Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

A I MU5DR0K: f&idifr KOSSUTH 3.18 Füvószene. 8.35 Harsai! a kürtszó! 8,15 Saint-Saens: Sámson él Delila. HáromfeJv. opera. 11.23 Édes anyanyelvűnk. 11.39 Beszélgessünk zenéről. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 14.70 üyermekrádió. 14.49 Éneklő ifjúság, 15.10 Händel-művek. 15.41 Az élő népdal. 15.51 Kantáta. 16.05 Mozart: D-dúi fuvola* négyes. 16.20 A megváltozott család. 16.40 Népi zene. 17.05 Fiatalok Stúdiója. 17.30 Kórusmüvek. 17.45 Az élő Föld. 2. rést, 18.00 Könnyűzene! híradó. 18.30 A Szabó család. 19.30 Nóta-est. 20.25 Sanzonok. 20.58 Esti beszélgetés. 21.28 Beothoven: L. szimfónia, 22.20 Mudzsibur RahmanróL 22.30 Könnyűzene. 22.40 Riport. 23.00 Slágerek. 23.35 Dvorzsák: Buszaik*. Részletek. PETŐFI 1.05 Csembaló és vokális művek. 8.03 Dallal, tánccal a világ körül. 9.30 Könyvek, tájak, emberek. 9.37 Könnyűzene. 12.03 Zenekari muzsika. 13.03 Törvénykönyv. 13.20 Opcraintermezzók. Kettőtől — hatig ... Zenés délután. 19.10 Van-e a marxizmusnak személyiségelmélete? 19.35 Chopin-zongoraművek. és Liszt-dalok. 19.35 Kórushangverseny. Közv. a Mátyás templomból. 22.55 Népi muzsika. 21.05 Gondolatok filmekről. 21.20 Hófehérke és a hét óriás. Zenés játék. 23.15 Két vonósnégyes. 23.37 Cigánydalok. MAGYAR 18.28 Magyarország—Cseh­szlovákia férd röplabdá­mért. a Tungsram Kupáért. 19.15 Hírek. 18.20 Tízen Túliak Társasága. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 2x3 vetélkedőműsor. 21.00 Alattvalók és királyok. Hl. Mátyás országa. 21.50 Tv-hlradó. 22.00 Nyitott könyv. Könyvek iában, aranyban A Mongol Népköztársaság kormánya nagy figyelmet szentéi a könyvkiadásinak és nyomdaiparnak. Évente 60 lap és képesújság jelenik meg több mint egymillió példány­ban; 500 könyv és nyomtat­vány több mint hárommillió példányban. A nyomdaipar 1970. évi termelése elérte a 180 millió nyomdai ívet. PAPÍR A X. SZAZADBAN A mongolok az ókor óta nomád életmódot folytattak, de századok óta foglalkoztak a könyvkiadással. Történelmi dokumentumok igazolják, hogy a papír előállítása és a fametszet készítése Mongóliá­ban már a X—XII. században ismert volt. A könyvnyomtatás különö­sen akkor terjedt él, amikor az írástudást kötelezővé tet­ték (az ábécé betűit az ujgur írásból vették át) és bevezet­ték az állami nyelvet — Dzsdngiz kán idején. A XIII. század közepén elsősorban buddhista írásokat, különböző filozófiai, orvosi, és csillagá­szati, valamint költészetelmé- leti műveket bocsátottak ki. PALMALEVÉL, NYlRFAKÉREG A XI—XIV. századi irodal­mi emlékek közül fennma­radt például egy XI. század­beli, pálmalevélre írott és mi­niatűr festménnyel díszített szanszkrit kézirat. Bámulatba ejtő az 1240-Jből fennmaradt, sziklába vésett dombanmű- írás, valamint az Arany Hor­da nyírfakéregre írott okleve­le. A könyvnyomtatás a XVII. —XVIII. században buddhis­ta kolostorokban fejlődött to­vább. Ebben az időszakban fordították és metszették fába a 108-kötetes Gandzsurt és a 226 kötetes Dandzsurií: In­diai és tibeti tudósok filozó­fiai, logikai, orvostudományi műveinek gyűjteményét. KÖNYVRÉSZÍTÖ ÉKSZERÉSZEK A XIX. században tovább fejlődött a litográfia. Ekkor jelentek meg az indiai tün­dérmesék fordításai, kínai klasszikusok, valamint mon­gol tudósok és írók művei. Az állami közkönyvtár tulaj­donában igen sok ritkaság; a kiadott könyvek között igen soknak a borítólapját értékes fafaragásokkal, ezüsttel, arannyal és drágakövekkel díszítették. A Samduizhud kö­tetet például arany betűkkel, ezüst ívekre nyomták (a XX. század elején), egy híres ék­szerész, Dagva kézművesei. A könyvben 222 aranylemez tartalmaz karállal és gyöngy­szemekkel díszített imákat. Különös szépségű a „Vers nyolcezer stanzában” című, 1494 oldalas könyv, amelyet az ékszerészek vörösréz le­mezekre vésték. NYOLC NAPPAL A GYŐZELEM UTÁN... A könyvkiadás a népi for­radalom győzelme — 1921. — után indult rohamos fejlődés­nek. Az új kormány első lé­pése a nyomdaipar megszer­vezése volt. 1921. július 19- én, nyolc nappal a forrada­lom győzelme után megala­pították a Könyvnyomdásza­id Bizottságot, s egyre na­gyobb számú belföldi és kül­földi kötettel gazdagították az állami könyvtárat ötven év telt el azóta, s az állami könyvtár, mely 1921- ben még csak 2000 könyvvel rendelkezett ma már több mint egymillió kötetet szám­lál. Néhány nap alatt kimutatható a vírus Nyíllak termelik a szérumot A nyulak a vérükben „ter­melik” azt a nagy jelentősé­gű szérumot, a mely a Nö­vényvédelmi Kutató intézet és a Velencei Növényvédő Állomás Új vírusdiagnózisá­nak alapját képezi. Közösen dolgozták ki azt az eljárást, amellyel néhány nap alatt ki­mutatható a lucerna legve­szedelmesebb kártevőjének, a mozaik-vírusnak jelenléte, amely rohamos tenmékcsök- kenést és fajtaleromlást okoz. Ez a betegség Igen gyakori nálunk. Problémát okozott, hogy a nemesítésben és a termesztésben egyaránt hosz- szú idő kellett a kártékony vírus jelenlétének megállapí­tásához. Ismeretes, hogy ez a betegség átitathatja az egész növényi szervezetet, és a sza­porítóanyag magával hurcol­ja, az utána következő gene­rációknak. Éppen ezért a ví­rusok kimutatása elsősorban a szaporítóanyagnál fontos. Eov film Qrűavén - a maffiáról ".Történt, hogy egy szicí­liai faluba olyan ember ke­rült a csendőnkapitányság élére, aki nem ijedt meg a maffiától. Ez az ember Bélio- di kapitány volt Egy gyilkosság nyomán el­határozta, hogy telepiem a tetteseket Már-már sikerült is neki, de az utolsó pillanat­ban kudarc érte. így a letar­tóztatottakat szabadlábra kel­lett helyeznie, és azok dia­dalmenetiben tértek vissza a faluba. És amikor a gyanúsí­tott, Don Marino, a környék legbefolyásosabb embere is­mét elfoglalta őrhelyét háza teraszán — ahonnan az egész falut beláthatta — és távcsö­vét a csendőrkapitányság felé irányította, elégedetten bólin­tott. Beülodl kapitány helyén egy pohos, ostoba képű csendőr­tiszt pöffeszkedett, akitől mór nem kellett tartania a maf­fia helyi hatalmasságainak.,. Bellodi kapitány elvesztet­te a csatát, amikor a kisem­berektől az igazi bűnösökhöz, a város vezetőihez, sőt még tekintélyesebb személyekhez jutott el a nyomozás során. A „Mint a bagoly nappal” cí­mű film alkotói világosan ki­fejezésre juttatják, hogy a harcot folytatni kell, és a Bellodi kapitányok végül le­győzhetik a társadalmat, az emberséget fenyegető sötét erőket. „Az az érzésem — mondta 1967-ben, a film forgatása idején egy újságírónak Da­miano Damiani rendező —, hogy a maffia elevenebben él és virágzik, mint valaha. Létezik egy bizonyos „maffia- erkölcs”, amely nemcsak Szi­cíliára jellemző, de itt szem­betűnő, erőszakos módon nyilvánul meg.” „Mint a bagoly nappal” cí­mű olasz—francia filmet há­rom évvel ezelőtt hazánkban nagy sikerrel mutatták be a mozik. Nem ez az élsó, a fé­lelmetes maffiáról készült film. Damiani számos más, bátor olasz művésszel együtt küzd ez ellen, a sötét hatalom ellen, amelyről nyíltan be­szélni ma sem veszélytelen. A „hallgatás összesküvését”, amely Szicílléban üldözöttek­re és üldözőkre osztja fel úgyszólván az egész lakossá­got, és hatalma egész Olasz­országra, sőt külföldre is ki­terjed, a dokumentum hite­lességével idézte fel Frances­co Rossi emlékezetes filmje, az 1961-ben készült „Gyil­kosság Szicíliában” című al­kotás ia. Bizonyára sokan látták ezt a kilenc évvel ezelőtt bemu­tatott filmet Hiteles esemé­nyeket dolgoz fel, egy hírhedt szicíliai banditának és em­bereinek történetét mondja el, és a pert, amelynek so­rán fény derül a magas po­litikai körök összeköttetéseire a banditáikkal és a maffia üzelmeire Szácfiiában. A film ezeket az eseményeket hol a riporter tárgyilagos szemével, hol a bűnügyi filmek izgal- masságával mutatja be. A hí­res bandavezér, Salvatore Giuliamo meggyilkolásának titokzatos körülményei és a bűnszövetkezetnek, a maffiá­nak tevékenységéről szóló film bejárta az egész világot. Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy még a film forga­tása köziben, s a munka kü­lönböző fázisaiban Rossira nagy nyomás nehezedett; hagyja abba, ne fejezze be a filmjét, amely az olasz társa­dalomnak egyik legszégyenle­tesebb rákfenékjét készült le­EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Délután fél 4, fél 6 és este 8 órakor Egy válás meglepetései Színes, szinkronizált francia- olasz kalandfilm. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Délután fél 4 órakor A holnap lovasai Szinkronizált szovjet kalandfilm. Délután fél 6 és este fél 8 órakor A kalóz menyasszonya Színes francia film. EGRI KERT Este 8 órakor A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók GYÖNGYÖSI PUSKIN Vidékiek New Yorkban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Csoda olasz módra GYÖNGYÖSI KERT Crossbow-akció HATVANI VÖRÖS CSILLAG A szemtanú (Felemelt helyárak!) HATVANI KOSSUTH Hétszer bét HEVES Nincs jobb a rossz időnél FÜZESABONY John és Mary USYELET * * * Egerben • 19 órától szerda(. reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsi-. linszky utcai rendelőben. (Tele- ) fon: 11.10.) Rendelés gyermekek! részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerdaJ reggel 7 óráig, a Jókai utca 41.: szám alatti rendelőben. (Tele-1 tea: 17-27.) 4 — Petya, — szólt hozzám egyik nap a felesegem. — Mért hívlak én téged Petya- nak, amikor valójában Pjotr vagy? Figyeld csak mekkora súlya lesz a nevednek, ha azt mondom: Pjotr! Jusson eszedbe Nagy Péter cár! Mi­csoda tekintélye volt! Ellen­ben te, Petya, egy agyonsze­kált, jelentéktelen kishivatal- vok vagy, aki évek óta nem kap magasabb beosztást. Hát ide figyelj: ennek vége! El­határoztam, veszek neked egy aktatáskát. Egy nagy, sárga­dinnye színű aktatáskát. Mert vedd tudomásai: táska teszi az embert! Különös figyelemmel hall­gattam nejem nagy jelentő­ségű, karrierindító előadását. Beláttam, hogy igaza van: az utóbbi időben bizony egy helyben veszteglek. Nem vá­lasztanak be a díszelnöliség- be, nem veszek részt jelentős kiküldetéseken, és még pré­miumot is alig-alig adnak. Hát itt az ideje, hogy véget vessünk ennek az áldatlan ál­lapotnak! Vásárolni leéli egy aktatáskát. Egy jó küllemű, tekintély emelő aktatáskát! Természetesem nagy izga­lom fogott ei, c.irMfor megje­lentem vwnkaJutbjemen a va­donatúj, sercecó homgot hal­lató gyönyörű aktatáskám­mal, Hanyag mozdulattal az íróasztalra dobtam és titok­ban figyeltem a hatást. Saj­nos, mintha mi sem történt volna: mindenki papírjaival gyeznem, ilyesmi, még nem fordult elő) „Kezdődik” — örvendeztem magamban és méltóságteljesen követtem az osztályvezetőt. — Foglaljon helyet — mu­tatott a fotelra. — Hogy érzi magát? Hogy van a kedves felesége? — O, köszö­nöm kérdését, mindketten re­mekül érezzük magunkat. — Hát ez nagyszerű! — örvendezett az osztályvezető és különös meleg­séggel nézett rám. szöszmötölt, a táskát észre sem vették. Egyedül Ivanov, a közgazdász titulálta „csoda- koffernak”, a táskát, s mel- U’slsg megkérdezte, mennyi­be kerüli? Eltelt néhány nap. Egyik reggel Nyikoláj Szergejevics, az osztályvezetőm odajött hozzám és megkért, fáradjak át a szobájába. (Meg kell je­Felvillant bennem: itt az alkalom: meg­foghatom az isten lábát!-i — Es az ön kedves felesé­gének, hogy szolgál az egész­sége? — kérdeztem természe­tesnek tűnő kíváncsisággal. — Sajnos, Pjotr Ivánovícs, nem mondhatok jót: beteges­kedik. Itt, a vállalatnál, meg jól tudja, rengeteg a munka, szóval, teljesen kimerült va­gyok. — ö, megértem, kedves Nyikoláj Szergejevics, és ha megengedi, készséggel állok 'I bármiben rendelkezésére.' Vállalatunk érdeke: mindé-1 nek felett! — Igazán örülök. Nem csa- i lódtam magában. — Nyikoláj 1 Szergejevics odalépett a széf-} hez, amiben a fontos iratokat| őrizte. 4 — A minisztériumban mat fontos értekezlet lesz, többek,,, között a vállalatunkat érintő t> fontos kérdésekről. Egy ilyen j értekezleten vállalatunkat va-S lakinek természetesen képvi-% selnie kell. Felálltam. Ereztem, hogyí az elégedettség és az, öröm fénye észrevehetően tükröződik arcomon. — Itt van az aktatáskája? i — kérdezte főnököm, a széf­ben matatva. j „Hát elkezdődött” — futott,j! át és| agyamon a gondolat, __ ha tározottan bólintottam. — Lenne egy kis szabadj hely a táskájában? | — Természetesen! | — Igen7 No, hát ez nagy-1 szerű! Van nálam egy tyúk,* Tegye bele a táskájába, vigyei el a feleségemnek. Elvégre,'i nem húzgálhatom magammal* a minisztériumba. J Megfogtam a tyúkot és ki­jöttem az irodájából. Mun­katársaim árgus szemekkel♦ nézték, ahogyan begyömö-* szültem az aktatáskámba. Azóta egy hónap telt el és a főnököm felesége, aki fel­tétlenül számít a segítségem­re, még mindig beteg... Fordította: Krecsmáryné Boraié Rozália leplezni. Rossi mindem fenye­getés, tiltakozás ellenére el­készítette filmjét!- Mindkét idézett film a sö- • tét hatalomról, a félelmetes •erejű maffiáról szól. Mi a maffia? „A maffia és camorra bűn- szövetségek — írja a Révay Lexikon —, amaz Szicüiábam, ’ emez Nápolyban, bámulatos . szervezettel, mely ellen a kormánynak minden törekvé­se eredménytelennek bizo- ' nyúlt. A camorrista banditák két osztályra oszlanak,- s ma­guk között főnököt választa­nak,. kinek neve „mester”, legfontosabb teendője a zsák­mány hetenkénti szétosztása. A zsákmány legnagyobb ré­szét zsarolás útján szerzik; régebben legfőbb jövedelmi forrásaik a rabok voltak, mert a camorra a fegyintéze­tekben is nagyon el volt ter­jedve, sőt valóságos uralmat gyakorolt. A maffia, melynek tagjait azelőtt borachi — sparglioni — spadainolinak — újabban mafiosinak neve­zik, a camorrának faja. Na­gyobb jövedelmi forrásai: bérgyilkosságok véghezvitele, csempészet, titkos lutri, zsa­rolás, lopás, rablás. Tagjai: a főnök, a köznépből vett kése­iek és a büntető hátálommal már összeütközésbe került, tolvajok. Az őket kötelező és szigorúan megtartott törvény fő feltételei: a bűntettek fel­jelentésének feltétlen tilalma, hamis tanúzás a vádlottak érdekében, a gazdagok védel­me. kellő jutalom mellett, ß hatósági közeg megtámadása minden alkalommal, a legcse­kélyebb sértésért feltétlen bosszúállás.” Évtizedekkel később így határozza meg a maffia fo­galmát az Üj Magyar- Lexi­kon. „Féllegális szicíliai bűn- szövetkezet. A feudalizmus bomlási szakaszában a birto­kos arisztokrácia önkénye el­leni önvédelmi harc eszköz­ként jött létre, később azon­ban az uralkodó osztállyal kapcsolatiban álló banditák testületévé vált. Gyakran fel­használták a népi megmozdu­lások leverésére. A burzsoá és földbirtokos elemekkel szoros kapcsolatban álló cso­portjai jelenleg is egész kerü­leteket ellenőrzésük alatt taiv tanak Szicíliában.’’ Damiano Damiani izgalma­san pergeti végig a cselek­ményt a televízióban vasár­nap vetítésre kerülő „Mint a bagoly nappal” című film­jében. Keményen, kíméletle­nül vall a maffia hatásáról, a személyiséget bomlasztó ke­gyetlen és széttörhetetlen szo­rításáról. A film egyébként Leonardo Scascia 1961-bein megjelent kisregénye alapján készült. Az írónak a mai olasz társa­dalmi problémát merészben és szenvedélyesen támadó köny­vét a magyar olvasók is meg. ismerhették. A film alkotói ezt a bátor kritikai hangvé­telt igyekeztek átmenteni művükbe. Murai János 1972. június 27., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom