Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

(Zädiv

KOSSUTH

8.18 Régi melódiák.

o.oo Don Quijote. 18. folytatás.

0.20 Sibelius: I. szimfónia.

10.05 Édes anyanyelvűnk.

10.10 Solomon zongorázik.

11.00 A Társadalmi Szemle üj számáról.

11.10 Mozart: Don Juan. Részi.

12.20 KI nyer ma?

12.35 Tánczene.

13.20 Népi zene.

13.43 Miért szép mesterség?

13.58 Gorkij: Életem. IV. rész.

15.10 Operettrészletek.

13.5? Lutoslawsky: Három poéma.

16.05 Tulajdonosok ..,

17.20 Balassa: írisz.

,17.32 Lengyelország nemzett ünnepén.

118.02 Nótacsokor. /

<18.30 Láttuk, hallottuk ...

'18.50 Könnyűzene.

15.38 Pódium.

21.16 Zenekari hangverseny.

23.00 Lengyel költők versel.

23.15 Verbunkosok.

0.10 Pergolesl-operákból.

PETŐFI

8.05 Mlkrobl és a Holnsplátók.

VI. rész.

8.35 Kórusmuzslka.

0.03 Ezeregy délelőtt.

13.03 Népi zene.

12.25 Verdi-kettősök.

12.45 Vapcarov-versek.

13.03 Zenekari muzsika.

Mindenki kedvére

kettőtől — hatig ...'

18.20 Rádiójáték gyermekeknek.

13.03 Beethoven: VII. szimfónia.

IS.30 Közgazdasági előadás.

20.28 Fő a vendég. Zenés Játék két részben.

22.47 Népdalok.

23.15 Romantikus zene.

MAGYAR

16.28 Hírek.

16.30 Közv. a SZOT nemzetközi ifjúsági labdarúgódöntő mérkőzésről.

18.20 Műsorainkat ajánljuk!

18.45 A vizsga. Magyarul beszélő

lengyel rövidjátékfilm.

19.15 Esti mese.

19.30 Tv-híradő.

20.00 Hét tenger... A sarki tengerek.

20.50 Illyés Kinga műsora,

21.10 Játékos sportvetélkedő a

Honvéd és a Tatabánya csapatai között. II. közép- elöntő. .

22.00 Tv-híradó.

22.10 Beszámoló a Fischer— Szpasszkij sakk vb-döntőről. I

POZSONYI

18.00 Velence, a Földközi-tenger

gyöngye.

19.00 és 21.50 Tv-híradó.

19.30 Nyári nap a Bajkálon.

20.30 Mucsa. Tv-Játék.

22.10 Szpasszkij—Fischer Reykjavikban.

22.15 A negyvenegyedik.

Szovjet film.

EGRI VÖRÖS CSILLAG Telefon: 22-33.

Délután fél 4 órakor Sztrogof Mihály Verne Gi'Ula regénye, színes szinkronizált film.

Délután fél 6 és este 8 órakor Csak rá kell nézni!

Színes, zenés olasz lilm- vígjáték EGRI BRODY Telefon: 14-OT.

Eper és vér Színes amerikai film.

EGRI KERTMOZI Este 8 órakor Sztrogof Mihály GYÖNGYÖSI PUSKIN Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ha nekem puskám lenne GYÖNGYÖSI KERTMOZI Halál a kanyarban HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mouret abbé vétke HATVANI KOSSUTH I Jöttem, láttam, lőttem HEVES

Az állatnak meg kell halnia

PÉTERVÁSARA J Vadállatok a fedélzeten LŐRINCI

Ványa bácsi

Egerben: 19 órától szombat' reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- llnszky utcai rendelőben. (Tele. fon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is.

Gyöngyösön: 19 órától szombat seggel 7 óráig, a Jókai utca 41, mám alatti rendelőben. (Telefon: »*•> _

Ozsvárl Erzsiké, GyöngyöstarRajtad kívül még sok más pajtásnak is szól az üzenet, akik részt vesznek gyermekrejtvény- pályázatunkon. Csak azoknak a megfejtését vesszük figyelembe, akiké legkésőbb a hét péntek reggeléig megérkezik. A későn érkező megfejtéseket nem vehetjük figyelembe, s Így a 10 hetes pályázat sorsolásán sem vehetnek részt. Igyekezzetek legkésőbb minden héten csütörtökön feladni a levelet, mert másképp kárba vész a fáradságotok.

„Nyugdíjügyek” jeligére, Erk:

Igaz, hogy az új rendelkezések szerint az öt évnél hosszabb magszakítások előtti munkaviszonyt Is beszámítják, azonban a háború előtti munkaviszonyt csak akkor veszik figyelembe a nyugdíjjogosultsághoz szükséges Idő beszámításánál, ha az illető a leszerelés. Illetve a fogságból való hazatérést követő meghatározott Időn belül Ismét elhelyezkedett és ezt hHelt érdemlően bizonyítani t »ja. Miután az ön esetében ez nem áll

setében lényeges változás állt be. Kérésével ahhoz a bírósághoz kell fordulnia, ahol a gyermek- tartást megállapították. hivatkozva a korábbi Ítélet Iktatószámára. Személyesen Is előterjesztheti kérését. A szükséges Igazolásokat az eljárás során a bíróság beszerzi. Természetesen a tartásdíj összegének megállapításakor a bíróság figyelembe veszi az ÚJ házasságból származó gyermekek eltartásának lényét is.

Többi kérdéseire, mivel azok valóban teljesen magánjellegűek, levélben válaszolunk.

Ny. Lajosné, Sarud:

Ügyének kivizsgálására megkértük a járási hivatal illetékesét. Kérjük szives türelmét.

„Helyettesítő” jeligére:

A vállalatnál nem követtek el szabálytalanságot, annak ellenére, hogy az összes helyettesített Idő meghaladja a Munka Törvénykönyvében megjelölt 30 napot. A 7/1967. (X. 8.) MŰM rendelet ugyanis azt mondja ki 2. bekezdésében, hogy ,,a havidíjas

Emlékezés Sárdy Dánosra

fenn, Így a katonaság előtt letöltött Időt nem számíthatják be. Ami a munkásmozgalomban töltött időt Illeti, csakugyan van egy ilyen rendelet, de ez csak az 1943 előtti munkásmozgalmi tevékenységre vonatkozik.

„Tartásdíj” jeligére, Gyöngyös:

Jeligés kérésének azért teszünk szívesen eleget, mert valóban sok asszonyt érintő dologban kérte tanácsunkat. Ha a kiszabott gyermektartásdíj megállapításának az alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állt be, a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni. E változások közé tartozik, ha a gyermektartást fizető fél kereA rövidíllmstúdióbah számos újdonság forgatásáról érkezett jelentés. A Dokumentum Filmstúdióban készült el Huszárik Zoltán , .Tisztelet az öregasszonyoknak” című új filmje, amely lírai hangon emlékezik meg az Idős emberekről. Kárpáthy György dokumentumfilmet készített ,,Kutyabaj" címmel. A film témája a kis beteg állatok ambulanciájának bemutatása. Kelemen Ferenc a programozott oktatást mutatja be a közoktatásról szóló filmsorozat következő részeként. A pályaválasztást befolyásoló tényezőkről készíti legújabb filmjét György István. Kollányi Ágoston üj alkotásának témája: A tűz és a víz

dolgozót magasabb munkakörű dolgozó helyettesítése esetén a magasabb munkakörnek megfelelő bér illett meg akkor, ha egyfolytában 30 napon túl helyettesit. Miután ön csak részletekben — tehát. havonta 2—5 napot helyettesített, a magasabb munkabér nem illeti meg.

L. József, Gyöngyös, Bugáth Pál Körház:

Olvasónk többekkel együtt érdeklődött a KI mit tud? hang- szerszóllsta győztese, Berki Béla elme felől. Címét nem Ismerjük, ml csak annyit tudunk róla. amit a kedves tv-nézők, hogy jelen pillanatban katonaidejét tölkapcsolata. A közös éneklés öröméről szól Lesték János „Nótát az élről" elmü lírai hangvételű filmje, amely a Katonai Filmstúdióban készül. Az eskü kötelez — ez a elme Korompai Márton új filmjének, amelyben arra keresi a választ, hogy a katonaidejüket letöltött fiatalok hogyan állják meg helyüket a polgári életben, mennyiben élnek a katonai eskü szellemében. Lant és kard címmel Jancsó Miklós készít filmet Petőfi Sándorról. Glosz Róbert „Személyes érdekünk" eímjnel forgatja új alkotását az európai béke és biztonság kérdéseiről.

(MTI)

Ha élne, július 27-én 65 éves lenne a magyar színpadok elmúlt évtizedeinek legnagyobb bonvivánja, a méltán népszerű magyar színész, a kiváló János vitéz, a legelegánsabb Daniló, az ízes szavú, varázsosan szép hangú, színésznek is kiváló, művésznek is, embernek is nagyszerű, példát mutató és iskolát teremtő Sárdy János.

Élete történetét — még 1955-ben így mesélte el:

„Ha gyermekkoromra gondolok, bizony nagyon szegények voltunk, nyomorúságos életet éltünk, de én azt sohasem vettem észre akkor.

Csikókat őriztünk a bátyámmal, befutkostuk a rétet, szabadok voltunk, gondtalan gyermekek, boldogok. A szót, hogy „szegénység”, nem ismertem. Ügy hittem, én vagyok a leggazdagabb gyerek széles Dunántúlon. Senki sem csúfolt, mert édesanyám fehér abroszból varrta a legszebb nadrágomat, amikor a többieknek finom posztóruhájuk volt. Szerete- tet, gyermeki jó együttérzést tapasztaltam egész iskoláskoromban.

Szép hangom volt s hallásom is jó. Karénekben rögtön a második szólamot fújtam. Édesapám nagy dalos ember volt, édesanyám is szépen muzsikált. Vettek hát nekem hegedűt, a cimbalmostól kölcsönkérték a cimbalmot s édesapám fuvolát is kerített Pesten. Megtanultam játszani mindegyiken, s énekeltem is hozzá. Ott kellett volna maradnom a kicsi faluban.

Aztán mégsem maradtam otthon.

Kedves tanárom elküldött a pápai tanítóképzőbe, legyek tanító, kántor. Itt hallottam először operaénekest, Pusztai Sándort.

— Hogy tetszett, János? — kérdezték.

— Hát szép, emberi hang — mondtam kissé csalódottan, mert valami földöntúlian csodálatosat vártam Ekkor azonban rájöttem már, gyermeki ésszel, hogy az opera- éneklés, a színjátszás sem elérhetetlen valami. Ember, ha tehetsége és akarata van hozzá, megtanulhatja bátran.

Mivel sikerem volt az iskolai műkedvelő előadásokon, jutalmul „igazi” színházba is eljárhattam Pápán. Ekkor már tudtam, hogy nem tanító, hanem énekes leszek, színjátszó művész.

a.

Újdonságok a rövidfilmstú dióból

Megéreztam, hogy anyát valami bántja. Olyan szórakozott volt, hogy a tejet kifuttatta, a ■ pirítóst pedig megégette. A reggeli alatt hallgatagon ült, pedig máskor mindig epés megjegyzést szokott tenni apára, hogy nem illik újságot olvasni evés közben.

Elhatároztam hát, hogy el-' bújok a függöny mögött, mert tudtam, hogy előbb- utóbb kiböki; mi a baja. Tervem sikerült is.

— Harry — szólt anya. — Tudod, hogy Herbert édesanyja a múlt héten meghalt?

— Valóban? — kérdezte apa, és összehajtotta az újságot.

Herbert Wellman a szomszédos házban lakott édesanyjával és feleségével, Iza- bellel, akit én és Jeddy csak Cica néninek hívtunk. Volt neki ugyanis két macskája, nagyon szerette őket. Sokszor láttam a kerítésen keresztül, hogy simogatja, kényezteti, eteti őket.

— Sajnálom szegény Iza- bellt (ez a Cica néni). Egyedül marad ezzel a... Eddie, szívem — fordult ekkor hozzám, mert fölfedezte a búvóhelyemet — menjél ki játszani! Olyan szépen süt a nap.

Kituszkolt az ajtón. Engem azonban nem lehet ilyen egykönnyen lerázni. Megkerültem a házat, és fölmásztam a konyha alatt levő szemeteskannára. Innen minden szót hallhattam.

— Harry, emlékszel, milyen szép volt annak idején Izabell, amikor feleségül ment Herberthez? És milyen remekül berendezte a lakást! Finomabbnál finomabb falatokkal kedveskedett a férjének, az meg napokig nem járt haza. Most azonban Izabell nagyon megváltozott, keresztülnéz Herberten, nem hajlandó észrevenni.

— Már megint túlzol, Mária — mondta unatkozva apa

— az emberek különböznek egymástól.

Marmy dörgölődzött a lábamhoz. Gyorsan leugrottam a kannáról. Marmy Cica néni legszebb macskája volt, volt neki egy remek kis cicája is, azt Peddynek hívták. Futottunk egyet a kertben, Marmy elemében volt, le- hemperedett a fűbe, aztán ismét a Iában körül sündör- gött, hozzásimult és dorombolt. Egyszer csak eltűnt egy bokor között. Fölnéztem. A konyha ajtajában Herbert bácsi állt, cigarettázott, ö egy cseppet sem szerettte a macskát, többször hallottam, hogy kiabál Cica nénire miattuk.

Peddy bukkant föl, Herbert bácsi mellett, hátát a lábához dörgölte. A bácsi mérgesen nézett rá, lerázta a lábáról, aztán belerúgott egy nagyot, Szegény Peddy fölrepült a levegőbe, egykét méterrel odébb lezuhant, és mozdulatlan maradt.

Cica néni jelent meg az ajtóban. Mereven bámult Peddy tetemére.

— Izabell, hidd el. nem akartam — mentegetőzött Herbert bácsi. — Valahogy a Iában elé keveredett. én meg megijedtem ec ráléptem. ..

Hazudott: láttam a szeméből. Oda akartam rohanni Cica nénihez, hogy elmondjam neki az igazat, de aztán megijedtem. Ha így bánt a bácsi a macskával, mit fog csinálni velem, ha árulkodók.

Cica néni csak hallgatott. Fölemelte Peddy tetemét, elvitte hátra a kertbe. Gödröt ásott, s gyengéden belehelyezte, és rásimítotte a földet. Láttam, hogy sír, rázkódott a válla.

Hazamentem. Szüleim elmentek bevásárolni, én pádig féltem egyedül. Alig vártam, hogy hazaérjenek. Este, mikor aludni küldtek, egy szóval sem ellenkeztem. Apa csodálkozva nézett rám, és odaszólt anyának, hogy biztosan beteg vagyok.

Lesben álltam az ablaknál. Innen mindent láthattam, ami a szomszédban történt. A konyhából meleg sárga fény vetődött a tornácra. Elrémültem, amikor meglát- tam, hogy az ajtó mellett ott van a macskák kistányérja, tele tejjel és főtt májjal. Ügy látszik Cica néni elfelejtette, hogy Herbert bácsi megtiltotta neki a macskák etetését. Titokban reménykedtem, hogy a kegyeden bácsi vacsora után mindiárt lefekszik, és nem fogja észrevenni a táayérK

Szerencsétlenségünkre

azonban Herbert bácsit nem hagyta nyugton az ördög, kilépett a tornácra, és első pillantása a tányérra esett. Szitkot mormolt a foga között, és megindult lefelé a lépcsőn. Az első lépcsőfoknál azonban megtán torodott, mintha csak valamiben megbotlott volna, és kiterült. Észrevettem, hogy a nyaka valahogy nagyon furcsán áll.

Éppen le akartam szaladni szüléimhez, hogy elújságoljam mi történt, amikor Cica néni megjelent a tornácon. Egy percig mereven bámulta férje mozdulatlan testét, aztán valami furcsát tett: letérdelt a lépcső mellé, es valamit bogozni kezdett. Mintha kötél lett volna. Aztán a lépcső másik oldalára ment, és ott is matatni kezdett, majd valamit az ujjara csavart.

Vártam, hogy most majd lemegy Herbert bácsi mellé, de nem... Sarkon fordult és bement a házba. Pár másodperccel később nálunk megszólalt a telefon. Apa hangját hallottam, előbb nyugodt volt, aztán egyre hangosabb, izgatottabb. Letette a kagylót, és anyával együtt átszaladt a szomszédba. Cica néni már várta őket. Valamennyien szomorúan ingatták a fejüket és bámultak Herbert bácsira.

Közben megérkezett a mentőautó, utána a rendőrségi kocsi is. Herbert bácsit hordágyra helyezték és elvitték. Többen Is mondták, hogy lezuhant a lépcsőről, és a nyakát törte.

Sokáig nem bírtam elaludni. Azon rágódtam, nem kel- lene-e elmesélni apának, hogy mit láttam. De aztán eszembe jutott Peddy macska. Ha mór nem árultam el Herbert bácsit Cica nánin ''" nem fogom most a nénit se beárulni.

Legyünk igazságosak! "'

Elvégeztem a tanítóképzőt, pályáztam egy kis zalai faluba. Nem választottak meg, s ez volt a szerencsém! Végül — nagybátyám segítségével — Dunaföldvárra választottak meg, itt rögtön belecsöppentem a „Tatárjá- rás”-ba. A műkedvelők színpadán én lettem Mogyoróssy önkéntes.

Gondolom, ezzel kezdődött. Nagy sikerem volt! Egymás után játszottuk az operetteket: kitűnő színésziskola voit ez számomra. A többiek azonban lassan beleuntak a játékba, nem maradt színpadom, pédig akkor már teljes lélekkel játszani szereltem volna. Feljárogattam hát Pestre nagy szándékokkal, és este dolgavégezetle- nül mindig hazatértem. Végül aztán egy jogász barátom vitt el egy színházi emberhez, az meghallgatott, tetszettem neki, s azt mondta: „Bele kell vágni, fiatalember!”

Fejest ugrottam tehát, összeszedtem minden bátorságomat, beléptem az Ope- raház portájára. Véletlenül éppen a rendezőtől, Oláh Gusztávtól kérdeztem meg. hol énekelhetek próbát.

— Tessék felmenni Palotai Árpádhoz, az énekmesterhez — mondta udvariasan. Bevonultunk a pró-baszobába. Kurucz János kísért zongorán, a „Bohémélet”-ből énekeltem neki. Tetszettem!

Itt fordult meg a sorsom. Tanulmányi szabadságot kaptam. Pesten maradtam és a nagy próbaéneklésen már a „ Varázsfű volá”-t énekeltem Megszerettek. Sikerült! Először apróbb szerepeket kaptam, egy évre rá a „Nürnbergi mesterdalnokok” Dávidjaként léptem a színpadra. Tóth Aladár, a kiváló zeneesztéta szép cikket írt rólam, meg volt alapozva a jö- vőm..

Sárdy János 1957-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, a „Kard és szere. lem”-ben mutatkozott be új szei'epkörben — kirobbanó sikerrel. Közel ötvenéves volt, amikor a „Bob herceg” állatkerti felújításán fehér i-uhában kilépett a színpadra, hogy eljátssza a 18. születésnapját ünneplő Bob úr- íit Es tizennyolc éves volt! Fiatal és nyalka, szerelmes természetű és robbanékony- Elhitette fiatalságát, mert szenvedélyeiben fiatal tudott maradni.

Évtizedeken át hihetetlenül népszerű volt. Nevét nemcsak itthon ismerte a közönség: filmjei (Te vagy a dal, Kalotaszegi Madonna, Rákóczi nótája, Mágnás Miska stb.) és lemezei bejárták az egész világot. Halála előtti években szívébe zárta a szovjet közönség is, 1968. őszén pedig az Egyesült Államokban és Kanadában turnézott nagy sikerrel.

A Magyar Népköztársaság Érdemes művésze címmel tüntették ki 1963-ban. Valóban az volt, egész szép pályája folyamán. Elhamvad- hatatlan tűz égett benne. A Déryné című filmben azt énekelte: Rajta, kuruc, rajta. .. így7 marad meg "mlékeze- tünkben; peckesen, fiatalon, huszárosán, harsogó mosoly- lyal és romantikus hősszerelmesként, Murai Játw»