Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

Biszku Béla, a KB titkára mondott ünnepi beszédet az egri nagygyűlésen Ünnepi megemlékezések, vidám majálisok Heves megyében (Folytatás az 1■ oldalról) — Az amerikai imperializ­mus napja leáldozóban van. Az amerikaiak valamikor, valamilyen módon abból a térségből ki fognak vonulni. Nagyon rövidlátó vezetőknek bizonyulnak a jelenlegi izra­eli vezetők, ha ezt nem ve­szik figyelembe. S mit tesz­nek majd akkor a jelenlegi izraeli vezetők? Meg fognak bukni! És akkor az a nép a térség más népeivel egye­temben a békés egymás mel­lett élés talaján fog végre él­ni és dolgozni. Hangsúlyozta Biszku elv­társ, hogy mindehhez ter­mészetesen még sok harcra és időre van szükség. Szük­ség van mindenekelőtt az arab államok egységére, azok­nak a manővereknek a ki­védésére és megszüntetésé­re, amelyeket éppen az arab államok egysége éllen foly­tatnak a különböző monopol- tőkés imperialista körök. lyék közvetve Európa béké­je és biztonsága ellen irá­nyulnak. — Nemcsak külpolitikánk mellett teszünk hitet e na­pon, hitet teszünk belpoliti­kánk mellett is —, fordította ezután a szót belpolitikai éle­tünk néhány kérdésére a nagygyűlés ünnepi szónoka. — Hitet teszünk a szocialista építés eddig bevált gyakor­lata, magasabb szinten való folytatása, a negyedik ötéves tervben megfogalmazott nagy gazdasági feladatok, szocia­lista rendszerünk erősítése és fejlesztése, a szocialista de­mokrácia kiterjesztése mel­lett — summázta egyúttal legfontosabb feladatainkat is az előadó. Szólt fejlődésünk meglevő ellentmondásairól, az osztá­lyok, rétegek, csoportok ér­dekeinek időnkénti ütközé­seiről. Nagyon sok történel­mi jelentőségű vívmányt ér­tünk el az elmúlt 27 esztendő legutóbbi ülésszakán elfoga­dott egészségügyi törvényt méltatta, jelezve, hogy a tör­vény egyúttal a szocialista társadalom mélységes huma­nizmusát is kifejezi, A továbbiakban arról szólt, hogy az a nemzedék, nemze­dékek, amelyek az elmúlt több mint negyedszázad alatt beírták nevüket a történe­lembe, bízvást elmondhatják magukról, nem élnek, nem éltek hiába, olyan igazságos társadalmi rendet építettek és építenek, amely példa nél­kül áll a magyar nép törté­netében. — .. • úgy kellene valahogy dolgoznunk — mondotta tré- fáskomolyan ezek után Bisz­ku Béla elvtárs —, hogy ami­kor jól mennek a dolgok, ak­kor ne hajigáljuk a piros-fe- hér-zöld kalapot az égig, ha­nem viseljük el nyugodtan — az eredményeket is. És amikor gondjaink van­nak, ne csali fölfelé nézzünk, iA menet élén az egri Finomszerelvénygyár, H Biszku élvt'árs külön is szólt a Szíriái Arab Köztár­saságról, az ott folyó gigan­tikus gátépítés! munkáról, a szíriai munkásosztály kiala­kulásának körülményeiről és arról az összképről, amely igazolja, hogy nem céltalan erőfeszítés mindaz a segít­ség, amelyet a szocialista or­szágok nyújtanak a haladó arab rendszerek számára. Újból igazolódik Lenin tézi­se, hogy a nemzetközi mun­kásosztálynak és a gyarma­ti népeknek össze kell fog­niuk a szabadság, a függet­lenség érdekében, — szögezte le Biszku Béla. Nem lehet megváltoz­tatni a történelem fejlődésének irányát Az előadó a továbbiakban röviden szólt az európai biz­tonság problémáiról. Elmon­dotta, hogy az elmúlt napok­ban, hetekben előtérbe ke­rült az a nyugatnémet belpo­litikai próbálkozás, amely a Brandt-kormány megbukta­tását, s ezen keresztül első­sorban a szovjet és a len­gyel szerződések ratifikáció­jának megakadályozását cé­lozzák. A Brandt-kormány próbatételének ugyan még nincs vége, de az megálla­pítható, hogy bármivel is próbálkoznak a nyugatnémet monopollökés politikai körök, nem sikerülhet megváltoz­tatniuk a történelem jejlödé- sének irányát. — Bár a reakció támad és erős még Nyugat-Németor- szágban — mondotta a. Köz­ponti Bizottság titkára —, és a hidegháborúval fenyege- tődzik, az a világ már elmúlt, hogy féléimet kelthessenek a hidegháborús módszerek. A nyugatnémet kérdést boncolva az előadó végül is azt hangsúlyozta, hogy a jó­zan, a realitások talaján álló nyugatnémet politikai körök­nek is érdekük a ratifikáció és ezeknek az erőknek fe­lül ke reked ése nyomán végle­gesen kudarcra ítéltetik min- mm olyan próbálkozás, smc­alatt, ám ha az egyik problé­mát megoldjuk, jön a követ­kező és éppen ezért nem is árt, ha felszámoljuk azt az össznépi illúziót — hangoz­tatta Biszku elvtáns —, hogy ha egy nehézségen túl va­gyunk, utána már nem. jöhet semmi gond. — Amikor egy munkás­ember — dolgozzon az üzem­ben, intézményiben, vagy ter­melőszövetkezetben —, meg­kapja a fizetését, nem egy borítékot visz haza — hív­ta fel a figyelmet Biszku elvtárs —, hanem hármat. Az egyikben a fizetése van, a másikban a ma élő ember számára épült, épülő mun­kahelyek, gyárak és épülő lakások vannak; a harmadik borítékban a gyermekeink jövőjét biztosító alkotások rejtőznek. Felbecsülhetetlen segítséget jelentenek a X. kongresszus határozatai Ezután arról szólt, hogy terveink megvalósításához, gondjaink . megoldásához nagy segítséget nyújtanak a X. kongresszus határozatai. A Központi Bizottság elhatá­rozta, hogy mivel „félidőhöz’ közeledünk, mérleget csiná­lunk a kongresszus határoza­tai végrehajtásából — jelen­tette ki a Központi Bizott­ság titkára. — Megvizsgál­juk, melyek azok a határo­zatok. állami intézkedések, amelyek ennek nyomán szü­lettek és amelyeket igen, vagy amelyeket csak félig, avagy egyáltalán nem hajtot- tünk végre. S a mérlegvonás után közös erővel, a nép se­gítségével, a párt .vezetésével maradéktalanul megoldjuk a kongresszus határozatait, saz élet fejlődése során jelent­kező új feladatokat is. Ezután Biszku elvtár» az alkotmány módosításának po­litikai, társadalmi jelentősé­gét hangsúlyozta, rámutatva, hogy az alkotmánymódosítás szocialista fejlődésünk tükör­képe, majd «e «Rgsájjjjj'ülcs ontnaii várivá vátSmifélé mégú oldást, hanem vezetők és ve­zetettek közös erőfeszítéssel, együtt dolgozzanak a problé­mák megoldásán. Az a véle­ményünk, hogy pártunk ve­zetésével, s minden becsüle­tes, hazáját szerető dolgozó összefogásával az a munka is megtenni majd gyümölcsét, amit ma, amit holnap vég­zünk. Á harc, a munka meghozta gyümölcsét Befejezésül Biszku elvtárs a következőket mondotta; — Május elsejét 15 évvel ezelőtt Budapesten, a Hősök terén ünnepeltük. Akkor az ellenforradalom után a harc, a konszolidáció kezdeti, hónap­jaiban a szocialista rendszer­hez hű erők tüntettek Buda­pest utcáin és szerte az or­szágban a munkásosztály ha­talma, a szocialista rendszer mellett. Visszatekintve a 15 esztendőre, a harc, s a mun­ka meghozta gyümölcsét —, fejezte be nagy tapssal fo­gadott