Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-13 / 137. szám
V 1 A középdöntő előtt Újabb erőpróba előtt „Harlekin az egri Már két akadályt sikerrel Tett az egri Harlekin Báb- együttes a „Ki mit tud?” országos versengésében. Ez annyit jelent, hogy legközelebb a budapesti középdöntőben láthatjuk a marionettbabákat varázslatosan mozgató Lovasi Lászlónét, Takács Erikát, Demeter Katalint, Studt Zsuzsát, Lénárt Andrást, Ti.haméri Imrét, Pászk Zsuzsannát, Domboróczky Bélát. A nagy tét, a döntőbe jutás lehetősége fokozott munkát kíván a kis csoport tagjaitól. Fokozott munkát, s ú) műsort! így írják elő a játékszabályok. Most erről váltottunk pár szót az együttes művészeti vezetőjével, Pilisy Elememével. — Szerdától naponta lesznek próbáink, mert továbbra is szeretnénk versenyben maradni. Két nagy ellenfelünk van a középdöntőben, a pécsi Bóbita és a békéscsabai Napsugár. Új műsorunk címe: Szerelem! Négy etűdből áll, amelyek mindegyike a nő és férfi szerelmi kapcsolatának paródiája, más-más korban. Láthatják majd az őskor, a lovagkor, nagyanyáink kora és a jelen széptevőit, megfelelő zenei aláfestéssel, s szöveg nélkül, ahogyan eddig is dolgoztunk. A „Szerelem” írója, rendezője egyébként Lovasi László, aki szereplőként is jelen lesz a középdöntőben —, mondotta a Harlekin-együttes vezetője. Vidróczkiéknál a lányok következnek Sikerült. Ahogy Zeltner Imre, a gyöngyösi Vidróczki Együttes tánckarának vezetőjel elmondotta, a Ki mit tud? vetélkedő középdöntőjébe való bejutást tűzték ki maguk elé annak idején célul. Ezt teljesítették. Miután ezt a feladatot a táncosok közül a fiúk érték el, a középdöntőben a lányok jutnak kamerák elé. Repertoárjukból a Palóc körtáncot 'vették elő, és ezzel indulnak versenybe a lányok. Azért esett a választásuk erre a táncra, mert ez is nagyon mutatós, hangulatos és eredeti folklór. A zenéjét Sári József állította össze, a koreográfiáját pedig Tímár Sándor. Amikor tavaly az olaszországi Goríciában a fesztiválon resztvettek, ott a hat ország tizenhat együttese közül ezzel a tánccal érték el a harmadik helyet. De a Ki mit tud? selejtezőben is ezzel a tánccal jutottak tovább a 37 együttes mezőnyében. A táncot tíz lány adja elő. Egyelőre heti két alkalommal próbálnak, kedden és pénteken a szakközépiskola tornatermében. Alkalmanként három-három órán át gyakorolják a mozgást, a lépéseket, a figurákat. A tv-szereplés előtt aztán még az éjt is nappallá teszik szinte, hogy a lányok vérébe menjen át a tánc. Mi lesz aztán? Erre a kérdésre egyelőre nem gondolnak. Amit elterveztek, elérték. Minden más eredmény az örömök öröme lenne. Vitatni sem lehet, s nem is kell, hogy a televízió legnépszerűbb műsora a Tv- híradó. Ez a képes, kommentárokat is felsorakoztató, a nemzetközi és a belpolitikai eseményekről mind frissebben tájékoztató hír- szolgálat már nem is számít programnak, annyira beleszövődött a televízió-tulaj- donosok esti életébe. Van olyan, aki egy-egy soványabb estén csak erre a félórára nyitja ki a készülékét, hogy vizuálisan is tájékozódjék: mi történt a világban. Öröm, hogy a televízió megpróbál önmagával kon- kurrálni, jelen esetben — kimondatlanul tán — a Híradó a Héttel: önálló külpolitikai kis riportokat és ezzel párhuzamosan a híren túl kommentatív erejű belpolitikai tudósításokat is sugároz jmmár. Ez a mindig megújulni akarás, feltétlenül elismerésre méltó, még äkkor is, ha a szerkesztő és a riporter nem is mindig találja fel önmagát és műsor műfaját. Mint legutóbb például a Bagdadból érkezett filmtudósításban, amelyben Vajek Jutka és Burza Árpád a neves iraki szobrászművészt mutatta be. Gondolom, ez a bemutatás, hogy valóban képet is adjon, valamelyest is maradandót, a Hét profiljába tartozóan, annak dolga lett volna. Irakból és máshonnan az olyan tudósítások az igazán kitűnőek, amit ugyancsak e szerzőpártól kaptunk ugyancsak a Híradóban, amikor az olajvállalatok államosításának meglepő visszhangjáról számoltak be pergőén gyors és megkapó képekben. Fele úton, azazhogy egy sorozat felénél, aligha illik megjegyzéseket fűzni — a kedvező vagy kedvezőtlen benyomásoktól függetlenül is — a sorozat egészéhez, nem bölcs dolog méltatni, értékelni írót, színészt, rendezőt, vagy operatőrt. A Villa a Lidón című négyrészes sorozat felénél magam sem teszem ezt. Azt azonban e sorozat kapcsán, de ettől függetlenül is meg kell jegyezni: nem nézheti meg mindig és mindenki egy-egy sorozat minden részét. Éppen ezért nem elvetendő ötlet — teszik is szerte a világon —, hogy a részek előtt rövid összefoglalót adni a most bekapcsolódó nézőnek, hogy — uram, bocsá’ — akár az utolsó rész megtekintése során is teljes tájékoztatást kaphasson. Egy kicsit talán ez illem dolga is a nézővel szemben? És még egy megjegyzést fűznék a négyrészes tévéfilmsorozathoz. Péntek és szombat után, tehát két egymást követő nap után, ötödnapra közvetíteni a harmadik részt, kissé nagy időbeli távolságnak tűnik a memória számára — különösen ha, mint már jeleztem, az új rész előtt nincs summázó bevezető. (gyurkó) Nyáron sem lesz uborkaszezon az abasári művelődési házban Vasárnapi matinétól a .zöld" klubestekig i) DÉzso-évforduló a rádióban és a televízióban A televízió és a rádió egyaránt gazdag programmal emlékezik meg Dózsa György születésének 500. évfordulójáról. Június I9-én, hétfőn, rendkívüli adásnapon közvetítik felvételről a szegedi szabadtéri játékokról Illyés Gyula Dózsa György című kétrészes drámáját, Félix László rendezésében, június 20-án sugározzák az „Alattvalók és királyok” című négyrészes sorozat bevezető adását. A Hanák Gábor rendezte produkció a Mohács előtti események összegezésére vállalkozik, s ugyanakkor adózik a reneszánsz kor nagy magyar költője, Janus Pannonius emlékének ic. Június 23-án kerül képernyőre a sorozat második része, amely a XV. század második felének európai, magyar ár- és pénzviszonyairól, demográfiai adatairól tájékoztatja a nézőket. Június 25-én Ceglédről helyszíni közvetítésben számol be a televízió a Dózsa György-ünnepség eseményeiről. E. vasárnap délelőtti program a „Magyar forradalmi seregek” című adással zárul, amelyek során kapcsolásos riportműsor mutatja be a különböző történelmi korokat idéző fegyverek felvonulását. Ugyancsak június 25-én, délután „Hódolat Dózsa Györgynek” címmel irodalmi összeállítást láthatunk. Jánosi Antal szerkesztő Illyés Gyula, Simon István, Veres Péter, Várnai Zseni, Ady Endre, Petőfi Sándor műveiből válogatott. Közreműködik Koncz Gábor, Juhász Jácint, Keres Emil, Mádi Szabó Gábor, Mensáros László, Ronyec Mária és mások. A rádió június 19-én a Kossuth-adón mutatja be „Tüzes trónon” című dokumentumműsorát, amelyet Fábián Gyula és Rab Nóra készített. A második részt június 20-án, ugyancsak a Kossuth-adón közvetítik. Június 22-én sugározzák a Kossuth-adón „Mert az maga a tűz” címmel Kerekes István dokumentumműsorát. Június 24-én az URH-n Juhász Ferenc „Tékozló ország” című oratóriuma rádiós változatának második része szerepel. Június -25-én, vasárnap a Petőfi-adón olvassa fel Ambrus Tibor „Pályázatok a Dózsa-évfordulóra” című jegyzetét. Ugyanezen a napon sugározza a Petőfi-adó Sárközi György Dózsáról írt történelmi drámájának rádiósváltozatát. Este 22 órakor csendül fel Ránki György „1514” című. zongorára és zenekarra írt fantáziája, amelyet Derkovits Gyula fametszetei ihlették. (Tudósítónktól.) Az idén is jól felkészülve, színes nyári programmal várja látogatóit az abasári művelődési ház. Fehér Gyulával, a környék legnagyobb kultúrotthonának igazgatójával beszélgetve kiderült, hogy -szinte a falu minden korosztálya talál majd itt kellemes elfoglaltságot a nyári hónapokban. A tanév befejeztével az általános iskolások kulturális foglalkoztatása, vakációjuk tartalmasabbá tétele is a művelődési ház feladatai közé tartozik. Kellemes szórakozást ígér a kicsinyek számára a január óta működő gyermekklub. A húsz klubtag különösen nagy örömmel várja a vasárnapi matinét, amikor is Farkas Piroskának, a megyei művelődési ház munkatársának és Harsinyi Istvánná abasári pedagógusnak a felügyelete és vezetése mellett vetélkedjek gyurmáznak, zenével és irodalommal játszanak és komolykodnak a gyermekek. Ugyancsak az általános iskolások kedvéért indult a június 1-től augusztus 31-ig tartó, tehát az egész vakációt „átszövő”, hatvannyolc ifjú mozibérlettulajdonost érintő filmsorozat Nagy segítséget nyújt a művelődési háznak az a huszonöt lelkes KISZ-fialal is, aki vállalta: a nyár. folyamán legalább négy alkalommal klubdélutánt rendeznek külön az alsó, külön a felső tagozatos gyerekek számára A KIS"7 -etek ezeken a klubdéi itánokon különböző vetélkedők keretében nevelik és szórakoztatják kis barátaikat. Az idén még színesebbé, változatosabbá válnak ezek a témájukban és módszerükben BiMMMäi 1S72. jjtmus 13., kedclt -fSÍ igen-igen oldott alkalmak, ugyanis a községi tanács a művelődési háznak ajándékozza a régen áhított 16 milliméteres vetítőgépet. Így végre lehetővé válik, hogy különböző, mindössze húszperces oktató és ifjúsági filmeket iktassanak be a 6— 14 éves gyermekek .klubdél-! utánjainak műsorába. Nagy gonddal, a serdülő és ifjúkor életkori sajátosságait figyelembe véve állította össze a művelődési ház igazgatója az ifjúsági klub nyári programját is. Igen hasznos és izgalmas élménynek ígérkeznek a szerdai vitaestek. Hozzáértő TIT-előadók, orvosok, helybeli pedagógusok, értelmiségiek közreműködésével az erkölcsről, világnézetről, nemzedéki problémákról, a fiatalság útvesztőiről, galeribűnözésről, az ifjúkor egészségügyi kérdéseiről hallhatnak, kérdezhetnek, vitázhatnak a fiatalok. j A szombat estéket a művelődési ház két zenekara teszi kellemes időtöltéssé. A tánc és a zene szünetében kisfilmeket veti! az eseménynaptár legfontosabb évfordulóiról informál, játé-, kos vetélkedőket rendez Fehér Gyula a tia'alok számára. Különösen kedves színfoltjai lesznek a nyári programnak az úgynevezett|röld- klubestek. Ilyenkor a sportpályán jönnek össze a fia-| talok. ahol hangulatos gitárzene mellett szalonnát ..csurdítanak” a tábortűz körül. A fiatalok számára terve-' zett műsorokon kívül az idősebb korosztályra is futja a művelődési ház gondoskodás sából. A nyári szombat-va-! sárnapokon is szeretettel, tárt ajtókkal várja törzsin íjait és minél több új v mdégé! az öregek kedvelt pinceklubja, ahol társasjátékokkal, újság- és folyóiratból vasassal, beszélgetéssel, kellemesen, kulturált körülmények között töltik el szabad idejüket. T. Mányi Judit HARMAT ENDRE: A heroin vámszedői (15.) A szerencsejáték világméretekben is legnagyobb központja Las Vegas. A nem is olyan régen még nyomorúságos falu közepén, a Freemont Streeten most 11 felhőkarcolóban 288 játékbarlang üzemel. A 289. a börtönben működik. Az ötlet a börtön parancsnokától, Jack Foghatótól (szintén olasz), származik, szerinte jó átnevelési módszer. A CN egyik üzletága Las Vegasban a kifosztottak kifosztása. Azoktól például, akik mindenüket elvesztették, és persze szeretnék visszanyerni, a CN ügynökei fillérekért megveszik az autót., amivel idejöttek. A minap egy fogadáson megkérdezték Ralph Lamb rendőrfőnököt: miért nincsenek nagystílű, szervezett akciók a gengszterek ellen. Lamb így felelt: „Nem szabad hálátlannak lennünk. Nélkülük porfészek lenne a paloták helyén.” És ez igaz. 1945-ben eggy Mr. Siegel nevű úr megbízást kapott a Cosa Nostrától, nézzen utána, mit lehetne tenni a sivatagos Nevada államban és jelentse: milyen beruházás kellene, mit ^jövedelmezne a befektetett pénz, stb. Siegel főnökeinek részletes befektetési javaslatokat készített, de nagy ötletét, a Las Vegas-i játékkaszinót a maga szakállára akarta megvlósítani. Bezár a Kaszinó A CN-t azonban érdekelte ez az üzlet is, és Siegel magánépítkezését különböző bajok érték: hol egy művezető tűnt el örökre, hol tűz ütött ki. Siegel sóhajtott és bevette a szindikátust. 1946-ban — bár az építkezés még nem volt teljesen kész — a CN, Siegel tiltakozása ellenére, megnyitotta a Kaszinót. A jó-* szimatú vállalkozó attól félt, a félkész létesítmény rossz „entrée”, elriasztja a vendégeket. A szindikátus azonban azonnal profitot akart. Siegel volt a helyszínen, neki engedelmeskedett a személyzet, és erősebbnek bizonyult benne az üzleti érzék a félelemnél: bezáratta a Kaszinót. 1947. március 18-án kedvese lakásán megtalálták Mr. Siegel holttestét, New Yorkból pedig intézkedett az iüetekea capo, „Lucky” Luciano, és a Kaszinó március 27-én végleg megnyílt. Luciano Siegel helyére Gus Greenbaum vendéglátóipari szakembert nevezte ki, Több mint egy évtizedig vezette „Udvarias Gus” a földkerekség egyik legnagyobb aranybányáját, amikor jelentették Lucianónak, hogy az igazgató epés megjegyzéseket tesz rá. Udvarias Gus hulláját 1958. december 3-án átmetszett torokkal egy külvárosi villában lelték meg. Azóta rend van Las^ Vegasban. Maga Edgar Hoover, az FBI volt igazgatója külön cikket szentelt annak a tevékenységnek, hogyan ad el a Cosa Nostra valóban értékes tipekket a legkülönbözőbb sportágakban. A tippek persze azért biztosak, mert a szervezet úgy intézi a versenyeket, hogy a jóslat beváljon. „Kis hal" horgon Láttuk, hogy a Cosa Nost- rát eredetileg a szesztilalom szülte és tette naggyá. A prohibíció eltörlése óta az amerikai maffia még jobban „ráment” egy működése első pillanatától kedvező üzletágra, a kábítószer-csempészetre. Ennek a szenvedélynek a rabjai még sokkal inkább rendszeres vevőknek számítanak, mint az alkoholisták. Ráadásul vau egy, lényeges különbség a két mérhetetle- rül ártalmas élvezeti cikk között. Egy részeges embernél legalábbis elképzelhető olyan időszak, amikor józan. A heroin, a marihuana és a többi kábítószer foglyánál ilyen szünet nem létezhet. Vagy, ha kényszerű, anyagi okokból létezik, annál rosz- szabb. Ilyenkor aztán a szenvedély megszállottjának semmi sem számít: gondolkodás nélkül gyilkol, akár pár dollár reményében is. Statisztikai kimutatás szerint a heroin rabjai követik el az Egyesült Államokban a legtöbb kisstílű rablógyilkosságot. Európában egy kilogramm kábítószer ára mintegy 1350 dollár. New Yorkban 130 ezret is „ki lehet belőle hozni”. Így aztán érthető, hogy amikor egy kis hal, a Cosa Nostra egyik alacsony beosztású kábítószer- ügynöke, Giovanni Cirillo horogra akadt, elmondhatta, hogy ő egyedül legalább napi 20 ezer dollár forgalmat bonyolított le. A Costa Nostra-dosszié az amerikai rendőrség irattáraiban villámgyorsan — csak éppen gyakorlati következmények nélkül —, vastagodik. A legújabb adatok elsősorban arra vonatkoznak, amit Robert Morgenthau, New York-i ügyész „az ország egyik leggyorsabb és legveszélyesebb folyamatának” nevezett, és amiért a tőkésvilág legtekintélyesebb lapjai, a New York Timestől a Wall Street Journalig', már megkongatták a vészharangot. Arról van szó, hogy a Cosa Nostra dollármilliói viharos sebességgel törnek be a legális üzletbe. (Következik: A Cosa Jifci plostra és a Wall Street.)
