Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-20 / 143. szám
R/Utlfr Kosstn n # 6.18 Régi melódiák 9.ÜJ Harsan a kürtszó! 9.35 Áriák lü.Cf Gozsdu Elek: Országúton. Elb 10.25 Zenekari muzs^.ca 11.14 Tüzes trónon, l. rész 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 13.47 Törvénykönyv 14.02 Móra; Kincskereső kisködmon. 2. 15.10 Éneklő ifjús- i 15.20 Kamarazer-. li.U Cigánydal< k Ij Ou S^nvf zene 17.05 Áriák 17.30 Jelenidőben 18.00 Könnyűzenei híradó líj.3U A Szabó család 19 30 Kü/.v A Tungsram Kupa v zllábdatornáról 19.55 Képi muzsika 20 42 Kozmosz 21.10 A Rádió Lemezalbuma 23.08 Salamon-szigeti népköltészet 23.21 Zenés játékokból ü.in Kórusmüvek PETŐFI 8.05 I.lszt-dalok és zongoraművek 9.03 Slágerstaféta 9.53 Könyvek, tájak, emberek ,.. 13.03 Népi muzsika 12.23 Fúvóskeringrtk 12.35 Bellini: A puritánok. Részi 13.03 Zenekari muzsika Randevú kettőtől hatig . . . 18.05 Kedves iskolatársak 13.28 Népi muzsika 18 51 Hangverseny 19.44 Riport 20.28 Beethoven II. szimf. 20 5t Félhomályos zóna. Vészi Endre hangjátéka 21.49 Könyvismertetés 21.59 Lemezgyűjtők húszperce 22.19 Nóták 23.15 Messenet-operákból [ÍVJ MAGYAR 17.13 Hírek 17.20 Michaela Mlhal énekel 17.45 Pillantás a sportvilágba 18.05 Mindenki közlekedik . . . 18.30 Magyar parasztíestők nyomában 18.55 A Tv-bérlet hangverseny- kalauza 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.0C Az oroszlánok szabadok. Magyarul b. angol film 20.55 Janus Pannonius emlékére 21.20 Humoristák klubja 22.10 Tv-híradó POZSONYI 9.25 A tárgyalás 11.20 Brixi: F-dür orgonaverseny 19.00 és 21.40 Tv-híradó 20.10 Pavoncello. Lengyel tv-iilm h——»I i ■■ ■ -.ui— ....... ^ E GRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33 1 Délután fél 4. fél 6 és este 8 órakor Hyppolit. a lakáj Magyar fltmvtgjáték. Főszereplő: Kabos Gyula, Csortos Gyula. EGRI BRODV (Telefon: 14-07). Délután fél 4 órakor Hahó, Öcsi 1 Színes magyar mesefilm Délután fél 6 és este fél 8 órakor A rovarölé Egy fétszeg kamasz és a nők. Jugoszláv film EGRI KERT Este 8 órakor Modern Monte Christo GYÖNGYÖSI PUSKIN Támadás hegedűszóra GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Funav Girl 1—II. (DÜola helyárak!) GYÖNGYÖSI KERT Szenvedély HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tudom, te vagy a gyilkos HATVANI KOSSUTH Gábor diák HEVES Hahó, a tenger! | PÉTERVASARA A gyilkos a sínen vár ÜGYELET Egerben: 1» órától szerda reg gél 7 úrú-g a 33-..-sy-Zstlinszky uteri rendelőben. (Telető 11-: i.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda esggel 7 óráig a Jókai t ca 41. tim' i alatti rendelőben. (Telefon : ffß m. Pola Raksa (Maruszja) és Janusz Gajos (Janek), A négy páncélos és a kutya című sorozat népszerű hősei. Kedves Olvasó! Emlékezik még Janek, Gustlik, Gri- gorij, Olgierd és Maruszja nevére? Kevéssé? És ha így kérdezem: emlékszik-e még A négy páncélos és a kutya című lengyel televíziós sorozatra és annak hőseire? Így már inkább, ugye? A Lengyel Televízió e nagy sikerű műsorát a magyar közönség 1968. őszétől nyolc részben láthatta. Határozottan szép sikert aratott a film. Alkotói eredetileg azt tervezték, hogy csak nyolc folytatást készítenek a történetből, melyet Janusz Przymanowski ezredes írt. Itt kell mindjárt elmondani, hogy a népszerű Janek és iársai nem írói fantázia szülöttei. Az ezredes regényének hősei valóságos alakok, illetve egyes konkrét személyek tökéletes másai. A helyzetek, az események a világháború megtörtént epizódjai. A Lengyel Televízió eredetileg a nyolc részben csak a lengyel tengerpart felszabadításának megelevenítését tervezte. Ám a kezdetkor már olyan nagy sikert értek el, hogy hozzákezdtek a következő részek forgatásához. Az első nyolc epizódból s egyébként négy teljes egész ^ estét betöltő filmet is készí- J tettek, melyet aztán a mozik J is vetítettek (mint nálunk ^ A Tenkes kapitányát). De $ nemcsak a saját hazájában $ halmozott sikert sikerre a J sorozat. Nagy közönségsikere ^ volt Magyarországon, az J NDK-ban, Bulgáriában, ^ Egyiptomban, Kubában és ^ még több más országban. % A történet a második vi- j lágháború idején játszódik, $ egy lengyel páncélos alakú- 5 lat harcait választotta téma- J jául. Az évekkel ezelőtt Iá-'! tott sorozat első epizódjában a rokonszenves főhőssel szó-.. katlan körülmények között) találkozunk. Apját, az eltűnt 5 lengyel partizántisztet kere- $ si a hideg Északon, s ván-^ dorlása közben egy idős va- 5 dásztól kitűnően megtanul aJ fegyverrel bánni. Tudomá- J nyát nemcsak egy félelmetes^ tigrisvadászatban kamatoz- J tatja, hanem ennek köszön- i heti, ho"7 kalandos utazás ^ és furfangos cselek után vé- ^ gül is sikerül elérnie: az ^ egyik frontra induló harcko- $ ■sí legénysége befogadja ma- $ ga közé negyediknek Göm- § böccel, a szép farkaskutya- s val együtt. A sorozat további epizód- ^ jai a harckocsizó alakulat 4 német megszállók elleni harcáról szólnak; melyet a szovjet egységek oldalán vívnak hazájuk felszabadításáért. Az alkotók nem törekedtek a történelmi események dokumentális ábrázolására, a néző a naivitásoktól sem mentes történetben a kalandfilmek szabályai szerint pergő, hol humoros, hol feszült helyzetek során kísérhetik végig a főhősök sorsát. Veszélyekben nincs hiány, orvlövészek, kel, váratlanul érkező német járőrrel, sőt egy szétlőtt méhkas megvadult, lakóival is fel keil venniük a harcot, amelyből nemegyszer a rendkívüli intelligenciájú Gömböc segítségével vágják ki magukat. Természetesen romantikus szerelem is fonódik az ütközetek közben, s mire a lengyei tengerpart felszabadul, a legváratlanabb módon találkozik apa és az akkor már parancsnokká előlépett fiú... Zömmel kedves humorral átszőtt kalandok sorát láthattuk tehát, habár a tragikus momentumok sem hiányoztak, — nagyszerű színészek alakításában. De őket is lepipálja sorozatos nagy jeleneteiben Gömböc, ez a jó humorérzékű kutya. Ellenállhatatlan sztár: a néző az első pillanatban rokon- szenvébe fogadja! Az első nyolc folytatást a varsói televízió ötször (!) sugározta, a mozikban 1968- ban pedig négy és fél millió ember nézte meg. A hatalmas érdeklődés, a számtalan levél szinte kötelezte a sorozat alkotóit a folytatás elkészítésére. Az elmúlt esztendőkben aztán el is készült az újabb tizenhárom rész. Az epizódok forgatásánál nagyon sok, a nézők által írt javaslatot használtak fel az alkotók. Többen azt javasolták : a továbbiakban senki se -pusztuljon el a főhő- . sök közül. A sok javaslat, ötlet figyelembevételével forgatták le az új sorozatot, amely úgy végződik, hogy véget ér a háború, a vörös harckocsi legénysége hamarosan hazatér. Ám előbb még egy kis családi ünnepélyt tartanak. Néhány pár házasságot köt... Murai János Dél=amerikaí mozaik 1. Hue no ft 4 ires : Peronra várva A BOEING 737-ES repülőgép Europa partjaitól egyetlen leszállással tette meg a több ezer kilométeres utat Buenos Airesig. Argentína fővárosáig. A rövid pihenő kellemes kikapcsolódás volt Dakar repülőterén, mégha a gép éjjel kettő óra körül is érkezett Szenegálba. Az afrikai ország fővárosát madártávlatból csak néhány fénycsóva jelezte, kárpótlást nyújtott viszont a természet: a hatalmas pálmafák, a húsz fok körüli hőmérséklet, valamint az Atlanti-óceán felől érkező enyhe szellő frissítette fel a négyórás re- pülőúttól elfáradt utasokat. Dakar tranzitvárótermében néhány — csaknem álomkórosnak tűnő — kétméteres, fekete bőrű alkalmazott virrasztóit csupán, akik a helyi afrikai népművészet tárgyait kínálták minden lelkesedés nélkül az érkezőknek. A jellegzetes fából vésett maszkok, nyakláncok mellett ezüst és arany ékszerek, karkötők sorakoztak a pulton. A szemlélődést a hangosbeszélő szakította félbe, szólította a Boeing-gép utasait. Hatórai út még Bue^- nos Airesig ... Helyi idő szerint délelőtt tíz órakor landolt a gép Argentína fővárosában. Minthogy a tízezer méteres magasságból a gép nagy sebességgel szállt alá, a panoráma megcsodálására kevés idő jutott, Dél-Amerika hétmilliós metropolisa csak egy rövid pillanatra tűnt fel. A nyugati kontinens hogyan fogadott? Mindig felfokozott várakozással jár az érkezés <!l millió diák Indiában ma az írni-ol- vasni tudók száma 34 százalékra emelkedett, szemben az l(JGl-es 24 százalékkal. A 6—11 éves korú gyermekek 78,2 százaléka szervezett iskolai oktatásban vesz részt. A 11—14 éves korosztály 33,6 százaléka látogatja rendszeresen az oktatási intézményeket. Az átlagos növekedés 1951 óta évi 7 százalék. A diákok száma ' 1950- ben 35,5 millió volt, — ez a szám napjainkig 84 millióra emelkedett. Több mint 500 oktatási intézmény működik jelenleg az országban. Képünkön: leánydiákok egy kollégium laboratóriumában. (P1B—MTI—KS fotók) /////✓/r///.v/////////////////3 y// zy w ////////////////////# ////✓//////////>r//////////' OV////////////////////W///////////////// S $ Piroska is nevetett. J — De nagymama! A szád§ is más, mint máskor. ^ — Azért, hogy jobban be- ^ kaphassalak? Nem! Csupán^ új műfogsorom van. De nemi akarlak tovább fenntartani, § gyermekem. $ Piroska beszállt a kocsiba^ és elindult. Az erdőnél már^ ^ várta az udvarlója, a fiatal J vadász. § — Pontatlan! Hol késtél^ megint? ^ — A nagymamánál. Ha\ nem hiszed, tessék, itt a/co-ij sár, amit adott... ^ A vadász kinyitotta aj whiskysüveget. * — Nem valami magánta- j lállMzó? — és jót húzott az) italból. J — Ah, hová gondolsz! Az öreg Farkas is integetett, hogy vigyem magammal..., Majdnem elütöttem. •! — Mmm — szólt a vadász, i mivel a szája tele volt sü-J teménnyel. J Keresztülhajtottak az au-$ tósztrádán és az erdőn. Azt,i hogy az útszélen virágok nőttek, s beljebb a fák::" inig szebbek, > í i 11 De hát hogyan is oehsV volna észre! 180 knt-es se-,- besség mellett? j, s Fordétstísz Sterner Katalin — Piroska — szólt a mama —, összepakoltam egy kis kosarat a nagymamának. Süteményt és whiskyt. Sürgős tárgyalásom van. Légy szíves, vidd el neki. Piroska egyáltalán nem örült. Ugyanis találkája volt. Mégis, mint jól nevelt lány, félvállról odavetette: — Add ide! — Nehogy megint az erdőn menj keresztül! Piroska beugrott sportkocsijába. Keresztülhajtott az erdőn. Igaz, ez nem az autósztráda volt, de a csekély forgalom miatt sokkal gyorsabban leheteti, haladni. Egy sötét alak integetett, hogy vigye magával, Piroska azonban nem állt meg. A nagymama korántsem volt elragadtatva a látogatástól. — Nem a legjobbkor jössz gyermekem. Épp bridzspar- tim lesz. És mi jut eszébe anyádnak, hogy süteményt és whiskyt küld! Épp fogyókúrázom! Vidd vissza, mielőtt engedek a csábításnak. — Igenis, nagymama. — És megragadta a kosarat: — De mondd csak, miért csillognak így a szemeid? — Hogy jobban láthassalak — nevetett a nagymama. — Kontaktüveg. Sokkal csinosabb mint. a szemüveg., — És miérí olyan nagyok a fülbevalóid? — Hogy jobban halljalak. Ez a legutolsó találmány. A nagyothalló-készüléket beépítik a fül- klwssbA, egy ismeretlen országba, 9 az izgalom még nagyobb, ii* nem csupa.», egy országról, hanem addig még nem látott kontinensről van szó. A DÉL-AMERIKAI nwr utolsó erejét adta ki, a hőmére higanyszála Buenos Airesben már a reggeli órákban Is huszonöt fok fölé emelkedett. Az első meglepő benyomást egy szemfüles fényképész váltotta ki, aki valamennyi érkezőt „megörökített" és negyedóra múlva — miközben az utasok átestek az egészségügyi ellenőrzésen — már árulta is a kész képeket. A Santiago de Chilébe vivő gép indulásáig még néhány óra volt. A repülőtéri szálloda felé indultam. A szálloda liftese, hatvan év körüli ember büszkén mutatta a környéket, a viszonylag modern épületeket, a szálloda melletti, jólétet bizonyító uszodát. „Mindez meg Peron ioején készült” — mondja, majd hozzáteszi: „ha a hadsereg 1955- ben nem kergette volna el az elnököt, ma egész Argentína ilyen lenne”. Jólérte- sülten egyet kacsint, „lehet, hogy jövőre visszatér spanyolországi száműzetéséből Peron. A hadsereg ígéretet tett, hogy márciusban választások lesznek. Én biztos, hogy rá szavazok”. Szavait megerősítve kimutat az ablakon: „Látja azt a csoportot?” Körülbelül kétszáz, elsősorban fiatalokból álló csoport gyűlt közben össze a repülőtéren hatalmas táblákat, transzparenseket tartanak. „Most indul Madridba Frondizi. volt elnök. A választások előtt valamennyi leszerepelt politikusunk Peron kegyeiért gazsulál." Mit is lehet hozzátenni a liftes reményteli szavaihoz? Kívülállóként kezdjem magyarázni ennek az argentin „bennszülöttnek”, hoev az ötvenes évek Argentínája sem volt paradicsom, s a sajátos diktatúra sem tudott hosszabb távon megoldást kínálni a fejlődésben kissé elmaradt ország gazdasági-társadalmi problémáira. Argentínában 1966 óta a hadsereg van a hatalmon. A feszültségeket a tisztikaron belüli puccsokkal próbálták levezetni, így először Ongania, majd Leving- son elnök menesztésére került sor. A szociális és gazdasági ellentmondások azonban tovább növekedtek, egyre gyakrabban bénítják meg az ország életét az általános sztrájkok, .diáktüntetések. Kinntartózkodásomkor robbant az egyik gerillaszervezet bombája: elrabolták Sal- lustrót, az argentínai Fiatművek főnökét. Már itthon érkezett a hír Sallustro kivégzéséről. Ebben a helyzetben jelenthet-e megoldást Peron visszatérése ? A BELSŐ MONOLÓGOT már az étterem pincére szakítja félbe Marhahúst kérek, s ő csodálkozva kérdezi; „Uram, nem tudja, hogy ma hústalan nap van Argentínában?.. ” Pedig a pampák országa éppen marhahúskivitelével vált híressé. Lovas Gyula (Következik: Santiago) Vnz. június S8» II négy páncélos ás a kutya
