Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

2® éwes az Afjria Bátorgyár Sikerek a jelenben - biztató jövő „Benny” komódok. Holland exportra készülnek elsősorban, de belföldön is kaphatók. , .. __. *. lTrv..n „ .. 4. " i:r* »sw »r /**"” $ „Tamara” garnitúra. 1969-től készíti a gyár ezt a termékét. Két évtizede alakult a vállalat. Kicsi, korszerűtlen, gépeket nélkülöző műhe­lyekben készítették akkor még a különféle állványo­kat, ládákat, fapadokat. A nehéz esztendők során nagy munkával küzdötte fel ma­gát a lelkes kollektíva: s az ötvenes évek közepétől már ők is hozzájárultak az akkori nagy bútorhiány le­küzdéséhez. Először kisebb szekrényekkel, asztalokkal, később konyhabútorokkal jelentkeztek, 1956-tól pedig már fényezett hálógamitú­rák is készültek a műhe­lyekben. Ugrásszerű válto­zások a vállalat életében 1960-tól kezdődtek: gyorsan reagálva az igények fejlődé­sére, bővítették a profilt, rá­tértek a kárpitozott bútorok gyártására, s 1966-ban elké­szültek az első stílbútorok. A szakemberek közül sokan nem bíztak akkor még ez utóbbi termék sikerében; de az idő igazolta a vállalatve­zetőinek előrelátását. Kis területen, kevés alapanyag­igénnyel sikerült nagyértékű bútorokat készíteniük, s ez­zel tettek szert jó hírnévre számos országban — nyuga­ton és keleten egyaránt. Röviden, néhány sorba foglalva: ez a múlt. Sok gonddal, nehézséggel, ku­darccal; de kitartással. Ek­kor alapozták meg a jelen nagyszerű eredményeit, melynek elismerését mutat­ja, hogy háromszor lett „El- üzem’ a vállalat, s az idén másodszor nyerte el a „Ki­váló vállalat’’ megtisztelő cí­met. UJ ..Ili » S okat mondó számok 1967-ben — az ugrásszerű, s azóta is töretlen fejlődés kezdetén — 24,3 millió fo­rint volt a vállalat termelé­si értéke. Azóta ez a szám megháromszorozódott, s az idei évben már több mint het­ven milliós értékben előállítá­sa szerepel a vállalat program­jában. Ugyanakkor a lét­szám alig több, mint más- félszeresére nőtt ez idő alatt. Köztudott, hogy a jelen­legi telepek meglehetősen zsúfoltak, szűkék, korszerűt­lenek. Kinőtte már terüle­teit a vállalat, amit nem ol­dott meg az sem, hogy az egri Knézich utcai telepek mellé műhelyt létesítettek az Újsoron, s Kaiban is. A technológiai terület az el­múlt öt esztendőben alig nőtt, s a profil eredményes fejlesztését, a jobb munka- szervezést igazolja, hogy az egy főre jutó termelési ér­ték viszont közel kétszere­sére emelkedett ezalatt. Modem és stílbútorai egy­re kedveltebbek a hazai vá­sárlók körében, s mint több helyen, válnak ismertté kül­földön : a Szovjetunióban, Lengyelországban, Hollan­diában Svédországban, Fran­ciaországban, Olaszország­ban, Svájcban, Bőt még Li­banonba is szállítottak bú­toraikból az elmúlt években. Az export aránya öt száza­lékról 33 százalékra nőtt. Míg a tanácsi vállalatok or­szágos átlagban termelésük mintegy három százalékát exportálják csupán, az Ag- ria Bútorgyár exportja ezek mellett különösen kiemelke­dő: az idei 50 ezer darab bú­torból 16 ezer kerül külföld­re, s ezzel az exportarány­nyal első helyen állnak a hazai állami bútoriparban. A nehéz feltételek között ezeket az eredményeket csakis összeforrott, jó mun- káskoliefctívával valósíthat­ták meg. A dolgozók túl­nyomó többsége törzsgárda- tag: közülük az idén tizen­hármán kapják kétévtózedes munkájuk elismeréseként a jubileumi aranygyűrűt: Kor­mos Pál, Simon Gyula, Po- gonyi Sándor, Jánosi Sán­dor, Verasztó István, Deme­így készülnék a barokk stílbútorok a faszobrászmfihelybcn. Ez. még a jövő — bar nem is olyan távoli. Még az idén mégkezdik a beköltözést az új gyárba. 1 tér Ferenc, Szamosvőlgyi Ferenc, Sándor Imre, Mézi Ferenc, Eged András, Szilá­gyi Józsefné, Bata István, Balázs Sándor. Ök azok, kik helytálltak — az alapí­tás óta... Mit ígér a jovo ■ Az országos program, mely a hazai bútoripar re­konstrukciójára irányul, az Agria Bútorgyárnak egy új üzem fetépítését jelenti. A 60 milliós beruházás már befejezés előtt áll, az ősszel kezdik meg a gépek besze­relését, a beköltözést. Az új gyár a jelenlegi technológiai terület megkétszereződését eredményezi: 6000 négyzet- méteren termelhetnek. Min­denekelőtt a szociális ellá­tottság javul: két évtizedes nehéz helyzet után a dolgo­zóknak biztonságos, korsze­rű munkakörülményeket biztosítanák: az új gyár könnyebb munkát, tisztább, egészséges környezetet je­lent. Minden géphez porel­szívó berendezés, levegő­tisztító kapcsolódik. Az or­szágban egyedüli az a ve­gyestüzelésű kazán, amely a fűtést biztosítja: a gázbefú- vás mellett ugyanis haszno­sítani lehet a fahulladékot, port is, ezt egy csigaszerke- zet juttatja a kazánhoz. Gé­pesítik a belső szállítást, a gépek túlnyomó többsége pe­dig automata, félautomata vezérlésű lesz. Jelentősen nő a stílbútor­gyártás, aminek eredménye­képpen 1975-ne ezer szalon- garnitúrát, s mintegy 20 ezer kisbútor készítését tervezik. A programban — alkalmaz­kodva az igényeikhez — ugyancsak szerepel a vi­szonylag olcsóbb, igényes stílbútorok gyártása; első­sorban a hazai vásárlók szá­mára. A termékek döntő többségét ezután is az ol­csó, egyszerű, s országszerte igen kedvelt Tamara-gami- túrák, Nova-, Csini-gyer- mekheverők teszik ki. A Tamara-háló készül szövet és műbőr bevonattal is, „lu­xus” változatával pedig most jelentek meg a piacom. Szépek a tervek. Hogy reális alapjuk van, hogy nem légbőlkapottak, azt az elmúlt évek nagyszerű gaz­dasági eredményei bizonyít­ják. A vezetők tehetségére, fantáziájára, s a dolgozók szakértelmére van szükség ahhoz, hogy az új, jobb fel­tételek mellett, de bonyolul­tabb közgazdasági viszonyok közt a mind magasabb kö­vetelményeknek megfelelje­nek. Ügy, ahogy ezt az el­múlt évek kiemelkedő ered­ményei alapján ezt várják tőlük. A jövő évre tervezett százmilliós, s az 1975-re elő­irányzott 150 milliós terme­lési érték azt mutatja, hogy a kis tanácsi cég korszerű nagyvállalattá izmosodik. A vállalat dolgozói, — s a vá­sárlók örömére... I ni m Bútorok l a világ minden Egerből tájára:

Next

/
Oldalképek
Tartalom