Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 104. szám

II. Az öntözéses gazdálkodás íe j lesztésének kulcskérdése: miiként tudjuk megoldani a legközelebbi évek során a műszaki fejlesztés sürgető tennivalóit. Tudjuk, hogy en­nek komoly tárgyi és szemé­lyi feltételei vannak. S ez a két feltétel nem választható el egymástól, kölcsönösen kihat egyik a másikra. Csak az összefüggések pontos is­meretében képzelhető el az előrehaladás. Szakemberek hitelt érdem­lő becslése szerint már most 650—700 ezer holdnyi terü­letet öntözhetnénk. Az öntö­zéses gazdálkodás kiterjesz­tését azonban egyebek kö­zött nagyban gátolja a mun­kaerőhiány. Ahhoz, hogy a negyedik ötéves terv elő­irányzatát teljesítsük, 10—12 ezer öntözési szakmunkást kell kiképeznünk az elkövet­kező néhány évben. Emel­lett a meglevő szakmunká­sok továbképzéséről is gon­doskodni. kell, sőt, azt is el kellene érni, liogy fokozzuk ezeknek az embereknek mun­kahelyükhöz való ragaszko­dását. Ne kívánkozzanak el a munkahelyükről, az eddi­ginél jobban kötődjenek szakmájukhoz, amelyet közü­lük ma még sokan csak át­meneti megoldásnak tekinte­nek, s az első kínálkozó alka_ lommal otthagynak. Az öntözőcsövek lerakása, sűrűn ismétlődő áttelepítése olyan fizikai erőkifejtést igé­nyel, amelyre az üzemek többségében alig akad vál­lalkozó. Itt is joggal vetődik fel a gépesítés igénye, s az e téren mutatkozó kezdeti eredmények, igen biztatóak. Nemrégiben megindult az ütésálló, könnyű műanyag- és alumínium csövek soro­zatgyártása. Elkezdődött az öntözőcsövek hosszirányú vontatását biztosító csőko­csik gyórátsa. Bővült a szó­rófej-választék. Az Országos Vízügyi Hivatal a korábbinál lényegesen többet tesz az ön­tözési főművek és egyéb szolgáltató létesítmények fej­lesztéséért, rendszeres kar­bantartásáért. Bővül a szak- tanácsadó szolgálat. Mindez együtt és külön-küiön nagy­ban hozzájárul a modernizá­lás nagy munkájának sike­réhez. Nem lebecsülendő to­vábbá azoknak a vizsgálódá­soknak az eredménye sem, amelyet a szakemberek Eu­rópában. Amerikában és Ausztráliában folytattak eb­ben a tárgyban azzal a cél­lal, hogy megismerjék a leg­korszerűbbnek tartott eljárá­sokat. A műszaki fejlesztés lénye­ges kritériuma valósul meg azzal, hogy a negyedik ötéves tervben előirányzott fejlesz­tések Hú százalékában esős­tető berendezések felállításá­ra irányulnák, s ezeknek mintegy féle hordozható ön­tözőgép less. Ezeket a gépe­ket és berendezéseket nagy­részt a hazai ipar állítja elő, de lépések történnek a gyártás-kooperáció megszer­vezésére a szocialista orszá­gokkal is. Figyelemre méltó az a törekvés is, hogy a jö­vőben jobban biztosítsák az öntözési főművek, valamint a hozzájuk kapcsolódó üze­mi létesítmények összhang­ját, s minden fejlesztést en­nek figyelembevételével va­lósítsanak meg. Az öntözési kapacitás mi­nél teljesebb kihasználásához a berendezések korszerűsí­tése mellett hozzátartozik, hogy olyan növényfajtákat állítsunk be a termelésibe, amelyek leginkább megháiál­JáSí as öntözést. Ez további nagy feladatokat ró a hazai növénynemesítőkre éppúgy, mint azokra a szakemberek re, akik a külföldi fajták­nak a mi viszonyainkra tör­ténő adaptálásával foglal­koznak. Munkásságuk ered­ményéként a legközelebbi években tovább bővül majd a fajtaválaszték. Ilyen tekin­tetben is megnövekszik tehát a tudomány szerepe és jelen­tősége, s ugyanígy az oktató- és propagandamunka fontos­sága. s általánosságban a kor_ szerű szakmai ismeretter­jesztés jelentősége. A termeléskoncentráció. valamint a szakosodás elő­mozdítása érdekében a ne­gyedik ötéves terv külön fi­gyelmet fordít arra, hogy az öntözött területekhez kap­csolódóan szárítóüzemek, koncentrált állattartó tele pék, zöldségtermelő es -fel dolgozó üzemek települje­nek, csak így képzelhető el ugyanis, hogy semmi ne men­jen kárba abból, ami megter­mett. A szakemberek az elmúlt évek tapasztalataiból levon­ják azt az egyértelmű tanul­ságot, hogy az öntözés haté­konysága szoros összefüggés­ben van a mezőgazdasági termelés általános színvona­lával. Ez a megállapítás egyben hűen érzékelteti a tennivalók nagyságát, s azt a körülményt is, hogy a fej­lődés letéteményese ebben a vonatkozásban is az ember — minden egyéb csak ez után következik. S utalnunk kell azokra a szemléleti té­nyezőkre, amelyek nagymér­tékben hátráltatják, vagy segítik az öntözéses gazdál­kodás további térhódítását. E tekintetben talán az a leg­fontosabb, hogy a szakirá­nyításban, s az üzemi közös­ségek értékítéletében az ön­tözés a termeléstechnológia szerves részévé váljon, s ennek érdekében az érdekel­tek ne húzódozzanak a saját erőből történő beruházások­tól, amelyek a nagyobb ho­zamokban rövid idő alatt ka­matostól megtérülnek. Bírni ismeretes, as öntözés fejlesztése terén is több év­tizedes elmaradást kell pó­tolnunk a legközelebbi évek­ben. Az eddigi eredmények — a fogyatékosságok ellené­re —, magukban hordozzák célkitűzéseink teljesülésének garanciáit. Élthez is azonban — mint annyi máshoz —, társadalmi összefogás, s min­denekelőtt a közvetlen érde­keltek felelősségérzete szük­séges. Kovács Imre ;lSj f* » ^ Uj uzem | a nyergesújfalui Uananiid Sei ycMigy árban A nyergesújfalui Danamid Selyemgyár évi háromezer tonna kapacitásra bővített új üzemét átadták rendelte­tésének. Az üzem teljesen automatizált berendezések­kel működik. A műszálat a Borsodi Vegyi Kombinát kaprolaktán alapanyagából készítik. (MTI foto — KS) I lignitpor hasznosítástól - a szőlőtelepítésig Kutatások a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban Gyöngyösön, a Mátrai úton, a felsőfokú mezőgazdasági technikum épületében kor­szerű körülmények között, az oktató-nevelő munkát ér­tékes tanszéki kutatások egé­szítik ki. A felsőfokú technikum ta­nárai közül sokan veszik ki részüket ebből a nagy je­lentőségű munkából. Bár mindössze kétéves múltra te­kint vissza a kutatómunka megyénk második felsőokta­tási intézményében, a témák és az eredmények mégis szá­mottevőek. A gyöngyösiek több orszá­gos hírű kutatóintézettel — többek között a Szőlészeti es Borászati Kutatóintézettel, a Zöldségtermesztési Kutató­intézettel, a Konvpolti Nö­vénytermesztési és Talajvé­delmi Kutatóintézettel — vannak kapcsolatban és szá­mos országos jelentőségű tu­dományos témán dolgoznak. A felsőfokú technikum korszerű kémiai laboratóriu­maiban például a Tatabá­nyai Szénbányászati Tröszt­nek és a Mátraalji Szénbá­nyák Igazgatóságának a megrendelésére az alacsony kalóriaértékű szenek közül a lignitpor mezőgazdasági hasznosítását vizsgálják. Elemzik, hogy miként hat ez az anyag a különböző szán­tóföldi növények csírázásá­ra és fejlődésére. A szőlészeti és borászati tanszék, dr. Kriszten György kandidátus irányításával, el­sősorban a Mátra alji borvi­dék gazdasági kérdéseivel foglalkozik. Legutóbb példá­ul 25 termelőszövetkezetben vizsgálták a szőlőtelepítési módszereket, továbbá a ter­mesztéstechnológia korszerű­ségét. Ugyancsak dr. Krisz­ten György dolgozta ki nem­rég Gyöngyösön a műanyag- kötözéses oltási módot, amely az eredmények szerint jobb és eredményesebb a hagyo­mányosnál. A zöldségtermesztési tan­szék tanárai a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kutató- intézet irányításával paradi­csom fajta-összehasonlító kí­sérleteket végeznek. Ezenkí­vül az uborka vegyszeres gyormirtásával is foglalkoz­nak. A tanszéki kutatómunkán kívül jelentősek a tudomá­nyos diákkörök is. Az elmúlt két évben húsz szakdolgoza­tot bíráltak el a „házi” zsűri tagjai, főként a szőlészet és a borászat, valamint a zöld­ségkertészet köréből. Az elsőrendű oktató-neve­lő munka mellett a 'Mátrai úton levő szőlőtermesztési gyakorlóterület és fajtabe­mutató, , valamint a ■ hatva­ni zöldségtermesztő fóliahá­zak a kutatások és megfi­gyelések fontos színhelyei. (mentusz) Évek óta beszédtéma nem­csak Gyöngyösön és a me­gyében, de szűkebb határa­inkon túl is a Mátra Szálló felújítása körüli huzavona. A vendégek azt nem értet­ték, miért kell egy ilyen munkát évekig csinálni. Az érintettek pedig igyekeztek tisztára mosni magukat, és mindig a másik félre hárí­tani a felelősséget. Tengeri kígyóvá dagadt volna az ügy, ha a Heves megyei-Ál­lami Építőipari Vállalat ta­valy ősszel komolyan el nem szánja magát arra, hogy le­zárja végre ezt a vége-hosz- sza nincs vitát. Megkezdte a munkát meg­felelő létszámmal és ko­molysággal. Elkésett Luca széke Vajon vége szakad-e a határidő-módosításoknak a gyöngyösi Mátra Szálló építkezésén? A nemrég megtartott mű­szaki konferencián kijelen­tette Sápi István műszaki igazgatóhelyettes, hogy a Mátra Szálló munkait ki­emelt figyelemmel kíséri a vezetőség. Még az. idén no­vemberben át kell adni a felújított épületet. A kérdés tehát most: a valóságos helyzet megfelel-e a célkitűzésnek, a határidő reálisnak mondható-e? Emiatt jártuk végig az épületet Hovavecz Gábor művezetővel. A végső követ­keztetés a tapasztaltak után csak ennyi: a jelenlegi ké­szültségi fok alapján a no­vemberi határidő biztosított­nak látszik. A legfelső szin­ten már csak a tapétázás, a ragasztott szőnyegek elhe­lyezése van hátra lényegé­ten. Ahogy jövünk lefelé az »melcteken, úgy válik moz­jpftimasabbá a kép. De az építőmesteri munkák javá­val mindenütt végeztek. Ha a Keripar, amely a beren­dezéseket gyártja és szállít­ja, a bárrészben augusztus­ban megkezdi a válaszfalak felállítását, akkor a további munkák határideje sincs ve­szélyben. Még a Kőfaragó Vállalat­nak kellene a márványozás és a kőlapozás folytatását szorgalmaznia, hogy semmi kétség ne gyötörhessen sen­kit a novemberi időpont mi­att. Ügy kezdtek hozzá a mun­kákhoz néhány évvel ez­előtt, hogy senki sem tudta, mit is akar tulajdonképpen, és azt sem tudta senki, hogy ezzel az öreg épülettel mit lehet kezdeni egyáltalán. Korszerűsíteni kellett, két­ségtelen. De hát csak egy ajtót akartak arrébb helyez­ni, hogy jobban gazdálkod­hassanak a helyiségekkel, aztán lett belőle égy olyan felújítás, aminek során a fő falakon kívül szinte semmi sem maradt meg. Elindult a lavina és fel­falta az időt. A fél évre ter­vezett munkából így kelet­kezett több éves fáradozás. Ami a mosdók és fürdő­szobák. kialakításán till a leglényegesebb: sikerült áz étterem karzati részét meg-. szüntetni, és a helyén egy szállodai társalgót kialakíta­ni. Hozzá tudták toldani a presszórészhez a bárt is úgy, hogy a két helyiség kü­lönállóságát biztosítani tud­ták. A többi munkából a szálló vendégei nem sokat láthat­nak majd, mert azok a kony­ha és az egyéb kiszolgáló részek korszerűsítését tették lehetővé. De hogy az öreg épületben milyen nehéz volt még a legegyszerűbbnek látszó vál­tozást is végrehajtani, csak annyit erre: az olajtartály­ból jövő vezeték alagútját bányászok vájták ki a vá­gathajtás szabályai szerint és annak eszközeivel. Kü­lönben épületrészeket kellett volna lebontani. így valamivel több mint két nap alatt elvégezték a dolgukat a bányászok az alagúttal. Ha az irodában a falra kitett ütemterv diagramját összevetjük a napi munká- kal, azt állapíthatjuk meg, hogy nincs eltérés a terv és a valóság között. Nem titok: a művezető itt is lehetőséget kapott arra, hogy bizonyos munkákhoz nagyobb kedvet csináljon. Közölheti: ha ezzel vagy az­zal készen lesznek időre, mindenki egy százast mond­hat még pluszként a magáé­nak. Ez a célprémium — magyarán. Nem feltétlenül jár együtt a tennivalókkal, de felhasználásáról a mun­kahely vezetője dönt. Ahogy ő irányítja a más szakmák dolgozóit is most már. Akar a szakipar, akár a szerelő­ipar állományába tartoznak is. Nem is leltet másként eredményesen szervezni a munkát. Persze, ennek elé­rése sem ment könnyen és máról holnapra. De most már itt tartanak. A létszám hiánytalan. Ba­lázs Ferenc kőművesbrigád­ja tizenkét emberrel dolgo­zik itt, Csík Mihály kubiku­sai pedig nyolcán vannak. A Szabó Imre irányítása alatt munkálkodó fűtésszerelők hatan tevékenykednek, de festő is akad Szatlóczky László brigádjából tizenket­tő és burkoló is éppen egy par serénykedik;.. Luca székéhez hasonlítja a köznyelv a Mátra Szálló munkáit. Sőt: miután éveket számoltunk meg a munkák során, elkésett Luca széke lett belőle. Most viszont úgy tűnik, végre nem kell mó­dosítani a legutóbb kitűzött, novemberi határidőt. (g, molnár) ZSŰRITAG VOLT A MEGYEI BORVERSENYEN — ZSŰRITAG LESZ AZ ELSŐ VILÁGVERSENYEN A borok világbajnokságáról a borok szakértője Ahol a tömött bajuszú férfi megjelenik, ott biztos, hogy kiváló borok vetélked­nek az aranyérmekért, ok­levelekért Tóth Mihálynak ugyanis szakmája a borok minőségi vizsgálata, hiszen az Országos Borminősítő In­tézet igazgatóhelyettese, s a rangos borversenyek elma­radhatatlan zsűritagja. A közelmúltban lezajlott He­ves megyei borversenyen az első szekció társelnöke volt, a világverseny zsűritagja lesz. A zsűri az idén annál is inkább szigorúan vizsgál­ta a bormintákat, mert a megyei verseny már egyben ajánlólevél is az első borok közötti világversenyre. — Hogyan született meg az első világból'verseny gon­dolata? — tettük fel a kér­dést Tóth Mihálynak. — Talán kevesen tudják, hogy a Nemzetközi Szőlé­szeti és Borászati Hivatal­nak, amelyet hét állam ala­pított" 1924-ben, egyik ala­pító tagja Magyarország yolt. A szervezet, amely Pá­rizsban székel, már régeb­ben foglalkozott a gondolat­tal, mi pedig elvállaltuk az első világverseny megren­dezését, annál is inkább, mert sokéves nemzetközi ha­gyomány áll már mögöttünk. !— Mi lesz a különbség az eddigi nemzetközi verse­nyek és az augusztus 21-én Budapesten nyíló világver­seny között? — Amint a verseny ne­vében is benne van, való­ban világbajnoki mezőny gyűlik össze, hiszen minden olyan ország részt vesz a versenyen, ahol a nemzet­közi statisztikai kimutatás szerint szőlőtermesztést és bortermelést folytatnak. Lé­nyeges különbség az eddigi nemzetközi versenyektől, hogy a különböző országok és cégek csak saját alap­anyagból készített borral ve­hetnek részt. — Hány ország kapott meghívót Budapestre? — A. meghívottak listáján 46 ország szerepel. Érdekes­ségként megemlíteném, hogy közöttük van Japán is. Ed­dig- 35 ország jelentkezett 1400 borral, a jelentkezési díj boronként 25 dollár. — Mennyi, magyar bor sze­repelhet a világversenyen? — Egy-egy ország szőlőte­rületének arányában vehet részt az első bor világba j- nokságon. Magyarország hat­van mintával szerepelhet a versenyen. Egyébként a leg­magasabb szám 100 borfaj­ta, amivel egy ország részt vehet a vetélkedőn. — A megyei borversenyen is elhangzott, hogy fokozot­tabb figyelmet kell fordíta­ni a száraz borokra. Miért van ennek jelentősége a vi­lágverseny előtt? — A hazai ízlés eltér a jelenleg Európában kialakult ízléstől. Nálunk a forgal­mazó szervek és egyéb té­nyezők kölcsönös hatása mi­att az édeskés borok a köz­kedveltek. Sajnos, ennek az irányzatnak még a szakem­berek is engedtek és jelen­tős különbség alakult ki az európai és a hazai kívánal­mak között. Ezt azért emlí­tem, mert ez nemcsak esz­tétikai ügy, adott esetben komoly kereskedelmi kiha­tásai is lehetnek. — A Heves megyéből szár­mazó borok között nem egy világhíresség is van. Milyen arányban kapnak helyet me­gyénk borai az első „világ- bajnoki” vetélkedőn? — Az az ötven-hatvan borminta, amivel szerepel­hetünk a versenyen, nagyon kevés. Az országos válogató bizottság május 9-én dönt majd, hogy a megyei borver­senyekről javasolt borok kö­zül végül is melyek képvi­selik hazánk szőlő- és bor­kultúráját. — Három, esetleg négy mintával megyénk is szere­pelhet a világversenyen? — Nem szeretnék jóslá­sokba bocsátkozni a május 9-i döntés előtt, de úgy ér­zem, hogy a megye ered­ményei, a szakavatott és lelkiismeretes munka ettől többet tesz lehetővé, és az első világméretű versenyen néhány Heves megyei bor is hozzájárul eddig kivívott nemzetközi tekintélyünk megerősítéséhez. Sz. A. 191?» íaajug S„ péntek: * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom