Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-28 / 150. szám

kiállítás nyílt Szolnokon A Verseghy Ferenc Me­gyei Könyvtár és a Szolno­ki Damjanich János Múze­um rendezésében a nemzet­közi könyvév alkalmából a ..Magyar könyvnyomtatás el­ső századai” címen kiállítás nyílt. A rendező intézmé­nyek könyvritkaságai mel­lett bemutatták a megye legrégibb alapítású iskolái­nak könyvtáraiban őrzött fel­becsülhetetlen értékű köte­teket is, bemutatva ezzel a vidék művelődéstörténetét. Képünkön: eredetiben kiál­lított könyvritkaság. Bél Má­tyás 1735-ös kiadású földraj­zi, történeti, néprajzi és nyelvtörténeti munkájának egyik kötete. * ** (MTI foto László) — Kunkovács Gyöngyösi Játékszín 72 Magán az elnevezésen semmi sem múlik, de a könnyebb megértés miatt kénytelenek vagyunk azzal kezdeni, hogy a Gyöngyösi Játékszín kifejezés mögött régi, közismert műkedvelő együttes húzódik meg. A MÁV Kitérőgyártó Üzem színjátszóiként kezdték, ké­sőbb a művelődési ház köz­ponti művészegyütteseként szerepeltek, majd az idén felvették a Gyöngyösi Játék­szín nevet. A társulat veze­tője és rendezője Jankovits Jenő, immár hosszú-hosszú évek óta. Mint minden évben, az idén is a szabadtéri szín­padra tervezték meg évad­záró előadásukat. Abban is a korábbi gyakorlathoz való ragaszkodásuk fejeződött ki, hogy látványos, a szabadtéri színpadhoz való darabot szemeltek ki. Most a közis­mert Lehár-nagyoperettet, a Cigányszerelmet. Nem tér-; telt el az eddigiektől abban sem, hogy a darab főszerep­lőinek fővárosi művészeket \ kértek fel. De mint eddig is minden évoen, az idén is az időjá- ; rás szeszélyének tették ki magukat a szabadtéri elő­adással. És ez elég kelle­metlen következményekkel járt most. Például a vasár­napi előadás a második fel- , vonás után az eső miatt ab- ; bamaradt. Szombaton este is csak a színészek, a zenekar, az összes szereplők és a kö­zönség áldozatkészsége men­tette meg a produkciót. Így is ltisebb-nagyobb esőszüne- ; lekkel ment le a három fel­vonás. Kár ezért a rossz időért,; hiszen a teljesítményen is; meglátszott, hogy az eget; felhők borították. A színé­szek játéka, a zenekar hang­zása, az énekszámok is fá-; tyolosabbá váltak. Neki-neki : rugaszkodott mindenki, hogy : fittyet hányjon a sűrűn hűl- : ló esőcseppek kellemetlen­kedésére, de amikor a kö­zönség jó része feladta a ; küzdelmet, a színészek sem tudtak tovább lelkesedni. A rendező és az együtte­sek vezetői mindent megtet­tek azért, hogy az előadás: minden szereplője minél tö­kéletesebbet nyújtson, minél teljesebben kiaknázza az operett és a szabadtér adta lehetőségeket. Még azt a hátrányt is sikerült behoz­niuk, hogy egyik szereplő­jük, Holló Erzsébet az elő­adást megelőzően három nappal berekedt és a helyé­re Medvenicz Ilona ugrott be. Ezt pedig sikerrel tette, ami csak növeli teljesítmé­nyének az értékét. A gyöngyösiek most hall­hatták Tárnái Gyulát és Ro­zsos Istvánt, az Operaház magánénekeseit, az Országos Filharmónia szólistái közül pedig Bodza Klárát, vala­június 38,, szerda mint Számadó Gabriellát. Kétségtelen, valamennyien erősségei voltak az előadás­nak. Bár az i.s igaz, hogy különösen a prózai részek­nél még nem mindig felel­tek meg az érthetőség köve­telményeinek. És ez nem csupán a technikai eszközök fogyatékosságával magya­rázható. A hazai gárdából ismét színpadra lépett Cseres Já­nos. Előadása, játékkészsége a korábbi színvonalon moz­gott. Patócs József egyenle­tes teljesítményt nyújtott. Oda kellett figyelni Holló Krisztina játékára, aki emel­lett nagyon szépen is beszélt. Jól sikerült Molnár József figurája is. A rendező, Jankovits Jenő igyekezett a látványosság­ban a legtöbbet adni. Még lehetett volna finomítani az egyes jeleneteket. A zenekar Záborszky József karnagy vezetésével híven adta visz- sza Lehár közismert muzsi­káját. Talán a húzások fel­gyorsíthatták volna a szín­padi cselekmény ritmusát. A szerző iránti tisztelet itt a drámai sodrás rovására ment. Ha meggondoljuk, hogy a meglevő szabadtéri színpad minden nyáron megköveteli a maga részét, és hogy er­re a keretre építeni köte­lező, akkor a Cigányszerelem színre vitele természetesnek tűnik. De kérdés a jövőre nézve megmarad: a Háry János, a János vitéz és a Parasztbecsület után mit le­het még előadni itt, a gyön­gyösiekkel és a fővárosiak­kal közös produkcióban? Er­re a választ megtalálni nem lesz könnyű. (G. Molnár F.) Négy könyvűjdonság SZÜTS DÉNES: ÖNmtffte? UT6HBAH IX. Szász Dániel elővette az új felvételt, amit az ügyvéd­del készített. — A múltkor, úgy emlék­szem, Mayer kinevezésénél és Balátai első tönkremené- sénél hagytuk abba. Ha meg­engedi, ismét visszatérnék a részvénytársaság további terveire. Említette Dénes dr., hogy sok adatot, doku­mentumot gyűjtött össze Ba­látai megbízásából. — Még a legtitkosabb anyagot is megszereztem. Azokról a titkos jelentések­ről is tudok, amelyek kizá­rólag belső használatra ké­szültek ... Teljes és kész anyagot tudnék önnek ad­ni, de sajnos 1938. március 9-én, Balátai Jenő halála után három nappal, a kúriá­ról hazafelé jövet, az iro­dám ajtaját nyitva találtam. Valaki járt ott. Fiókjaim feltörve ... Tudnia kell, hogy én szociáldemokrata képvi­selő voltam. Egyre jobban háttérbe szorítottak. Sze­mélyzetet már nem tartot­tam, csak a lakásomon egy öreg, süket takarítónőt, örültem, hogy praktizálhat­tam ... Szóval, leveleim ki­dobálva, mappám felszakit- va. A könyveim között ki­sebb, titkos szekrénykém volt, ott őriztem Balátai iratait. Eltűntek. De az ille­■ töt megzavarhatták, mert a Kilencvenöt aranyérem Újból: Szép szó A holnapután krónikája páncélszekrényt már béké­ben hagyta ... Mikrofilm­készítés abban az időben még ismeretlen volt. A fény­másolást viszont már ismer­tük. Szerencsére éppen .ak­koriban rendeltem meg az iratok kisebb részéről az egyik laboratóriumban a kó­piák elkészítését. Azok az iratok megmaradtak. Tessék, átadom ... Remélem, sokat érnek... — Köszönöm... — Szász, miközben a sistergő hangot hallgatta, ujjait az előtte he­verő iratkötegbe dugta. Elé­gedetten nyugtázta a doku­mentumok jelenlétét. — Hát ha még a többi is itt lenne. De szerencsére fejből is tudok jó párat. Például arra határozottan emlékszem — a számok a későbbi perhez kellettek vol­na — 1922-ben a mérlegük már 20,7 millió korona nye­reséget tüntetett fel. 1923 elején hivatalosan is beve­zették a tőzsdére a rész­vényt, és első árfolyama 40 ezer korona volt. Tetétleni Mayert Németországba küld­te, s ott hamarosan megál­lapodást írtak alá a Lauta Werke vezetőivel. Itt ez az eredeti távirat, amit Mayer küldött haza: SIKER ÉS PÉNZ STOP MINDEN RENDBEN STOP . . . Ugye, érdekelné, honnan szerez­1896 FEBRUÁRJÁBAN a kormányzat közölte, hogy mindössze ezer forint tá­mogatást hajlandó nyújtani a magyar sportolók athéni, olimpiai szerepléséhez ... Papp László három ízben állt az olimpiai dobogó leg­magasabb fokán ... Legsi­keresebb sportág a vívás, 27 aranyérem bizonyítja. A Kossuth Könyvkiadó népsze­rű „Mit kell tudni” soroza­tának új köteteként Terényi Imre írt hasznos összefog­lalót az olimpiákról. Felidé­zi az ókori játékok keletke­zését, rendjét, lefolyását, az újkori olimpiai mozgalom létrejöttét, s rögzíti vala­mennyi nyári és téli olim­pia rövid krónikáját. A min­den lényeges tudnivalót sű­rítő könyvecskét sokféle táb­lázat egészíti ki! így az olim­piák sportágairól, a magyar sportolók helyezéseiről. Ha­zánk fiai és lányai eddig 95 aranyérmet szereztek, ebből 61-et a felszabadulás után! Augusztusban • föllobban Münchenben az olimpiai láng, megkezdődnek a XX. nyári játékok. Remélhetőleg túljutunk a századik olim­piai bajnokságon... ★ NEM Jő JÓSOLNI? Mir- cea Malita román profesz- szor nem is erre vállalko­zott. Könyve — amelyet a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó jelentetett meg — nélkülözi a fantasztikumba torkolló jósolgatást; tartal­ma, címe szerint is a 2000. év krónikája. A hasonló té­tem meg?... Az elbocsátott munkások, tisztviselők a harmincas évek elején dü­hükben megrohamozták az irodákat, feldúlták Mayer vezérigazgató szobáját is, és egy csomó papírt eltép­tek, elégettek, szemétre hánytak. A tröszf egyik geo­lógusa 1936-tól értékes in­formációkkal látott el, s régi papírokat is szerzett... — Szóval, ön szerint a vállalat szegénysége a hú­szas évek közepére meg­szűnt, és a végére talán már ... — Mind több és több nyersanyagot szállítottak ki az országból. Persze, ez még , elenyésző mennyiség volt ahhoz képest, amit á náci Németország vitt el. Ekkor még a szolid kis német tő­kés csoport, a Lauta Werke vásárolt. Később csak Svájc­ba küldték a bauxitot, majd Hitler fellépése után kizáró­lag Németországba... De nagyon előrefutottam a tör­ténetben ... Egyelőre ott tar­tunk, hogy a fiatal és agilis Mayer dr. jól beleélte magát szerepkörébe. Az első ered­mények alapján már látta, jó üzlet a bauxit. Nosza, elkezdte a részvények felvá­sárlását. Pénze még nem volt sok, de a tranzakciót titokban és lassan kellett le­bonyolítani. Csendes, de mo­hó érdeklődését rejtve kel­lett tartania. így is sikerült neki nagyobb pakett meny- nyiséget megvásárolnia, s az illető, akivel személyesen be­széltem, Révész Lajos, jóval később tudta csak meg, mi­lyen nagy ostobaságot köve­tett el. Megkísérelt kárpót­lást követelni, de Mayer ki­utasította. Jó szivére jellem­ző, hogy később, amikor Ré­vész az új bauxitpalotában kávéházi helyiség bérletét kérte a maga számára, még azt sem adta meg neki, pe­dig pénzébe sem került vol­na. Megjegyzem, nem volt mindig ennyire rideg, jóval később Rajniss Ferenctől már nem sajnálta a pénzt... Ehrenburgi -Bayer Olga bá­rónőnek is.... — Köszönöm a felvilágo­sítást, és kérjünk v.a májú művek divatosak vi­lágszerte. Ez a munka elő­nyösen különbözik a több­ségtől Nem a vágyott, ha­nem a lehetséges változáso­kat kíséri figyelemmel, a technikában éppúgy, mint az eszmék tekintetében. Nem ott keresi a lényeget, hogy miféle fantasztikus jármű­vek közlekednek majd vízen, szárazföldön, levegőben, ha­nem a közlekedés egészével szemben támasztott követel­ményekben. E vizsgálódási mód jellemzi valamennyi tárgykörben, a kilenc fő fe­jezetre tagolt kötet minden lapján. Remek stílusban, az áltudományoskodást . messzi­re űzve kalauzolja az olva­sót a 2000. év élelmezési, te­lepülési viszonyai között, a kultúra, a tudomány biro­dalmában. Nem kívánja, hogy mindenben egyetért- sünk vele. Megelégszik az­zal, ha könyvét úgy tesszük le, hogy ráébredünk: jövőnk legfőbb alakítói magunk va­gyunk. * TALÁLÓ CÍM: Vészben, viharban ... Mindkettőben embernek, forradalmárnak, törhetetlennek bizonyult az, akinek életét Kőműves Imre bemutatja. Vági István, a magyar munkásmozgalom ki­emelkedő alakja volt, egyik alapítója a szocialista mun­káspártnak 'a huszas évek­ben. A könyv — s ez fontos erénye —nem magasztalja Vági emberi nagyságát, jel­leme szilárdságát. Tényeket közöl, a forradalmárrá érés, pesti Citybe! Az üzleti hié­nák biztosan megszimatoltak már ekkor valamit. — A nagy üzlet híre be­járta a tőzsde ódon termeit, Azok, akik Balátaival szóba sem akartak állni, már azon törték a fejüket, hogyan ka­parinthatnák meg a vállala­tot. Chorinék és Vidáék egy­re nagyobb érdeklődést ta­núsítottak a bauxit iránt. Érezték, nagy lehetőséget szalasztottak el. A részvény- pakettek jelentős része Kra- usz Simonnál, Sebesta Ko- lozsnál, Tetétleinél és né­hány ügyfelénél volt. Cho- rinnak egymás után sikerült megszereznie egyes tételeket, de az Angol—Magyar Bank sem hagyta magát. A bank megbízásából az igazgató­ságba küldték a bizalmi em­bereket : Fejérvári Imrét, Dobay Aurélt, Madarassy Beck Marcellt, akinek sze­mélye jelezte, hogy a Leszá­mítoló Bank is szimatot ka­pott. Chorin nagy cselt ve­tett, megszerezte magának a legfőbb embert, Mayer Ágos­ton dr.-t, aki többet ért, mint egy ötödik hadosz­lop ... ★ Szász elmélázott. Hagyta még egy darabig az öreg ügyvéd hangját a dobozból áradni, majd gyorsabb se­bességre kapcsolva a készü­léket, azt próbálgatta, mi­kor „jön be” Borkai Sándor, Mayer dr. valamikori mű­szaki titkárának a hangja. A saját kérdését el is hagyta szaladni a szalagon, s mind­járt a titkár jelentkezett: — Börtön ? ... Kívülről persze, annak tűnt a Bauxit Tröszt épülete, szürke falai­val. vasrácsos ablakaival, de belül nagyon lakályos volt, berendezése korszerű és ké­nyelmes. Azon a délutánon, amire a szerkesztő úr kíván­csi, érkeztek meg a szolgák a Woningertől rendelt pezs­gővel, konyakkal, Gundeltől hozták a szendvicseket, a hideg sülteket.. . Nagy nap volt! A főnököm, Mayer dr. elegáns, sötét ruhában, még délelőtt is igazított raj­ta a szabója ... A vezérigaz­gató úr mindent személye­sen ellenőrzött. Szabályos a vezetővé magasodás folya­matát, s a harcot ábrázolja, azaz a legfontosabbal, a tet­tel jellemzi az embert. Vági István élete zsúfolt volt rend­kívüli eseményekkel, szenve­désekkel. Ember tudott ma­radni, s ráadásul még arra is futotta erejéből, hogy má­sokat szintén hozzásegítsen ehhez. A szerző személyesen ismerte könyve hősét; műve — amelyet a Kossuth Könyv­kiadó jelentetett meg — így nemcsak hiteles krónika, hanem a szemtanú vallomá­sa is. A SIKER igazolta a vál­lalkozó kedvet: a múlt év­ben kiadott Szép szó antoló­gia megnyerte az olvasók tetszését. A Népszava ha­sonló címet viselő, minden héten megjelenő mellékleté­ből összegyűjtött novellák, versek, tanulmányok bőven kínálnak böngészési lehető­séget. A most másodszor kö­tetbe foglalt írások — a Táncsics Könyvkiadó gon­dozásában — is fölkínálják ezt, mert Déry Tibor, Csur- ka István, Galambos Lajos, Baranyi Ferenc, Darvas Jó­zsef, Vitányi Iván, s a töb­biek közlendője tovább-gon- dolásra érdemes. A könyv — azaz a szerkesztő Szalon- tay Mihály — külön csopor­tokba sorolta a szépírásokat, verseket, tanulmányokat, elősegítve a kedvünk szerin­ti válogatást. (M) menetrendet íratott yelem, ki mikor léphet be a tár­gyalóterembe, honnan kí­náljanak, ki hol ,ül. És sem­mivel sem volt elégedett. Néha az ablakhoz lépett. ,, — Nem jönnek, Borkai, nem jönnek! — vagy hússzor elismételte, és közben a díszzsebkendőjét húzogatta. Erre azért emlékszem, mert összegyűrte, akkor meg az­zal állt elő, hozassak má­sikat. — Honnan ilyen gyor­san, méltóságos uram?! Egé­szen bolond volt. — Vezérigazgató úr — súg­tam neki bizalmasan, mert akkor még én afféle házi barátja voltam —, a pontos­ság csak az alsóbb néposz­tályok szokása. Chorin úrtól mégsem lehet megkövetel­ni... — Ide figyeljen, Borkai! Itt, ebben a teremben ma összejön Magyarország tíz leggazdagabb embere, a pénz vezérkara... Ha nem megy minden ... Abban a pillanatban meg­szólalt a tárgyalóterembe sze­relt külön telefon. Bárány jelentkezett, a személyi tit­kára. Mayer méltóságos úr idegesen kapta fel a kagy­lót:... — Halló Bárány! Mit akar? Üjságírók vannak itt? .jelen akarnak lenni a bau­xit tröszt megalakulásánál, mert vége az RT-nek? ... Honnan szimatolták ezt meg, Bárány?... Akinek eljár a szája, azt kirúgom!... Ki keres? Rajniss Ferenc? Az meg kicsoda?... Menjen a pokolba ... Hát még? ... Te­tétleni?... Hogy én csaltam ki a pakettjeit? Vén svi- hák ... Küldje el... Neki már semmi keresnivalója, követelnivalója nincs. Kifi­zette Tetétlenit, nem?... Nahát! Hogy én tízmilliót kerestem az ötletével? ... Marha! Mindenki ezzel jön, én meg koldusbotra jutok.,. A vendégek érkezésére hagyta abba a vezérigazgató úr a dühöngést. A tárgyalás több órán keresztül folyt. Amikor a főnököm kilépett a párnázott ajtón és láttam mosolygós arcát, már tud­tam, minden rendben van Utasított, eresszem be az új- ságirónat. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom