Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

Hanoi ielpsiudósUaa Külpolitikai összefoglaló %y látja a hetet, kommentátorunk, fiét/ Ervin: firvizriadó és gátboiüSiázás AZ IDŐJÁRÁS meglehe­tősen kedvezőtlenre fordult az elmúlt napokban, s ezt szin­te mindnyájan érezhettük. Fennakadások voltak emiatt a gépi aratásban, bosszan­kodtak az üdülők, LŐt egy­némely folyónkon árvízvé­delmi készültséget kellett el­rendelni. Az olvasó azonban jogosan kérdezheti, hogy e hazai, belső dolgainkkal fog­lalkozó, tömör összegezés miért kerül a külpolitikai összefoglaló élére? Óhatatlanul kínálkozik az összehasonlítás: miközben mi is, mások is, mindent elkö­vetünk, hogy mérsékeljük a rossz idő, az elemi csapá­sok káros következményeit, — vannak kik szánt szán­dékkal próbálják felidézni a ttrmészeti pusztításokat. Több hetes szünet után foly­tatódott Párizsban a Viet- nam-értekezlet. Képünkön Xuan Thuy, a VDK küldött­ségének vezetője. Vissza-visszatérő téma a világsajtóban, hogy az ame­rikai hadvezetőség — még Abrams tábornok frontpa­rancsnok mellett működő, William Macmillan fizikus- professzor és negyven tagú stábja — valóságos kísérleti laboratóriumnak tekinti In­dokína országait az új fegy­verek kipróbálására. A hé­ten újabb leleplezések jelen­tek meg a meteorológiai há­borúról, azokról az amerikai törekvésekről, hogy a felhő- rétegre permetezett vegyi anyagokkal mesterséges fel­hőszakadást idézzenek elő. Szóhoz jutnak azonban a „hagyományos” pusztító esz­közök is, s miközben a Fe­hér Ház több ízben tagadta a gátrendszerek bombázását, a VDK-ban tartózkodó, kül­földi sajtótudósítók szemta­núként is jelen lehettek egy öntözőrendszer elleni légitá­madásnál. A gátak csatája azért olyan lényeges, mert május vége óta tart a mon­szun esőzések időszaka Viet­namban. Ilyenkor a Vörös folyó sokszorosát viszi annak a vízmennyiségnek, mint az év más időszakában. A fel­hőszakadások — s Indokí­nában volt már rá eset, hogy három nap alatt 500 millimé­ternél is több vízmennyiség Zuhant alá! — a lerombolt gátak szabad utat nyithat­nak az árnak... KATONAI ESZKÖZÖK és célpontok? Idézzük a hét vé­gén. érkezett szűkszavú je­lentést az amerikai propán­bomba bevetésének előkészí­téséről. Ez a fegyverfajta ki­szippantja a levegőből az oxigént: ennek hatása halá­los lehet az óvóhelyeken meghúzódó polgári szemé­lyekre is. A VDK külügymi- , nisztériuma kénytelen volt külön tiltakozni a vegyi had­viselés ellen is: dél-vietnami felszabadított körzetekben több ezer mérgezés történt. A háború tehát folytató­dik, méghozzá mind kegyet­lenebb módokon. Igaz vi­szonylag hosszabb szünet után, csütörtökön ismét foly­tatódott a párizsi Vietnam- konferencia, s a szembenái­1972. július 16., vasárnap HETFOj Heti világhíradó VDK gátrendszere ellen — Megkezdte tanácskozásait Moszkvában a KGST !S. ülés­szaka — Waldheim ENSZ-főtitkár a közel-keleti Járrlng- mlsszió felújításáról tárgyal KEDD: Amerikai bombatámadások a Gromiko belgiumi látogatása SZERDA: McGovernt választják a demokraták elnökjelöltjévé — Bizalmi szavazás az olasz szenátusban CSÜTÖRTÖK: A párizsi Vletnam-konferencia folytatja munkáját — Budapestre érkezik U Ne Win burmai elnök PBNTEK: Fokozódó feszültség Eszak-trországban — Szidki egyip­tomi kormányfő megbeszélései Moszkvában SZOMBAT: Heves harcok Quang Trí dél-vietnami tartományban — Pakisztán bejelenti kilépését a SEATO-ból. ló felek újra megkezdték a közvetlen tárgyalásokat. A változás azonban mindez ide­ig csupán formai — tartal­milag, az ügyek érdemi ré­szét tekintve, az értekezlet eddig nem hozott újat. A sorszám „jubileumi” volt: százötvenedszer került sor- tanácskozásra, de az ameri­kaiak nem ljéptek túl régi, ismert álláspontjuk kifejté­sénél és megismétlésénél. Pe­dig nyilvánvaló, hogy igazi tárgyalási készség hiányában — egy nyugati lap soraival élve — a konferencia a „sü­ketek párbeszédévé” alakul­hat. Az asztalon fekszik a DIFK és a VDK hétpontos, illetve kétpontos javaslata jó, alapját képezhetik a megbe­széléseknek és a rendezés­nek, csakhogy ehhez Wa­shingtonnak is lépnie kell... Merész volt, aki mondjuk fél évvel ezelőtt McGovern elnökjelöltségére fogadott.- A dél-dakotai szenátor akkor szinte teljesen esélytelennek tűnt. A Miami Beach-ben lebonyolított elnökjelölő konferencián, ha nem is minden vihar nélkül (man­dátumok kétségbe vonása, küldöttek kizárása stb.), de végül is fölényes győzelmet aratott. Ügy értékelik, hogy elsősorban a fiatalok és a „tiltakozás koalíciójának” támogatásával diadalmasko­dott a vietnami háború ed­digi legkövetkezetesebb el­lenzője, az amerikai politi­ka felsőbb régióiban. Illú­ziói ennek ellenére nem le­hetnek: a jelek szerint McGovern — elnökjelölt­ként! — tnáris óvatosabban fogalmaz néhány fontos kér­désben. Thomas Eagleton szenátort választotta alelnökjelöltté a demokrata párti konvenció, aki McGovern társaságában látható képünkön. Olyan vélemények is hal­latszanak. hogy az esélye­sebb Nixonnal szemben McGovem-t küldik veszte­ni, s a -demokrata pártgépe­zet így szeretné lejáratni programját. A találgatások természetesen koraiak, de egy tényre érdemes felhívni nyo­matékkai a figyelmet. A McGovern-t nyeregbe emelő közhangulattal mindenkinek számolnia kell, akárki lesz is a következő elnök. NEM BESZÉLTÜNK még Európáról, pedig kontinen­sünk krónikájában fontos események szerepelnek. s Az első helyet a kormány­fői szinten tartott KGST- ülés foglalja el: a szocialista országok folytatják integrá­ciós programjuk megvalósí­tását. Tovább bővült a ta­nács: a most felvett Kubá­val együtt., immár kilenc tag­ja van a KGST-nek. Első íz­ben képviselte Jugoszláviát — szokásos megfigyelői mi­nőségben — kormányfő, s' a tanácskozáson a Koreai NDK megbízottja is Jelen volt. Ha ehhez hozzávesszük a KGST- tagországai és a VDK közöt­ti sokoldalú, internacionalis­ta kapcsolatokat, kitűnik, . hogy a szocialista államok gazdasági együttműködésé mind szélesebb mederben ha­lad előre. A szovjet fővárosnak még égy kormányfő-vendége volt a héten. Szidki, egyiptomi miniszterelnök. Látogatása beleillik abba az állandó .konzultációsorozatba, amely rendszeres Moszkva, illetve a haladó arab országok kö­zött. A „vendégkönyv” lapjai másutt sem maradtak üre­sek.- Varsóban az indiai kül­ügyminiszter tárgyalt, U Ne Win, burmai elnök, az ázsiai politika ismert és tisztelt személyisége pedig hazánk­ban tartózkodik. Különböző szinteken folytatódnak az európai biztonsági konferen­Egy felrobbant gépkocsi ma­radványait takarítják cl Belfast egyik utcájáról. cia előkészítő munkálatai-is: a héten fejeződött be Gro­miko körútja „beneluxék”- nál, vagyis Belgiumban, Hol­landiában és Luxemburg­ban. MÉGSEM MONDHATJUK nyugodt szívvel, hogy Euró­pában csend volt a héten. Belfast és Londonderry új­ra lidérces éjszakákkal hal­latott magáról, Észak-Iror- szágban Ismét erőre kaptak a szélsőséges elemek. A tűz­szünet egyelőre rövid életű­nek bizonyult: hetekig vi? táztak róla, de csak napok­ig tartott... Ahhoz képest, hogy Észak- Irórszágban több, mint há­rom éve elszabadult a pokol, hogy az elkeseredés, a gyűlö­let, az előítélet ez idő alatt már 421 halálos áldozatot követelt —, a július 12-i úgy­nevezett orániai menet a vártnál kevesebb bajt oko­zott. Igaz, az angol katonaság riadókészültségben várta a csaknem háromszáz évvel ezelőtti protestáns győzelem emléknapját, felkészülve a beavatkozásra, ha esetleg a mai protestánsok újabb, túl nagy és túl véres győzelmet kívánnának aratni. Intézkedés — kicsit elkésve Meglehet, a külvilág már- már fásultan szemléli afc észak-írországi eseményeket. Személyesen tapasztaltam, hogy — a túl sokáig tartó feszültség miatt — egyre kö- zömbösebb külvilágnak még a közvetlenül érintett Anglia is része. Igaz, az angol kato­nák állandó életveszélyben forognak Észak-Írország földjén, de számuk olyan el­enyésző, hogy az angolok többsége is bizony jócskán unja már, hogy Észak-íror* szágban állandóan „helyzet” van. Különben is kényelme­sebb álláspont ezt unni, mint elgondolkozni azon, hogy a szüntelenül feszült helyzet­nek mennyiben okai őte ma­guk is, az angolok? Tárgyilagosan meg kell ál­lapítani;'Edward Heath kon­Jane Fondáva! az amerikai bűnök nyomában Mit üzen az amerikai nép­nek? Ezt kérdezte szomba­ton reggel a hanoi Bach Mai kórház igazgatójától Jane Fonda, miközben egy mikro­font tartott a fehérköpenyes orvos elé. Egy amerikai kérdezte ezt egy vietnami orvostól, aki naponta találkozik az ameri­kai gépek által megsebesí­tett, megnyomorított embe­rekkel. Az asztalon egyéb­ként, amelyen a színésznő magnetofonja állt, egy jó­kora ■ amerikai bombarepesz hevert. A kórházat ugyanis .júniusban több bombatáma­dás érte. Csakhogy Amerika sem egyszínű ország, ezt a vietnami emberek jól tudják, s kitüntető kedvességgel, sze­retettel fogadták a kitűnő színésznőt. Biztosan sokan vannak, akik Jane Fonda vi­etnami útja mögött a felka­pott színésznő népszerűségét kereső szándékét gyanítják. Csakhogy ezekben a napok­ban túlságosa^ nagy kocká­zat pusztán a népszerűség kedvéért ilyen utat tenni. Jane Fonda ezekben a hetek­ben nem a ritka szépségű világsztár. Sápadtabb és fá­radtabb a szokottnál, de másfajta szépség ül az ar­cán. A légiriadók alatt, ame­lyekből szombaton is volt kettő, a szálloda óvóhelyén még énekelni is volt ereje. Jane Fonda most elsősor­ban népének élő lelkiisme­rete, közéleti ember, aki megpróbál a hivatalos Ame­rika vezetőivel a józan ész és az igazság alapján szem­beszállni. Kezében szüntele­nül ott a magnetofon és a filmfelvevő, gyűlik az anyag, amellyel otthon bizonyítani fogja: az amerikaiak elké­pesztő gonosztetteket művel­nek egy tőlük sok ezer kilo­méter távolságra levő nép­pel. A kórház igazgatója egyéb­ként a kérdésre azt válaszol­ta, hogy tudja, az amerikai nép mindig szerette a viet­nami embereket, s megkö­szönte Jane Fondának azt az áldozatot, amelyet Vietnam mellett vállal. Az igazgató komolyan gondolta azt, amit mondott. Még akkor is, ha előtte két perccel arról be­szélt, hogy amerikai gépek alig két héttel korábban 150 kg-os és egytonnás bombá­kat dobtak le és rakétákat lőttek ki az egyik épületre. Az egyik bomba az idegosz­tály mellett robbant. ahol egy 29 éves orvosnő kisgye­rekeken végzett műtétet. Szerencsére egyik kisgyerek sem halt meg. Meghalt vi­szont egy felcser és egy se­gédmunkás. A nagy bomba egy kétemeletes épületet döntött romba. A raktárban tárolt 3000 szérum megsem­misült. Tudni kell, hogy a kötszer és a gyógyszer ma­napság Vietnamban pótolha­tatlan értéket képvisel. A Bach Mai kórházat még a franciák építették, s ez In­dokína legnagyobb közkórhá­za. Amerikai nyilatkozat sze­rint a gépek tévedésből tá­madták a kórházat. Csak ha elfogadjuk ezt a ki tudja hányadik, tévedésre hivatko­zó amerikai nyilatkozatot, akkor ez a háború nem más, mint a tévedések háborúja. Érdekes módon ugyanezen a napon az amerikai gépek még egy ilyen „tévedést” kö­vettek el. Az 1971-ben fel­épült Truong Dinh lakótele­pet támadták meg, amely egyemeletes panellházakból áll. Még nem is fejeződött Szovjetunióbeli hivatalos, baráti látogatásának befejez­tével szombat reggel hazaér­kezett Aziz Szidki, egyiptomi miniszterelnök. Az A1 Ahram szerint Szidki még a nap folyamán jelentést tesz Szá­dat elnöknek. Az A1 Ahram a Szidki-lá- togatásról kiadott szovjet— egyiptomi közös közlemény­ből kiemeli: minthogy Izrael KARACHI: Pakisztán kilép a SEATO- ból — jelentette be Zulfikar Ali Bhutto elnök szombatra virradóan Rawalpindiben, a nemzetgyűlés előtt. Szombaton délben vissza­érkezett a francia fővárosba Le Due Tho, a párizsi Viet- nam-értekezleten részt vevő VDK-küldöttség különleges tanácsadója. be teljesen az építése. A június 27-i támadásnak 17 halálos áldozata volt. Ami­kor szombaton Jane Fondá- val együtt kimentünk a la­kótelepre, megrázó kép foga­dott. A zuhogó trópusi eső ellenére emberek dolgoztak a telepen. Több ház teljesen romba dőlt, a lakótelep szé­lén álló, nagy, háromemele­tes általános iskola tört ab­lakszemekkel bámult a vi­lágba. A szombati sűrű és egyen­letes eső, amely pénteken jókora felhőszakadással kez­dődött, a monszun időszakot jelzi Vietnamban. A csapa­dékos idő augusztus végéig tart. S míg máskor a forró­ság némi enyhülést hozó esők beköszöntét megnyug­vással vették, most aggoda­lom tölti el az embereket. Vajon a bombaszaggatta gá­tak megbirkóznak-e az ár­ral? A parasztok abban bíz­nak, hogy a sűrű felhőzet miatt az amerikai gépek ta­lán az eddiginél kevesebbet repülnek az országuk fölé. Marafkó László makacsul elutasítja a közel- keleti helyzetnek a Biztonsá­gi Tanács határozatán ala­puló politikai rendezését, a Szovjetunió egyetért Egyip­tommal és a többi arab ál­lammal abban, hogy az tarab nemzetnek joga van minden lehető eszközt felhasználni az Izrael által megszállt te­rületek felszabadítása érde­kében. A pakisztáni nemzetgyűlés pénteken ratifikálta a Zulfi­kar Ali Bhutto elnök és In­dira Gandhi indiai minisz­terelnök által aláírt szimlai megállapodást. Le Dúc Tho júniusban utazott haza tanácskozásra;' Visszatérőben útját megsza­kította Pekingben és Moszk­vában. Hazaérkezett Szidki Pakisztán kilép a SEATO-ból Le Dúc Tho visszaérkezett Párizsba zervativ kormánya, amely­nek sem bel-, sem külpoliti­káját nem érheti a progresz- szivítás „vádja”, az észak-ír kérdésben az utóbbi időben figyelmet érdemlő, s legalább valamilyen átmenetileg ki­elégítő megoldást keres. S nem kizárólag az ő hibájuk, hogy ez az út is oly rögös és nehezen járható. Ha va­lamiért, hát az északír kér­désért csakugyan jogosan háríthatják át a felelelösség egy részét elődeikre s jelen­legi ellenzékükre, a Munkás­pártra. Talán kevésbé mérgesedett volna el a helyzet, ha ide­jében megteszik, amit a konzervatívok márciusban tettek, amikor megvonták az autonóm kormányzás jogát a szélsőséges protestáns befo­lyás alatt álló, a katolikus kisebbséggel szemben gyűlöl- ködően elvakult belfasti kor­mánytól és parlamenttől. Veszély kétféléi Március óta tehát London, közvetlen kormányzása alá került Ulster (Észak-íror- szág) és azóta, ha lassan is, az északír ügyekkel megbí­zott új miniszter, William Whitelaw, kétségtelenül ért el bizonyos eredményeket. Politikája ugyan nagyrészt a régi brit „Oszd meg és ural­kodj !” kormányzási elven alapul, ám ezúttal ez a tö­rekvés inkább a feszültség csillapítására, mint az ellen­tétek kiélezésére irányul. Whitelaw elsősorban a szo­rongatott kisebbségnek, a katolikusoknak ígért védel­met és olyan társadalmi le­hetőségeket — munkát, is­koláztatást, szavazati jogot, stb. —, amelyeket a korábbi belfasti rezsimek megtagad­tak tőlük. Whitelaw — személyén keresztül pedig a londoni kormány — ezzel meg is nyerte a katolikus tömegek bizalmát és jóindulatát. A helyzet azonban két irány­ban Is tovább bonyolódott. Egyfelől egyre élénkebb te­vékenységet fejtett ki az IRA (az ír Köztársasági Hadsereg) szélsőséges szár­nya, amely nem az északír katolikusok helyzetének ja­vítását kívánja Nagy-Britan- nia és Észak-lrország Egye­sült Királyságán belül, ha­nem Észak-írországnak a brit koronától való elszaka­dását és az ír Köztársaság­hoz való csatlakozását köve­teli. (Nem törődve azzal, hogy Észak-írország lakossá­gának protestáns többsége ezt egyáltalán nem óhajtja, de a katolikus kisebbség fel­világosultabb része sem, tud­va, hogy Írország bigott- reakciósabb és főként jóval alacsonyabb életszínvonalú ország, mint Nagy-Britan- nia.) Másfelől megalakult az UL'A, amely ugyancsak olyan szélsőséges és jobboldali szervezet, mint az IRA, csak éppen a protestáns északírek legreakciósabb elemeit tö­möríti. Azokat, akik a régi, a katolikus szegényeket tel­jes jogfosztottságban tartó állapotokat kívánják vissza Észak-írországnak, és gyű­lölik ai „katolikus párti” Londont és Whitelawt. (Csak mellesleg jegyezzük meg: hogy mennyire felszíni csu­pán á katolikus-protestáns ellentét, s elködösítője az osztályellentéteknek, azt az is bizonyítja, hogy a most „katolikus-pártinak” kikiál. tott Angliában fehér holló a katolikus, az ország túlnyo­mó többsége protestáns.) Majdnem reménytelen Bonyolult, kusza és majd­nem reménytelen a helyzet ma, is Észak-írországban. A kommunisták persze kínál­nak igazán helyes, szocialis­ta megoldást, de ennek je­lenleg nincs reális esélye. Marad tehát az egyetlen megoldás, (mégha átmeneti is csupán): támogatni White­law törekvését mind a fegy­veres katolikus, mind a fegyveres protestáns szélső­séges szervezetek semlegesí­tésére (mindkét fél tűzszü­netet jelentett be, de aztán mindkettő fel is mondta), annak érdekében, hogy Uls- terben megszűnjék a bőm-, bák és puskák okozta állan dó életveszély. És haladás történjék a munkanélküliség felszámolása, s a katolikus kisebbség jogainak szélesíté­se utján, ess* -* . c; B®rabás Tamás fiz orániai menet után

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom