Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-05 / 104. szám
II. Az öntözéses gazdálkodás íe j lesztésének kulcskérdése: miiként tudjuk megoldani a legközelebbi évek során a műszaki fejlesztés sürgető tennivalóit. Tudjuk, hogy ennek komoly tárgyi és személyi feltételei vannak. S ez a két feltétel nem választható el egymástól, kölcsönösen kihat egyik a másikra. Csak az összefüggések pontos ismeretében képzelhető el az előrehaladás. Szakemberek hitelt érdemlő becslése szerint már most 650—700 ezer holdnyi területet öntözhetnénk. Az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését azonban egyebek között nagyban gátolja a munkaerőhiány. Ahhoz, hogy a negyedik ötéves terv előirányzatát teljesítsük, 10—12 ezer öntözési szakmunkást kell kiképeznünk az elkövetkező néhány évben. Emellett a meglevő szakmunkások továbképzéséről is gondoskodni. kell, sőt, azt is el kellene érni, liogy fokozzuk ezeknek az embereknek munkahelyükhöz való ragaszkodását. Ne kívánkozzanak el a munkahelyükről, az eddiginél jobban kötődjenek szakmájukhoz, amelyet közülük ma még sokan csak átmeneti megoldásnak tekintenek, s az első kínálkozó alka_ lommal otthagynak. Az öntözőcsövek lerakása, sűrűn ismétlődő áttelepítése olyan fizikai erőkifejtést igényel, amelyre az üzemek többségében alig akad vállalkozó. Itt is joggal vetődik fel a gépesítés igénye, s az e téren mutatkozó kezdeti eredmények, igen biztatóak. Nemrégiben megindult az ütésálló, könnyű műanyag- és alumínium csövek sorozatgyártása. Elkezdődött az öntözőcsövek hosszirányú vontatását biztosító csőkocsik gyórátsa. Bővült a szórófej-választék. Az Országos Vízügyi Hivatal a korábbinál lényegesen többet tesz az öntözési főművek és egyéb szolgáltató létesítmények fejlesztéséért, rendszeres karbantartásáért. Bővül a szak- tanácsadó szolgálat. Mindez együtt és külön-küiön nagyban hozzájárul a modernizálás nagy munkájának sikeréhez. Nem lebecsülendő továbbá azoknak a vizsgálódásoknak az eredménye sem, amelyet a szakemberek Európában. Amerikában és Ausztráliában folytattak ebben a tárgyban azzal a céllal, hogy megismerjék a legkorszerűbbnek tartott eljárásokat. A műszaki fejlesztés lényeges kritériuma valósul meg azzal, hogy a negyedik ötéves tervben előirányzott fejlesztések Hú százalékában esőstető berendezések felállítására irányulnák, s ezeknek mintegy féle hordozható öntözőgép less. Ezeket a gépeket és berendezéseket nagyrészt a hazai ipar állítja elő, de lépések történnek a gyártás-kooperáció megszervezésére a szocialista országokkal is. Figyelemre méltó az a törekvés is, hogy a jövőben jobban biztosítsák az öntözési főművek, valamint a hozzájuk kapcsolódó üzemi létesítmények összhangját, s minden fejlesztést ennek figyelembevételével valósítsanak meg. Az öntözési kapacitás minél teljesebb kihasználásához a berendezések korszerűsítése mellett hozzátartozik, hogy olyan növényfajtákat állítsunk be a termelésibe, amelyek leginkább megháiálJáSí as öntözést. Ez további nagy feladatokat ró a hazai növénynemesítőkre éppúgy, mint azokra a szakemberek re, akik a külföldi fajtáknak a mi viszonyainkra történő adaptálásával foglalkoznak. Munkásságuk eredményéként a legközelebbi években tovább bővül majd a fajtaválaszték. Ilyen tekintetben is megnövekszik tehát a tudomány szerepe és jelentősége, s ugyanígy az oktató- és propagandamunka fontossága. s általánosságban a kor_ szerű szakmai ismeretterjesztés jelentősége. A termeléskoncentráció. valamint a szakosodás előmozdítása érdekében a negyedik ötéves terv külön figyelmet fordít arra, hogy az öntözött területekhez kapcsolódóan szárítóüzemek, koncentrált állattartó tele pék, zöldségtermelő es -fel dolgozó üzemek települjenek, csak így képzelhető el ugyanis, hogy semmi ne menjen kárba abból, ami megtermett. A szakemberek az elmúlt évek tapasztalataiból levonják azt az egyértelmű tanulságot, hogy az öntözés hatékonysága szoros összefüggésben van a mezőgazdasági termelés általános színvonalával. Ez a megállapítás egyben hűen érzékelteti a tennivalók nagyságát, s azt a körülményt is, hogy a fejlődés letéteményese ebben a vonatkozásban is az ember — minden egyéb csak ez után következik. S utalnunk kell azokra a szemléleti tényezőkre, amelyek nagymértékben hátráltatják, vagy segítik az öntözéses gazdálkodás további térhódítását. E tekintetben talán az a legfontosabb, hogy a szakirányításban, s az üzemi közösségek értékítéletében az öntözés a termeléstechnológia szerves részévé váljon, s ennek érdekében az érdekeltek ne húzódozzanak a saját erőből történő beruházásoktól, amelyek a nagyobb hozamokban rövid idő alatt kamatostól megtérülnek. Bírni ismeretes, as öntözés fejlesztése terén is több évtizedes elmaradást kell pótolnunk a legközelebbi években. Az eddigi eredmények — a fogyatékosságok ellenére —, magukban hordozzák célkitűzéseink teljesülésének garanciáit. Élthez is azonban — mint annyi máshoz —, társadalmi összefogás, s mindenekelőtt a közvetlen érdekeltek felelősségérzete szükséges. Kovács Imre ;lSj f* » ^ Uj uzem | a nyergesújfalui Uananiid Sei ycMigy árban A nyergesújfalui Danamid Selyemgyár évi háromezer tonna kapacitásra bővített új üzemét átadták rendeltetésének. Az üzem teljesen automatizált berendezésekkel működik. A műszálat a Borsodi Vegyi Kombinát kaprolaktán alapanyagából készítik. (MTI foto — KS) I lignitpor hasznosítástól - a szőlőtelepítésig Kutatások a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban Gyöngyösön, a Mátrai úton, a felsőfokú mezőgazdasági technikum épületében korszerű körülmények között, az oktató-nevelő munkát értékes tanszéki kutatások egészítik ki. A felsőfokú technikum tanárai közül sokan veszik ki részüket ebből a nagy jelentőségű munkából. Bár mindössze kétéves múltra tekint vissza a kutatómunka megyénk második felsőoktatási intézményében, a témák és az eredmények mégis számottevőek. A gyöngyösiek több országos hírű kutatóintézettel — többek között a Szőlészeti es Borászati Kutatóintézettel, a Zöldségtermesztési Kutatóintézettel, a Konvpolti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutatóintézettel — vannak kapcsolatban és számos országos jelentőségű tudományos témán dolgoznak. A felsőfokú technikum korszerű kémiai laboratóriumaiban például a Tatabányai Szénbányászati Trösztnek és a Mátraalji Szénbányák Igazgatóságának a megrendelésére az alacsony kalóriaértékű szenek közül a lignitpor mezőgazdasági hasznosítását vizsgálják. Elemzik, hogy miként hat ez az anyag a különböző szántóföldi növények csírázására és fejlődésére. A szőlészeti és borászati tanszék, dr. Kriszten György kandidátus irányításával, elsősorban a Mátra alji borvidék gazdasági kérdéseivel foglalkozik. Legutóbb például 25 termelőszövetkezetben vizsgálták a szőlőtelepítési módszereket, továbbá a termesztéstechnológia korszerűségét. Ugyancsak dr. Kriszten György dolgozta ki nemrég Gyöngyösön a műanyag- kötözéses oltási módot, amely az eredmények szerint jobb és eredményesebb a hagyományosnál. A zöldségtermesztési tanszék tanárai a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kutató- intézet irányításával paradicsom fajta-összehasonlító kísérleteket végeznek. Ezenkívül az uborka vegyszeres gyormirtásával is foglalkoznak. A tanszéki kutatómunkán kívül jelentősek a tudományos diákkörök is. Az elmúlt két évben húsz szakdolgozatot bíráltak el a „házi” zsűri tagjai, főként a szőlészet és a borászat, valamint a zöldségkertészet köréből. Az elsőrendű oktató-nevelő munka mellett a 'Mátrai úton levő szőlőtermesztési gyakorlóterület és fajtabemutató, , valamint a ■ hatvani zöldségtermesztő fóliaházak a kutatások és megfigyelések fontos színhelyei. (mentusz) Évek óta beszédtéma nemcsak Gyöngyösön és a megyében, de szűkebb határainkon túl is a Mátra Szálló felújítása körüli huzavona. A vendégek azt nem értették, miért kell egy ilyen munkát évekig csinálni. Az érintettek pedig igyekeztek tisztára mosni magukat, és mindig a másik félre hárítani a felelősséget. Tengeri kígyóvá dagadt volna az ügy, ha a Heves megyei-Állami Építőipari Vállalat tavaly ősszel komolyan el nem szánja magát arra, hogy lezárja végre ezt a vége-hosz- sza nincs vitát. Megkezdte a munkát megfelelő létszámmal és komolysággal. Elkésett Luca széke Vajon vége szakad-e a határidő-módosításoknak a gyöngyösi Mátra Szálló építkezésén? A nemrég megtartott műszaki konferencián kijelentette Sápi István műszaki igazgatóhelyettes, hogy a Mátra Szálló munkait kiemelt figyelemmel kíséri a vezetőség. Még az. idén novemberben át kell adni a felújított épületet. A kérdés tehát most: a valóságos helyzet megfelel-e a célkitűzésnek, a határidő reálisnak mondható-e? Emiatt jártuk végig az épületet Hovavecz Gábor művezetővel. A végső következtetés a tapasztaltak után csak ennyi: a jelenlegi készültségi fok alapján a novemberi határidő biztosítottnak látszik. A legfelső szinten már csak a tapétázás, a ragasztott szőnyegek elhelyezése van hátra lényegéten. Ahogy jövünk lefelé az »melcteken, úgy válik mozjpftimasabbá a kép. De az építőmesteri munkák javával mindenütt végeztek. Ha a Keripar, amely a berendezéseket gyártja és szállítja, a bárrészben augusztusban megkezdi a válaszfalak felállítását, akkor a további munkák határideje sincs veszélyben. Még a Kőfaragó Vállalatnak kellene a márványozás és a kőlapozás folytatását szorgalmaznia, hogy semmi kétség ne gyötörhessen senkit a novemberi időpont miatt. Ügy kezdtek hozzá a munkákhoz néhány évvel ezelőtt, hogy senki sem tudta, mit is akar tulajdonképpen, és azt sem tudta senki, hogy ezzel az öreg épülettel mit lehet kezdeni egyáltalán. Korszerűsíteni kellett, kétségtelen. De hát csak egy ajtót akartak arrébb helyezni, hogy jobban gazdálkodhassanak a helyiségekkel, aztán lett belőle égy olyan felújítás, aminek során a fő falakon kívül szinte semmi sem maradt meg. Elindult a lavina és felfalta az időt. A fél évre tervezett munkából így keletkezett több éves fáradozás. Ami a mosdók és fürdőszobák. kialakításán till a leglényegesebb: sikerült áz étterem karzati részét meg-. szüntetni, és a helyén egy szállodai társalgót kialakítani. Hozzá tudták toldani a presszórészhez a bárt is úgy, hogy a két helyiség különállóságát biztosítani tudták. A többi munkából a szálló vendégei nem sokat láthatnak majd, mert azok a konyha és az egyéb kiszolgáló részek korszerűsítését tették lehetővé. De hogy az öreg épületben milyen nehéz volt még a legegyszerűbbnek látszó változást is végrehajtani, csak annyit erre: az olajtartályból jövő vezeték alagútját bányászok vájták ki a vágathajtás szabályai szerint és annak eszközeivel. Különben épületrészeket kellett volna lebontani. így valamivel több mint két nap alatt elvégezték a dolgukat a bányászok az alagúttal. Ha az irodában a falra kitett ütemterv diagramját összevetjük a napi munká- kal, azt állapíthatjuk meg, hogy nincs eltérés a terv és a valóság között. Nem titok: a művezető itt is lehetőséget kapott arra, hogy bizonyos munkákhoz nagyobb kedvet csináljon. Közölheti: ha ezzel vagy azzal készen lesznek időre, mindenki egy százast mondhat még pluszként a magáénak. Ez a célprémium — magyarán. Nem feltétlenül jár együtt a tennivalókkal, de felhasználásáról a munkahely vezetője dönt. Ahogy ő irányítja a más szakmák dolgozóit is most már. Akar a szakipar, akár a szerelőipar állományába tartoznak is. Nem is leltet másként eredményesen szervezni a munkát. Persze, ennek elérése sem ment könnyen és máról holnapra. De most már itt tartanak. A létszám hiánytalan. Balázs Ferenc kőművesbrigádja tizenkét emberrel dolgozik itt, Csík Mihály kubikusai pedig nyolcán vannak. A Szabó Imre irányítása alatt munkálkodó fűtésszerelők hatan tevékenykednek, de festő is akad Szatlóczky László brigádjából tizenkettő és burkoló is éppen egy par serénykedik;.. Luca székéhez hasonlítja a köznyelv a Mátra Szálló munkáit. Sőt: miután éveket számoltunk meg a munkák során, elkésett Luca széke lett belőle. Most viszont úgy tűnik, végre nem kell módosítani a legutóbb kitűzött, novemberi határidőt. (g, molnár) ZSŰRITAG VOLT A MEGYEI BORVERSENYEN — ZSŰRITAG LESZ AZ ELSŐ VILÁGVERSENYEN A borok világbajnokságáról a borok szakértője Ahol a tömött bajuszú férfi megjelenik, ott biztos, hogy kiváló borok vetélkednek az aranyérmekért, oklevelekért Tóth Mihálynak ugyanis szakmája a borok minőségi vizsgálata, hiszen az Országos Borminősítő Intézet igazgatóhelyettese, s a rangos borversenyek elmaradhatatlan zsűritagja. A közelmúltban lezajlott Heves megyei borversenyen az első szekció társelnöke volt, a világverseny zsűritagja lesz. A zsűri az idén annál is inkább szigorúan vizsgálta a bormintákat, mert a megyei verseny már egyben ajánlólevél is az első borok közötti világversenyre. — Hogyan született meg az első világból'verseny gondolata? — tettük fel a kérdést Tóth Mihálynak. — Talán kevesen tudják, hogy a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatalnak, amelyet hét állam alapított" 1924-ben, egyik alapító tagja Magyarország yolt. A szervezet, amely Párizsban székel, már régebben foglalkozott a gondolattal, mi pedig elvállaltuk az első világverseny megrendezését, annál is inkább, mert sokéves nemzetközi hagyomány áll már mögöttünk. !— Mi lesz a különbség az eddigi nemzetközi versenyek és az augusztus 21-én Budapesten nyíló világverseny között? — Amint a verseny nevében is benne van, valóban világbajnoki mezőny gyűlik össze, hiszen minden olyan ország részt vesz a versenyen, ahol a nemzetközi statisztikai kimutatás szerint szőlőtermesztést és bortermelést folytatnak. Lényeges különbség az eddigi nemzetközi versenyektől, hogy a különböző országok és cégek csak saját alapanyagból készített borral vehetnek részt. — Hány ország kapott meghívót Budapestre? — A. meghívottak listáján 46 ország szerepel. Érdekességként megemlíteném, hogy közöttük van Japán is. Eddig- 35 ország jelentkezett 1400 borral, a jelentkezési díj boronként 25 dollár. — Mennyi, magyar bor szerepelhet a világversenyen? — Egy-egy ország szőlőterületének arányában vehet részt az első bor világba j- nokságon. Magyarország hatvan mintával szerepelhet a versenyen. Egyébként a legmagasabb szám 100 borfajta, amivel egy ország részt vehet a vetélkedőn. — A megyei borversenyen is elhangzott, hogy fokozottabb figyelmet kell fordítani a száraz borokra. Miért van ennek jelentősége a világverseny előtt? — A hazai ízlés eltér a jelenleg Európában kialakult ízléstől. Nálunk a forgalmazó szervek és egyéb tényezők kölcsönös hatása miatt az édeskés borok a közkedveltek. Sajnos, ennek az irányzatnak még a szakemberek is engedtek és jelentős különbség alakult ki az európai és a hazai kívánalmak között. Ezt azért említem, mert ez nemcsak esztétikai ügy, adott esetben komoly kereskedelmi kihatásai is lehetnek. — A Heves megyéből származó borok között nem egy világhíresség is van. Milyen arányban kapnak helyet megyénk borai az első „világ- bajnoki” vetélkedőn? — Az az ötven-hatvan borminta, amivel szerepelhetünk a versenyen, nagyon kevés. Az országos válogató bizottság május 9-én dönt majd, hogy a megyei borversenyekről javasolt borok közül végül is melyek képviselik hazánk szőlő- és borkultúráját. — Három, esetleg négy mintával megyénk is szerepelhet a világversenyen? — Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni a május 9-i döntés előtt, de úgy érzem, hogy a megye eredményei, a szakavatott és lelkiismeretes munka ettől többet tesz lehetővé, és az első világméretű versenyen néhány Heves megyei bor is hozzájárul eddig kivívott nemzetközi tekintélyünk megerősítéséhez. Sz. A. 191?» íaajug S„ péntek: * i
