Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-20 / 143. szám
Törvényjavaslat a bíróságokról Irta: dr. Szilbereky Jenő igazságügyi miniszterhelyettes A z államélet és a szo- " cialista demokratizmus továbbfejlesztése társadalmi fejlődésünk mai szakaszának központi kérdése. Az igazságszolgáltatás, a bírói munka az állam munkájának szerves része, a jogrend, a jogbiztonság fontos biztosítéka, igv érthető, hogy tökéletesítése az egész társadalom, minden állampolgár számára lényeges. A bírósági szervezeti törvény jelentőségét húzza alá az is, hogy az országgyűlés közvetlenül az alkotmány módosítása után az elsők között fogja megvitatni a bíróságokról szóló új törvényjavaslatot. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint ugyanis a bíróságokon kívül még számos olyan fórum működik, amely jogviták eldöntésével foglalkozik, és sok esetben még a szakember is nehezen igazodik el, melyik ügy, melyik szerv hatáskörébe tartozik, ki fogja abban a végső döntést meghozni. (Pl. vállalatok—termelőszövetkezetek vitája, munkaügyi kérdések sib.). Ezen a most megalkotásra kerülő törvény változtatni fog, mivel jelentős lépést tesz az igazságszolgáltatás egységének irányába. Alapelve, hogy az állampolgárok és a gazdálkodó szervek, vállalatok legfontosabb jogait és kötelességeit érintő jogvitákban, így a bűnügyekben, a polgári jogi, családi jogi vitákban, valamint a legjelentősebb munkaügyi és a szövetkezeti tagsággal összefüggő, vitákban a jövőben a bíróságok döntenek, és ilyen ügyeket csak magas szintű jogszabályok utalhatnak más, a bíróságokon kívül álló szerv hatáskörébe. Ilyen lehet, ha gyorsan kell intézkedni például egy birtokháborítá- si ügyben. Máskor a szak- szerűség kívánja meg, hogy az államigazgatási szervek foglalkozzanak bizonyos kérdésekkel, például bányakárok, vadkárok esetén. Fontos az, hogy végső soron még az ilyen esetekben is biztosítja a bírói utat, ha a döntés az állampolgárok alapvető jogaira is kihat. A dolgozó, a munkavállaló és a munkáltató között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos viták eldöntése is érthetően került napirendre. Az ilyen ügyek megfelelő eldöntése jelentős szerepet játszik a dolgozók jogainak védelmében, elősegíti a kötelezettségek teljesítését, a munkafegyelem, a jó munkahelyi légkor kialakulását. Az új törvény szerint az érdekösszeütközések feloldása a korábbinál nagyobb körültekintést és a törvényesség maradéktalan érvényesítését igénylő feladattá válik. A dolgozók jogainak fokozottabb védelme megkívánja, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottságok határozatait ezentúl a bíróság vizsgálja felül. Ezért az új javaslat megszünteti a területi munkaügyi döntőbizottságokat és helyettük a fővárosban és a megyeszékhelyeken felállítja a munkaügyi bíróságokat. Ez teszi lehetővé azt, hogy a munkások, alkalmazottak és a szövetkezeti tagok munkaügyi vitáit végső soron a bíróság dönthesse eL Rendezi az új javaslat a vállalatok és a szövetkezetek vitás ügyeinek intézését is, megszüntetve ezzel azt a párhuzamosságot, amely jelenleg a gazdálkodó szervek jogvitáinak intézésében _ a bíróságok és a gazdasági döntőbizottságok között fennáll. Az új rendezés alapján a gazdasági döntőbizottságok jelenlegi feladatkörét ugyancsak a bíróságok veszik át, így egy helyütt összpontosulnak az ügyek és az azok elbírálásából hasznosítható gazdasági tapasztalatok is. A törvényjavaslat központi témája a bírák munkaviszonyának a rendezése is, ezen belül pedig elsősorban a bírák választásának bevezetése, amelyet már az 1949. évi alkotmány is rögzített, megvalósulására azonban eddig nem került sor. A törvényjavaslat tehát megszünteti az átmeneti megoldásként fennmaradt bírói kine- vezéses rendszert és a bírák a jövőben választással kerülnek felelős beosztásukba. A hivatásos bíró megválasztását a törvényjavaslat a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a hatáskörébe utalja. Ilyen magas szintű testület kijelölése a bírák választására nemcsak a független bíráskodás egyik garanciája, hanem annak is a kifejezésre juttatása, hogy a bírák hazánkban kiemelkedően fontos munkát végeznek. A bírói függetlenség biztosítéka a javaslatnak az a része, amely kimondja, hogy a bírákat tisztségüktől csak a törvényjavaslatban meghatározott módon lehet megfosztani, illetve büntető úton felelősségre vonni. A bírói függetlenség elvéből következik, hogy a bíró csak a jogszabályoknak van alávetve, tehát konkrét ügyeli elbírálásának módjára utasítást semmilyen szervtől nem kaphat. A jogszabályok egységes értelmezése céljából csak a Legfelsőbb Bíróság bocsáthat ki az alsóbb fokú bíróságokra kötelező elvi döntéseiket, irányelveket, valamint iránymutatásokat a fellebbezések, a törvényességi óvások elbírálása során. A törvényjavaslat szerint az igazságügy-miniszter biztosítja a bíróságok zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. Az igazságügyminiszter tesz javaslatot az Elnöki Tanácsnak a bírák megválasztására, ő nevezi ki a bírósági vezetőket. Fontos •feladata, hogy hasznosítsa azokat a társadalmi, jogpolitikai, gazdasági tapasztalatokat, amelyeket a bíróságok ítélkezésének elemzése során szerez. A parlament által jóvá" hagyásra kerülő új bírósági törvény elvei alapján folyik a büntető és a polgári eljárásokat szabályozó törvények felülvizsgálata is. Az itt váriható módosítások legfontosabb célkitűzése az, hogy egyszerűsödjék a bírósági eljárás, gyorsabban fejeződjenek be az állampolgárok, a szervezetek jogvitái. Várható, hogy az új szervezeti és az eljárási megoldások együttes hatására a jövőben a bíróságok működése egyszerűbbé válik, így az igazságszolgáltatás még hatékony abban tudja szolgálni az állampolgárok alkotmányos jogait, a szocialista törvényességet Húszezer Varia évente A kiváló vállalat címmel kitüntetett Budapesti Bútoripari Vállalat egyik vidéki gyáregysége a gyulai. Fő gyártmányuk a Varia típusú szekrény, amelyből húszezer készül itt évente. (MTI foto — Kunkovics László felvétele) Biztonságos búzatermelés, csökkenő szőlőtelepítés NEB-vizsgálat a termelőszövetkezetekben A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság négy esztendő viszonylatában vizsgálta meg, hogy megyénk mezőgazdasági termelésében milyen jelentős szerkezeti változások álltak be vagy éppen várhatók a közelés távolabbi jövőben. A vizsgálat, amely több mint hetven termelőszövetkezetet és két állami gazdaságot érintett, megállapította, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek termelése az elmúlt négy évben jelentősen növekedett, erőteljesen megnőtt az ipari eredetű termelőeszközök és anyagok beáramlása és részvétele a mezőgazda- sági termelésben. Mindannyiunk megelégedésére állapíthatta meg a népi ellenőrzés, hogy megyénkben a kenyérgabonatermelés lényegében az 1968. évi szinten stabilizálódott vetésterület szempontjából, s a komplex gépesítés a kedvező jövedelmezőségi szint hosszú távon biztonságos búzatermesztést biztosít me(Tudósltónktól.) SZEMÜNK KUTATJA a távoli sötétségben rezgő fényeket. — Ott!.. 1 — lendíti karját a messzi sötétségben csillogó pontok felé az egyik szalagtakarító. — Az a HM L-es merítéklétrás kotrógép. Azon dolgozik most éjszaka Vincze Feri. Társa rádupláz. — Figyelje meg a szalagot! ömlik a szén, mint a folyam, ha a Feri kotor ... Ezek után céloztam meg a világító fénypontokat, amelyek, ha rezegnek, akkor üzemel a kotrógép. Közelebb érvé hallatszott a merítéksor láncainak csattogása, majd halk, folyamatos recsegő zaj, amikor a fogak marnak a széntelep széntestébe. És fent a vezénylőfülke félhomályában, kétemeletnyi magasságban maga a kormányos, a több száz tonnás monstrum mozgatója, Vincze Ferenc kotrómester. Kiabálnék, de hangom és lényegem — úgy érzem — szinte elveszően erőtlen a gépóriás mellett. Bajomból kisegít intésével, így a lépcsők labirintusán felkapaszkodva benyithatok a kotrómesteri vezénylőiülkébe. Kapcsolók és gombok özöne között piros és zöld lámpák villannak Az egyik műszerasztalon kicsi lábas. A tartalma pedig illatából ítélve, gomba... — Eltalálta — nevet hátra Vincze Ferenc — Kis Ferivel, a kenőmesterrel szedtük a gyöngyöstarjáni erdő- beit Harapjon belőle... Kés, kenyér kerül... Az ízlelés után bólintok. — Finom..., dicsérem a háziasszonyt. Vincze Feri szerénykedve flibadkozik. Egy kotrómester a „kormánynál” — Jó, jó, de nem a valódi. A feleségem nem kapott tejfölt. Azzal meglocsolva, az az igazi. A KOTRÓGÉP közben megy, rezgeti a lámpákat, marja a szenet... Én pedig igyekszem tovább gombolyítani a beszélgetés fonalát. — Itt lakik valahol a környéken? — A szomszédban, Hal- majugrán. — Mégpedig új házban — szól közbe Kiss Ferenc kenőmester és a gombázó társ. — Nincs még teljesen készen — szerénykedik, közben ujjai úgy járnak a kapcsolón, mint a művész keze a zongora billantyűin. Egy ilyen parányi mozdulat száz tonnákat mozgat. — Parkettázni kell, festeni és végül a feleségem új bútorokat is akar. — Bírja a kereset? — Nem panaszkodhatom. Bár amióta folyamatos üzemben dolgozunk, mintha gyengébb lenne. Pedig éppen az ellenkezője lenne reális... De hát nem panaszkodom, no ... A ház árát itt kerestem ... — Teljesen saját erőből? — Annyira azért nem fut a deres — halkan nevet — kölcsön is akad bőven. De majd kifizetjük azt is ... Csak egészség legyen, meg a gépet... Közbevágtam. — Ügy hallottam, dolgozik a felesége is ... — Dolgozott!... Tönkrementek a lábai, így fel kellett mondania az önkiszolgáló üzletben. Azt mondtam: van két gyerek, maradj otthon, és tegyél rendet a ház körül és a gyerekeknél. — Milyen idősek a gyerekek? — Az egyik 13 éves, a másik 5. Fiúk. Elsiklottam az atyai büszkeség megnyilatkozása felett, és visszakanyarodtam. — Az előbb mondani akart valamit, de félbeszakítottam. Az élénkfekete szem rám villan. — Megmondom őszintén, hogy nem is nagyon tetszett. Szóval, azt akartam mondani, hogy ne nagyon vonultatgassák üres járatban ezt a nagy kapacitású kotrógépet. Mert ha nincs teljesítmény, a mi keresetünk bánja. Pedig nem is a mi hibánk! Ebben az ügyben mit lehetne tenni? Ezt mondja meg valaki..; És erre biztosan tudnának választ adni többen is a vi- sontai Thorez Külfejtéses Bányaüzemnél. Közben jönnek a munkatársak, a gép személyzete, és kanyarítanak néhányat a gombából. Kiss Ferenc, Tóth Béla, Tóth József és Molnár Zoltán. Amikor pedig a villa utolsót csikordul a lábas alján, Vincze Ferenc megjegyzi: — Ha reggel hangosan nevetgélünk és ugrálunk, akkor baj volt a gombával... — Régóta dolgoznak együtt? — ötödik éve. Aranykoszorús szocialista brigád vagyunk. — És maga? Mennyi ideje dolgozik a bányánál? — 1963-ban jöttem ide, és 1965-ben szereztem meg a kotróvezetői oklevelet... Ennek a gépnek a szerelésénél is részt vettem. Talán azért is szeretem annyira. — Azelőtt... — A mezőgazdaságban dolgoztam, traktorosként. — Jól megvannak így együtt? — Nagyon jól. 1. Becsüljük egymást, tanulunk és tanítjuk a másikat. Tóth Béla most végezte a 8. osztályt. Kotrómester akar lenni... A kotrógép közben markolja, falja a szenet. Már nem lehet látni a lámpák fényfoltjait, mert világosra derült a hajnal. AZ EMBEREK FRISSEK és talán csak a szemek fáradtsága árulkodik az éjszakai munkáról. A kotrómester ujjai is fáradhatatla nul zongoráznak a gombokon, kapcsolókon. Esemény' télén éjszaka volt. De néhány kérdés elhangzott. És ahogy ismerem a visontai vezetőket, erre válasz érke zik majd rövidesen. fcaciriJf János gyénkben. Nem mondható el ugyanez a cukorrépa- és dohánytermesztésről, amelynek színvonala évek óta stagnál. Bár — állapítja meg a vizsgálat — 1971-ben kezdetét vette egy pozitív irányú változás, amely a termesztés korszerűsítésének irányát jelzi, ezt azonban csak a kezdet kezdetének lehet tekinteni, mivel a cukorrépa-termesztés gépesítése a mai napig nincs megoldva. Ez derült ki a NEB- ülésen elhangzott felszólalásokból is, amelyek egyértelműen világítottak rá, hogy a cukorrépaprogram a félmegoldás stádiumában van. A zöldségtermesztést elemezve a NEB megállapította, hogy a konzervipari nyersanyagok felvásárlási árának emelése konkrétan érezteti hatását, az idei szerződések mennyiségben meghaladják az előző évi szintet, de ami a termelés belső lényegét jelenti, a gépesítés nem megoldott. A zöldségfélék komplex gépesítése az elmúlt tíz esztendőben gyakorlatilag alig haladt előre. Komoly teret szentelt a vizsgálat megyénk két történelmi borvidékének az elemzésére. A II. és III. ötéves terv során mintegy 12 ezer katasztrális hold nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőt telepítettek el, s ebből a telepítésből 11 ezer hold a termelőszövetkezetekben valósult meg. Kedvezően alakult a csemegeszőlő aránya, emelkedett a korai és középérésű, minőségi fehér, és vörösbor-szőlőfajták aránya. Negatív jelenség hogy az új telepítés és kivágás, különösen az utóbbi években a kivágás javára tolódott el. A szőlőrekonstrukció második ütemében tehát, amikor a bőtermő tömegbort adó fajták telepítését kellett volna végezni, a telepítések üteme lelassult, gyakorlatilag szinte teljesen leállt. A NEB megállapította, hogy a „termelőszövetkezetek anyagi ereje, továbbá a saját erő egyéb irányú fejlesztésekre való lekötöttsége, a hitel korlátozottsága nem teszi lehetővé a szőlőtelepítések megkívánt ütemű folytatását. A népi ellenőrzési bizottság ezután a termelési értéknövekedést vizsgálta, s megállapította, hogy a termelési érték emelkedésével párhuzamosan a költségnövekedés is általában azonos nagyságrendet képvisel. A termelési érték alakulásának egyik sajátos tendenciája 1968-tól kezdődően, hogy a mellék- és segédüzemágak termelése a mezőgazdasági alaptevékenységnél sokkal gyorsabb ütemben növekszik. Az állattenyésztési ágazatokról szólva a NEB úgy ítélte meg, hogy azok fontosságuk ellenére sem kerültek a vizsgált időszakban az ökonómiai elemző munka homlokterébe. Az egyik legdöntőbb tényezőről, a mezőgazdasági termelés „leikéről”, a gépesítésről a vizsgálat azt állapította meg, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek az elmúlt két évben, de a IV. ötéves terv hátralevő időszakában is kiemelt gondot fordítottak és fordítanak a gépesítés műszaki színvonalának emelésére. Sz. A. Pozitív vendéglátás Viszonylag nem nagy dolog, de jólesik: jártában — keltében az ember elégedetten állapíthatja meg, hogy hellyel-közzcl azért vendéglátóiparunkban is találkozhatunk eredeti ötletekkel, dicséretes törekvésekkel. S az új létesítmények mellett gondolunk itt a hajdani rossz hírű egri kocsmából átalakított „Delikátesz”-büfére, a valamikori hatvani élelmiszerbolt helyén nemrég megnyílt ízléses falatozóra, különösképpen pedig az utóbbi időkben Gyöngyösön tapasztalt kedvező változásokra, pozitív jelenségekre. Gyöngyösön ugyanis — mint ismeretes — egész sor italboltból lett az utóbbi időkben kellemes berendezésű, megfelelő választékot biztosító falatozó, bisztró vagy presszó, s szinte már nyoma sincs a kétes emlékű, gusztustalan „kricsmiknek”, „csehók”-nak. A nemes mozgalomba, amely felszámolta a múlt szégyenfoltjait, a kulturált kereskedelem kialakítását, továbbfejlesztését tűzte maga elé célul, a vendéglátóipari vállalaton kívül a tsz-ek, sőt az eddig ebben a profilban ismeretlen más vállalatok is egyaránt bekapcsolódtak. A Mát- ravidéki Sütőipari Vállalat például az igazán bármely nagyobb városnak is becsületére, díszére váló piactéri falatozóján kívül, a Jókai utcában, korábbi péküzlctc helyén a közelmúltban turmix-csárdát, cukrászdát létesített, hogy csak egyet említsünk az igyekezetből. Az egészséges erőfeszítésekből, amelyek kétségkívül biztatóak, arra lehet következtetni, hogy lesz folytatásuk is. Egerben, Hatvanban és másutt, a Heves megyei vendégek nagyobb, általánosabb megelégedésére! (—ni) IiwM&Q 1972. június 2#.; fcedd 1
