Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

R/jdlä KOSSUTH Cseh úépctelok Don Quijote De Falla: Rövid élet. Opera Arcok, gépek — munka közben Két divertimento A Szabó család Ki nyer ma? Tánczene Népi muzsika Válaszolunk hallgatóinknak 1 Éneklő Ifjúság Nőkről — nőknek Fúvószene Rejtelmes sziget Az élő népdal Atlasz Kórusművek Filmdalok Vezényel a szerző K ja nemzeti ünnepén Haydn: D-dúr, Oraszimfónia A szorgalom perspektívái. III. rész Maros: Ecseri lakodalmas Népi zene Emlékmflsor Sallai és Fürst kivégzésének évfordulóján Híres zenekarok albuma Mezőgazdaságunk nagy öregei Népi zene Meditáció A dzsessz világa Balettzene Operarészletek PETŐFI 8.05 Mikrobl és a Holnaplátdk. IX. rész 8.34 Kamarazene 0.03 Könnyűzene 12.03 Szimfonikus zene Közben; 1?.30 Házunk tája 14.00 Kettőtől — hatig . »• Zenés délután 18.20 Szóljatok, szép szavak! 19.10 Népi zene 19.34 A Dunánál 21.25 Kis magyar néprajz 20.33 Berki: Kérdések 20.45 Nyomdászok. Riport 2Í.15 Igazolatlan éjszaka. Zenés játék 22.30 Zenekari muzsika 23.15 Kórusművek 23.30 Nóták 8.17 8.50 9,11 10.37 10.47 11.30 12.20 12.35 13.20 13.50 11.05 14.30 15.10 15.19 16.05 16.15 16.35 16.47 17..J 17.30 18.ÜO 16.30 18.45 19.10 19.29 20.46 21.22 21.52 22.20 L’’.30 2 30 0.10 MAGYAR Ismétlések: 1.30 A kiöntött pezsgő. Magyarul beszélő angol film 3.25 Nyugdíjasok műsora 3.55 A szász. NDK rövidülni 7.48 Hírek T.55 A liverpooli lovas akadályversenyen. Felvétel B.15 Panna-bál. Mesejáték 8.50 Tárlatról tárlatra ... 9.15 Esti mese 9.30 Tv-híradó 0.00 Az értelem végtelen határai 0.55 A tv zenei klubja Kb.: 1.45 Tv-hiradó — 2. kiadas 1.53 Tudományos Figyelő 7h0zF) —■ . I, i— I. ;gri vörös csillag Telefon: i»-33. Délután fél 4 órakor Sztrogof Mihály Verne G'ula regénye, színes; szinkronizált filmen. < Délután léi 6 és este 8 órakor; Csak rá kell nézni! < Színes, zenés olasz film víg-; játék. EGRI BRÖDY Telefon: 14-07. Délután fél 4, fél 6 és este, fél 8 órakor Vigyázat, hekus! Színes, francia bűnügyi film- vigjáték. EGRI KERTMOZI Este 8 órakor Sztrogof Mihály GYÖNGYÖSI PUSKIN Egy rehdörfelügyelő vallomása az illamügyésznek; GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Traianus oszlopa I—II. (Dupla helyárak.) GYÖNGYÖSI KERTMOZI A félszemű seriff HATVANI VÖRÖS CSILLAG A kétéltű ember HATVANI KOSSUTH Ha uekem puskám lenne Ml ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök; iggel 7 óráig, a Bajesy-Zsi- nszky utcai rendelőben. (Tele­in: 11-10) Rendelés gyermekek Sszére is Gyöngyösön: 19 órától csütörtök •ggél 7 őréig, a Jókai utca 41. :ám alatti rendelőben. (Tele' Mi: 17-27). Iskola — sajá bevételből A közeljövőben átadják a kibővített nagyrédei általá­nos iskolát, melynek építési munkái hamarosan befeje­ződnek. Az iskola . költségé­nek — mintegy kétmillió fo­rint — közel 50 százalékát a községi tanács saját bevételi forrásaiból fejezi A többit támogatásképpen a felettes tanácsi szervek adják. Erki János Nagyréde M^Z-titkárok nyári értekezlete Kiskörén, Hevesen ét Tar- namérán tartották négy napon át a hevesi járás KISZ-alapszervezeti titkárai­nak hagyományos nyári ér­tekezletét. A