján lehetőség nyílik a Szépasszony-völgyben és az Almár-völgyben hét végi há.ak építésére és egyéb üdülőterü­letek fejlesésére. A megvalósításhoz — Több nyilatkozat és újságcikk jelent már meg a volt érseki istálló tovább] sorsáról. Ennek ellenére olvasóink még mindig nem tudják, hogyan hasznosítja a városi tanács ezt a központi helyen fekvő területet? — Vannak bizonyos elképzeléseink, de ezekről még korai lenne beszélni Tervünket egyeztetnünk kell különböző szervekkel, s csak utána tekinthetjük azt véglegesnek. Annyit azonban már most elmondhatok, hogy úgy szeretnénk gondoskodni az épület sorsá­ról, hogy az feltétlenül a város fejlődését szolgálja. Ideiglenesen a kereskedelem szol­gálatába állítanánk ezt az épülettömböt, majd véglegesen, műemlékjellegéhez méltóan, helyreállítva múzeumi és kereskedelmi célo­kat szolgálna. — A város közlekedése már évek óta foglalkoztatja olvasóinkat. Többször hírt adtunk már a vár alatti alagút tervéről. Olvasóink most azt szeretnék tudni, mikor lesz valóság ebből a ter­vezetből, s mikor rendeződik Eger bel­városában a közlekedés? — Az M—25-ös gyorsforgalmi! út városi szakaszáról már korábban készült egy tanul­mányterv s eszerint a vár alatt alagútban ve­zet majd az út. Jelenleg tervezők dolgoznak az elképzelés megvalósításán. Ami a kivitele­zést illeti, ennek időpontjáról nem tudok nyi­latkozni. Mindez a beruházási hiteltől függ. A város közlekedési gondjait jól ismerjük, épp ezért áthidaló megoldásiként új forgalmi rend bevezetésének gondolatával foglalkoznak az illetékesek. A közlekedésrendészet, vala­mint a Közúti Igazgatóság jelenleg az átme­neti forgalmi rend előkészítésén dolgozik. A tervezetben többféle elképzelés szerepel. Az egyik elképzelés szerint a Bajcsy-Zsilinszky utcából kihajtási tilalom lesz s az utca sza­bad területét parkírozásra lehet használni. A másik elgondolás az, hogy a Széchenyi utcá­ban nem kifelé, hanem befelé jönne a forga­lom. Persze, hozzáteszem, mindezek csak ter­vezetek. Az új forgalmi rend lényegéről és időpontjáról megfelelő időben tájékoztatjuk a Népújság olvasóit. — Befejező kérdésünk már kicsit a Jövőt idézi. Kérjük elnök elvtársat, hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva vázolja fel: milyen lesz 1980-ban Eger város lakáshelyzete? — A jövőt csakis a jelenből kiindulva le­het felidézni. Az 1980-as lakáshelyzetre a je­lenlegi tapasztalatok alapján lehet következ­tetni. Az utóbbi idők — a IV. ötéves terv — lakásépítési ütemét, a lakásigények alakulását alapul véve — és ezt az ütemet feltételezve az V. ötéves tervben is — 1980-ra lényegesen javul a város lakáshelyzete, az igények meny- nyiségi kielégítésében és a komfortszintet il­letően is. Gondjaink természetesen lesznek. Kísérjük figyelemmel az alábbi adatokat. 1. Elsősorban ki kell elégítenünk azt az 1300 lakásigényt, amely még a III. ötéves terv­időszakból húzódik át. 2. Nézzük a várható igényeket. 1980-ban előreláthatóan 54 000 lesz a város lakóinak száma. Az emelkedés 8000, ez mintegy 2700 családot jelent. A tapasztalatok szerint ezek­nek a családoknak mintegy 60 százaléka kér­het tanácsi lakást. Részükre tehát 1700 lakás kell. 3. A beruházások elhelyezésére, a szanálá­sokra, valamint az elavult lakások miatt 2400 lakásigény várható 1980-ig. Ha a számokat összeadjuk, kiderül, hogy 1980-ig 5400 lakásigény várható. Ezzel szem­ben 1970-től 1980-ig 4800 tanácsi rendelkezésű lakást építünk. Így az évtized elején 600 la­kásigénylőre lehet számítani. A helyzet tehát kedvezőbb, mint a mostani, hiszen a IV. öté­ves terv elején, mint fentebb már említettem, 1300 volt az igénylők száma. A csökkenés több mint 50 százalékos! A város lakáshelyzete persze akkor lenne igazán kedvező és megnyugtató, ha 1980-ban minden igényt ki tudnánk elégíteni. Megmon­dom őszintén, ezt nagyon szeretnénk elérni, s ennek megfelelően biztosítjuk az építkezéshez szükséges telkeket. Szeretnénk, ha a lakás­igénylők — főleg azok, akiknek különleges igényük és megfelelő jövedelmük is van — minél nagyobb számban igyekeznének lakás­igényüket különböző kölcsönök felhasználásá­val kielégítem. « .rr Köszönjük az Interjút

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom