Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

fídídí# 8.18 Lányok, asszonyok 8.4? versenyművek 10.04 <.« iiauptmaiut: A bunda 11.20 Az élő népdal 11.30 L..-mezek közt válogatva 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Magyarán szólva . . . 12.4.3 . »1' ő diák ok tél 14.00 Jegyzet 1410 op^rareszlelek 14.25 Uj Zenei (Jjság 15.05 Kis magyar néprajz 15^10 Csak fiataloknak: 16.00 168 óra ­17.30 Ünnepi könyvhét 18.00 Beethoven-művek 19.25 Népdalok 20.00 A Zágrábi Rádió és a Magyar Rádió közös szórakoztató műsora 22.20 Beat 23.05 Kamarazene o.io Melódiákoktól PETŐFI 8.05 Operettrészletek 9.03 Népdalok 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 12.00 Népi zene 12.10 Áriák 12.50 Jelképek erdején át. • . 13.03 Schubert: D-dúr szonáta 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Napraforgó 15.00 Jártak-e a Földön idegen bolygók lakói? 15.15 Kórusművek 15.29 Falurádió 16.05 Fiatal pedagógusok 16.20 Szovjet indulók 16.31 Nótaest 17.26 Cicáznak a szép csendőrtollak 17.45—18.00; 18.10—18.20; 19.10— 19.20 Közvetítés a labdarúgó- mérkőzésekről 18.20 Kalandozás, muzsikával 19.35 Videoton dzsesszfesztivál közvetítése Székes- fehérvárról Közben: Kb.: 21.40 Versek 22.40 Britten: Péntek délután 23.15 Ritmus és melódia 10.00 10.30 15.10 15.35 17.20 17.25 19.15 19.30 20.00 20.05 21.00 22.50 23.00 MAGYAR Vasárnap Európában; n. Nápoly Fal a bal oldalon Jogi esetek Parittyás Thierry. 9.' Húsz óra. Magyar fllrn Közvetítés a Videoton— U. Dózsa labdarúgó^ mérkőzésről Cicavízió ... Tv-híradó Mikes György ötperce A cirkusz csillagai. 7. Phaedra. Magyarul beszélő amerikai film (16 éven felülieknek!) Tv-hiradó — 2. Videoton nemzetközi dzsesszfesztivál POZSONYI 9.30 Az élet hajója 13.00 Atlétikai viadal 19.00 és 20.45 Tv-híradó 19.45 Elet a természetben 20.15 Mikrokomédia 20.55 Dumas: A párizsi mohikánok 21.55 Cliff Richard műsora \fH4fítÍ\ EGR! VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 órakor: Kurtalábú pásztor Homoki Nagy István színes filmje. Délután fél 6 és este I órakor Waterloo Színes, olasz—szovjet törté­nelmi film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fé! 4 órakor Karneváli éjszaka Mulatságos színes szovjet film. Délután fél 6 és este fél 3 órakor Rabszolgák Színes, szinkronizált ameri­kai film EGRI KERT Előadás kezdete: este 8 órakor: A fehér apácák titka GYÖNGYÖSI PUSKIN Még kér a nép GYÖNGYÖST SZABADSÁG Egy nyáron át táncolt GYÖNGYÖSI KERT Az angyal vérbosszúja HATVANT VÖRÖS CSILLAG • Támadás hegedűszőra HATVANI KOSSUTH A betyárkapltány FfztSABONY Hekus lettem PtiTERVASARA Zöld rakéták A Dél-vietnami Köz­társaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya megalakulásának évfordulója (Kedd, 17.30): A Dél-vietnami Köztársa­ság hazánkban akkreditált nagykövete méltatja a for­radalmi kormány megalaku­lásának 3. évfordulóját. Ezt követően egy dokumentum­filmet sugároz a televízió, amelyet a DNFF harcosai készítettek a felszabadító harcokról. Az az erődostrom, amit láthatunk; összefogla­lóan fejezi ki a dél-viet­nami nép harcát a megszál­lók és a bábrezsim ellen, s ezt a harcot a legegyszerűbb, maguk készítette fegyverek­től a legmodernebb fegyve­rekig terjedő eszközökkel vívják a'-vietnami nép hős fiai. Igen érdekes a film kép­anyaga, amelyben rengeteg olyan felvétel látható, ami­lyenhez foghatót aligha lá­tott még a magyar közöség. A televízió Monitor indokí­nai sorozata után most a forradalmi kormány három évének eseményeit igyek­szik feleleveníteni ezzel a műsorral. Á vihar kapujában (Szombat, 22.00): Japán film a televízió Éj­szakai előadás c. sorozatának legújabb darabjaként. A film az 50-es évek elején, készült, s 1951-ben díjat nyert Ve­lencében. Nálunk 1959-ben mutatták be az Acutagwa regényéből készült, magával ragadó alkotást, ami Kyjoto- ban, az egykori japán