Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
Fejes Erika két verse: Szomjúság Sütkérezem. Torkom száraz. Méretet veszek az égről. Ott fent meg boti. k S idepottyan Egy bogár a jegenyéről. Poros hátú, as® tt-máliott Barátja is ides állott Lomb-Ládika tetejéről. Sütkéreznek. Naptól lusták. A sós vizet fixálón isszák A megizzadt ienyerekről. 'WMWWWAWIVWIVVVWAWAWAW, flgancsim'Iató v ad&lma-kóbakod erdész-tenyeremben vadóc karmod vére őzbak-szerelemben vadalmafa-gallyon feltekert agancsok őzgida-testemen gerinc tépő mancsok pattogó patáddal dobbants kettót-hármat avarral altatom szeder-szempilládat DUETT (Foto; Zeit und Bild) Idegenforgalmi íiHtrtlrrn? ipán l "] Példamutató apapuma U IXiSkUaUl Mu XO O Az állatkertekben rendszerint elkülönítik a raga- ~ f Most, az egri idegenforgalom java idejében, bízvást érdeklődésre tarthat számot egy értékes kis kötet, mely ugyan 1839-ben hagyta el az egri érseki líceumi nyomdát, de az első, kifejezetten idegenforgalmi céiok szolgálatában készült egri útikalauz. — Fejes Mihály uram, megyei főorvos, s egyben az egri gyógyfürdő első hivatásos fürdőorvosa a kis kötet szerzője. A sárgakötésű kis mű homlokán ez a cím olvasható: AZ EGRI FÜRDŐK. Miután az egri természetes hőforrások fölé, a mai külsőben megépíttette Pyrker érsek, ez az Európát beutazott, nagy műveltségű férfiú a fürdőházat, egyik első dolga volt hogy annak élére egyetemet végzett „or- vosdoktor”-t nevezett ki, Fejes Mihály személyében. Rövidesen elkészült egy tudományos orvosi munka kézirata, mely a kor balneológiái színvonalán mindent elmond az egri meleg^ vizű gyógyfürdőre) és vizéről, beleértve annak gyógyhatásút is. A kötetet az érsek saját költségén kinyomtatni rendelte — sőt egy 31 oldalnyi, a munka 36 százalékát kitevő idegenforgalmi útikalauzzal egészül ki a munka. Lapozzunk csak bátran bele ebbe a részbe. Megéri. Az első fejezet — akárcsak manapság! — az „egri vidék” földrajzi leírását, klímáját és közlekedésbéli ösz- ízeköttetését nyújtja. „Egerbe csinált jó út vezet Bécs- ből Pesten, Lembergből Kassán keresztül, úgy Nógrád- ból és GömörbőL” ,Ji város leírásáéban rövid áttekintést kapott a XIX. század elején Egerbe érkező vendég városunk történetéről Majd színesen beszél a szerző a híres-neves egri hóstyákról, a hajdani városkapukról. „Van 3 ezernél több háza, számos utcái, melyek a kaszínóegye- sület által legújabban elne- vezvék... elég tágasak,többnyire kövezettek... a kaszi- n óegyesület ... az utcai világítást is megkezdé.” Rövid áttekintést nyerünk a korabeli nevezetesebb intézményekről, iskolákról, a királyi só-, posta- és magazinhivatalról, a két kaszárnyáról. a kórházról — s a kor értelmiségi igényének megfelelő kaszinóról, „hol minden magyar, s többféle német hír- s szépliteraturai (azaz szépirodalmi) lapok olvashatók ...” Kedvező képet adott a szerző a városba érkezett idegennek Fejes Mihály uram Eger városias jellegéről, kihangsúlyozva, hogy „a házak általában köbül építvék... a középületek általában emeletesek, de a privát házak között, is sok találtatik emeletesnek, úgy- annyira, hogy épületeire nézve jeles városnak mondhatjuk.” Útikalauzhoz híven, részletesen ismerteti a látogatóval az éppen akkoriban befejezett , székesegyházat, Hild József nagy építészeti remekét. Majd pedig a napjainkban is egyik legjelentékenyebb látnivalót veszi sorra: a Líceumot, a maita- mfa-képző főiskolát, küÄin is kiemelve a csodálni» szép ségű freskókat, s a könyv tár gazdag állományát Meg tudjuk, hogy az érseki pa lota emeleti részén alakítót ta ki az érsek az ún. „Nem zeti Képtár”-at, melyből később a Szépművészeti Múzeum alakult ki! Majd í többi nevezetesebb épülete veszi sorra, közte a vármegyeházát A harmadik fejezet a „la- ko6ok”-ról szól, elmesélve hogy akkoriban Egerben 1£ —20 ezer volt a lakosok száma. Tárgyilagosan leírja hogy a lakosok zöme „szőlőműves”, és hogy a „kevés németajkú polgárt kivéve, mindnyájan a magyar nyelvet beszélik.” Sőt hű leírását olvashatjuk e lapokon az egri bennszülött, tősgyökeres lakosságnak is, imigyen: „Testalkotásuk általában izmos, erős és tartós, úgyannyira, hogy itt 100 éves egyéneket találni nem újság. Külsejük ajánlkozó, csinos, sőt annyi szép nőalakot, mint vannak a vitéz egri hölgyek unokái között, ritkaság együtt találni. Hanem a fényűzésre hajlandók, s e vonás, hiszem, eleget mond e kisvárosi természetű közönség karakteréről." A negyedik fejezet az egri iparról fest körképet. Megemlíti, az e korban országos hírű, török eredetű bulyavászonkészítést, s mindenekelőtt a szőlőtermelést, illetve kereskedelmet. Abban az időben már kezdett leáldozni a hatalmasra duzzadt borkereskedelem, és siránkozik is felette a tudós szerző. No, de lássuk, hogy mit is ír az egri borról? „... kellemes íze, egészséges itala, szép színe, és azon sajátsága miatt, mert az átvitelt szárazon, vízen megállja, s e tulajdonait nem vegyítés, zagyválás, s mit tudom én, mi más kezelések által szokják a borokat elkészíteni, hanem közvetlenül a természettől nyeri, honunk leghíresebbjei közé tartozik .. Megtudjuk, hogy három vendégfogadó, mai nyelven: szálloda, a Magyar Korona (a mai Park helyén), az Oroszlán (a munkásőrség parancsnokságának mai épülete) és a Szarvas, a mai Szarvas téren. „A polgárok a tisztességes idegent néhány hónapra szívesen hajlékukban látják, (akárcsak a mai fizetővendég-szolgálatban) s egy pár szobáért sem kell 10 váltóforintnál többet fizetni.” Az Egerbe üdülni, fíirdő- kúrázásra érkezők könnyen elintézhetik mosási gondjaikat, s könnyen fogadható arra időre szolgáló is, vagy istálló is bérelhető, a kocsival, hintóval, határral érkezők számára. Az ellátásról szóló fejezetből arról értesülhetett a vendég, hogy „Egerben általában nem drágán él az ember, de kivált nyáron annyi a mindenféle zöldség, hogy majdnem ingyen kaphatni, azonkívül aprómarha (azaz baromfi), tej, vaj stb. a legnagyobb bőségben találta- tik ... Egyébiránt az Oroszlánban, a Kaszinóban 10—12 pengő forintért asztalhoz ülhet egy személy hónapon- fcfflt.” _______________ A vendégek szórakoztatásáról a nyáron itt időző színészek gondoskodnak (!), de segít az üdülés gondtalanná tételében Michalovics kereskedő úr „kölcsönző könyvtára” is, hol 25 garas volt csupán a havi olvasási díjtéteL Értékes része a kis kötetnek a séták, „a gyaloglások a városban” c. fejezet is. Az érsekkertbeli (a mai népkert) és a várbeli séta történeti forrásértékű adatokkal szolgál még a ma kutatójának is! Javasolja Fejes Mihály uram a város körüli gyalogsétákat is, sőt az Eged hegyére, Felsőtárkányba és Párádra való „kikocsikázásban is érdekes látnivalókról nyújt tájékoztatási S ha még mindehhez hozzászámítjuk, hogy az értékes kis kötet a magyar nyelvű kiadás mellett, figyelemmel a külföldiek érdeklődésére is (!) német fordításban is megjelent —, nem kis büszkeséggel vehetjük tudomásul, hogy Eger városa idegenforgalmi értékét és jelentőségét már 1839-ben felismerték, és az illetékesek tudatosan is iparkodtak ennek a becses kötetnek a megjelentetésével is fokozni az Egerbe érkező üdülő- és íürdővendágek szárnál s részükre a hazai viszonyok között is példamutató útikalauzzal maradandóbbá, teljesebb értékűvé tenni az egri szép napokat... Az állatkertekben rendszerint elkülönítik a ragadozó