Népújság, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-17 / 141. szám
KOSSUTH 8.18 Lányok, asszonyok 8.4U Nóták 9.15 A Berlini és a Magyar Rádió szórakoztató műsora 11.10 Operarészletek 12.20 Zenei anyanj'elvünk 12.30 Magyarán szólva. . . 12.45 Melódiakoktél 13.53 Jegyzet 14.03 Kóruspódium 14.15 A világosság nemzedéke: Bacsányi 14.25 Üj Zenei Üjság 15.05 Kis magyar néprajz 15.10 Csak fiataloknak! ís.oo 168 óra 17.30 Maupassant: A rendjel. Rádióváltozat 18.00 Toscanini lemezeiből 19.30 Emlékek útján. .. 1. rész. (Zene, kabaré, riport.) 21.00 Párizsi zeneparádé 21.30 Schumann: Fantasiestücke 22.20 Beat 23.05 Janacek operáiból 0.10—2.00 Melódiakoktél PETŐFI 8.03 Barokk muzsika 8.45 Válaszolunk hallgatóinknak ! 8.03 Scarlatti-szoniták 9.25 Éneklő világ 9.50 Jelképek erdején át..« 12.03 Zenekari hangverseny 13.03 Gazdaságról, mindenkinek 13.33 Fúvószene 14.00 Napraforgó 13.00 Orvost tanácsok 13.05 Operakórusok 13.29 Beszélgetés az Adatforgalmi és Húsipari Tröszt vezetőivel 18.05 Az élő népdal 16.15 Versek 16.35 Népdalest 17.27 Kamarazene 17.44 A dimitrovi gondolatok életereje 18.15 Kalandozás 19.15 Népi zene 19.35 Színházi Jegyzet 20.33 Holnap közvetítjük.:: 20.53 Goncsarov: Oblomov. Rádióváltozat 21.54 Ritmus és melódia [TV] MAGYAR 9.30 Radar 10.00 A sziget foglyai. Magyarul beszélő, észt film 1S.2B Parittyás Thierry, U. A kémek 16.05 V. Konyecktj: Az ajtó. Tévé-változat 17.00 Hírek 17.05 Hazai tájakon, 4. Ha majd a bőség kosarából... 17.40 Delta 18.10 A lipcsei per dokumentumai. Bolgár film 18.40 Bolgár költészet 19.10 cicavízió 19.30 Tv-hiradó 19.55 Belgium—Magyarország EB labdarúgó-mérkőzés 21.45 Tv-hiradó — 2. kiadás 21.55 Nyári bolondságok. Olasz film POZSONYI 9.30 Játék, amiben alszanak. Tv-muslcal 15.00 Ü szóbajnokság 16.25 Inter Bratislava—TJ Gott- waldov, női kézilabda-mérk. 19.00 és 21.45 Tv-híradó 19.15 Élet a természetben 20.10 A diszpécser és a trombita. Tv-komédta 21.55 Kecsketej. Szlovák film EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33 ) Délután fél 4. fél 6 és este 8 órakor Hyppolit, a lakáj Magyar filnivlgjéték. Főszereplő: Kabos Gyula, Csortos Gyula. EGRI BRODY (Telefon: 14-07). Délután fél 4 órakor Hahó, öcsi! Színes magyar mesefilm Délután fél 6 és este fél 8 órakor A rovarölő Egy félszeg kamasz és a nők. Jugoszláv film EGRI KEHT Este 8 órakor: Bye, bye, Barbara GYÖNGYÖSI PUSKIN Volt egyszer egy család GYÖNGYÖS! SZABADSÁG Funav Girl I—II. (Duola helyárak!) GYÖNGYÖSI KÉRT Estély HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szenzációvadászok HATVANT KOSSUTH Szenvedély f OZESéBONY Hahó. a tenger PÉTERVA.SÁRA Jöjjön el egv káréra hozzánk! (greíemeU helyárak I) Világ egyetlen női hajúshapitónya pesten tartózkodik Danuta Kobylinska-Walas, a lengyel „Bieszczady” 1600 tonnás tengerjáró kapitánya. (MTI-foto — Tóth István) BELYEG Kihirdették az 1971. esztendőben kiadott bélyegeink közül a legszebbnek tartott verseny eredményét. Az első helyet a Zombory Éva kiváló grafikusművész által tervezett Képes Krónika-sorozat 1.50 forintos bélyege nyerte el. A bélyegek kivitelezéséért a Pénzjegynyomda kollektívája kapott dicséretet, akik az előállításban művészi munkát végeztek. Az eredményhirdetés a 45. magyar bélyegnap alkalmából történt. A különböző vándordíjakat la a bélyegnapon osztották ki, illetve ítélték oda. Gazda Gyula, a szövetség volt elnöke nevét viselő vándordíját a szentesi városi bélyeggyűjtő kör kapta, az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörök vándordíját a székes- fehérvári Béke úti általános iskola érdemelte ki. A 71-es év filatelista Irodalma alkotói közül a Kossá István nevét viselő vándordíját dr. Petrovich Tivadar miskolci gyűjtő kapta, aki a magyar klasszikus bélyegekről megjelent közléseivel és kutatásaival gyarapította a magyar filatelista irodalmat. A Térffy- vándordíj Madarász Gyuláé lett. akinek az első magyar bélyegekkel kapcsolatos felfedezéseit nemcsak a hazai, de világszerte is nagyra értékelte a filatelista sajtó. A MABÉOSZ területi Irodái közül ez évben a győri iroda dolgozói kapták a Filateliai Szemle vándordíját. * A magyar rózsabélyeg után, hat értékből álló sorozattal köszönti az erfurti nemzetközi rózsakiállítást a Német Demokratikus Köztársaság bélyegkiadása. Tizenegy ország kiállítói szerepelnek ezen a kiállításon. A június 13-án forgalomba került NDK bélyegeken a legújabb szabadföldi és melegágyl rózsafajtákat ismerhetünk meg. olyan különlegességeket, amelyeket az elmúlt- években kísérleteztek ki és tökéletesítettek a rózsatermesztés tudósai. Eger Is helyet kap a második félévben, augusztus 2l-én, Budapesten megrendezendő, I. borvilágverseny alkalmából megjelenő, két címletű bélyegpáron. Az 1 forintos címleten Eger xvn. századbeli látképe és egy üveg egri bikavér, a 2 forintoson Tokaj látképe és az ugyancsak világhírű tokaji borospalack látható. Az Eszak-amerikal Egyesült Államok most ünnepli az ottani Nemzeti Park létesítésének 100. évfordulóját. Ez alkalomból az ottani posta 3 értékből álló bélyegsorozatot hozott forgalomba. A 6 centes bélyegen a Virginia államban levő „Wolf Trap” park részletét látni, a 15 centes bélyegen a „Mount Mc Kinley” parkot, amely Alaszkában van, a 11 centesen pedig a Hawaiiszigeteken levő „City of Refuge” parkban levő, óriási szobrot. Mindhárom alkalmi bélyeg 300 milliós példányszámban került forgalomba. Újdonságok Albánia: Hét bélyeget tartalmazó, gyümölcsöket ábrázoló sorozat jelent meg. — Andorra: 50 és 90 c névértékű az idei Európa-sorozat két bélyege. — Belgium: 3,50 frank névértékű, asztronautát ábrázol- az idei belga bélyegnapi bélyeg. Két értékből — 3.50 és 7 frank — áll az Idei Európa-sorozat. —. Csehszlovákia: Müugrónő, kajákversenyző és tornásznő látható a négy értékből álló olimpiai sorozat egyes bélyegein; 0,50, 1,60, 1,80 és 2 Kcs. — Finnország: 1872. május 22-én alapította Kaarlo és Emile Bergbom a finn nemzeti színházat, a centenáriumot 0.50 mk névértékű bélyeg köszöntötte. Két értékből áll az idei Európa-sorozat. — Franciaország: A forgalmi sorozat új értékei: 3.50 frank névértékű bélyegen a Narbonne- ban levő középkori katedrális képe látható. A Loire menü Chariten apátság képe látható az 1,20 frank névértékű, új forgalmi bélyegen. St. Briene-ban rendezték meg a 45. francia íila- telista kongresszust, amelyet 50 c névértékű, a város főterét ábrázoló bélyeggel köszöntött a posta. — Gibraltár: Az angolok gibraltári jelenlétének 200. évfordulója alkalmából három bélyegből álló történelmi sorozatot adtak ki. Németi V. A MAI INDIA f III. Ut a felemelkedéshez AZ 1971. TAVASZI választásokon merőben új helyzet jött létre Indiában. A monopoltőkével szövetkezett „szindikátus” mint politikai erő, teljesen összeomlott. Az Indira Gandhi által vezetett „új” Kongresszus majd 400 képviselőjével szemben a maga 16 mandátumával jelentéktelen politikai párttá apadt. A jelentéktelenségbe zuhantak a jobbszárny politikai pártjai is, mig a baloldalon mind az Indira Gandhi politikáját leglényegesebb vonásaiban támogató Indiai Kommunista Párt, mind pedig a kínai orientációja szakadár frakció megtartotta állásait. Az 1971-es választások után az események logikája azt követelte volna, hogy India politikájának középpontjában egyértelműen a gazdasági feladatok megoldása kerüljön. A nemzetközi helyzet alakulása azonban ezt nem tette lehetővé, miután kirobbant az ismert „Pakisztán-válság”. Nyugat- Pakisztán csapatai megszállták az India északkeleti határán levő keleti tartományt és véres terrorral nyomták el annak függetlenségi mozgalmát. Mindez Indiát azzal a veszéllyel fenyegette, hogykét- frontos háborúval kell szembenéznie, méghozzá olyan helyzetben, amikor a pakisztáni válság Indián belül a hindu-mohamedán ellentétek katasztrofális kiéleződésével fenyegetett és a határon át- áramló bengáliai menekültek óriási gazdasági terheket is róttak a kormányra. További nehézséget jelentett, hogy a maguk hatalmi-politikai céljai érdekében az Egyesült Államok és Kína Pakisztánt támogatták, s a vezető nagyhatalmak közül egyedül a Szovjetunió állott India oldalán. A TŰRHETETLEN HELYZET végül is robbanáshoz vezetett, s a harmadik indiai—pakisztáni konfliktus bebizonyította a mesterségesen létrehozott pakisztáni állam életképtelenségét. Az elgyötört Kelet-Pakisztán „Bengál Népi Köztársaság” néven kiharcolta a függetlenségét, s ezzel a második világháború óta először India északkeleti határán baráti állam jött létre. A Bengál Népi Köztársaság megszületése Indiát a szubkontinens egyértelműen vezető országává tette. Jó néhány — belső harcokkal, véráldozatokkal és politikai küzdelemmel terhelt esztendő után India elérkezett ahhoz, hogy minden erejét viszonylag zavartalanul a gazdasági fejlődésnek szentelheti. A feladatok természetesen óriásiak, s azokat — nagyon vázlatosan — a következőkben lehet összefoglalni: 1. 1974 -ig meg kell valósítani a mezőgazdasági termelés 4,5 százalékos és az ipari termelés 9 százalékos reálnövekedését Ehhez a korszerű agrotechnikai eljárások bevezetése és a gépesítés fokozása szükséges. 2. Tovább kel' növelni az állami beruházások arányát. 1974 végére az összes beruházásokban 64 százalékkal kell részesedniük az állami célkitűzéseknek, s ezen belül az alapiparágak (acél, olaj, bányászat) veszik igénybe az állami beruházások túlnyomó részét. 3. Mindez természetesen nem gyorsan megtérülő beruházás. Éppen ezért Indiának minden erővel törekednie kell exportjának fokozására. Már most is megfigyelhető, hogy az export szerkezete kedvezőbb, mint korábban: a hagyományos cikkek (tea, textil stb.) aránya csökken, az ipari kész- és félkész termékeké viszont növekszik. 4. Ebben a bonyolult egyensúlyi helyzetben végre kell hajtani a külföldi kölcsönöktől és hitelektől való függőség csökkentését — de annak a realitásnak a tudomásul vételével, hogy India jelenlegi helyzetében nem vetheti el teljesen a külföldi kölcsönöket. Ez ily módon politikai kérdéssé válik: a tőkés országoktól olyan feltételek között kell biztosítani a hitelt és kölcsönöket, hogy az ne veszélyeztesse az ország függetlenségi politikáját. 5. Ennek a célkitűzésnek a megvalósításában óriási jelentősége van a szocialista országokkal, és mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködésnek. AZ INDIA STRATÉGIAI és külpolitikai helyzetében bekövetkezett kedvező változások, valamint a Kongresszus megtisztulása és a belső politikai helyzet megszilárdulása megfelelő feltételeket teremt e nagyszabású gazdasági feladatok végrehajtásához. Gigászi ország, gigászi nehézségeit kell legyűrni. Ez természetesen hosszú évtizedek, vagy éppen generációk feladata. A felemelkedéshez vezető út azonban ma világosabbnak és tisztábbnak tűnik, mint a független India megszületése óta eltelt 25 esztendőben bármikor. Gömöri Endre Tisztaság fél egészség Az asszony nagyon-nagyon rosszkedvű volt. A hajnali kelés, a huzatos, piszkos villamos, no meg nyilalló könyöke most jobban gyötörték, mint máskor. Tudta, miért. Tegnap óta motoszkált a fejében a megjegyzés: — Nézze, Komarekné, én elhiszem, hogy nehéz takarítóasszonyt kapni, de ez az iroda napok óta olyan, mint egy hadszíntér a harmincéves háború idején, Elhiszem, hogy otthon is sok baja, gondja van, de erre nem lehet végletekig hivatkozni. Ha nem végzi tisztességesen a munkáját, szólunk az igazgatónak, és más megoldást fogunk találni. „Szól az igazgatónak’’ — motyogta magában —, a Varga Józsinak, aki még kifutógyerek volt a lakatosműhelyben, amikor ő már évek óta itt takarított! Hát persze, hogy marad egy kis piszok, ha a beteg Horváthné helyett is neki kell takarítania. Es egy munkaidőn belül, hiszen ha megjönnek a tisztviselők, már nem lehet dolgozni... Crabcsák, Grabcsák, ezt még megkeserülöd... Es ahogy dúlva-fúlva csapkodott a portörlővel, pompás ötlete támadt. Hát ami azt illeti, lehet itt tiszaságot csinálni. Csak ahhoz idő kell, sok-sok idő .. Forró vizet hozott, snroló- szerszámokat, beeresztőlak- kot, ami kell Aztán nekilátott A. tMgytakarítrjsiiMk. Ahogy belejött a munkába, még dudorászott is. Nyolc óra felé nyílt az ajtó, és egy fiatal lány lépett be, majd megállt: — Jaj, tessék mondani, korán jöttem...? — Nem, aranyoskám, én megyek későn. Maga az új titkárnő? — Igen. Kovács Ica vagyok. — Én meg Komarekné, a tisztaságfelelős. Na, de már kész is vagyok, vesse le a kabátját, aztán dolgozzon, mert mindjárt jön Grabcsák, a vaddisznó. — Ne tessék ilyet mondani... — De bizony mondok én róla még különbeket is! — Nevezhetem a nénit, Kornarek néninek? — Itt én mindenkinek Juci néni vagyok ... — Juci néni, drága, tetszik tudni, hogy itt nagyon szépen ki tetszett takarítani? Eddig 4éí tattern^ hogy Illyés Gyula: Dózsa György Hétfő, 18.50 A kétrészes dráma közvetítése a szegedi szabadtéri játékokról, felvételről. Az elmúlt év augusztusában mutatták be a drámát, amelyet 1954-ben írt és 1956. januárjában, Geliert Endre rendezésében vitt színre a Nemzeti Színház. Dózsa György születésének 500. évfordulója tette aktuálissá a televíziós közvetítést. Érdekes a párhuzam a közel 20 évvel ezelőtt íródott Dózsa-dráma, s a legújabb Illyés-mű, a Testvérek között: a most bemutatott Dózsa-testvérek harcról és erkölcsről folytatott vitáját jeleníti meg. A darabban megjelenik előttünk a megsanyargatott ország, a feszültségekkel terhes társadalom, amelyben a lázongás szelleme kísért, programhangulat uralkodik. Illyés honvédőnek, nemzeti hősnek ábrázolja Dózsát, a manipulativ hatalmi politikát folytató Zápolyával szemben. A mű azt sugallja, hogy a nemzeti összefogás minden lehetősége adott volt, csakhogy a főurak nem éltek ezzel. A szereposztás is szép anyámnál senki sem takarít< szebben, de itt úgy ragyog < minden, mintha aranyból < lenne... — Tudod, Icukám, harminc] éve csinálom, és már a kis-' ujjamban van a szakma. De] nem mondom, ez tényleg ‘ szépre sikerült... — Miért mondják Juci né- j ninek, hogy néni? Anyám; már idősebb, de még a nyá- ; ron is miniszoknyát hordott.; Es a haja is nagyon szép Ju-; ci néninek. Majd ajánlok egy ; jó fodrászt, ha meg tetszik; engedni... — Ez igen, Jucikám, roz- maringom, galambom. tisztaság fél egészség! És mi; van ma magával? Ki van pirulva, csillog a szeme... — megpaskolja Juci néni arcát — ...na dolgozzunk, Icuka,! öröm lesz ebben a tisztaság- ! ban. Kornarek néni vette a cuc- cát és tűzrőlpattant léptek- j kel megindult az öltöző felé.' Ott akadt tükör. Közben el- • tökélte, hogy ha a Grabcsák ’ Tóni kikezd vele, a padlócsiszolóval letöri a derekát... iJsÁk Gusztáv élményt ígér: Dózsa Györgyöt Bessenyei Ferenc, Mészáros Lorincet Nagy Attila, Annát Molnár Piroska, Zugolyát Somogyvári Rudolf, Báthorit Kállay Ferenc, Wer- bőczit Bángyörgyi Károly alakítja. Canapin lovag Szerda, 17.45 Magyarul beszélő NSZK rövid játékfilm. Henri Duver- nais írta a filmet, amelyben a címszereplő a régi, a női erények tisztelőjeként lép fel, s amikor egy férj az ő jelenlétében kellemetlenkedik feleségének, közbelép, s mint. középkori lovag „védi meg” a feleséget a férjtől. Hogy őrült, az akkor derül ki, amikor a férj rendőrrel tér visz- sza. A fanyarul gunyoros játék a régi szokások és erkölcsök mába átmentési kísérlete képtelenségének szatirikus megformálása. A főszerepet Margot Philippe (magyar hangja: Kútvölgyi Erzsébet), Wolfgang Spili (Velencei István) és Christian Tode (Lőte Attila) alakítják, A nagy buli Szombat, 20.10 Magyarul beszélő francia filmvígjáték. 1966. augusztusában mutatták be Alex Joffé filmjét, amelynek főszerepét a nemrég elhunyt Bourvil alakítja. Bourvin néven egy metrópénztárost alakít Párizsban, s igen sok ideje van gondolkozni és detektívregé- nyeket olvasni. Maga is ír egyet —, s minthogy kitűnően ismeri a párizsi metrót, a téma is kézenfekvő: az esti pénztárvonat kirablásáról. A regényt mint valószínűtlent és megvalósíthatatlant minden kiadó — néhány udvarias sor kíséretében —, visz- szautasítja, s ez arra sarkallja hősünket, hogy a kiadóknál jobb valóságérzékkel rendelkező gengsztereknek ajánlja fel regényét. Az egyik gengszterkonszem vezetője kap is az ötleten... júaim 1*,» ssan&sá t k »