ünnepi beszédét Bisz­ku Béla elvtárs. Ezután Pelyhe Szilárd, az Egri Városi Pártbizottság el­ső titkára mondott zárszót, majd az Internacionálé hangjai mellett véget ért az 1972. május elsejei díszün­nepség Egerben. ★ Nemcsak a megyeszékhe­lyen. hanem Heves megye minden községében és váro­sában megemlékeztek május elsejéről, a proletariátus nagy ünnepéről, amely rendezvé­nyekről tudósítóink és mun­katársaink az alábbiakban számolnak be olvasóinknak. TURISTÁK EZREI Valóságos búcsújárás volt Egerben. Kirándulók jöttek nemcsak a megye községeiből, hanem szerte az országból is. Aki tovább akart maradni, bizony előrelátónak kellett lennie: csak akkor lehetett nyugodt estéje, ha már idő­ben biztosított magának szál­lást. Az ünnepi csúcsforga­lomról így számol be Markó f mrcnétJÁ •He’Bes.mggyßi Ide­genforgalmi Hivatal főelő­adója: — Telt ház mindenütt. Az Unicornis Szállót már hetek­kel ezelőtt lefoglalták. Hiva­talosan csak május elsején kellett volna megnyitnunk az egri autóscampinget. Az ér­deklődés miatt azonban, már harmincadikán fogadtunk vendégeket, épp hogy el tud­tuk helyezni őket. Telt há­zunk volt a két ünnepnapon Szilvásváradon,, Tardoson, a bélapátfalvi Építők Sport­szállójában, s a mezőkövesdi Hőfürdő Szállóban is. Szokás szerint igénybe vettük az eg­ri Lenin úti munkásszállót: ide több mint háromszáz tu­ristát tudtunk elhelyezni. NÉPI TÁNC A DOBÓ TÉREN Érdeklődőkben, vendégek­ben nem volt hiány. De mit kaptak, mi várta őket a vá­ros szórakozóhelyein? Sokan már' az ünnepség után lesétáltak a Szépasz- szony-völgybe, csábította őket a jó idő, s a jó bor reménye is. Többen határoztak úgy, hogy a kertvendéglőben ebé­delnek. Ami a választékot il­leti, nem is volt probléma. Csak az csalódott, aki nem szeret az ünnepi ebédre jó egy órát várni. Ennyi volt ugyanis a minimum. Legsze­rencsésebbek a „kocsis” ven­degek voltak, akik otthonról hozták az elemózsiát, s a földre heveredve költötték el a saját, ízlés szerint készített rántott csirkét vagy sültet. Az otthon fogyasztott ün­nepi ebéd után sokan indul­tak délutáni sétára a város­ba. A Dobó téren kellemes meglepetés fogadta őket: az Egri Járási Hivatal Művelő­désügyi Osztálya, a városi ta­nács művelődésügyi osztálya színes programot biztosított számukra: láthatták az eger- baktai. az ostorosi, a novaji, a felsőtárkányi népi tánccso­portok felvonulását és válto­zatos műsorát, megtapsolhat­ták az egerbaktai rezesban­da produkcióját. MAJÁLIS A BÜKK KAPUJÁNÁL A televíziónézők hétfőn es­te országszerte láthatták a felsőtárkányiak május elsejei ünnepségének néhány mozza­natát. Ennek az eseménydús napnak a hangulatát idézi fel Farkas Nándor iskolaigazga­tó: — Délelőtt tíz órakor gyü­lekezett a falu apraja-nagyja. Az ünnepi felvonulás a kul- túrháztól indult. Az úttörők tánclépésben, a fiatal lányok helyi népviseletbe öltözve vo­nultak fel. A május elsejei menetben a májusfa körül ott voltak a kisiskolások, a má­sodikosok is. A pataktól nem messziré, a Bükk kapujánál kezdődött a kötetlen szóra­kozás, az igazi majális. Volt, aki késő estig töltötte itt sza-/ bad idejét, baráti társaság­ban. FÜZESABONYBAN A járási székhelyen az 'ÁFÉSZ irodaháza előtt állí­tották fel a díszemelvényt. A nagyközség főutcáján két irányból érkeztek a felvonu­lók, akiknek a menetét az út­törők nyitották meg, majd az ipari tanulok fegyelmezett oszlopa következett. Ezután érkeztek meg a vállalatok, az üzemek és a szövetkezetek dolgozói. A több ezres néző­sereg nagy tapssal köszön­tötte a kitüntetett munkahe­lyek dolgozóit, így többek kö­zött a vezérigazgatói elisme­résben részesült füzesabonyi vasutasokat, a helyi konfek­ció ktsz dolgozóit, a Mátra- vidéki Fémművek füzesabo­nyi gyárának szocialista bri­gádjait. A látványos felvonu­lás után Makai János, a Mát- ravidéki Fémművek füzes­abonyi gyárának igazgatója mondott ünnepi beszédet, amelyet gazdag kultúrműsor követett. APCON Ünnepi hangulatban zaj­lott le a május 1-i felvonu­lás és a nagygyűlés Apcon. A Qualital Vállalat dolgozói élü­kön a párt-, társadalmi és gazdasági vezetőkkel — mintegy hatszázan — a gyár­tól indultak el. A menethez a községben csatlakoztak á tea,. B.Minőseg Szűcs- és Bőr­ipari Ktsz, az ÁFÉSZ és a tanács dolgozói, s a színpom­pás tömeg együtt vonult a kultúrház előtti térre. Tilicz- ky József országgyűlési kép­viselő, községi párttitkár megnyitó szavai után Pethes István, a gyöngyösi járási pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. A nagygyűlést követően kultu­rális és sportműsor, majd ut­cabál szórakoztatta a majális részvevőit. KÖMLÖN A Május 1. Termelőszövet­kezet tagjai, valamint a köz­ség más dolgozói közösen ünnepelték meg a munka és a nemzetközi munkásmozga­lom szolidaritásának a nap­ját. Hétfőn délelőtt a kul- ■ túrházban, tartottak politikai gyűlést, majd a község la­kóinak apraja-nagyja a sportpályára vonult, hogy részt vegyen a majálison. HEVESEN Hétfőn délelőtt tíz órakor gyülekeztek az üzemek, vál­lalatok, intézmények dolgo­zói, a tanulóifjúság képvise­lői a nagyközség főterén fel­állított szabadtéri színpad előtt. Az állami, párt- és gazdasági vezetők nevében Moór József, nagyközségi ta­nácstitkár üdvözölte a május 1-i gyűlés részvevőit, majd dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese lépett a mikrofon elé, s mondott ünnepi beszédet a mintegy kétezer főnyi tömeg előtt. Ezt megelőzően nyújtották át a Hevesért emlékplakett arany, ezüst és bronz fokoza­tát azoknak a vállalati, in­tézményi dolgozóknak és ma­gánszemélyeknek, akik ki­emelkedő munkát végeztek a nagyközség fejlesztéséért in­dított társadalmi akcióban. A május elsejét ünneplő hevesiek, illetve az ide érke­zett kirándulók gazdag prog­ramban válogathattak. A sportpályán ekkor mérte ösz- sze tudását a nagyközség két első — a Háziipari Szövetke­zet és a Finomszerelvény- gyár helyi üzeme által pat­ronált — női labdarúgócsa­pata. A strandon pedig a für­dés és a napozás mellett megtekinthették az érdeklő­dők az egri, a gyöngyösi és H helyi úszók viadalát. HORMÄNDON A munka ünnepe felvonu­lással kezdődött. A menetben ott voltak a község különbö­ző szerveinek vezetői és dol­gozói, akik a jelmondatokat hirdető táblákkal, zászlókat lengetve vonultak a községi kultúrotthonba. A gyűlésen Csanálosi József, a községi tanács titkára mondott be­szédet. Az ünnepi műsorban az óvodások után a „Pataki István” KISZ-szervezet és a „Remenyik Zsigmond” ifjú­sági klub tagjai léptek fel összeállításukkal. A kulturá­lis műsor az iskolások népi táncával ért véget. KÄLBAN A délelőtti verőfényes nap­sütésben vonultak fel a káli iskolások és az üzemek, vál­lalatok, intézmények dolgozói. A több mint .ezer főnyi tö­meg tíz órára sorakozott fel a sportpályán felépített dísz­tribün elé. Az ünnepi nagy­gyűlés után sikerrel lépett fel a Bartók Béla Férfikórus, valamint a Fórum ifjúsági klub irodalmi csoportja is. A hangulatot emelte a fiatalok sportvetélkedője, s az a már évek óta kialakult légkör, amelyben a májusi ünnepet eltöltik a káliak. BÉLAPÁTFALVÁN A község dolgozói közös, színpompás demonstrációval köszöntötték május elsejét. Az ezernél is több felvonuló menete a hagyomány szerint az idén is a termelőszövetke­zet festői környezetű almás­kertjében ért véget, ahol az ünnepi nagygyűlésen Barta Alajos, a megyei pártbizott­Biszku Béla elvtárs ünnepi beszédét tartja. ság titkára mondott beszédet. A hétfői napon került sor a Cement- és Mészművek helyi gyárának kitüntetésére is. A „Szocialista munka gyára” megtisztelő oklevelet Végh József, az országos vállalat vezérigazgatója nyújtotta át Sas Kálmán gyárigazgatónak. Ezt követően kitüntetésben, jutalomban részesítették a gyár vezetőit, s a leg­jobb dolgozóit. összesen 23 kiváló dolgozót avattak, öt üzemrész és 19 brigád kapott szocialista címet, elismerést. EGERSZÓLATON Egyfelvonásos, versek, tán­cok adták azt a közel három­órás műsort, amelyet vasár­nap este rendezett az eger- szóláti Hámán Kató Klub­könyvtár május elseje, a munkásság nemzetközi ün­nepe tiszteletére. Bemutatko­zott az iskolai szülői munka- közösség tagjaiból alakult kis kamarakórus is, amelynek népdalcsokra biztató a jövő­re nézve. Lelkesen megtap­solta a közönség a szólószám­mal szereplő Bánáti József­eiét, s kijutott az ünneplésből Weiszhab Istvánnak, aki ci- teramuzsikával gazdagította a jól sikerült programot. A szólátiak műsorát meg­tekintették a Megyei Műve­lődési Központ munkatársai, s kiválasztottak néhány érde­mes számot, amellyel június­ban az egri gyermekklubban szerepelhetnek a Hámán Ka­tó Klubkönyvtár művészeti csoportjai. A MÁTRÁBAN A Mátra különböző kirán­dulóhelyein töltötték a május elsejét a gyöngyösiek. Alig győzte a kisvasút Lajosházá- ra szállítani az utasokat. Ez­rek lepték el Mátrafüred, Sástó és Mátraháza környé­két is. Az Esésűit Izzó dolgozóit és családtagjaikat nyolc au­tóbusz szállította Mátrafüred- re. Már a reggeli órákban mintegy háromezer ember hallgatta meg Megyes Ist­ván, szb-titkár köszöntő sza­vait a sportpályán, majd a különböző vidám versenyek nyújtottak jó szórakozást. Különösen a női futball kel­tette fel az érdeklődést. HATVANBAN A május 1-i megemlékezést már a hét közepén megtar­tották a Zagyva-parti város­ban. Az ünnepen, mindkét napon a Népkertben, kötetlen egyéni, üzemi, munkahelyi programok szerint szórakoz­tak a hatvaniak. Reggel a városi tanács erkélyéről meg­szólalt a zenés ébresztő, s amilyen vidám volt a zene pattogó ritmusa, olyan jó hangulatban telt el mindkét nap a hatvani dolgozók sza­mára. SARUDON Május 1-én délelőtt tartot­ták a nagygyűlést a pártház melletti szabadtéri színpa­don. Berényi Zsigmond tsz- elnök mintegy 500 főnyi sa- rudi dolgozó előtt emlékezett a munkásosztály nagy ünne­pére, elevenítette fel a régi és a szabad májusok történe­tét. A tudósításokat írták: GYURKÓ GÉZA, KÁTAI GÄBOR. PÉCSI ISTVÄN. SZILVÁS ISTVÁN. Foto: KISS BÉLA, TÓTH GIZELLA. I \

Next

/
Oldalképek
Tartalom