macskafélékhez tartozó „házastársakat”, ha az anyaállatnak kicsinye születik. A pozsonyi állatkertben a ragadozók helyiségeinek hibás tervezése miatt egy pumapárt nem lehetett különválasztani. Az áliatkert tudományos munkatársai és dolgozói izgatottan várták, hogyan viselkedik majd az apa, ha a kicsinyek napvilágot látnak. Az anyaállat egy kis pumát szült és általános meglepetésre az apa még gyengédebben bánt a kis utóddal, mint az anya, és egyáltalán nem bizonyult „vérszomjasnak”. Orraxarvúak és orvvadánxok Az indiai természetvédelmi parkok büszkeségei az orrszarvú csordák. E ritka állatok sorsa az utóbbi időben azonban jogos aggodalomra ad okot. Ennek okát pedig az orv vadászok fokozódó tevékenységében kereshetjük, akik 9000 rúpiát is megkapnak egy-egy jól fejlett szarvért. Csupán a Nyugat-Bengália államban levő két védett .parkban 76 darabról 44 darabra csökkent az orrsízarvúállomány. Egyedül az utolsó négy hónapban 8 állat esett az orvvadászok áldozatául. Az orrszarvúak végleges kipusztulásának veszélye arra indította a hatóságokat, hogy fokozzák a védett területek őrzését és szigorúbban büntessék a ritka állatok pusztítóit. Sugár István Ásás — robbantással Thomas Hodan amerikai mérnök olyan gépet szerkesztett, amely mini-robbantásokkal végez ásást. A gép működő részének legfontosabb eleme a robbantókamra, amelyben a folyékony üzemanyag levegővel keveredik. A keverék villamos szikra által lobban lángra. A készülék kezelői a robbantásnál képződött gazokat úgy irányítják, hogy porhanyóssá tegyék és két oldalra szórják a talajt. Á zuhanyozás világrekordja A hosszú távú zuhanyozás új világrekordját állította fel Hal Hallo- way 20 éves terzasi diák, aki 169 órán át tartózkodott a zuhany alatt. Az előző világrekordot a 36 éves müncheni Peter Schell tartotta, aki 1963- ban 168 órán át zuhanyozott A közelgő ollmpiászra való tekintettel, izgatottan várjuk az újabb világrekordot. Nem érne hidegzuhanyként bennünket. Popart farmerban „4 tudományos jövőkutatáshoz kutyuloi...” (?!) A címben idézett nyelvi képletet a következő mondatból emeltük ki: „Ami a jóslások történelmét illeti, azt aligha lehet a tudományos jövőkutatáshoz kutyul- ni." (Üj írás 1972. 7. sz. 126. 1.) Bennünket elsősorban a kutyul igének használata érdekel, elsősorban azért, mert egy igényes folyóiratban, vitatkozó, tudományos jellegű szövegben nagyon ritkán vállal szerepet ez a szó. Vajon, van-e külön stílusértéke, saját nyelvi szerepe az idézett mondatban, illetőleg szövegösszefüggésben a kutyul- ni főnévi igenévnek? Hogy a kérdésre helyes választ adhassunk, abból kell kiindulnunk, hogy az idézett mondat olyan megfogalmazásban jelent meg, amelyben nemcsak a vitat-, kozó cél hanem a gúnyolódó és az elítélő szándék. is‘ szerepet kapott. Ilyen összefüggésben nem teljesen „stílustalan” a kutyul ige használata, mert a szerző tudatosan olyan jelentéstartalmat és használati értéket bízott erre az igére, amelyben vitapartnerének szánt rosszalló kritikája nem éppen tapintatos- gunyorosko- dásba csapott át. Miért hökkentett meg bennünket mégis a kutyul igének használata, éppen egy olyan folyóirat szövegében, amelynek cikkeit általában a nyelvi igényességre való törekvés is jellemzi. Elsősorban azért, mert a kutyul szó inkább a kötetlenebb, a közvetlenebb fogalmazásokba illik bele. Akkor sem szoktunk viszolyogni a használatától, ha bizalmas beszédhelyzetekben közöljük a mondanivalót. Sokan ma még olyan tájszónak is érzik ezt az igét, amely véleményük szerint még nem illik bele seih a köznyelvbe, sem az irodalmi nyelvbe, meg kevésbé a tudományos nyelvbe. Ezzel kapcsolatban az a véleményünk, hogy ez az igealak éppen napjainkban kezd divatos szóvá válni, és oly gyakran kap nyelvi szerepet a társalgási nyelvben, hogy a gyakori nyelv- használat révén igen változatos jelentéstartalmak kapcsolódnak hozzá. Az idézett és elemzett folyóiratbeli mondat meg arra példa, hogy még az igényesebb nyelvi formálásban is alkalmas a szándékolt elítélő, gunyoroskodó mondanivaló kifejezésére. Ebben az ösz- szetüggésben tehát, bár szokatlan a kutyul ige használata, felmentést adhatunk a szerzőnek mert külön nyelvi szerepet bízott erre az igealakra. Dr. Bakos József Miután ötödször is elolvastam a rövid, nyúlfarknyi hírt, reménytelenül engedtem le az újságot a kezemből. Nem értettem. Nem a hirt nem értettem, ami még egymagában érthető volna, hiszen' fordult már elő a magyar sajtóban, hogy egy hírt nem lehetett megérteni. Sőt, már az is előfordult, hogy egy vezércikket sem. Jelen esetben azonban azt nem értettem, amiről a hír úgy számolt be, mint valami korszakalkotó újról, mint valami hatásos csodáról, valami utolérhetetlen példáról. Nos, azt nem értettem, hogy mi a jó ebben a hír által ■feltálalt jóban. Dick Levynek ■hívják a Brooklyn Múzeum igazgatóját. Ebben a múzeumban. _jp amely voltaképpen festőiskola, érdekes újítást vezetett be a fent nevezett igazgató: a festőmodell — pompás kis nőcs- ke — farmernadrágban és blúzban ült a dobogón. Szemben vele a festőmüvész- tanulúcskák tal- vig meztelenül. Talpig aktban! Tehát az akt felöltözve a festőknek, a festők levetkőzve az aktnak, aktként forgatják az ecsetet. Nos: azt meg tudom érteni, hogy néhány ecsetvonás után, — nője és ecsetje válogatja —, a fiatal vagy az ípr művész-tanuló csömört és stresszt is kap az akttól. Az ember soha nem tudhatja, mire képes egy levetkezett nő. Mégha akt is. Sőt akkor még inkább. így tehát felöltöztetik a drágát farmerbe, mert a farmer olcsó és divatos is. Korunk emancipált nőinek kedvenc ruhadarabja lett, amit fényesen igazol, a női farmerokon fellelhető slicc is. Nem az oldalukon! Blúzt is adnak rá. Ez is rendben van. Ha betakartuk egy nőn azt, ami lentebb, takarjuk be azt is, borul, a csömör utóvégre a rész és az- egész dialektikájából táplálkozik. Az akt tehát, amelyik immáron nem akt csak egy felöltöztetett modell, ott ül a dobogón. S lent — most figyeljenek! — bütykös lábú férfiak üldögélnek meztelenül és festenek. Le vannak vetkőzve! A no felöltözve! Tehát amikor a nő le volt vetkőzve, akkor a férfiak nyilván fel voltak öltözve. De ha fel voltak öltözve, akkor semmi oka nem volt annak, hogy ilyen ideges gyorsasággal felöltöztessék a nőt... Ha nem volt okuk, akkor meg miért vetkőztek le ők? Teljesen belebonyolódtam a dolgok rendjébe és miértjébe. Lehet, hogy ezért kell a férfiaknak meztelenre vetkőzniük, mert pop-artot festenek? De már megbocsássanak, egy nő pop-artja — legalábbis szerintem — messzej artikusabb, mint', egy férfié. Ki a', fene kíváncsi egy', férfi pop-artjára ? \ Milyen férfiak le-', hetnek ezek ’ a' festöncök ott a\ Brooklyn Múze-', urn ban? Megeső-', mörlött, lankadt', lelkű ecsetkeze-', lök, akik önvéde-', lemből felöltöztet-', nek egy nőt, és', hogy port hintse-', nek a kaján világ', szemébe, levetkezA nek ők ... ! Ide jutottál,' gazdag Amerika! í Büszke vagyok,', hogy egy kis or A szág magyarja vaA gyök. Nálunk ilyen< elképzelhetetlen. < Nálunk: egy moA deli, egy festőtaA nulói Semmiféle1 sanda erkölcsteA lenség. Aztán} hogy kin van} vagy kin nincs< közülük farmer —^ az már a festő és; a modell közös: műhelytitka. Mi> az alkotó folya-> matokba nem szó-j lünk bele. Nálunk! az eredmény aj fontos, kedvesj Dick Levy. í (egri) í