fővá­rosban játszódik 1200 eszten­dővel ezelőtt. Az európai szemnek szokatlan környe­zetben egy bűnügynek lehe­tünk tanúi: a cselekmény mindössze annyi, hogy egy erdei , rabló megkívánja egy szamuráj feleségét, párvia­dalban megöli a férfit És ezután újból és újból meg­elevenednek a történtek, aszerint, hogy a rabló, az áldozat, a feleség és az ese­ményeknek egy önkéntelen tanúja, egy favágó hogyan látta. Végül kiderül, hogy nem hősi harcról volt szó, hanem szánalmas komédiá­ról. A film a jóság keresé­séről, az emberi tettek ru­góiról szól, s e filozófiai sú­lyú gondolatokat mélyen át­hatja a humánum. Álszentek összeesküvése (Vasárnap, 20.10): Mihail Bulgakov drámájá­nak közvetítése a Katona József Színház előadásában, felvételről. 1970. decemberé­ben állította színpadra Igló- di István rendező ezt a re­mekművű darabot, amelyet Bulgakov 1932-ben írt. Az el­ső bemutatóra az író négy évig várt. A mű eredeti cí­me Moliere volt, s a nagy író életének legdöntőbb ese­ményeit tárgyalja. Azt ugyais, ami Moliére számá­ra a legnagyobb gondot okozta, hogy miért tudna egyszerre hízelegni XIV! La­josnak és igazat mondani a népnek. Voltaképpen a mű egyben önvallomás is, hi­szen Bulgakov maga is táma­dások kereszttüzében élt, mint a moszkvai Művész­színház segédrendezője. A tragikomédia a bűnös és bűnhődő, az érvényesülni akaró, szolgának is készsé­gesebb elszegődő, de a sa­ját véleményét is hangoztat­ni akaró emberről szól, aki nemcsak a hatalomnak van kiszolgáltatva, de saját gyen­géinek is. Moszkvában 66- ban újították fed a darabot: a Katona József Színház elő­adásában. Moliére-t Major Tamás alakítja, a többi sze­replők: őze Lajos, Fülöp Zsigmond, Sinkó László, Horváth József, Suka Sán­dor, Horkay János és Tyll Attila. A. Gy. AMor Csehopszágban történt Széljegyzetek egy francia folyóirat megemlékezéséhez AZT MONDJAK, Heydrich sebe nem volt halálos, talán még súlyos sem. Csak na­pokkal a merénylet után halt meg, orvosainak nagy megdöbbenésére. Vajon mi­ért? A Les- Lettres Francai- ses párizsi folyóiratban ol­vastam nemrég — egy könyv megjelenése és a kö­zeledő harmincadik évfor­duló adott alkalmat a ta­nulmány írására —, hogy a bomba mérgezett volt. 'Meg­lepő, orvostudományi szem­pontból talányos — a törté­nelem számára érdektelen. Sokan helytelenítették a náci főhivatalnok elpusztí­tását, az egyéni terror mód­szerét látták benne. A Szóv- jetunióban is hallatszott a bírálat hangja. Irodalmi ki­fejezést Nyikolaj Virta adott neki az ötvenes évek vége felé írott regényében, a Ber­ta barátnőnkben. (Magyarul, sajnos, nem jelent meg.) René Bourdier, a francia folyóirat szerzője maga is kételkedik a vállalkozás ész­szerűségében, bár senki* nem marasztal el miatta. Hiszen az utcasarki robba­nástól egyenesen vezetett a bosszú útja Lidice lakossá­gának lemészárlásáig. A ná­cik hisztériásán gyilkoltak. És vakon, mert nem bízhat­tak senkiben, még a tolmá­csokban sem. Ha hihetünk Bourdier-nek; egyetlen áruló akadt csak, az is azzal a re­ménnyel leplezte le a Gesta­po főhadiszállásán a me­rénylőt, hogy ártatlan em­bereket megmenthet a halál­tól. Tévedett. Nincs jó szán­dékú árulás. MIT ÍR AZ AKKORI hi­vatalos, idomított magyar sajtó a csehországi esemé­nyekről? Sok mindent el­hallgatott, de azért több hírt közölt róluk, mint az újvidéki tömeggyilkosságról. Az emberek viszont feltű­nően keveset beszéltek róla. Érhető, ha helytelen is: minden szó szörnyű gondo­latokat ébreszthetett. Né­hány, a nacionalista masz­lagtól teljesen elvakult át- j lagpolgár kajánul felkiáltott a borospohár mellett: ..Nagy kivégzések lesznek!” Aztán olvasták a lapokból a 'idicei szörnyűségek hírét. Ekkor . jutott tudomásukra először hivatalosan, letagadhatatla- nul, hogy a nácik egész fal­vakat mészárolnak le. El­hallgattak ők is. De ez nem a döbbenet, hanem a ké­nyelem csendje volt: minek juttassák a bűnt maguk és a mások eszébe ... Bourdier tanulmányának ez a címe: „Prágában 1942 egy nyugalmas reggelén.” Akkoriban Egerben tartóz­kodtam; emlékszem: itt is nyugalmasak voltak a reg­gelek, napfényesek az alko- nyatok. Évzárásra, érettségi­be készülő diákok, mint ta­vasszal mindig ebben a nagy hagyományú iskolavárosban. Katonatisztek sétáltak, ud­varoltak az utcákon, mintha számukra nem létezne a há­ború, a front, ahonnan már jöttek a hírek a városbeli dolgozók, közkatonák halálá­ról. Volt néhány barátom, aki tudta, hogy a háború el­rabolta fiatalságát, s mara­dékát csak a béke adhatja vissza; velük beszélgettem a csehországi eseményekről is. (Ma már csak kettő él kö­zülük . . ) Nem ismertük a részleteket, összefüggéseket, melyekbe Bourdier évtizedek múltán tanulmányának írá­sakor betekinthetett ide, mint írásából kiolvasható, minden részletet ő sem is­mer pontosan), ám éreztük s a Csíkv Sándor utcában sétálgatva halkan mondtuk egymásnak: a történelem egyik legborzalmasabb bűn- cselekménye játszódik le. s a bűnösöknek egyszer majd , felelniük kell. HALAS VAGYOK a fran­cia szakírónak, amiért erre az emlékezésre alkalmat adott. Bán Ervin A tacskó fSrSJWSSSJMrSSSSSSSSSSSSSSS'fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSASSSSSSSS V 1 ! Szomorú hír terjedt el hi­vatalunkban. Bísztaklisz kol­légát megharapta egy kutya. Kramsz, a szakszervezeti bizalmi tájékoztatott ben­nünket a baleset részletei­ről: — Szegény Bisztaklisz ment az utcán. Egyszeresük honnan, honnan nem, előt­te, termett egy véreres sze­mű tacskó. Ráugrott és be­leharapott Bisztaklisz kollé­ga egyik szerfölött érzékeny testrészébe. lpt1 ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 órá­ig. Délután 16 órától 17.30 óráig, az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési időn kívül az általános orvosi ügye­letén. (Bajcsy-Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban. Fogorvosi ügyelet 9—13 órá­ig. a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig. Az or­vos) ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától 11 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 23-50). Hatvanban) szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasárnap 10—12 óráig, a rendelőintézet gyermekszakrendelésén. (Tele­fon: 10-04). Fogorvosi ügyelet 8—10.30 őrá» dg, a rendelőintézetbe!»; — A tacskóharapások nem mindig fájnak — észrevéte- leztem — különösen, ha faj­tiszta a tacskó. — Minden kutya bestia! — mondta Lielodz, a kár­vallott legjobb barátja. Andramusz, aki gyermek­kora óta ismeri Bisztakliszt, kategorikusan kijelentette, hogy minden kutyát fel kell akasztani, le kell lőni és oroszlánok elé dobni. Aztán Kramsz meghatot- tan közölte, hogy a megha­rapott nála, a lakásán áll (magától értetődik, hogy nem ül, mert nem tud), és nem mer hazamenni a feleségé­hez, mert az kutyabarát. — Meg kellene őt láto­gatni — indítványozta Lie­lodz —, hogy érezze a kol­lektíva erkölcsi egyiiMérzé­srAiJÜ Mte:í8hAUedti.ui— . Holnap, június 4-én lesz a 45. magyar bélyegnap, mivel a bé­lyegnapi kiadás azonos a MA- BEOSZ IX. kongresszusát kö­szöntő sorozattal, illetve blok­kal, ezért a bélyegnapon már csak az alkalmi postahivatal el­ső napi emlékbélyegzője köszönti az évenként ismétlődő filateliai eseményt. * A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége IX. küldött- közgyűlésén ismét Jánossy La­jos akadémikust választották a szövetség elnökének. Alelnökké dr. Ortutay Gyulát, Surányi Lászlót és Farkas Józsefet vá­lasztották a küldöttek. A főtit­kári tisztségre ismét dr. Steiner László, az eddigi főtitkár ka­pott megbízást. A közgyűlési határozatokra még visszatérünk, azokat kivonatosan ismertetjük. A postás dolgozók munkakö­rülményeinek javítása, a kö­zönség gyorsabb és jobb kiszol­gálása érdekében több utalvány­bélyegző gépet állítottak szolgá­latba. Ilyen gépek működnek már Budapesten néhány, és a vidéki 1-es postahivataloknál, Heves megyében az Eger 1. postahivatal használ utalvány­bélyegző gépet. Az utalványbé­lyegző gép a postautalvány mindhárom részére alkalmaz le- nyomatot. A törzslapon és a feladóvevényen a keletbélyegző mellett feltünteti a bevételi szá­mot (a nagyobb szám) és a felvevő aláírását helyettesítő be­tűjelzést. * A müncheni olimpia alkalmá­val a Német Szövetségi Posta 42 helyen nyit olimpiai postahiva­talt a különböző rendezvények helyén, vagy azok közelében. Ezeknek legnagyobb része ter­mészetesen Münchenben lesz. összesen 198 postaablaknál áll­nak a vendégek rendelkezésére a német postások. A rendezvé­nyek kezdete előtt egy órával nyitnak a hivatalok és a befeje­zés után egy órával zárnak. A hírközpontban a sportújságírók az ottani postahivatalnál éjjel- nappal, bármely órában talál­nak szolgálatban levő postáso­kat. A repülőposták kezdete idősza­kában, különösen Dél- éy Ku- zép-Amerikában, számos társa­ság alakult a postai küldemé­nyek továbbítására. Ezel< a 'ál- lalkozások 1920-tól kezdődtek és egyes, akkor alakult társaságok ma is működnek. Kezdetben csak az amerikai kontinens egyes országai között, vagy or­szágain belül szállították légi úton a postát. Ilyen volt Colum­biában a SCADTA. ennek le­ányvállalata Ecuadorban a SED- TA, vagy Brazíliában a CON­DOR. az ETA és a VARIG. Utób­bi vállalat ma is működik és a földrészek közötti reoülőutak le­bonyolításában is részt vesz. IX. Frigyes dán király nemrég bekövetkezett elhunytáról a dán postaigazgatóság alkalmi bélyeg kibocsátásával emlékezett meg. A 60 őre névértékű bélyeg raj­za, amely a király szembenéző arcképét és koronás monogram­ját ábrázolja, eredetileg nem ha­lálának emlékére készült. 1972. április 20-án lett volna a dán király trónraléoésének 25. évfor­dulója és eredetileg ennek ün­neplésére készítették elő a most megjelent bélyeg rajzát. A bé­lyeg képén semmi mást nem változtattak, mint a király ural­kodásának 1947—1972. időpontját változtatták 1899—1972-re, szüle­tésének és halálának éveire. A bélyeg a király születésnapján, március 11-én került forgalom­ba, az eredetileg tervezett ural­kodói jubileum napja, április 20-a helyett. Németi V* Megrendelésre utánvétté! szállít: Budapest, V., Kos* suth L. u. 2. Állami vállalatok és szövetkezetek részére vízből termelt bányakavics azonnali szállítását kedvező feltételekkel, soron kívül vállaljuk az egész ország területére, vasúti és közúti feladással. Magánosok kiszolgálása a FÁÉRT* és a TÜZÉP-telepeken keresztül történik. Megrendeléseket az alábbi címre kérünk: Kavicsbánya vállalat KERESKEDELMI OSZTÁLYA) BUDAPEST, V* MOLNÁR V. 53. Telefon: 181-313. Telex: 57-83. ügyintéző; Kunsági Ferencné csoportvezetői » — Ismerem én ezt a Bisz takliszt! Talán meg is ütői te szegény páráját! Lehe hogy bottal verte! — Meg kővel!... — kap csolódott be a beszélgetést) Andranusz. — Ahogy megló egy ártatlan állatot, rögtö el akarja törni a bordája Hogy úgy mondjam, egy sza dista! Már mindannyian emlé keztünk arra, hogyan tolak szik reggelenként Bisztak lisz a villamoson, öklét ráz va, vad szitkokat szórva, r sem hederítve a tömegre.. A pénzt mégis összegyűj töttük. Igaz, nem rubeleken hanem kopekeket. Az össze gén kolbászt vettünk és oda adtuk annak a tacskónak amelyik megharapta Bisz taklisz kollégát. Oroszból fordítottat S. Hadady Sva — Valóban! — támogat ót Kramsz — összedobur egy pár rubelt és veszür neki ajándékot. Mindenki elhallgato\ Hosszú pauza következett. — Szerintem, mindenei előtt, világosan kellene Iá ni, hogyan történt az eset - ajánlottam. ,— Lehet, hoc, Bisztaklisz ingerelte a ki tyát. — A tacskók okos kutyi sok, ok nélkül nem harap nak — támogatott Lielod.

Next

/
Oldalképek
Tartalom