Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

Versenyző VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 Ma kezdődő cikksoroza■ tunk első fejezetének címe Cselekvőkész türelmetlen­ség címmel olvasható a 3. oldalon. 30 ezer 14,5 ezer A 4. oldalon arról tudósí­tunk, hogy megkezdődtek az egyetemi—főiskolai írás­beli felvételi vizsgák. Egy film Cikkünk az 5. oldalon ol­vasható. Komló— Egri Dózsa 4:1 Tudósításunk a vasárnapi NB 1-es labdarúgó-mérkő­zésről a lap 6. oldalán. Kilóra mérik a zöldpaprikái Helyzetjelentésünk a zöld- ség-gyümölcs-ellátásről a 12. oldalon, fl tárgyaló­teremből Bírósági tudósításunk egy, a vasúti közlekedésben za­vart okozó családi inci­densről a 12. oldalon} AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 149. szám ÁRA: 80 FILIiGB 1972. június 27., kedd Dézsa-ünnepség Cegléden Kállai Gyula mondott ünnepi beszédet- * f S:;||lllili ;- A í. Dózsa György születésének 500. évfordulójára emlékez­tek meg vasárnap ország­szerte. A központi ünnepsé­get Cegléden, az egykori pi­actéren rendezték, ahol an­nak idején Dózsa a felkelés kezdetét jelentő emlékeze­tes beszédét mondta eL A díszbe öltözött város ünnepi nagygyűlésén megje­lent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságénak tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke, az Országos Dózsa Emlékbizottság elnö­ke, Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter és Lakatos Béla vezérőrnagy. Dózsa György emlékművé­nek felavatása után Káüllad Gyula mondott ünnepi be­szédet. Megemlékezett nem­zeti múltunk nagy és tragi­kus sorsú alakjár '1, s Dózsa történelmi szerepét méltatva kiemelte: személye, tevékeny­sége összeforrott a társadal­mi haladás ügyével. Emlékét népünk legjobbjai, kimagasló íróink, költőink mindig éb­ren tartották a nemzetben, a magyar munkásosztály kéz dettől fogva saját forradalmi ősének is tekintette. A ma legkövetkezetesebb forradal­márai a múlt forradalmi har­cainak örökösed, is — hang­súlyozta beszédében Kállai Gyula, Az ünnepi beszéd után a vendégek koszorúkat helyez­tek él az emlékmű talapza­tán, majd a katanazenekar indulóinak hangjára Dózsa- karabeli hadijárművek gör­dülték végig a főútvonalon, ezt pedig jelmezes felvonulás követte. Délután sport- és harci bemutatókra is sor- ke­rüli. Elsősorban az anyagi jnttatások feltételeit rendezték a vállalatok Ä kollektív szerződések módosításának tapasztalatairól tárgyalt a SZOT Elnöksége "A kottektio szerződéseié módosításakor elsősorban az anyagi juttatások feltételeit rendezték a vállalatok — ál­lapította meg hétfői ülésén a SZOT elnöksége. Az 1971— 75-re szóló kollektív szerző­déseket — mint ismeretes — a vállalatok minden évben felülvizsgálják, erre első íz­ben a múlt évi tapasztalatok alapján, a mérlegbeszámo­lók elkészítése után a közel­múltban került sor. Széle­sebb körű ( módosításra általában l nem volt szükség, a munkajogi szabályok többnyire jóknak bizo­nyultak. Elsősorban az anyagi jellegű intézkedéseket, vagyis azo­kat a szabályokat korrigál­ták, amelyek szorosan függ­nek az évi nyereségtől, a gazdálkodás eredményeitől, A dolgozók véleményét is fi­gyelembe véve főként a bér- fejlesztés mértékét, a béren kivüli juttatásokat, a nyere­ségprémiumban részesülők körét, a részesedési alap fel­osztásának szabályait változ­tatták meg. A kollektív szerződések végrehajtásának múlt évi tapasztalatairól a vállalatok vezetői beszámoltak dolgo­zóiknak, többségükben mély­rehatóan elemezték a tanul­ságokat. A vállalati szakszer­vezeti szervek a beszámoló­kat még elhangzásuk előtt megvitatták és saját tapasz­talataikkal kiegészítették. A beszámolókból kitűnt, hogy tavaly a vállalatok többsége végrehajtotta az alacso­nyabb keresetű dolgozók, főként a nők és fiatal szakmunkások besoro­lását. ‘ ,E tapasztalatokhoz a SZOT (jtlnökséges hozzáfűzi, hogy a vállalataki hosszabb távú bérpolitikai koncepciókat ál­talában nem mindig dolgoz­tak ki. Az elnökség azt is helytelenítette, hogy a vál­lalatok 70—80 százaléka a gyáregységek között mecha­nikusan, csupán a létszám és a bérhányad alapján oszt­ja szét a részesedési alapot, ezzel akadályozza, hogy a jól dolgozó részlegekben az átlagosnál magasabb jutal­makat oszthassanak az arra legérdemesebbeknek. Pozitív tapasztalat viszont, hogy a nyereségprémiumok és nye- reságj utaknak feltételeként sokhelyütt most már sze­mélyre szólóan szabják meg a feladatokat, jóllehet jó né­hány helyen kifizetett nye­reségprémium még mindig nincs arányban a végzett munkával. Az elnökség foglalkozott azokkal a jelzésekkel, hogy a dolgozók szociális ellátásá­nak megszervezésekor álta­lában nem számolnak a jut­tatásokat igénybe vevők számának növekedésével és az árak emelkedésével, né­melyik juttatás gyakorlatilag visszaesett. A dolgozók ét­keztetésére nyújtott vállalati hozzájárulás évek óta nem változott, így a vállalati hoz­zájárulás ma már nem min­dig elegendő az ételek kielé­gítő minőségének fenntartá­sához. Ezzel magyarázható, hogy az előfizetéses étkezte­tésben részvevők szán« sok vállalatnál csökkent. Számos vállalatnál Jog­gal sürgetik a dolgozók a gyermekintézmények bővítését, a tanácsokkal közös óvodák, napközik létrehozását Is. A vállalati lakásépítéseik helyzetéről szóló beszámo­lók arra utalnak, hogy a rendelkezésre álló erőforrá­sokat mean mindenütt hasz­nálják fel a leghatékonyab­ban. A vállalatok egy részé­nél — a lakásépítési alap koncentrált felhasználása he­lyett — kisebb összegékkel több dolgozó lakásépítését támogatják, így az anyagi erők elaprózódnak és azok számára sem jelentenek meg­felelő támogatást, akik ab­ban részesülnek. Kasa Irak fis hősben Ma már könnyebb, de mégsem könnyű murié ka a kazalrakás. A 3. oldalon található ripor* funk a zaránki termelőszövetkezet kazalrakó csapatát mutatja be. ................ . | (Foto: Tóth Gizella) H arci hónap Koreáért Pák Gjong Szun nagykövet sajtóértekezlete Hétfőn a Hazafias Népfront Belgrad rakparti székházá­ban Pák Gjong Szun, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­Termelésfejlesztési bizottságot alakít a TOT Ä Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa — a má­sodik tsz-kongresszus hatá­rozata nyomán — új mun­kamegosztást alakít ki; a TOT-nál öt titkárságot szer­veztek, közöttük a terme­lésfejlesztési titkárságot, amely a többihez hasonlóan önálló 1 hatáskörrel rendel­kezik. A titkársághoz tarto­zik majd a TOT termelés- fejlesztési bizottsága, amely­nek megalapításáról hétfőn a Béke Szállóban országos tanácskozást rendeztek. A tanácskozáson a tsz-ek te­rületi szövetségeinek terme- lésfejlsztéssel foglalkozó szakemberei vettek részt. Dr. Nyíri Béla, a TOT el­nökhelyettese tartott elő­adást arról, hogy — elkép­zelések szerint — milyen hatásköre és feladata lesz a bizottságnak. Elsősorban ar­ra van szükség, hogy rész­leteiben vizsgálják a kü­lönböző termelési ágazatok helyzetét; ez azt jelenti, hogy a termeléstől a feldol­gozáson át egészen az érté­kesítésig végig „kísérik” a tsz-ek egy-egy termelési ága­zatának tevékenységét. A bizottságnak ily módon le­hetősége lesz arra, hogy a komplex felmérésekkel meg­állapítsák, hol van szükség újabb intézkedésekre, eset­leg a szabályozórendszer ki- sebb-nagyobb módosítására, vagy pedig központi terme­lésfejlesztési intézkedések­re. A bizottság egyebek kö­zött a növénytermesztés és az állattenyésztés ágazatai­nak helyzetét kíséri figye­lemmel, mégpedig úgy, hogy nemcsak a termelőszövetke­zetek szempontjából elemzik a kialakult helyzetet, hanem a témákban érdekelt egyéb szervek, minisztériumok — például a Pénzügy-, a KPM a KGM, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um stb. — tevékenységét is figyelemmel kísérik. Véle­ményt mondanak majd a jogalkotás és a joggyakorlat különböző kérdéseiről, a TOT érdekvédelmi és érdek- képviseleti munkáját mesz- azemeflően támogatják. társaság budapesti nagykö­vete sajtótájékoztatót tartott „az amerikai agressziós csa­patoknak Dél-Koreából való kivonulásáért folytatott kö­zös harc hónapjá”-ról. AzaJk- ció — mint mondta — júni­us 25-től kezdődött, ezen a napon robbantották ki az amerikai imperialisták a szé­gyenteljes koreai háborút 1950-ben: s július 27-ig tart, addig a napig, amikor 1953- ban a koreai nép által térd­re kényszerített agresszorok aláírták a fegyverszüneti egyezményt. Elmondta a nagykövet, hogy a mostanihoz hasonló harci hónapot immár több, mint másfél évtizede minden esztendőben rendeznek, nem­csak Koreában, hanem szerte a világon, a szocialista álla­mokban. Az akciók során a tömegek újult erővel feleme­lik tiltakozó szavukat az el­len, hogy az amerikai ag­resszió következtében két részre szakadt a koreai nép hazája, s követelik, hogy tá­vozzanak az agresszorok Dél- Koreából. A harci hónap alkalmából követelik az amerikai im­perialisták ENSZ-célért hasz­náló agressziós csapatainak a kivonását Dél-Koreából, és azt, hogy oszlassák fel az ENSZ elveitől eltérően ösz- szetákolt úgynevezett „Korea egyesítésére alakult ENSZ- bizottságot”. Hatálytalanítani kell a Koreáról szóló eddigi összes jogtalan határozatot Magpr-csehszM idegenforgalmi megállapodás A napokban írták alá a Magyar Népköztársaság kor­mánya és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormá­nya közötti idegenforgalmi megálapodást, amely ebben a témában az első államközi egyezmény a két ország kö­zött. A megálapodásról kért tájékoztatást Molnár Károly belkereskedelmi miniszter- helyettestől, az MTI munka­társa: — Eddig az idegenforga­lom részeredmények, válla­latok közötti kapcsolatok ré­vén bonyolódott. A mostani megállapodás az idegenfor­galom minden lényeges te­rületére kiterjed: egyez­mény szabályozza a teendő­ket és a fejlesztés irányát. Célja, hogy még tovább könnyítse a csehszlovák ál­lampolgárok magyarországi és a magyarok csehszlová­kiai látogatását. A szocialis­ta országokba utazó magya­rok 33—35 százalékának Csehszlovákia az úticélja, a szocialista országokból hoz­zánk érkező turistáknak pe­dig csaknem a fele cseh­szlovák. Az egyezményben elősegíti, hogy magyar tu­risták nagyobb számban utazzanak a szomszédos ba­ráti országba. — Kormányaink a jövő­ben egyaránt támogatják a szervezett forgalmat és az egyéni utazásokat, a fiata­lok turizmusát, a szakszer­vezeti utakat, szakmai láto­gatásokat, továbbá társas- utazásokat kiállításokra, sportrendezvényekre, zenei és színházi fesztiválokra. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom