Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

Végzős testnevelők tervei és gondjai P ívenként Ismétlődő ese- ' mény felsőfokú tanintézete- Inkben, hogy június végén új szakembereket bocsáta­nak útjukra Ünnepélyes, fel­emelő pillanat, amikor a végső akadályon, az állam­vizsgákon is túljutva a vég­zősök megkapják a diplo­mát, majd helyet keresnek maguknak alkotó tevékeny­ségüknek. A tanári hivatás alapjainak elsajátításához hosszú idő, legjobb esetben is 16 év kell. A napokban az egri Ho Si Minh Tanár­képző Főiskolán — sok tár­suk mellett — 17 testneve­lés szakos fejezte be állam­vizsgával tanulmányait. Mi­előtt őket felkerestük, ér­deklődtünk, hogy mennyire van szükség munkájukra, van-e hely számukra az ál­talános iskolákban. A Heves megyei Tanács művelődésügyi osztályán a következőkről tájékoztattak. A megye 161 általános isko­lájában jelenleg 29 a csak testnevelés, 33 a testnevelés és még egy szakos képesítés­sel rendelkező tanár száma. Véleményünk szerint még 17 testnevelés szakosra lenne szükség a megyében. Ennek ellenére mindössze öt állást hirdettek meg a (Művelődé­si Közlöny május 15-i szá­mában. Az osztály személy­zetise szerint azért ilyen ki­csi az Igény, mert a testne­velőknek nincs ki az óra­számuk a falusi iskolákban. Persze, itt meg kell említe­nünk, hogy a főiskolán két­szakos képzés folyik! De nézzük tovább a számokat. Az egri járás 30 önálló igaz­gatású iskolájából 12-ben tanítja szakképesítéssel ren­delkező tanár a testneve­lést, a járásban három ál­lást hirdettek meg. Ilyen kedvezőtlen arány egyetlen más szaknál sem tapasztal­ható! Hárman bizakodnak Az utolsó nagy próbaté­telt, az államvizsgát követő­en három olyan végzőssel beszélgettünk, akik Heves megyében szeretnének el­helyezkedni. Terveikről, cél­jaikról faggattuk őket. Szoó István, biológia— testnevelés szakos: — Két éve a hevesi járás szerző­dött ösztöndíjasa vagyok, így a járásban fogok elhe­lyezkedni. Még nem végle­ges, de valószínűleg Tisza- nánán. Úgy tudom, ott elég jók a tárgyi teltételek. Szak­felügyelőm, volt testnevelő tanárom, Tóth Gyula lesz, s tőle sok segítséget kaphatok munkámhoz. A főiskolán az elméleti és a gyakorlati ala­pokat megszereztük, ezt to­vább kell fejlesztenünk az elkövetkező években, hogy valóban jó tanárokká vál­hassunk. Kubányi Eszter, földrajz- testnevelés szakos: — Heves megyében szeretnék marad­ni, de még nem tudom, si­kerül-e. A hirdetett állások között nem volt olyan, amelyre pályázhattam vol­na. A gyöngyöshalászi isko­la igazgatójával beszéltem, ott lenne egyéves szerződé­ses állás, de földrajzot nem taníthatnék. Történelem és testnevelés órákat kellene tartanom, és én lennék az úttörő-csapatvezető. Ettől a munkától félek, hiszen az el­ső években még a szaktár­gyi gyakorlati munka terén is kell új ismereteket sze­rezni, de ha megkapom a kinevezést, megpróbálkozom a feladattal. Hatvani Béla, biológia— testnevelés szakos: — Nem volt sok időm mostanában a tanulás miatt, hogy állás után járjak. A selypi szak­munkásképző intézethez be- küldtem pályázatomat, vá­laszt azonban még nem kaptam rá. A tanítási órák mellett feltétlenül szeretnék atlétikával foglalkozni. Amennyiben a Testnevelési Főiskolán indul levelező ta­gozaton kiegészítő szak, ak­kor arra jelentkezem, ha nem, akkor edzőire. Úgy ér­zem, a főiskolán megfelelő alapismeretet sajátítottam el, de munkámhoz nélkülöz­hetetlennek tartom a már említett területen a tovább­tanulást. Megváltozott szemlélet kell A testnevelés szakon az idén Csillag Béla főiskolai adjunktus volt az államvizs­ga-bizottság elnöke. — Milyennek látja a fia­tal pedagógusok lehetősége­it, képzettségi szintjét? — Végzős hallgatóink el tudnak helyezkedni* hiszen nemcsak Hevesben, de más megyékben is nagy a test- nevelőtanár-hiány. Hogy az ellátottsághoz viszonyítva kevés a meghirdetett állás, annak okát az iskolák ne­velői létszámának betöltött- sége mellett a szemléletben kell keresni. Sajnos, még mindig több illetékes nem ismeri el eléggé, hogy ezt a tantárgyat is csak megfele­lő szakmai felkészültséggel lehet jól tanítani. Pedig az általános iskolás korú gye­rekek testi fejlődése leg­alább olyan lényeges, mint szellemi fejlődésük. Az isko­lák szakok szerinti ellátott­ságát nézve kétségkívül a testnevelés áll az utolsó he­lyen. Ezen csak akkor ja­víthatunk, ha az igazgatók, vezetők szemlélete megfe­lelően változik. A reform- tanterv alapján felvételi lét­számunk 36-ra nőtt, ez azt jelenti, hogy két év múlva több testnevelés szakos hagyja el a főiskolát. Hall­gatóink képzése, szemléle­tének formálása fokozottan iskola- és gyermekközpon­tú. Lehet, hogy NB I-es, vagy NB II-es edzőként nem lennének a legjobb szakem­berek, de az iskolai, a fa­lusi sporthoz minden alapot megkapnak, és tapasztala­taink szerint meg is állják helyüket. Virágh Tibor Több mint 60 ezren pályáznak az egyetemek, főiskolák első évfolyamaira Megalakultak a felvételi bizottságok Június 26-án kezdődnek az írásbelik Hétfőm, június 26-án or­szágszerte megkezdődnek az írásbeli felvételi vizsgák a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező ta­gozatain. Az első napon az orvostudományi egyetemek­re pályázók írják meg felvé­teli dolgozataikat. Július 27- én a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetemre, a Külkereskedelmi Főiskolá­ra, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, valamint a Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Főiskolára jelentkezők Írás­beliznek, (A Külkereskedelmi Főiskola Idegennyelvi levele­ző szakán 30-án lesz az írás­beli vizsga.) Június 28-án írásbeliznek mindazok, akik­nek felvételi tárgyuk mate­matika és fizika: tehát ekkor írják dolgozataikat a műsza­ki egyetemek és főiskolák, valamint a természettudomá­nyi karok pályázód. Ugyan­ezen a napon tesznek írásbe­li felvételi vizsgát a termé­szettudományi karok összes többi szakán is. Június 29-ér az állam- és jogtudományi karokon, 30-án pedig a böl­csészettudományi karokon tartják az írásbeliket. Akik kivételes indok, betegség, hi­vatalos külföldi tartózkodás, s hasonlóak miatt nem tud­nak a kijelölt időpontban az írásbeli felvételi vizsgán meg­jelenni, s ezt igazolni is tud­ják, még a felvételi bizott­ságok ülése előtt kérhetik az intézmény vezetőjétől a vizs­gának a pótvizsga időpontjá- ravaló elhalasztását, amely­nek időpontja az orvostudo­mányi egyetemeken június 30-a, a többi felsőoktatási in­tézményben pedig egységesen július 6-a lesz. Az írásbeliket követően egy-két napon belül vala­mennyi tagozaton megkez­dődnek a szóbeli felvételik, és általában július közepéig, de legkésőbb 31-ig befejeződ­nek. A több tízezer jelentkező tudásának, alkalmasságának és rátermettségének elbírá­lására országszerte megala­kultak a felvételi bizottságok. A bizottsáágok általában 3— 5 tagúak. A felvételi bizottságok jú­lius végén, augusztus elején írásban értesítik határozatuk­ról a jelentkezőket. A sikere­sen vizsgázott de elutasított pályázók a bizottság elutasító határozata ellen — a határo­zat kézbesítésétől számitott 8 napon belül —, az Illetékes miniszterhez címezve felleb­bezhetnek. Az elutasítottak- kal a bizottság közli a vizs­gán elért pontszámot, a dön­tés okát, és a fellebbezés le­hetőségét is. A kérelmeket a felsőoktatási intézmény veze­tőjéhez kell benyújtani. A fellebbezések elbírálására elő­reláthatóan augusztus máso­dik felében kerül sor. A végleges összegezések szerint az idén együttvéve 60 658-an pályáznak a felső- oktatási intézmények nappa­li. esti és levelező tagozatai­ra, mintegy ötezerrel töb­ben, mint tavaly. Változatlanul a legdivato­sabbak a művészeti főisko­lák: a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolára csaknem 22-szeres, a Képzőművészeti Főiskolára 18 szoros, az Ipar- művészeti Főiskolára pedig 15 szőrös a túljelentkezés. Nem éri el ugyanakkor a je­lentkezők száma a felvételi keretszámot az Esztergomi Vegyipari Gépészeti Techni­kumban, valamint a Kandó Kálmán Villamosipari Mű­szaki Főiskola erősáramú ka­rán. Egyenetlenség jellemzi a fizikai dolgozók gyermekei­nek jelentkezési arányát, a pályázók 37,8 százaléka kö­zülük kerül ki. Ez az arány valamivel alacsonyabb a ta­valyinál. Gárdonyi Géza müvéből készül fv-fi!m 1^11 dező Gárdonyi Géza A lámpás című kisregényéből készít színes tv-filmet. A film operatőre Nagy József. Képünkön: Hajdufy Miklós rendező instrukciót ad a filmben szereplő statisztáknak. . (MTI foto — Tormai Andor felv.) 1 Szász gondosan elolvasta Írásának eit a már befeje­zett részét. A régi feljegy­zések, a dr. Dénes György­nél, Balátal ügyvédjénél le­rakott iratok azt bizonyít­ják, hogy így zajlott le ta­lálkozása a három legjelen­tősebb emberrel. A bauxitért senki sem volt hajlandó egy fityinget sem adni. Balátai kétségbeesését jól adta vissza Abzingernek egy másik le­vele, amit szintén Pávai Vajnától szerzett meg... A Duna partján sé­táltunk. Egy lehorgonyzott. füstölgő kéményű uszályba raktak ládákat. A munkások vékony deszkapallón egyen­súlyoztak. A hajó kormány­fülkéje előtt állt a pallér, egy nagy darab, húsos em­ber. Én még arra gondoltam, csak Bajorországban lehet látni ilyen hentes formájú, piramis alakú férfiakat. Jenő is őrá szegezte szemét. — Mi lenne, ha én is inkább ide szegődnék? — kérdezte keserű mosollyal. Aztán hir­telen, lázongva: — ... Mondd, Gyula, hát lehetséges, hogy egy kincset, amelynek kiak­mvi. juoiiD 23,, péntek názása annyi lehetőséget, annyi profitot rejt magában, mindenütt visszadobjanak? Azt még megértem, mert fi­nom formában tudomásomra hozták, nem lényeges, hogy a magyar munkásnak elég kenyere, munkája, becsüle­tes megélhetése legyen. De a profit? Hát a profit sem izgatja őket? Az angolok az olajért véres háborúkat vív­tak. A franciák a tuniszi foszfátért, az amerikaiak a perui ónért kormányokat buktatnak meg, embereket mészárolnak le... Hadsere­gek állnak készenlétben ágyúkkal, gépfegyverekkel a nyersanyag védelmében.. . A magyar bauxit meg itt he­ver a lábunk alatt és nem mozdul érte senki?!... Nagyon megsajnáltam, és hidd el, kipréseltem agyam­ból az összes ötletet, hogyan segítsek rajta, de egyszerűen nem jutott eszembe semmi, Dühömben már azt mond­tam, bár a szovjeteknél len­nénk, mert ők vízi erőműve­ket építenek, és valami öt­éves tervciklusuk is van, iparosodni akarnak íte jó is­ten, azonnal égesd el a leve­lemet'. , . Szóval a le'’kép te­le bb cioigoit is elém kerül­te':... Hiába. Aztán, kérlek, pár nap múl­va kaptam egy címet. Az il- ktönekvolt §gy aranybánya­érdekei taége Erdélyben, amelyhez egy elszegényedett gróf révén jutott, egészen alacsony összegért, ö is éve­kig őrzött egy darab aranyat a szekrényében, kilincselt vele, de nem tudott vállalko­zóra találni. Nem keseredett el. Tudta, egyszer melléje szegődik a szerencse és ak­kor vége a nyomornak. Schaumburg-Lippe herceg hirtelen pénzzavarban őt kérte meg, adja el horvátor­szági uradalmait. A fezőr el is adta egy nagybanknak, és ezen öt-hat milliót keresett. Elmondtam a fezőmek a bauxitügyet... Szerinte a bankoknál nincs most keres­nivaló, de ajánl egy ügyes embert, dr. Tetétleni Armin ügyvédet, aki neki is segít­ségére volt. Talán ráharap a horogra.. Szász Dániel kipipálta a levelet, azaz átlós irányban, bal felső sarkától a jobb sar­káig vékony tollvonással át­húzta. Ami eddig történt, csak előcsatározás volt. A bauxit és vele együtt Balá­tai Jenő regénye innen kez­dődik. .. Az egyetlen kvalitás — gondolta Szász — az ő hiva­tásában, foglalkozásában, ha megfelelően tudja az alakok egymás közötti és a világ töb­bi részéhez fűződő viszonyát élőén ábrázolni. Ám Balátai Jenő ügyénél nem elvonat­koztatható, költött vagy ki­talált személyekről van szó, hanem élő, hús-vér figurák­ról, történelmi alakokról, meghalt és élő személyekről. Balátai Jenő meghalt. Meghalt úgy, hogy Szász még nem ismerhette, hiszen gyerek volt, tízesztendős, 1938-ban. Nélkülöznie kell tehát személyes benyomá­sait, azokat az oly fontos impressziókat, amelyeket ki­zárólag a megismerés sze­mélyes folyamatában nyer­hetünk valakiről. Arra a kérdésre viszont, hogy Balá­tai Jenő öngyilkos lett-e, vagy meggy iikoj. iák, a teljes és tökéletes bizonyító anyag híján csak úgy lehet választ adni, ha Balátai jellemét, cinbexékkai sa^nfeeni kap­csolatát is a legmélyebben ismeri. A végső következte­tés utolsó aduját két dolog adhatja meg: egyik a szem­tanú, aki ott volt azon a na­pon, abban a lakásban és be­vall valamit, másik az áldo­zat gondolkodásának ismere­te, annak felismerése, össze­tört-e annyira a ránehezedő nyomás alatt, hogy saját ma­ga vessen véget életének, el­jutott-e egy olyan végső kör vetkeztetésre, hogy nincs le­hetősége tovább élni, s felad­ja a harcot. Szász enyhén csípős gúny­nyal állapította meg, most 5 annak a detektívfelügyelő- nek a helyzetében van, aki­nek a közvetlen környezeté­ben, legalábbis a saját tes­tületében kell a gyilkost ke­resnie, és közben minden ta­lálatból neki is kijut egy- egy szúrás. A kötelesség ma­gasztossága lenne a fő haj­tóerő? Vagy inkább a fájó, égető kíváncsiság?... Az eddig feltárt anyag eléggé plasztikusan megmu­tatta Balátai Jenő jellemét, szándékát, emberi indítását, ha a levelek, az iratok, és a tanúk hűen vallottak, az iga­zat mondták. Ajánlatos azon­ban saját megfigyeléseit is felsorakoztatni. Szász Dá- nielné született Balátai Éva ugyan két ember tulajdon­ságait viseli magán, de né­melyeket apjától örökölt. Ha saját magát is kival­latná. kihallgatná, mit tud­na Évával való megismerke­désükről elmondani?... ,.Fia­tal, kezdő újságíró voltam, egy vidám városban. A szín­ház mellett, a Marx Károly utca 31. szám alatti föld­szintes házban albérletben, de családias környezetben laktam egy idős asszonynál. Egyedül éltem, kielégítő kö­rülmények között, jó ruhám-, cipőim, megfelelő fizetésem volt. Független voltam, mert nem szerettem és nem gyű- löltem túlságosan senkit.. Egyik este, 11 óra tájban —% a nyomda későn zárt, és át J kellett nézni még a kulpoli-p tikai oldalt — gyalogosan» sétáltam hazafelé. A Marx» Károly utcába több kis utca* ^'^TígSBír'------- ■ v ezetett, az első egy rosszul megvilágított,' piros téglák­kal kirakott utcácska volt. A színház épületét körülve­vő hatalmas fák alatti padok üresen lapultak. December 2 8-a volt. Az új évet vár­tam. .. Közömbös dolgokról gondolkodtam, a munkától kicsit zsibbadt fejjel ballag­tam hazafelé. A tégláikkal ki­rakott utcácskának a sarkán nő bukkant fel előttem,.. Két lépést tett, elesett... Bo­csánat — mondtam udvaria­san és a hóna alá nyúlva felsegítettem. — Ezek a ki­álló téglák. .. — Egy frászt a téglák — mondta arcomba bámulva. — Nem látja, hogy részeg va­gyok?. .. Azon az éjszakán velem aludt, a lakásomon. Heggel tudtam csak köze­lebbről szemügyre venni, s kedvtelve nézegettem fiús, barna haját, furcsa , vágású szemét, erős, de arányosan szép alakját... — Ne ijedj meg — mond­ta a fürdőszobából kilépve és egy törülközővel a haját száritgatva —, nem maradok a nyakadon. — Talán bemutatkozhat­nánk? — jegyeztem meg ne­vetve. — Balátai Éva geológus. — A kezét nyújtotta, és erő­sen, megszorította az enyé­met. Hirtelen magázni kez­dett: — Nem érdekel senki­nek a véleménye, a magáé sem, és nem azért közlöm, hogy rosszat ne gondoljon rólam, de egy vállalati bulin voltam, és megittam hét deci pálinkát. Hat hónap múlva az eskü­vőnkön a vállalati osztály- vezetőt szidta: — Ez a hü­lye mindig gúnyolt a lány- sá gomért, ezért most majd az orra alá dugom az anya­könyvi papírt... de ne hidd, hogy nem lett volna jobb csak úgv. együtt élni... Szi­ves engedelmeddel Balátai Éva leszek ezután is.. És itt, Splitben — vágta el Szász a képet, csak azért, hogy gyorsan Éva makacssá­gát bizonyítandó egy újab­bal helyellesilse — .,. egé- TSfeíRSpNr­szen messze beúszott a ten­gerbe. ö csónakon követte. — Szállj be! Szállj már be, hiszen alig birodl Nem! Kiúszott a partig, s ott összeesett. Szász riportot készített egyszer a bányában. A hato­dik szinti vágaton találko­zott Évával, aki mindennap lejárt és kőzetmeghatározá­sokat végzett. Fején a ko­bakkal, maszatosan, lábán lötyögő gumicsizmával elég ijesztően hatott. Valami hi­ba miatt az áramszolgáltatás megszűnt, a több száz méter mély akna mellett levő pál­cavasból készített lépcsőn kellett a bányászoknak fel­menniük, minden pillanat­ban kockáztatva, hogy a vi­zes, csúszós vasakon egyen­súlyukat vesztik és lezuhan­nak. Azon mászott fel Éva is. Amikor fellépett a fény­be, lábai remegtek, szája lila volt, arca halottsápadt. de mosolygó. Szász megdöbben­ve bámulta. — Nemcsak szép nő, bátor, sőt vakmerő ember is. Ugyanakkor Éva elájult az irigységtől, amikor a főmér­nök feleségének szobájában meglátta a .Párizsból hozott függönyt. Olcsó vendéglők­ben ettek, és a második eme­leti erkélyről nézték a szín­házi előadásokat. Lakásuk nem volt. egy szőlőhegyi domboldalon, présházban laktak, havi 900-ért, ahol té­len nem olvadt el a cipőtal­pon bevitt hó... Szász né­ha elvitte Évát kocsival vi­dékre. Az asszony szinte ré­szegen élvezte az autózást és a sebességet, s noszogatta a sofőrt, „Hajtson, gyorsabban hajtson!”... Két teljesen különböző anyagból gyúrták Évát, ka­rakánságát. büszkéé3**. áll hatPtON- '' naiv t" ....... ség ét ." ' őröl ' "t r1 sik ágról, az arisztota 1 a anyától és nagyanyától? váíi , (Folytat jut,'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom