Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám

"vSUTH 1.18 Népdalok. &..íy Hdí*á.a a kürtszó! Beethoven: Eroica- v írUdék. 10.05 l ^eazélé*. 10.25 f-aisieiio: Az úrhatnám s^o.galó. Vígopera. 11.20 Laloiizeoe. 12.20 h i nyer ma? 12.35 Í 'íotliakoktél. 13.1$ 1 ói véuy könyv. 14.01 aíesejaíék. 14.49 Éneklő Ifjúság. 13.10 Dávid: Vonósnégyes. 15.2? Népi muzsika. 16.05 Muzsikáról fiataloknak. 16.34 Két operanyitány. 16.49 Interjú. 17.05 Páholyból . . . 17.45 Istenek sztrájkja. 18.00 Könnyűzenei Híradó. 18.30 A Szabó család. ' 19.25 Az öttusabajnokságról. 19.30 Zenekari muzsika. 20.38 Gondolat. 21.23 Verbunkosok. 23.30 Operarészletek. 23.00 Krakkói költők versel. 23.15—0.25 Ritmusturmix. PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika. 9.03 Operettrészletek. 12.03 Donizetti: Don Pasquale. Készletek. 13.03 Bartók: Elmúlt időktől. 13.20 Romain Rolland és a muzsika. Randevú kettőtől — hatig ... 18.10 Mi lett velük? 18.40 Brahms: Négy komoly ének. 19.00 Népi zene. 20.28 Az NDK Hangja rádió és a Magyar Rádió közös szóra­koztatózenei műsora. 21.28 Edwin Fischer lemezeiből. 22.10 Ünnepi irodalmi műso'r. 23.15 Debussy- és Ravel- mflvek. [tv] { MAGYAR 9.00 iskola-tv. 17.30 Kártevők ellen.' 17.45 pályaválasztási műsor. 18.15 Múzeumi séták. 18.50 Esti mese. 19.05 A Dél-vietnami Ideiglenes forradalmi Kormány meg­alakulásának ünnepén. 19.30 Tv-híradó. go.oo Enrico Macias a párizsi • Olympia színpadán. Francia film. go,45 Illés Endre szerzői estje. I S2 20 Tv-híradó. — 2. kiadás. I POZSONYI * ? 9.25 Angyalok nélkül. I Tv-játék i 10.35 Szépségéről ihletve j énekelek. 19.00 és 21.40 Tv-híradó. B0.Ü0 Orvosság a szerelemre. Lengyel film. 20.00 Az alvilág professzora. | Magyar bűnügyi film. EGRI VÖRÖS CSILLAG iTelefon: 22-33.) Délután fél 4 órakor Kurtalábú pásztor Homoki Nagy István szines filmje. Délután tél 6 és este 3 órakor Waterloo Szines, olasz—szovjet törté­nelmi film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 4 órakor Karneváli éjszaka Mulatságos színes szovjet film. Délután fél 6 és este fél 8 órakor Rabszolgák Színes szinkronizált ameri­kai film EGRI KERT Előadás kezdete: este 8 órakor: A fehér apácák titka GYÖNGYÖSI, PUSKIN A fehér apácák titka GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Egy végzetes nap GYÖNGYÖSI KERT Az angyal vérbosszúja HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szent Péter hadművelet HATVANI KOSSUTH Különleges kiállítás HEVES A tigrisszelidítő nő Füzesabony Feketeszakáll szelleme Nyár Bulgáriában Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsi- llnszkv utcai rendelőben. (Tele­fon- 11-101 Rendelés gyermekek részére 1s Gyöngyösön- 19 órától szerda reggel 7 óráig a lókai utca 41. szám alatta rendelőben. (Tele­it?: 17-2'ft. Fürdőélet a Naposparton. (MTI foto — Benkő Imre felvétele — KS) Az ENSZ gazdasági év­könyve szerint az európai országok közül Bulgáriában volt a legnagyobb az idegen- forgalom fejlődése. Az idei szezonban Bulgária 230 000 férőhellyel rendelkezik a szállodákban, motelekben, kempingekben és a fizető­vendég-szolgálati szobákban. A hatodik ötéves tervben 1971—1975 között a turisták száma 10 millióról 19 millió­ra melkedik, a férőhelyek száma 35 000 ággyal és 37 000 vendéglátóipari férőhellyel bővüL Üj kempingek épül­nek, s