tanácskozás na­pirendjén a KISZ VIII. kongresszusa és a járási KISZ-bizottság határozatai­nak érvényesüléséről szóló beszámolók szerepeltek. A résztvevők elmondták, hogy a községi párt- és tanács­szervek hatékonyan segítik a fiatalok tömegszervezeti munkáját, ez a tevékenység azonban igazán csak akkor fejlődik, ha minden KISZ- tag érdemi megbízatást kap az alapszervezetekben. A vi­tát követően Juhász Lajos, a KISZ hevesi járási bizott­ságának titkára számolt be a kongresszus óta eltelt idő­szak pártépftő munkájáról s a jövő feladatairól. Cseh Béla Heves Borszesz, vagy spiritusz? A július 13-án megjelent „Nem Iszom borszeszt!” cí­mű cikkünkre a Heves me­gyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat válaszolt: „A borszesz és a spiritusz (de­naturált szesz) nem azonos, mert az első természetes cukortartalmú folyadékok er­jedésekor keletkezik és ma­ximálisan 10—18 százalékos szesztartalmú, a második pe­dig szintetikus úton ásványi anyagokból készült és 88— 95 százalékos szesztartalmú, így. fűtésre, melegítésre al­kalmas. A fiatal eladó nem ismerheti a borszesz elneve­zést, miután ilyen áru a ke­reskedelmi forgalomban már régóta nincs, legfeljebb csak hallott róla, a denaturált szesz helytelen megnevezése­ként. Ha vásárlónk a cikk hivatalos nevét' használja, minden bizonnyal megelé­gedésére készséggel kiszol­gálták volna.” fiz a ÍMfsolFZiWüsróS Levélírónk a terjedő alko­holizmus veszélyeiről ír; le­velének néhány tanulságos megfogalmazását idézzük: „A? elvonókezelésre történő bejelentések zöme a rendőr­ségtől származik s csak ki­sebb részben az idegileg el­csigázott családtagoktól, akik gyakran félelmükben vissza is vonják azt. De nem tesz­nek bejelentést, a közvetlen szomszédok, ne n teszik ezt a vállalatok, üzemek, ital­boltok vezetői sem. Miért fordulunk el közönyösen az ilyen esetektől? Igen fontosnak tartom a munkahelyi vezetők meggyő­ző, s egészséges életmódra nevelő munkáját. Ha pedig már megtörtént az elvonó­kezelés, a munkahelyek fo­gadják vissza barátian. a minden bizonnyal jellemé­ben is megváltozott dolgo­zót . ..” Tárkányi Lászióné Eger Köszönet Heves község vezetőinek Gyárunk dolgozóinak nagy része nyári pihenőidejét, He­ves nagyközségben tölti. Üdültetési gondjaink megol­dásában Heves község veze­tői a kialakult baráti kap­csolatok révén igen sokat segítenek: dolgozóink elis­meréssel beszelnek az otta­ni vendégszeretetről, baráti kapcsolatokról. Évekkel ezelőtt —, hogy enyhítsünk a nyári csalá­dos üdültetés problémáján — több víkendházat vásárol­tunk, s ezeket Heves meleg Adj, kiráhf, katonát! Gondolatokba mélyedve bandukoltam hazajelé. Vala­honnan távolról régen hal­lott szavak jutnak a fülem­be. „Adj, király, katonát I” Aztán megint: „Nem adok!” Ott láttam magam előtt a hadfiakat, a bandát, amely­hez hasonlónak magam is tag­ja voltam, valaha gyermek­koromban volt ez divatos já­ték. Néztem és hallgattam őket. „Ha nem adsz, szakítok! „Szakíts, ha tudsz!” „Kit kértek?” „Jöjjön az a híres, nevezetes Szabóóó!'’ Es Sza­bó, ez a rakoncátlan kiscsikó dobbant, teleszívja tüdejét, hadd domborodjék félelmete­sen a mellkas, fejét leszegi, majd vágtába kezd. Fut, egyenest a vonalban állók, kezükkel egymásba kapasz­kodók felé, cikcakkozza lép­teit, ne ‘vegyék észre, melyik ponton alcarja áttörni az élő falat. Jobbra húz, majd hir­telen irányt változtat, s neki a középnek. De mi történt? A markoló kezek engednek, a fal önszántából szétnyílik —. aztán puff!, s Szabó máris hason csúszik a salakon. A többi már pillanatok mü­ve volt. Király, katonák, nép­ség — szóval az egész banda egymás hegyén-hátán. — Hé! — robbantam közé­jük. — Hagyjátok abba! — Némi erőlködés árán sikerült is szétbogoznom az összegu­bancolódott kölyköket. — Mi­féle durvaság ez, nem szé­gyelljek magatokat? — Nem én kezdtem — hüppögött Szabó, 4 horzsolt vizű strandjár állítottuk fel. A község vezetni már ak­kor minden segítséget meg­adtak ahhoz, hogy dolgozó­ink üdülésé zavartalan le­gyen. Azóta megnövekedett az ott üdülők létszáma, egy- egy szezonban 130 felnőtt, dolgozót és 125 gyermeket tudunk üdültem. A gyár gazdasági és moz­galmi vezetői ezúton fejezik ki köszönetüket mindazok­nak, akik Heves községben ehhez bennünket hozzásegí­tettek, és biztosították, hogy dolgozóink nyugodtan, ké­nyelmesen pihenhessenek. LAMPART Zománcioari Müvek salgótarjáni gyárának dolgozói Orosz tanár — orosztanár Levélírónk egy hét sajtó­anyagából több nyelvi bot­lásra, fonákságra hívta fel figyelmünket. Segítségét kö­szönettel fogadjuk. „A Nép­újság július 9-i számában az illetékes névnap imigyen sze­repel: Lukretia. Mindenkép­pen helytelen. Vagy írjuk la­tinosán: Lucre tia, vagy ma­gyarosan: Lukrécia. A július 12-1 számban a „Mi múlik azon a pár méteren” című cikkben a következő mon­dattöredékre hívom fel a figyelmet: „...a járókelők­nek kellene annyi fáradtsá­got venniök...” Nem fá- ' radtságot, hanem fáradsá­got! A fáradtság ugyanis a fáradás következtében elő­álló állapotot jelenti. Azon is meglepődtem, hogy orosz tanárok továbbképzése fo­lyik Egerben. Eltűnődtem azon, hogy orosz pedagógu­soknak miért kell Egerbe jönniük egy kis továbbkép­zésre, de a cikkből aztán kiderült, hogy szó sincs er­ről, hanem orosz nyelvet ta­nító magyar tanárok tovább­képzése folyik itt. Ez eset­ben azonban az orosztanár szót egybe kell írni!” Fülöp Jánosné magyartanár tenyerét nyaldosta. Arca ma- szatos, sötétbarna haja mint a taposott tavaszi fű. Szem­fehérje dühösen villog. Ajkai akaratosan összezárulnak. S a többiek csak nézik, szuszog­va és mérgesen. Nevethetné- kem támad. — Ugyan, miért játszotok ilyen szamárságot? Egyálta­lán, tudjátok, mi az, hogy ki­rály? Pontosabban: ki a ki­rály? Szemüket meresztik. — Hát persze! — mondja egy tömzsi. — Aki uralkodik. — Meg gőgös ... — Meg parancsolgat... — Meg sok a hatalma ... — ... meg sok az olyan szamara, mint ti vagytok. Manapság már hiánycikk a király. Ma már inkább csak sakktáblára való a király. De ide, a térre? Ez már nem az igazi. — Ilyesféle rögtönzött kiselőadásba kezdtem, s ne­kibuzdulva, ki tudja meddig folytatom, ha félbe nem sza­kít egy copjos. — Azt tessék megmondani, bácsi, rosszak a királyok? — Általában igen. A ma­guk korában voltak ugyan haladó királyok is, de több­ségükben rossz emberek vol­tak. — És mit csináltak a rossz királyokkal? — Mit? Elkergették, sőt néha el is agyabugyálfák 1 őket. A pöttöm a szemembe k : cag. — Ha, teccik látni! Ez itt ni — és a még mindig kezét nyaldosó Szabóra mutat nekünk mindig megjátssza a királyt. Örökké parancsol­gat,, meg mindig ő akar min­dent, meg a lányokat is ve­ri, meg hazudós is. Meg azt hiszi, ő a legerősebb és ál­landóan ő akar szakítani. Most megkapta. Nekünk ugyan ne királykodjon! — mondta a többiek halogatásá­tól kísérve, s miközben mér­gesen nézett a tépett „király­ra", orra körül megsötéted­tek aranyos szeplői. Aztán eliramodtak. S én ott maradtam az uralkodóval. Az uralkodóval, aki szipogva mondta ki a történelmi íté­letet. — Csakugyan hülyeség a klrályosdi. — És bánatosan elkocogott ő is. Még utána akartam szólni: öcsi, aztán ne felejtsd ezt el egész J.: ‘.z.'.bzn! De már nem láttam. Bukott uralkodóként elvegyült a többiek között. Csala László Svájci jegyzetek * u. Vendégmunkások a Bel 'evue P.atzon Zürich a róla elnevezett tó vizét levezető Limmat két partján épült. Nagyobbik fele a város fölé emelkedő dombokról tekint a hosszan elhúzódó tóra. Természetes, hogy első utam a tóhoz ve­zetett, ahol a Quaibrückéről csodálatos látvány tárulko­zott elém: a messzi távolban, a 40 kilométer hosszúságú tó mögül, napsütéses időben a képet mintegy lezárják az Alpok láncolatának hósipkái csúcsai. Ezt festő így le nem festheti, mert aki nem látta a valóságban, azt mondaná rá: giccs. rolják: akik évekig folyama­tosan az országban dolgoz­nak, azok a vendégmunká­sok; akik öt egymást köveid évben legalább 45 hónap.1 töltenek el az országban, az idénymunkások, míg a har­madik kategóriába azok tar­toznak, akik Francia-, illetve Olaszországból naponta, vagy hetenként járnak át. dolgoz­ni Svájcba. A vendégmunkásokkal szembeni diszkrimináció már az országba való belépéssel kezdődik, amikor a beván­dorló az idegeneket ellenőr­ző rendőrséggel találja ma­A Zürichi-tó partján. Vasárnap délután. Az ut­cákon csoportokba verődve szerényen öltözött férfiak sé­tálnak, s keleti nyelveken be­szélnek. A tóhoz menet a Bellevue Piatzon, a villamos megállóban, — amely bizo­nyos mértékig hasonlít a mi budapesti Móricz Zsigimond körterünkhöz — mást sem hall az ember, mint olasz szót. Ez az olaszok, helyeseb­ben. az olasz vendégmunká­sok találkozóhelye. A főpá­lyaudvar hatalmas aluljáró rendszere a törökök, görögök, irániak és mások gyülekező- helye : annyian vannak, hogy szinte lépni sem lehet tőlük. Az éttermekben a pincé­rek és a konyhai segédsze­mélyzet, a szállodákban a londinerek nagy része kül­földi; az iparban, az építke­zéseknél, az út- és vasútépí­tésnél, valamint a köztiszta­ságnál a nehéz munkát sváj­ci nem vállalja, az ilyen munkát vendégmunkásokkal végeztetik. Az országban hozzávetőlegesen egymillió vendégmunkás dolgozik. Két évvel ezelőtt a svájci ultra-nacionalisták, James Schwarzenbach író és kiadó, a Nemzeti Tanács tagjai veze­tésével hadjáratot Indítottak a külföldiek letelepedése el­len. Schwarzenbach azt ja­vasolta, vegyék be az alkot­mányba, hogy a külföldiek aránya nem haladhatja meg a lakosság 10 százalékát. Népszavazást rendeztek a javaslat fölött, amelyet — csekély többséggel ugyan — leszavaztak. Azok a kanto­nok ugyanis, ahol az ipar van túlsúlyban, nem tudná­nak elég hatékonyan termel­ni a vendégmunkások nélkül és ahol a vendégmunkások hiánya már a svájci lakos­ság életszínvonalát is érinte­né, szembefordultak a javas­lattal. Kétségtelen, hogy nap­jainkban Európa fejlett tő­kés országaiban már feszítő társadalmi problémaként je­lentkezik a vendégmunkások ügye. Európa közepén Svájc nemrég még mágnesként vonzotta a kevésbé fejlett or­szágok szabad munkaerejét. Ebben az országban három nagy európai nyelvet beszél­nek; a németet, az olaszt, és a franciát, s a különböző nyelvű, vallású népcsoporto­kat a kantonokból felépülő államszövetség a teljes ön­kéntesség alapján fogja ösz- sze. Épp a vendégmunkások­kal kapcsolatos viták zavar­ták meg a belpolitika nyu galmát. A Svájcban ideiglenesen tartózkodó külföldi munká­sokat három kategóriába tó­gát szemben. A külföldieket egész jelentéktelen jogsértés miatt is kiutasítják, anélkül, hogy fellebbezési lehetősé­gük lenne. Gyakoriak az üze­mi balesetek, s az áldozatok aránytalanul nagy mérték­ben a külföldiek közül ke­rülnek ki. Az idegen mun­kaerőnek alacsonyabb a munkabére, hogy a hátrá­nyos megkülönböztetésre csak ezt a néhány példát em- 'lítsük... Az igazán bonyolult prob­lémák akkor kezdődnek, ha a vendégmunkás felesége és gyermekei — bizonyos évek elteltével — megérkeznek, 9 a lakás is megvan. A gyere­keknek bölcsőde, óvoda és iskola kell. A svájciak sok helyen azt mondják, a böl­csődék és óvodák az ő gyer­mekeik számára sem ele­gendőek. Ez az érv aztán nemegyszer vádaskodássá fa­jul a külföldiekkel szemben, akiknek gyermekei — úgy­mond — elfoglalják a sváj­ciak helyét. Azok, akik Svájctól ma állampolgársá­got kérnek, bonyolult és leg­többször kilátástalan hely­zetbe kerülnek. Az állampol­gársági kérdések az egyes kantonok hatáskörébe tar­toznak. A legalapvetőbb fel­tétel a 10 évi egy helyben la­kás az illető kantonban. De ez mégsem jelenti automati­kusan a svájci állampolgár­ságot. Kihirdetik például a ké­relmező nevét, s az állampol­gárságot kérelmezővel szem­ben bárki kifogással élhet,. Az állampolgárság elnyeréséért vizsgázni kell történelemből, illetve a zürichi kantonban például svájci—német nyelv­vizsga is van. Persze, ha je­lentős vagyonnal rendelkező személy kér állampolgársá­got, az más, akkor azonnal egyszerűsödnek a feltételek. Az ultra-nacionalisták ma is folytatják akcióikat, hogy a vendég- és idénymunkások számát jelentősen csökkent­sék. Az idegengyűlöletet a faji megkülönböztetés alan­tas eszközeivel is szítani próbálják. A Svájcban tartózkodó egymillió vendégmunkás el­len irányuló uUra-naciona- lista kampány oda vezetett, hogy lelassult a vendégmun­kások beáramlása. Az iparfejlesztés, a kon­junktúra viszont további idegen munkaerőt igényel:a vendégmunkások nélkül meg­bomlana Svát- -a-dnsági egyen-'-m. ; án ha­tással lenne a • ^c'.ak élet- színvonalának alakulására. Boros Bél*

Next

/
Oldalképek
Tartalom