Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. évfolyam, 136. szám ÁRA: 1.— FORINT A tanácskozás utolsó napján KCíST építésügyi szakemberek látogattak megyénkbe 1972. június 11-, vasárnap Egyik gontfunk: az alkatrész Bizony, ha e közhely eredetére tekintünk, akkor nem túlzott büszkeségre, hanem, egy kis történelmi visszapillantásra van okunk. Mert az az eredeti magyaros vendég- szeretet a hazai fejlődés elmaradottságában gyökerezett. Abban a világban, amelyben nálunk még nem bontakozott ki a tőkés iparosodás és városiasodás, valamint velejárójaként az áruszállítás, a kereskedelem, a piac. Nemes ura- imék saját zsírjukba fulladtak, az eladatlan termékek fölöslegét — természetesen ugyancsak nemesi, kiváltsá- gosabb rétegbeli —, vendégeikkel etették föl. A hetekig tartó zsíros-boros vendégeskedés, mulatás volt a magyaros vendégszeretet. Hát bizonyára nem erre gondolunk ma, amikor az örvendetesen növekvő idegenforgalom kapcsán magyaros vendégszeretetről beszélünk. Sőt, éppen az egykori magyaros vendégszeretetnek, pontosabban azoknak a körülményeknek, amelyek azt kitenyésztették, öröksége mai vendégszeretetünk több orvoslandó hiánya, gondja. Amire ma büszkén gondolunk, az számokban szépen mérhető. A kimutatások szerint tíz év alatt — 1960-tól 1970-ig —, tizenkétszeresére növekedett a hazánkban megforduló külföldiek száma, pontosan 524 ezerről 6 millió 320 ezerre. Közülük több mint három és fél millióan kifejezetten Magyarországra jöttek. Legtöbben a szomszédos országokból, azok közül is Csehszlovákiából —, tavaly majdnem minden második hazánkba érkező turista az északi szomszédságból érkezett. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA WSAA/WAAAAAAAAAAAAA/NAAAAAAWAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^/WAAAA^ Magyaros í vendégszeretet V annak nyelvi közhelyek, amelyeket jeimondatsze- > rűen használunk, bár pontosan nem is tudjuk, ? i hogy mire vonatkoznak; Ilyen a , magyaros vendégszere- i C tét” is. Büszkén nyugtázzuk, hogy egyre több külföldi < I látogat hazánkba, s gyakran megjegyezzük: hadd tudják < \ meg, hogy mi az a magyaros vendégszeretet. De hát mi < > is az? s Miért nem lehet kapni hónapok óta sehol? „Nyomozásunkról” írunk a 3. oldalon levő riportban. Síkfökút Project „Belépni tilos!”, „Sugárveszély!”, „Mérgezett terület!" — ilyen feliratú táblák intik óvatosságra az erdőjáró embereket az Eger—Síkfő- kiít közötti tölgyerdő szöges dróttal elkerített részében. Hogy mi is történik tulajdonképpen ezen a területen, erről szól Pataky Dezső riportja a 3. oldalon. Mit ajánl az Eger Tourist? Erre a kérdésre keres választ munkatársunk írása lapunk 4. oldalán. fl kétarcú falu Riportunk Mátraszentimre közművelődésének helyzetével, a fejlődés lehetőségeivel foglalkozik a 4. oldalon. Barátságvonattal a Szovjetunióban Az idei, Heves megyéből szovjet földön járt 300 fős barátságvonat utasainak élményeiről, az utazásról szóló cikksorozatunk első részét lapunk 5. oldalán közöljük. Vendégek és vendégjáték A számlázásról, egy tüzes- kedő vendégről és a nyári szünetet tartó Fagylaltkertről szól Márkusz László glosszája lapunk 6. oldalán. v flllatkérházban A Heves megyei Állategészségügyi Állomás egri állatkórházába kalauzolja el olvasóinkat munkatársunk írásában a 6. oldalon. 100 kérdés 100 felelet Tízhetes rejtvénypályázatunk hetedik fordulójának kérdéseit lapunk 1L oldalán találják meg olvasóink. „A változó Tiszatáj" országos úttörőakció jutalomtábora Tiszafüreden Tiszafüreden, a kiskörei vízlépcső leendő központjában szombaton ünnepélyesen megnyitották a „Változó Tiszatáj” országos úttörőakcióban részt vett pajtások jutalomtáborát. Az ország hét megyéjéből úttörőcsapatonként héttagú őrsök érkeztek a községi strand területén kialakított táborba. A fiatalok tíz napot MHanek itt. Megtekintik a kiskörei vízlépcsőt, sétarepüléseken vesznek részt, kirándulnak Egerbe, Debrecenbe és a Hortobágyra. A táborozó pajtások ez év áprilisában részesei voltak annak a nagy mozgalomnak, amelynek célja volt felkutatni és megörökíteni a Tisza mentén lakó emberek életét, munkáját, valamint a környezet nagyarányú változásait. Az akcióban részt vett tizenhárom megye nyolcvan úttörője albumokat, sok száz színes és fekete-fehér fény- képfelvételt készítettek a Tisza menti emberek, halászok, vadászok, tsz-tagok életéről, munkájáról. Megörökítették azokat a természeti érdekességeket, amelyek a vízlépcső üzembe helyezése után eltűnnek. (MTI) Bővül a magyar—lengyel vegyipari együttműködés Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes vezetésével hazaéérkezett Varsóból a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság vegyipari munkacsoportjának ülésén részt vett magyar delegáció. A tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy a jelenlegi tervidőszakban is tovább bővítik a két ország vegyiparának együttműködését, elsősorban növényvédőszerek, a tákar- mányadalékok, a gyógyszerek és a gumiipari termékek gyártásában, kölcsönös szállításában. A megbeszéléseken nagy teret szenteltek a távlati, az 1975. utáni időszakban foly-^ tatatandó együttműködés lehetőségei vizsgálatának. A műszálipari szakosítási megállapodás folytatásaként és bővítéseként a lengyel fél késznek mutatkozik, hogy kielégítse a Magyar Népköztársaság távlati poliészter vágottszál és selyeg igényét, s ugyanakkor hazánkból fedezze poliakrilnitrir és polia- propilén szál szükségletét. A tervezett megállapodás módot nyújt a műszálipari és pvc- gyártó kapacitások koordinálására, amely mindkét félnek jelentős beruházási megtakarítást eredményez. Megállapodtak továbbá, hogy a két ország együttműködik a petrolkémiai ipar területén is. A magyar fél etilént szállít Lengyelországba más petrolkémiai termékek ellenében. Megegyeztek abban is, hogy a két ország vegyipari vállalatai szorosabbra fűzik kapcsolataikat és közvetlen együttműködési megállapodást hoznak létre a Polcki Petrolkémiai Kombinát és a Tiszai Vegyi Kombinát, valamint a Tamówi Nitrogénművek és a Borsodi Vegyi Kombinát kőzett. i Talán mondanunk sem kell, hogy látogatóinkból anyagi hasznunk is van, hiszen ez közbeszéd tárgya. A legutóbbi Nemzetközi Statisztikai Évkönyv utolsó adata szerint 1968-ban — amikor több mint négymillió külföldi lépte át határunkat —, a turisztikából közel negyvenmillió dollár értékre tehető bevételünk volt. Azonban nemcsak a bevételre kell gondolni az idegenforgalom kapcsán, hanem egyfelől arra is, hogy a turisztika nemcsak anyagiakkal jár, hanem erkölcsi haszonnal és anyagiakban nem kifejezhető ráfordítással is. Ami az anyagi ráfordításokat illeti, szemmel látható a fejlődés. Nemcsak az új szállodák és vendéglátó helyek sorára gondolunk itt, hanem az épülő és javítás alatt levő utakra, üzemanyagtöltő állomásokra és általában a turizmust is közvetlenül érintő létesítményekre. ! Kevesebb szó esik a turizmusnak arról az oldaláról, amely nem közvetlenül anyagi kérdéseket ölel magába. A leodégjárás erkölcsi haszna általában az, hogy az emberek ismeretköre gyarapszik, a népek jobban megismerik egymást, az egykori előítéletek így kölcsönösen feloldódnak — mindez erősíti a béke légkörét. Közelebbről ez a haszon abban fejezhető ki, hogy jobban megismerik hazánkat, népünket. De hogyan, milyennek ismerik meg? Ez a fő kérdés. S ez nemcsak a vendéglátó helyek számán, az ellátáson stb. múlik, hanem az ott dolgozók emberi magatartásán is. S túl a vendéglátó helyeken, nemcsak azon múlik, hogy elég természeti, történelmi látványosságot tudunk-e kínálni nekik, hanem azon is, hogy minderre valóban felhívjuk a figyelmüket. A tárgyilagos és jól tájékozott bemutatás rokonszenvet kelt. Ta tehát a hagyományos fogalmat meg akarjuk tartani, akkor a magyaros vendégszeretetet új tartalommal kell megtöltenünk. S ez — túl az idegenforgalom anyagi feltételein —, vendégszerető, baráti, de nem tolakodó, figyelmes magatartásunk lehet. Mindenekelőtt arra gondoljunk, hogy vendégeink hírt visznek rólunk, azokból Ítélik meg a magyarokat, akikkel itt találkoztak. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ha egy külföldivel találkozunk, számára mi, hazánk képviselői vagyunk. Németh Ferenc JQrfras 5—10-ig tartotta Budapesten 33. ülését a KGST Építésügyi Állandó Bizottsága, ahol mindegyik tagállamot magas szintű delegáció képviselte: élükön építésügyi miniszterekkel, miniszterhelyettesekkel. A tanácskozás utolsó napjának programjaként szombaton megyénkbe látogattak a küldöttségek tagjai. Először a visontai Gagarin Hőerőmű befejezés előtt álló beruházását tekintették meg, különösen nagy érdeklődéssel a hűtőtornyokat, ilyeneket a jövőben több KGST-ország- ban is építenek majd hazai szakemberek. Ezután Eger félé vették útjukat az autóbuszok az érkezőket a Technika Házában megyénk ve- ^ zetői — Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, Pelyhe Szilárd, a városi pártbizottság első titkára és dr. Varga János, a városi tanács elnöke — fogadták. A fogadás kedves epizódjaként fel- sőtárkányi, népviseletben öltözött lányok virágcsokrokkal köszöntötték a tagországok minisztereit, akik között ott volt Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, a bizottság magyar delegációjának vezetője is. A rövid tájékoztatón Oláh György üdvözlő szavai után Fekete Győr Endre szólt a megye gazdasági és társadalmi fejlődéséről, jövőjéről. Az építésügy szakembereit leginkább a megye építészeti eredményei, gondjai érdekelték; ezt kiemelve elmondta, hogy az országos átlagnál nagyobb fejlődés sem teremtett még elegendő kapacitást megyénkben az építési igényekhez. Különösen az előregyártó üzemek esnek messze beruházásainktól, s úgy tűnik, a tervezett hatvani házgyár építésének elhalasztása miatt ezeket a gondokat a jövőben sem sikerül teljes mértékben megoldani. Az építőipari vállalatotok termelékenysége örvendetesen nő, ez tiztosítéka lesz, hogy a különösen fontos lakásépítkezések tervét teljesíteni tudják. A tájékoztató után a vendégek városnéző sétára indultak, megtekintették Eger nevezetességeit s azt, hogy hogyan illeszkednek a modern épületek a műemléki környezetbe. Az egész napos Heves megyei program után este tértek vissza Budapestre, s a küldöttségek vezetői aláírták a tanácskozás zárójegyzőkönyveit, amelyek a könnyűszerkezetes építési program elterjesztéséről szóló megállapodásokat tartalmazzák. (h.) k a t. Tárosnéző sétán a vendégek. Oláh György tájékoztat a nevezetességekről. Foto: Kiss B.) R 4*0 wl-A'H'a Ä + ó ■ÍÁlrA'íl'l-t 01ÓV Int-oür t/vmvt/vlAlr/winnivfA. rtr_