a magánlakások még jobban bevonják az idegen­forgalmi igények kielégíté­sében. Az idegenforgalmi építke­zések főleg a tengerparti üdülőtelepekre koncetrálód- nak. Nagyarányú építkezé­sek kezdődnek mindkét ten­gerparti megyében — Vár­na és Burgasz megyében be­fejeződik a Napospart, a Kavácita, az Arkiutino, a Primorszko, stb. üdülőtele­pek kialakítása. Burgasztól délre új üdülőtelep, a Bopo- támo-üdülőközpont építkzé- se kezdődik el. A távlati fej­lesztési tervek szerint össze­sen 50 000 ágy várja majd a turistákat. Várna megyében az Is­mert Aranyhomok és Barát­ság üdülőtelepeken kívül új, modem 50 000 férőhelyes üdülőközpont építkezése kez­dődik el a Kamraija folyó melletti Longoza szép kör­nyezetében. Megfelelő figyelmet fordí­tanak a hegyi üdülők fej­lesztésére is, amelyek télen- nyáron egyaránt kedvelt pi­henőhelyek. Tovább folyta­tódik a fővárostól csupán 30 percnyi távolságra lévő Vi- tosa hegység idegenforgal­mának fejlesztése. Az autós turisták számá­ra fontos, hogy tovább javul az ország úthálózata, 1975. végéig sok új útszakaszt is átadnak a fogalomnak. El­készült az E—95-ös nemzet­közi út bulgáriai szakasza, a román határ melletti Du- rankulaktól Jabla—Várna— Burgasz—Micsurin útvona­lon keresztül a török hatá­ron fekvő Malko—Timovóig. A hatodik ötéves terv alatt elkészül a Velingrad—Jako- rudo közötti útszakasz is, amely a görög határon lévő Kulata határátkelőhely Plov- dívból történő megközelítése szempotjából jelentős. A magyar turisták is sok­féle bulgáriai üdülés, utazás között válogathatnak. Az IBUSZ csoportos utakat szer­vez Albenába, a Napospart­ra, Aranyhomokra, Kamcsiá- ba. Júniustól szeptember vé­géig egy- illetve kéthetes turnusokban — repülőgép­pel, vagy vonattal. Az egyénileg vagy saját gépkocsijukkal utazóknak tetszés szerinti városokban, üdülőhelyeken biztosít szál­lást, ellátást az IBUSZ — szállódéban, faházban, vagy fizetővendég-szolgálatnál. Ezekért a szolgáltatásokért Magyarországion, forinttal le­het fizetni. Hétfőn kétszer annyi 1971: meghaltak 630­A baleseti statisztikák min­dig szívbe markolóak, de ugyanakkor mindig íelhábo- rítóak is. Mi, emberek, saj­nos, gyakran semmibe vesz- szük, lebecsüljük a veszélyt, a munkahelyi vezetők egy ré­sze pedig, akiknek elsőrendű kötelességük lenne a bizton­ságos munkavégzés feletti őrködés, elfordítják a fejü­ket, s úgy tesznek, mintha nem látnának és nem halla­nának semmit. ök maguk sem kérik A szocialista brigádvezetők nemrég lezajlott iparági ta­nácskozásain nem ok nélkül foglalkozott minden második hozzászóló az üzemi baleseti helyzettel. Az az igazság, hogy sok üzemben sokkal élesebben vetik fel a munka, védelem problémáit a szocia­lista brigádok, mint maguk a gazdasági vezetők. Az igaz­gatók, főmérnökök az üze­mek többségében heteken át nem szakítanak időt egy-egy személyes üzemi munkavé­delmi szemlére, sokan pedig — huszadrangú megbízatás­ként — kiadják albérletbe a munkavédelmi tennivalókat. Valahogy a sokféle, s egyre növekvő vezetői tevékenység köréből kiesik, háttérbe szo­rul a munkavédelem. Tud­juk, hogy a termelési adatok mindennap a vezetők aszta­lára kerülnek, s azt is, hogy nagyon érzékenyen reagál­nak a legcsekélyebb válto­zásra Is, azonnal intézkedé­sek egész sorát rendelik el, ha fennakadás van a napi munkában. Ugyanez a nap­rakész és odaadó figyelem azonban nem vonatkozik a legfontosabbra, a munkát elvégző emberek biztonságá­nak szigorú számonkérésére. Az igazgatók elé még ha­vonta sem kerül baleseti adat, nemhogy naponta, és sajnos, ök maguk sem kérik azt, csak akkor, ha már meg­van a baj, vagy a SZOT munkavédelmi felügyelői megbírságolják őket. Mindezt akkor is el kell mondani, ha a teljes képhez hozzátartozik, hogy soha ennyi millió forintot, sőt, összességében milliárdokat nem fordítottak hazánkban munkavédelemre, mint ezek­ben az években. Csak a vegyiparban például 1,9 mil­liárd forint a negyedik öt­éves terv munkavédelmi költségvetése. Ténykérdés az is, hogy a foglalkozási be­tegségeket, a szilikózist, az ólombetegséget nagymérték­ben lecsökkentettük, s hogy egyre kevesebb a nehéz és egészségre ártalmas munka­hely, ami az életkor kitoló­dásában is kifejezésre jut. Ennek ellenére is nyugtala­nító adat, hogy hazánkban évente több'mint 140 ezer — 1971-ben 143 951 s köztük 600-nál több halálos, 1971-ben 630 — üzemi baleset tör­ténik. A népgazdaság egészé­ben 1970-hez viszonyítva 2 százalékkal csökkent ugyan az üzemi balesetek száma, de ugyanakkor 0,8 százalékkal növekedtek a halálos kime­netelű balesetek. Ezen belül a mezőgazdaságban 21 szá­zalékkal csökkent, az ipar­ban viszont 9.9 százalékkal növekedett a halálos balese­tek száma. Nem rendőrségi ügy Mi az oka ennek?! A tö­meges halálos üzemi balese­tek számának a növekedése, és ezen belül a dolgozók szállításával kapcsolatos sú­lyos közúti balesetek számá­nak a felfutása. Hazánkban 1971-ben 56 esetben történt tömeges üzemi baleset, en­nek során 440 dolgozó sebe­sült meg súlyosan, 93-an pe­dig meghaltak. Nyolc eset­ben egyidejűleg három, vagy ennél több dolgozó halt meg. A tömeges halálos üzemi bal­esetek 50 százaléka a közle­kedéssel függött össze, a dol­gozókat szállításuk közben érte a halálos kimenetelű baleset. A vállalati vezetők sokszor azzal nyugtatják ma­gukat, illetve hárítják el a felelősséget, hogy: „ami a közutakon történik, az nem üzemi baleset, az rendőrségi ügy”, s a közlekedésrendé­szet feladata a megelőzés és a rendcsinálás. Ez azonban nagy tévedés! A munkásokat szállító gép­kocsik műszaki állapotáról és megfelelő karbantartásá­ról történő állandó és meg­különböztetett gondoskodás, s a személyszállítást végző gépkocsivezetőkkel a foko­zott foglalkozás nem rendőr­ségi, hanem vállalati feladat. Ma egyre több vállalat vál­lalja magára a dolgozók utaztatását, de még nagyon kevés vállalat munkavédel­mi szabályzata tér ki a sze­mélyszállítás tárgyi és sze­mélyi feltételeinek alapos és szigorú meghatározására. És hány vállalatnál „bocsánatos bűn” a hajnali italmérés, s hányszor kínálják az este 10-kor kocsival kiálló és haj­nali T-kor már ismét 40 dol­i-an gozót szállító gépkocsiveze­tőt maguk az utasaik is egy kis „szíverősítővel”. A nehéz­iparban húsz, a kohó- es gépiparban 58 százalékkal nőtt a halálos balesetek sza­ma 1971-ben, de az állami és szövetkezeti kereskedelem­ben és a szolgáltatóiparban sem a csökkenés, hanem az emelkedés a jellemző. A szi­gor és az ellenőrzés, a biz­tonságos munkavégzés es utazás feltételeinek a meg­teremtése és a megkövetelé­se éppen ezért nem várathat magára, ez senki másra át nem hárítható gazdaságveze­tői feladat. Mindenekelőtt a munka- és biztonságtechni­kai fegyelem lazulását kell megszüntetni. A dolgozókat jobban fel Is kell készíteni önmaguk védelmére. A szak­képzetlenségből és gyakor­latlanságból adódik ugyanis a balesetek 42 százaléka, s az első évben, az új munkakör­ben fordul elő a leggyakrab­ban. A termelésben egyre több új gép, gépsor és tech­nológiai folyamat kerül be­vezetésre, nem lehet szemet hunyni afelett, ha az új el­járásokat az utasítások elle­nére alkalmazzák a dolgozók, s ezzel nagy veszélynek te­szik ki magukat. Hazatértem a munkáiból, fölbaktattam a negyedik emeletre, odaléptem az aj­tónkhoz, és megremegtem az örömtől. Jó dolog ez a házasság! Mindjárt csöngetek, az asz- szony ajtót nyit. Átölel, meg­csókol, segít az átöltözésben, az asztal megtérítve. Ebéd után ledőlök a heverőre, ő pedig betakar a könnyű pléd­del, és felolvas az újságból. Elmosolyodom. Kihúzom magam. Csöngetek ... Sem­mi. Ismét megnyomom a gombot. Csönd. A mosoly megfagy az arcomon: az em­ber egész nap dolgozik, elfá­rad, éhes, s még az ajtót is maga nyissa ki! Keresgélek a zsebemben, megtalálom a kulcsot, nagy nehezen beillesztem a zárba. Sikerült! Pedig már öt éve nős vagyok! A lakásban sötét van és nem csap meg az étel illata. Kezdem rosszul érezni ma­gam. Villanyt gyújtok *— üres a lakás. Az asszony sehol. Észreveszem a levelet. „Petyácska! Ne lépj pisz­kos cipővel a lakásba! Az aj­tó mellett egy székecske áll, ülj le rá és vedd le a cipőd. A papucsot a szék alatt talá­lod. A cipőt könnyen le tudod húzni, ha kioldod a fűzőt. Először a rövidebb végét húzd meg, a csomó kibomlik. Lazítsd meg a fűzőt és bújj ki a cipőből. Drágám! Emlékezz: az es­küvőnk előtt azt ígérted, hogy egész életedben a karjaidban Vlagyimir Klimovics: cÁ Uü-él. hordozol. Ehelyett ma ebé­delj meg egyedül! Mindent elkészítettem, az ebéd a tűzhelyen van, csak meg kell melegítened. A le­ves a fazékban — abban a világoszöldben, amelyik any- nyira hasonlít az új kala­podhoz. Hús és krumpli a serpenyőben van, tea a kan­nában. Édesem! Meg ne sértődj — ebédelj a konyhában! A kony­ha — az a kis helyiség a für­dőszoba mellett. Kitűztem rá egy cédulát: „Konyha”. Lépj be, fordulj arccal az ablak felé. Jobbra a sarokban alacsony szekrényke áll, fe­hér fogantyúkkal, az a tűz­hely. Rátettem egy cédulát: „Tűzhely”. A melegítésihez meg kell gyújtanod a gázt. Ezt így kell csinálni: felemeled a kis ska­tulyát a tűzhely jobb oldalá­ról, kiveszel egy gyufaszálat —, vékony, barnafejű pálci­ka —, végighúzod a doboz oldalán. Ha meggyullad, oda­tartod ahhoz a kerek, fekete lyukacskához, amelyik a zöld fazék alatt van. a másik ke­zeddel elfordítod az ablak fe­lőli fogantyút. A gáz kék lánggal égni kezd. Petyoríka, az istenért, na­gyon vigyázz — meg ne égesd maradj Ha minden jól ment, gyújtsd meg a gázt a serpe­nyő és a teáskanna alatt is — fordítsd él az ablaktól visszafelé eső második, és harmadik csapocskát is. Petya! össze ne keverd a fogantyúkat! Ha a gáz nem ég, megmérgezhet. N ézz az órádra: öt perc múlva fordítsd vissza az ab­lak felőli harmadik, második és első csapocskát. A kék láng így psimál: psssz... és eltűnik. Vegyél föl egy tányért az asztalról — azt, amelyik kö­zelebb áll a tűzhelyhez. Ha összetörnéd, fogj meg egy másikat (mindenesetre né­gyet készítettem ki), és merj bele levest a fazékból. A me­rőkanalat megismered — tu­dod, olyan hosszú nyele van. Ott találod a gyufásdoboz mellett, rákötöttem egy cédu­lát: „Merőkanál”. A serpenyőt és a teáskan­nát könnyen felismered. Ha teát öntsz a csészébe, vigyázz, le ne essen a kanna teteje. Bár egy madzaggal odakötöttem > a fogantyúhoz, de jobb, ha a kezeddel is megfogod. Eíbéd után menj be a szo­bába, dőlj le a heverőre, és várj rám. Az újságot majd felolvasóba, ha m^érkeztem. Egyébként fodrászhoz men­tem. (Az üzlet a Hők tömb sarkán van.) Szép akarok lenni az ünnepekre, hogy úgy szeress most is, mint ré­gen. Kicsikém! Ne dühöngj és próbálj meg nem unatkozni! Millió puszit küld: A Te Másad”. Többször is átfutottam a levelet. Megtaláltam a kony­hát. Elfordítottam az ablak fehér kilincsét. Fölpróbáltam az új kalapomat és lefutot­tam a fodrászhoz. Megragad­tam Mását és azonnal haza­vittem. Jő dolog ess a Sázasság. (Havas Ervin fordítása.) I Büntessék meg azokat,.. A szakszervezetek munka- védelmi felügyelői több mint húsz éve küzdenek követke - zetesen a munkavédelem színvonalának emeléséért, ül­dözik a nemtörődömséget, a hanyagságot, a szemléleti íe- zserééget. Míg 1970-ben 10 787 munkavédelmi intéz­kedést tettek, addig 1971-ben már 15 959 esetben jártak el mulasztó gazdasági vezetők elten. Ezen belül üzem, gép, illetve berendezés működé­sének felfüggesztését, s raj­tuk a munka beszünetését 1850! esetben rendelték el 1970-ben, 1971-ben pedig 2288 esetben. A SZOT állásfogla­lása szerint olyan anyagi-er­kölcsi ösztönzési rendszert kell sürgősen kialakítani, amely a termelést irányító vezetőket a munkavédelmi feladatok maradéktalan ellá­tására készteti és kényszeríti, A baleseti helyzet javulása járjon erkölcsi-anyagi elis­meréssel, de erkölcsileg és anyagilag megfelelően bün­tessék is meg azokat a veze­tőket, akik nincsenek eléggé tekintettel a dolgozók egész­ségére és testi épségére — így szól a SZOT álláspontja Nagy segítséget jelentene, ha a műszaki szakembereket is rendszeresen megbíznák az üzemekben biztonságtechni­kai és egészségvédelmi fel­adattok megoldásával, s ha a túlórázásokat a tervszerűbb és jobb munkaszervezéssel megállítanák, lecsökkente- nék, az egészségre ártalmas munkakörökben pedig egye­nesen megtiltanák. A legnagyobb eredményt a balesetek leküzdésében még­is attól várhatjuk, ha ma­guk a dolgozók sokkal na­gyobb gondot fordítanának munkakörülményeikre, s ha elsősorban a dolgozóknak nem volna mindegy, hogyan és milyen körülmények kö­zött telik el a napi 8 óránk. Logikus lenne például, hogy a pihenőnapok után frisseb­ben és összeszedettebben áll­junk munkába. Ez így is len­ne, ha a szabad időnk való­ban az aktív, kellemes és felüdítő, s a munkakedvet is regeneráló pihénéssel telne. Ehelyett azonban sokkal na­gyobb a fáradtság hétfőn, mint szombaton. A férfiak­nál a kiesés a munkaritmus- ból, a nőknél a már-már mértéktelen háztartási mun­ka végzése eredményezi, hogy hétfőn kétszer-három- szor annyi az üzemekben a baleset, mint pénteken. A munkahelyi biztonság érde­kében tulajdonképpen tehát minden szinten elsősorban a szemléleten, a gondolkodá­sunkon kell változtatni, mert a saját belátásunkat rende­letek nem helyettesíthetik, E&csis ítgc l 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom