Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-04 / 130. szám
„Kérek egy liter tejet!” — naponta talán egymilliószor is elhangzik ez a felszólítás a boltokban. És a bevásárlószatyrokba kerül a műanyag zacskós tej. Nem kell az üveggel bajlódni, kimosni, a boltba visszavinni. Olcsó, ügyes, praktikus. Megszoktuk. Ezeket a műanyag zacskókat — műszaki nyelven szólva, tömlőket — a Tiszai Vegyi Kombinátban gyártják. Hogy mennyit? Blahut János, a kombinát gyárvezető helyettese azt feleli: „Csak tonnában tudom megmondani. A tejcsomagolás jelenleg több mint 2500 tonna polietilén alapanyagot igényel”. És még mennyi mindent! Például 40 millió darab műanyag zsákot, amelyben a műtrágya utazik a különböző gazdaságokba. Hozzávetőleg 2—2,5 ezer tonna granulátumból készítenek 10 millió négyzetméter fóliát. Gyors számítás; ennyi fóliával egy közepes méretű mezőgazda- sági üzem egész területét be lehetne bontani, vagy az ország összes futballpályá- ját. Nincs az országban még egy olyan gyár, amelynek termékeit annyi helyen és annyi iparágban hasznosítanák, mint a Tiszai Vegyi* Kombinátét, mert a műanyagokra például Baranya megyében éppen olyan nagy szükség van, mint Bács-Kis- kun vagy Győr-Sopron megyében. A közlekedési vállalatok, az autóipar, de a textilipar is keresi a műgumit, a mezőgazdasági üzemek az agrofóliát, a gépgyártás a különböző festékeket, az élelmiszeripar a csomagolásra alkalmas fóliákat, a sokféle tömlőt, műanyag hordókat, palackokat. Jellemző adat: míg 1966- ban 150 tonna, 1969-ben 4 ezer 600 tonna, 1971-ben már 15 000 tonna műanyagot kért és kapott innen az ipar és a mezőgazdaság. Európai méretű fejlesztés Leninvárosban, illetve a város óriási üzemében nem múlik el év, sőt hónap, hogy ne adnának át valami újat, ne épülne valamilyen új üzemrész. Sokan írtak már arról, hogy itt, az ország legnagyobb vegyipari vállalatánál termelik a legtöbb ammóniát, nitrogénműtrágyát, egyedül itt folyik olefinek és polietilén gyártása, s itt található az ország második legnagyobb festék- gyártó üzeme. Kevesen ismerik viszont a nagyarányú további fejlődésnek azt az európai méretű perspektíváját, ami a szovjet—magyar olefinegyezmény alapján a kombinát előtt kirajzolódik. A kombinát fejlesztésére 10—15 év alatt több tízmil- liárd forintot költenek. A város határában épül fel egy új, nagy kapacitású Msgépiil-e a 10 800 lakás ? „Az 1^72-es évi lakásépítési feladatok készültségi foka nem, kielégítő. Nem fejlődött a kívánt mértékben a lakásépítés végrehajtását biztosító szervek munkája, nem kellő hatékonyságú az együttműködés, számos hiányosság tapasztalható a lakásépítési feladatokra való felkészültségben". A fenti mondatokat az MSZMP Heves megyei Bizottsága által ez év márciusában rendezett lakásépítési aktívaülésen elhangzott referátumból idéztük. A tanácskozás nagyon őszintén és nagyon határozottan kimondta: a megye IV. ötéves tervében szereplő lakások építé- sénfek üteme lassúbb a tervezettnél, nem sikerült az 1971-re tervezett lakásokat megépíteni, s veszély fenyegeti az idei programot is. Politikai, társadalmi feladatként jelölte meg a tanácskozás a lakásépítésben részt vevő szerveknek: a tervezőknek, a beruházóknak, a kivitelőknek, a tanácsoknak az együttműködés hatékonyabbá tételét, a tervszerű munkát zavaró gondok mielőbbi tisztázását, megoldását, a munka, a feladatok összehangolását. Több mint két hónap telt el a kommunista aktívaülés óta, de a tanácskozáson is szóba került feszültségek jó részét a mai napig sem sikerült feloldani. Mert bár történtek ugyan intézkedések, néhány területen meggyorsult a tempó is, de ahogyan a megyei tervgazdasági, — valamint a lakáspolitikai és építési bizottság közelmúltban tartott közös ülése is aláhúzta: a változások ellenére sem sok remény van arra, hogy az 1972-re tervezett lakások maradéktalanul megépüljenek. Mi az oka a lemaradásnak? Miért nem tervszerűbb a lakásépítés Heves megyében? Megvalósul-e időre a megye lakásprogramja? Mikorra épül meg a 10 800 lakás? A kérdésekre ma korántsem könnyű választ adni Az azonban, biztos: a lemaradás okainak egy része — megerősítette- a pártbizottság! tanácskozás is — független a megyétől. Mert bármennyire is kellemetlen kimondani, de valós igazság: a költségek alakulása, az ' építőanyagok árainak emelése, az anyagellátás nehézségei igen erős fékként lassítják megyénkben is a lakásépítést. Jól példázza ezt az Országos Takarékpénztár Heves megyei Igazgatóságának esete is. ötéves tervében 2500 lakás megépítése szerepel, a költségek alakulása miatt azonban igen erősen megcsappant az érdeklődés az OTP-s lakások iránt. Hiába hirdetik, hiába reklámozzák a lehetőségeket, a vállalatokhoz küldött felhívásokra egyetlen válasz sem érkezett Elkérték az Egri Városi Tanácstól is a legutóbbi lakáselosztáskor kimaradt igénylők listáját, de a közel 50 lakásigénylő közül mindössze négynek volt any- nyi pénze, amennyire a jelenlegi „tarifa” mellett egy OTP-lakághoz szükség van. De mint a későbbiek során majd kiderül: korántsem csak a magánépíttetőknek jelent gondot az anyagiak előteremtése, biztosítása. Ugyanakkor az is igaz — a kommunista aktívaülés ezt is megerősítette —, hogy az okok másik csoportját a megyén belül kell keresni. Hogy mást ne említsünk: késtek a tereprendezési, az alap-közművesítési tervek, a zavartalan kisajátítást biztosító intézkedések. Hiányos volt a bevételi források számbavétele, későn döntöttek az építési technológiákról, nem egy esetben rendkívül sokéig tartottak a tervezők, a beruházók, a kivitelezők egyeztetései. Nem egy példa bizonyítja a lakásépítésben részt vevő vállalatok, intézmények felelős- ség-„passzolásait” is. Az egri Csebokszári városrész néhány laikásába már rég beköltöztek a lakók, a leendő lakótelepnek azonban még ma sincs — most az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium módosította a terveket — végleges beépítési terve. Az egyre stabilizálódó kivitelező vállalatok a közelmúltban elkészítették építési ütemterveiket, amelyekben pontosan rögzítették, hogy hol, hány lakást tudnak felépíteni. Utána viszont kiderült; a tanácsok pénzügyi tervei nincsenek szinkronban az építési ütemtervekkel. Ezért például a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat hiába ajánlotta fel, hogy éves tervén felül még több mint 50 lakást megépít, de mivel nincs meg a pénzügyi fedezete a szóban forgó plusz lakásoknak, így az építők nem is tudnak eleget tenni felajánlásaiknak. Az egrihez hasonlóan a gyöngyösi lakótelep tervét is módosítani kellett, lassú a kisajátítás, s ahogyan Egerben, úgy Gyöngyösön és Hatvanban sem terveznek lakásokat építeni a vállalatok. Hatvaniban ugyan nem kellett módosítani a Szabadság úti lakótelep terveit, de még ma sem döntöttek több lakás helyének kijelölésében, a kivitelezés technológiájáról sem. Végül a lakásépítő szövetkezetek sem úgy dolgoztak, tevékenykedtek eddig, ahogyan kelett, illetve ahogyan várták volna, és a beruházó vállalatok, a kivtelezők munkájában — a fejlődés ellenére — is sok gond, probléma van még. Nem is soroljuk tovább, hiszen az említett kérdésekről lapunkban az elmúlt hónapokban többször is írtunk, többször is szóvá tettük a megye lakásépítésében jelenlevő feszültségeket. Azt is tudjuk; nem köny- nyű egy megye öt évre szóló lakásépítési programját megvalósítani. A szándékhoz sem férhet kétség, valóban sokat, és sokan dolgoznak azért, hogy a tervezett lakások megépüljenek. Mégsem értjük, hogy a IV. ötéves terv II. évének derekán még mindig ennyi gond zavarhatja a lakásépítést megyénkben, hogy az elmúlt év után az idén sem épülnek fel a tervezett lakások. Nem kételkedünk: a 10 800 lakás minden bizonnyal megépül majd. De már csak három és fél év van hátra. Vajon elég lesz-e a hátralévő idő a lemaradások pótlására, a tervezett lakások megépítésére? Társadalmunkban a lakás nemcsak gazdasági, hanem politikai ügy, politikai feladat is. Ezt is tudja, ezt is érzi mindenki. Mégis megismételjük kérdésünket: a IV. ötéves terv végére megépül-e a tervezett 10 800 lakás? Mert az sem mindegy, hogy menynyi lakást építünk, de az sem, hogy mikor költözhetnek be ezekbe a lakásokba. Koós József Az egész ország használja termékeiket Amikor az iskola közelebb kerül a termeléshez...! Egy országos mozgalom megyei kibontakozása ISMERIK-E a fiatalok a mezőgazdaságot? Mennyire hasznosítják az életben, a mindennapok munkájában a mezőgazdasági ismereteket? Nos, ez foglalkoztatta a KISZ központi bizottságát, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének elnökségét, amikor hosszú évek után elsőként meghirdette az „Üttörő mezőgazdászok” országos mozgalmát, hogy az általános iskolában tanuló fiatalokat ezzel is mezőgazdasági pályák felé ösztönözze. Hogy milyen eredményei vannak ennek a mozgalomnak? Erről közel egy év távlatában, a városi, járási és megyei vetélkedők alapján vonhatunk rövid mérleget. Heves megyében jelenleg 53 általános iskolában oktatnak az öt—nyolcadik osztályos tanulóknak mezőgazda- sági politechnikát. Az ötvenhárom iskola közül 19, mintegy kétszáz tanulóval nevezett be a múlt év őszén e jelentős mozgalomba. A tanulók a vetélkedőkön bebizonyították, hogy mennyire sajátították el a tanterv által előírt ismereteket, s azokat jól hasznosítják-e a gyakorlatban, vagy sem? A versenyzők nem egyénenként, hanem négyfős brigádokban vetélkedtek, vagyis „kicsiben” mutatták be azt a munkát, amely a nagyüzemben megvalósul A gyakorló kertben a faültetésnél, a magvetésnél, a palántázásnál például arra utaltak, hogyan érvényesülUj olajfinomító, erőmű, olefinüzem Leninvárosban IÜA0 L 3*12. június 4„ vasáruig» Részlet a TVK etilénüzemből. (MTI foto — Erezi K. Gyula felvételei — KS) nek a biológia törvényszerűségei az ember szolgálatában. A különböző elektromos szerelésekkor, a fa- és fémmunkáknál a fizika törvényeit, a főzéskor pedig a korszerű háztartás, a táplálkozás és élelmezés tételeit elemezték a tanult ismeretek alapján, sikerrel. A VERSENYEK legnagyobb érdeme az volt, hogy a kérdésekkel kapcsolatos példákat az életből, közvetlenül a termelésből merítették. Tehát a teljesítményképes tudás került előtérbe. Az értékelés az eredményesség mellett természetesen rámutatott a hiányosságokra is. Különösen arra, hogy általános iskoláinkban többet is foglalkozhatnának megyénk mezőgazdaságával és élelmiszer-gazdaságával, annál is inkább, mert Heves megyében a fejlődő ipar mellett nagyon jelentős a mező- gazdasági termelés. A hiányosságok mindenesetre iránytűként mutatnak arra, hogy mit kell majd a jövőben nagyobb gondossággal pótolni az oktatásban! a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola mezőgazdasági tanszékének, a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumnak, akik felfigyeltek a vetélkedők jelentőségére —, és hasznos tanácsaikkal, véleményeikkel továbbra is támogatják e nemes mozgalom eredményes kibontakozását. (mentusz) MINDEZ természetesen nem von le semmit a megyék általános iskoláiban egyre jobban kibontakozó „Üttörő mezőgazdászok” mozgalom jelentőségéből, amely bebizonyította létjogosultságát és fontosságát. Köszönet a szervezőknek, a szakfelügyelő tanároknak, és az érdeklődő szerveknek — Készlet a polimerüzemböl. olajfinomító. A „Barátság II.” vezetékéből, Kazahsztán lankáiról, több ezer kilométer távolságból szállítja ide az olajat, évente 6 millió tonnát fognak itt megcsapolni, és feldolgozni. Felépül a tüzelőolajat hasznosító, 2000 megawattos hőerőmű. Uj olefinüzem 1975-ig Az óriási beruházás egyik ága: az új olefinüzem. Mor- jas László és Gémes Károly mérnök tájékoztat, hogy az első lépcsőt 1971 őszén adták át az építők és most a második lépcsőn dolgoznak. Milyen előnyökkel jár az új olefinüzem? Többek között a KGST-n belül árucserére is alkalmat ad. A gazdaságos méretekben és meny- nyiségben gyártott alapanyag egy részét a Szovjetunió átveszi tőlünk, ugyanakkor ők olyan alapanyagokat szállítanak hazánknak, amelyeket jelenleg a magyar vegyipar még nem gyárt; polipropilént, poliacrilnitrilt, poliami- dot, etilénglikolt és stirolt. — Civil füleknek szokatlanok, furcsák ezek a szavak — mondom a vegyészeknek, de ők azzal válaszolnak, a nylonruhák, harisnyák, pulóverek alapanyagainak neveit hamar megtanulta a vásárlóközönség. Megtanulják majd ezeket a neveket is. Import helyett hazai műanyagok Még mindig jelentős meny - nyiségű műanyagot kénytelen importálni népgazdaságunk, ezért a Tiszai Vegyi Kombinátban erőteljesen fejlesztik a műanyag feldolgozását. Tavaly ősszel adták át éppen azt az üzemrészt, ahol már új termékeket lehet gyártani. A múlt?... Lehet egyáltalán múltja ennek a fiatal kombinátnak? Hát igen, lehet, s erről a vezetők beszélnek: Kezdetben csak műtrá- gyás zsákokat és agrofóliát készítettek, ma már ezeken kívül fóliatömlőt (ismerősünk a tejes zacskó), csomagolásra alkalmas fóliát, különböző méretű tasakokat, palackokat, s az előbb említetteken kívül fröccsöntött tárgyakat, vödröket, kosarakat, palackokat és más egyebet. Jelenleg több mint 50, különböző típusú fóliatömlő- fúvó extruder dolgozik a gyárban. A IV. ötéves tervben tovább bővül a műanyag-feldolgozás skálája; 12 méter szélességű takarófóliákat, speciális és kombinált ‘ íi- nomfóliákat, habosított lemezeket is gyártanak majd. A IV. ötéves terv végére évente 40 000 tonna műanyagot dolgoznak fel. Érdemes tehát a kertészkedő gazdaságok figyelmét felhívni: rendeljenek és vegyenek minél több zöldségfóliát A munkások műszereket figyelnek Blahut János gyárvezetőhelyettes a leendő, a nemsokára felépülő vegyipari óriások belső berendezéseiről, a munkahelyi körülményekről is beszélt. — Egyetlen munkaügyi adat is megvilágítja a gépesítettség fokát: a tavaly üzembe helyezett etiléngyár működtetéséhez mindössze 200 embert kellett felvenni. A vegyipari munkás ma már jól vasalt ruhában járkálhat a gépek között. Különböző műszerekkel ellenőrzi a termelő folyamatokat, amelyek teljesen zártak, tehát az egészségre cseppet sem ártalmasak. A munkások műszereket figyelnek és csak akkor avatkoznak a vegyi folyamatokba, ha valamelyik berendezés a normálistól eltérő munkába kezd. Leninváros lakóinak száma 12 000, 10—15 év múlva 40 000 embernek adnak otthont a 4—6—9 emeletes, modern épületek. A kombinát pedig újabb és újabb területeket foglal el a homokbuckás, eddig jószerivel legelőnek használt földekből. Az óriási beruházás alapjait már ássák az exkavátorok, tornyok emelkednek a magasba, csővezetékek száz és százkilométerei hálózzák be emeletnyi magasságban az épületeket. Nagy mű készül itt! Szüts Dénes
