Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

f Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Ölen a börtönben EZEKBEN A NAPOKBAN aligha akad valaki, aki irigyelné a brit kormányt. A télen már 1 millió főt szám­láló munkanélküli „tartalékhadsereg” létszáma alig apadt. A munkanélküliség maradt, csak az árak nem: azok azóta is szüntelenül emelkednek. Ami viszont a reguláris hadsereget illeti: nos, az Észak-Irországban állomásozó mintegy 17 ezer brit katona létszámát, a hét végén lezaj­lott heves összecsapások után, amelyek során 21 ember halt meg, s száznál több megsebesült, már ezen a héten ismét feltöltik. Nyolcezer brit katona próbálta fenntar­tani, a rendet Észak-Írországban a múlt esztendőben. Idén nyáron már 17 ezerre növelték létszámukat, s az újabb véres események nyomán rövidesen talán a húszezer is kevés lesz. S ha még csak az észak-írországi, már-már a pol­gárháború felé tartó konfliktus lenne ezekben a napok­ban a szigetország egyetlen problémája. De itt van pél­dául, a dokkmunkássztrájk, amely a hét vége óta immár 70 százalékos, de van rá esély, hogy órákon, vagy napo­kon belül százszázalékos lesz. A LONDONBAN lévő pentonville-i börtön előtt a zu­hogó esőben is több ezer főnyi tömeg tüntetett. Itt tarta­nak ugyanis fogságban öt dokkmunkást, munkahelyi bi- zalmikat. Csak a második világháborúban fordult elő, s azóta sem, hogy sztrájkszervezés miatt Angliában szak- szervezeti vezetőket börtönbe zártak, akkor azonban in­dokolta ezt a fasiszta ellenség veszélye, a hadiállapot. Ma viszont mi indokolja? Az „ipari viszonyok törvényére”, Carr jelenlegi belügyminiszter „találmányára” hivatkoz­nak, amelyet a tory többségű parlament tavaly megsza­vazott ugyan, de amely azóta is a munkásság és a közvé­lemény. éles ellenállásába ütközik. Különben is minden viszony kétoldalú, tehát nyil­ván az ipari „viszonyok” is. Igaz: ez az új munkáselle­nes törvény tiltja az azonnali sztrájkot, „lehiggadási” periódust ír- elő. Ám az is igaz, hogy a dokkmunkások­nak, a rakodóknak a munkaadók még 1970-ben megígér­ték: a dokkok korszerűsítésekor tekintetbe veszik érde­keiket, s ezt az ígéretet nem tartották be. Az ipari „vi­szony” a tőkések ígéreteire vajon nem vonatkozik, csak a munkások sztrájkjogára? SZTRÁJKOLNAK MOST Angila dokkmunkásai, mert öt szaktársukat börtönbe zárták. És nemcsak ezért sztrájkolnak, hanem azért is, mert mindannyiukat, az egész angol munkásosztályt a cselekvésképtelenség és a kiszolgáltatottság börtönébe akarja zárni a Carr féle „ipari viszonyok törvénye”. Ez ellen küzdenek, emiatt sztrájkol­nak. Orsiágos dokkmnnbási8zípá|k Angliában Néhány kisebb jelentőségű kikötőtől eltekintve az ösz- szes brit rakpart megbénult hétfőn délutánra a gyakor­latilag országos méretűvé szélesedett dokkmunkás­sztrájkban. A már pénteken sztrájkba lépett dokkmunkásokhoz tíz­ezrek csatlakoztak London­ban, Glasgowban, Liverpool­ban, Bristolban, Cardiffban. Egymás után zárják be a kapusit a dél-walesi bányák, a skóciai és yorskhire-i szén­mezőkön több munkahelyen abbamaradt a termelés. A Fleet Street-i szerkesztőségei: előtt munkástüntetők vonul­tak hétfő délután, a lapok nem jelentek meg. Sztráj­kolnak a rakodók a piaco­kon, vásárcsarnokokban. Le Havre francia kikötő mun­kásai nem rakják ki az angol hajókat. Á rendkívüli nyugtalansá­got az váltotta ki, hogy a dokkmunkások öt vezérét — az ipari viszonyok törvényé­nek bojkottálása miatt bör­tönbe zárták. A kabinet hétfőn délután nyilvánosságra hozta a kikö­tői munkaadók képviselője, Lord Aldington és a szállí­tómunkások szaszervezeti fő­titkára, Jack Jones között le­zajlott tárgyalások eredmé­nyét. A kormány azt reméli, hogy a jelentés közzététele csökkenti majd a felgyűlt feszültséget. A Munkáspárt országos el­nöke, Anthony Wedgewood- ben, a végrehajtó bizottság ülése után kijelentette, hogy „a kormány nem értette meg a helyzetet”. Vissza kell von­nia az ipari viszonyok törvé­nyét, hogy helyette új, „ön­kéntes” ipari békéltető tes­tületet hozzon létre. A munkaügyi vitát a kikö­tői konténeresítés indította el. A rakodóknak az 1970-es országos dokkmunkássztrájk rendezésekor megígérték, hogy a korszerűsítéskor te­kintetbe veszik érdekeiket. Ezt az ígéretet a munkaadók nem tartották be. Castro— Binh asszony tárgyalások HAVANNA: A kubai fővárosban hét­főn megkezdődtek a tárgya­lások Fidel Castro, a Kubai Forradalmi Kormány mi­niszterelnöke és Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány külügyminisztere kö­zött. McGovern a demokraták elnökielöltje Hadgyakorlat Egyiptomban Egy éra vagy csak egy óra ? A CÍM -nem. egészen ere­deti. A Newsweek című amerikai ’ magazin hasonlóan fogalmazd ^:még'" gondolatait arról, hogy az amerikai de­mokrata párt Miami Beach- ben George McGovernt vá­lasztotta meg' elnökjelöltjé- nek. A dél-dakotai szenátor (aki az év elején elsőként lé­pett az arénába, aki az esé­lyes pályázók Muskie, Humphrey,' Jackson —, kö­zött amolyan legkisebb fiú­nak számított) célba ért. Legalábbis az elnökjelöltség céd iába. Roosevelt óta első íz­ben indul majd liberálisnak tekinthető jelölt Amerikában az elnöki székért folyó harc­ban. A Miami Beach-i elnökvá­lasztó gyűlés a hagyomá­nyoknak megfelelően zajos volt, színes volt, olyan ame­rikai politikai parádéforma volt, mint minden konvenció. Nem hiányoztak a zászlók, a piros, a fehér, a kék ingek, sálak, a kalapok, a McGo­vern feliratú fejrevalók és a fedtűntést kereső delegátusok (mint például az a tisztele- tes úr, aki a párt címerálla­taival, két szamárral igyeke­zett a terembe jutni.) A han­gulat hamisíthatatlanui cir­kuszi és hamisíthatatlanui amerikai volt és amikor az elektronikus jelzőtáblán McGovern neve mellett elő­ször jelent meg az 1509 sza­vazatot - jelentő szám (a jelö­léshez szükséges mennyiség), olyan üdvrivalgás tört ki a teremben, mintha a rokon­szenves, kopaszodó, fogait mindig kivillantó szenátor máris a Fehér Ház székében ülne. Pedig kérdés, hogy va­laha is ül-e majd ott? EGY ÉRA, egy új korszak kezdődik-e ezzel a jelöléssel, vagy csak egy órát, a siker óráját jelentette McGovern számára a jelölés? A jelek arra vallanak, hogy inkább a-/ utóbbira van kilátás. Ni­xon az elnök, a republikánus jelölt (bár hivatalosan még nem az, de hát nem fér két­ség ahhoz, hogy pártja őt ál­lítja majd csatasorba), le- győzhetetlennek tűnik. A legutóbbi közvélemény-kuta­tás szerint az Egyesült Álla­1*2. július 25., kedd mákban szétosztható ' 538 elektora szavazat közül 236 biztosan Nixoné, .61 pedig Nixon felé hajLik, McGö- verné biztosan mindössze 7 és - 29 hajlik a demokrata párti jelölt felé. 205 elektori szava­zat egyelőre még bizonytalan. A közvélemény-kutatás esetlegességén túl azonban vannak biztosabb, ugyancsak Nixon irányába mutató jelek. Clem Morgello neves ameri­kai szakíró nemrég a beru­házások és a választási esé­lyek összefüggéseit elemezte. A Wall Street beruházó ked­ve — mutatta ki a jó nevű közgazdász-publicista —, mindig elárulja, hogy az üz­leti körök véleménye szerint milyen esélye van a meglevő kormányzatnak arra, hogy a következő elnöki periódus­ban is megmaradjon. Ez a statisztikai hullámzás mind­eddig tévedhetetlenül megjó­solta a hivatalban levő elnök esélyeit. Nos, ez a görbe ezút­tal Nixonnak kedvez. Az év eleje óta jelentősen nőtt a beruházó kedv, átlagban 6—8 százalékkal haladja meg az elmúlt esztendő átlagát. Mindezek az előrejelzések megerősíteni látszanak azt, hogy McGovernnek röpke di­csőség jut, nem pedig hosszú távú kormányzási lehetőség. Egyes washingtoni szakértők egyenesen úgy vélekedtek) hogy a demokrata párt McGovemt egy kilátástalan politikai helyzetben áldoza­tul dobta. Öt küldik veszteni. A konvención ugyanis kide­rült — ezt az egymással szembe» álló táborok képvi­selői megerősítették —, egyetlen politikus lett volna képes arra, hogy egységet te­remtsen a demokraták sorai­ban: Edward Kennedy. A szenátor azonban nem volt hajlandó elfogadni a titkos csatornákon többször is fel­kínált jelöltséget. Talán ép­pen emiatt, hogy nem kíván megmérkőzni a moszkvai és pekingi látogatással a háta mögött megerősödött tekin­télyű Nixonnal. EGY VALAMI azonban McGovern esetében bizony­talanná teszi az • egyébként meglehetősen tisztának tűnő képletet, vagyis a jelenleg hivatalban levő elnök elsöp­rő győzelmét. Ez pedig ma­ga az elnökjelöltség ténye. McGovern teljesen kilátásta­lan pozíáóból vált elsővé a demokraták között. S hogy elsővé lehetett, nem kis ré­sze volt Nixonnak. Miközben ugyanis a dél-dakotai szená­tor (hűségesen eddigi politi­kai magatartásiéhoz), naponta bírálta, kemény szavakkal az amerikaiak vietnami politiká­ját, Délkelet-Ázsiiában a ha­zafias erők offenzívája nyo­mán sorozatos vereségek ér­ték az amerikai hadvezetést, és azt a politikai tákolmányt, amelyet Thieu-rendszer néven ismer a világ közvéleménye. McGovern így erősödött, így növekedett meg. Ezért tűnik igaznak AlsopnaJk, a nagy te­kintélyű (és meglehetősen konzervatív) publicistának az a véleménye, hogy Nixont ebben az esztendőben csak Nixon verheti meg. A viet­nami kaland folytatása, az újabb kudarcok Ázsiában. McGovern Amerikában hiányjelenség. Programja, az amerikai tömegek számára a nixoni politika hézagait tölti be. Azzal vált népszerűvé, hogy a közember bírálatát tűzte zászlójára a hivatalos politikával szemben. Azt lát­ni kell azonban, hogy az Egyesült Államokban mást jelent a szenátus padsoraiból vagy választási tribünökről támadni a kormányt és me­gint csak egy pártot össze­fogva az elnöki székre pá­lyázni. McGovern mióta el­nökjelölt. számos ponton kö­zeledett a hivatalos amerikai politikai vonalvezetéshez. Mór nem szorgalmazza a ko­rábbival azonos mértékben a fegyverkezési kiadások csök­kentését, vietnami program­jába előfeltételként bevette a hagyományos propagandajel­szót, a hadiíogolykérdést, és éppeh két napja nyilatkozott úgy, hogy a nyugat-európai kötelezettségeket változatla­nul fontosnak tartja Ameri­ka számára. EGY ÜJ éra Amerika szá­mára, vagy csak egy óra di­csőség? A kérdés megvála­szolása könnyű, hiszen az egyik lehetőség az új éra, az új korszak bizonyossággal ki­zárható. Mert bár esy-egy személy fölbukkanása és el­tűnése árulkodik az Egyesült Államokban uralkodó köz­hangulatról. bizonyos tőkés körök érdekeinek hullámzá­sáról — alapvetően azonban nem személyekhez kötődik az amerikai politika.-rrlÍTTa Az egyiptomi forradalom 20. évfordulójának tiszteletére a szuezi frontvonal térségében hadgyakorlatot tartott az EAK hadserege, amelyet megtekintett Szadat, az EAK el­nöke is. Képünkön: Szadat elnök katonai egyenruhában (jobbról) és Mohamed Szadek hadügyminiszter, a had­gyakorlaton. KAIRO. TEL AVÍV: Egy kairói katonai közle­mény szerint az egyiptomi légvédelem hétfő kora dél­után lelőtt egy izraeli Phan­tom repülőgépet, amely há­rom másik géppel együtt Kantara és lszmailía között átrepülte a Szuezi-csatomát és behatolt Egyiptom légte­(Telefoto — AP—MTI—KS) rébe. Az izraeli vadászgép á csatorna keleti partján zu­hant le. ............................... E gy Tel Aviv-i közlemény ezzel szemben azt állítja, hogy az izraeli gépek rutin- prjáraton voltak a Sinai-fél- sziget fölött és „az egyipto­mi rakéták nem tettek kárt bennük”. Jane Fonda Párizsban Jane Fonda amerikai film- színésznő, az Egyesült Álla­mok vietnami háborúját el­lenző amerikai mozgalom egyik vezéregyénisége az amerikai háborús bűnök ók- mányszerű bizonyítékainak tárházával érkezett meg va­sárnap este Párizsba a VDK- ban tett kéthetes látogatásá­ról. Jane Fonda a repülőté­ren bejelentette, hogy ked­den sajtóértekezleten számol be mindarról, amit látott, — különösen a polgári célpon­tok ellen végrehajtott ameri­kai légitámadásokról. Mint mondta, erre is számos bizo­Vállalatok. szövetkezetek, intézmények figyelem! Eladjuk vállalati üdülőnek alkalmas Bükkszentkereszt — Sport, Sátoraljaújhely — Várhegy, sárospataki, Eger várkúti turistaházaintat — telekkel együtt Érdeklődni lehet: Turista­ellátó Vállalat, Budapest, VI., Lenin krt. 55. Üzemel­tetés. Telex: 032-5766. nyítéka van, meg tudja cá­folni azokat a hivatalos ame­rikai állításokat, amelyek szerint a légierő katonai cél­pontokat bombáz. „Valóban van közöttünk egy áruló, de úgy gondolom Richard Nixon az'’ — jelen­telte ki Fonda újságíróknak azzal kapcsolatos kérdésére, hogy Fletcher Thompson köztársaságpárti képviselő felkérte az amerikai igaz­ságügyminisztert; hogy áru­lás vádjával indítson eljárást a színésznő ellen. Thompson szerint Jane Fonda azzal kö­vetett el árulást, hogy az amerikai katonákat a paran­csok megtagadására szólítot­ta fel. Mint már jelentettük, az FBI. az amerikai szövet­ségi nyomozóiroda ügyveze­tő igazgatója is úgy nyilat­kozott, hogy „Miss Fonda hanoi kijelentései elegendő alapot biztosítanak az eljá­rás megkezdésére.” Áruló az, aki az elképzelhető legsú­lyosabb bűnt követi el — jelentette ki Párizsban Jans Fonda. Az amerikaiak — fűzte hozzá — iskolákat, kórházakat és gátakat bom­báznak, súlyos megpróbálta­tásokat okoznak a polgári lakosságnak. Nyári szünidős diákokat — könnyű fizikai munkára felveszünk Jó kereseti lehetőség. Jelentkezhetnek: 16. évü­ket betöltött fiúk, iskola- látogatási bizonyítvánnyal. I Cím: Közmű- és Mélyépítő i Vállalat, Eger, Rákóczi út öd. Csebokszári lakótelep. Hétfőtől — péntekig 7 órától 17 óráig. VIT — 25 éve H uszonöt évvel ezelőtt öt kontinens fiai, leá­nyai sereglettek össze Prágá­ban, hogy részt vegyenek o . fiatal generációk történeté­ben példátlan méretű sereg- . szemlén, az 1. világifjúsági találkozón. Hogy a világ fiatalsága rendszeresen találkozzék, esz- . mét cseréljen, állást foglaljon a nemzetközi élet időszerű kérdéseiben, két évvel koráb­ban, 1945-ben az if jóság nem­zetközi kongresszusán az ak­kor még háborús romokkal teli Londonban határozták él. A különböző nemzeti ifjúsági szervezetek, köztük a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség képviselői is ünnepé­lyes esküt tettek a londoni kongresszuson. „Esküszünk, hangzik a fogadalom néhány mondata, hogy az egész vt-1 lúgon megteremtjük a világ népeinek Őszinte és nemzet­közi barátságát, fenntartjuk ..... az igazságos és tartós békét. - felszámoljuk a nyomort, .az ... - ínséget és a kényszerű he- nyelést. Eljöttünk, hogy hitét tegyünk az egész ifjúság egy- ' sége mellett, hogy megemlé* >. '•* kezzünk a harcban . elesett társainkról és megesküdjünk, hogy az ifjúság dolgos kézé. alkotó elméje és lelkesedésé' sohasem esik többé áldozatul '-*' egy háborúnak” ............. A londoni eskü elhangzá- - r: sakor — ez egyben a Demefi-_ ratikus Világifjúsági Szövet- .. ség megalakulásának ünnepé- ” lyes aktusa volt —, 63 ■ór'-'c -'i szág fiataljainak képviselői ' voltak jelen. A legutóbbi VIT-en, amelyik sorrendben.. . a kilencedik volt, Szófiában már 142 ország ifjúsága úji- ' tóttá meg a londoni esküt és fejezte ki akaratát: békét, szabad életet, testvéri barát«■ ságot a népek és országok . ^ között. •' '-ti Mi A VIT-ek résztvevői, vagy ' akik filmekről,■'■beszámolók- . T>ól ismerkedtek-- megtea.nagy- ^ nemzetközi találkozók...lefo- . . .. lyúsá vál, úgy 'emlékeznek vissza a rendezvényekre, - mint a fiatalság vidámsága, életöröme kifejeződésére. Minden V1T valóban óriási méretű népünnepély volt, nemcsak a külföldről érke­zetteknek, hanem a házigaz­dáknak, ifjaknak, felnőttek- . nek is. Válóban, a V1T nép­ünnepély is. A valódi tartal­ma azonban politikai állás- foglalásában van. Jól emlé­kezünk, hogy a nemzetközi ifjúsági találkozók minden esetben állást foglaltak a há- .. ­borús agressziók, a neokolo- nializmus ellen és támogatá­sukról biztosították a nemr .... zeti felszabadító mozgalma­kat. : Az első VIT negyedszáza­dos évfordulója ma arra fi­gyelmeztet mindenkit, hogy Vietnamban bűnös népirtás folyik, a Közel-Keleten vál­tozatlanul tart az izraeli ag­resszió, az elnyomott és fél­gyarmati sorban élő népek napról napra kénytelenek szenvedni az idegen uralom­tól. A VIT az ifjúság fóruma, a világ ifjúsága. azonban fel­nőttként foglal állást napja- . . ink égető nemzetközi prob­lémáiban is. A VIT-ek története igazol­ja, hogy az imperializmus so­ha nem tekintette a fiatalok találkozóját egyszerű majá­lisnak, hanem nagyon is ko­moly politikai erőfelvonulás­nak. A bécsi és a helsinki találkozó elleni támadások, jól érzékeltetik az ellenség felfogását a VIT-ről. A gha- nai, s algériai találkozó elha­lasztása után sokan meg is húzták a lélekharangot a VIT felett, a szófiai fórum azon­ban csattanós válasz vált azoknak, akik szerették vol­na eltemetni a világifjúsá­gi találkozók eszméjét. lövőre Berlinben tized- , J szer rendezik meg a várhatóan minden eddiginél nagyobb szabású nemzetközi ifjúsági összejövetelt. Bízó- • nyos. hogy ez alkalommal a fiatalok ismét hitet tesznek a londoni eskü melleié. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom