Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

Jöjjön elc#\f kávéra hozzánk! Olasz: filmvigjáték Képzőművészeti kiállítás A Eélszegség sokrétű és sokágú játéka ez az apró toriéne:. Az észak-olasz kis­városban. hatalom egy osz­tályvezetővé serdült, ktshi- vatalnok. amolyan „fináíic", akit háborús érdemei jutal­mául helyeznek szerény ve­zetői beosztásba- Hogy mi­ért'.’ Az albánt-tárók hábo­rúskodásban, amikor a ró­mai fasiszták asszisztálták a németeket a Balkánon, hát hősünket fenékbe lőtték- Az­óta sántítva és némi gőggel hordja megemelkedett öntu­datát. És ha már ő egv kB csike hatalom ebben a vi­déki fészekben, mi sem ter­mészetesebb, hogy kegyetle­nül agglegényes modorával, szokásaival és fensöbbséges fontoskodásával eljut a há­rom csúnyácska aggszűzhöz, akik pénzük ellenére is pár­tában maradtak. S bár még a játék elejen nem tudja maga sem nemsokára kide­rül, hogy tulajdonképpen há­rom nőt vett feleségül, a szónak lazább, még lazább, sót egészen kötetlen értel­mében is. Piero Chiara regényét nem ismerjük amelyből a plety­kaszintű mese filmre került, Az azonban bizonyos, hogy ebből a csaknem egymon- datnyi históriából Alberto Lattuada, a világhírű ren­dező, a jól megválogatott szereplőkkel ragyogó szatí­rát készített. Aprólékosan végigelemzi, már-már hasa­sadra nyújtott képsorokban a finánc Emerenzianót, a ta­lálkozóra készülődő iany- vénségeket. Féíszegségüket, csúnyaságukat, és kisszerú- ségüket módosán körüljár­ja, csak azért, hogy két nagy jelenetben elkápráztasson ennek a furcsa négyesnek minden humorával ás eset­lenségével. A finánc lelke­sedik, zabái, iszik és szóno­kol. Apránként kitűnően be­legyakorolja magát a családi kakaszsarnokságba és jön az ünnepélyes pillanat a? egyik vacsoránál, amikor hőssé- naggyá avatja önmagát azok előtt, akik már úgyis a lá­bánál hevernek S ha a ha ­tást még lefiet fokozni, hu­morban és szatírában, a to­lókocsis jelenet még gör­bébbre állítja a tükröt és zárja is a filmet, amely éles képekben 'llusztrá'.ja a mindennapi életben ritka ki- i ár ütköző jellemeket. V’&o Tumawji most is bi­zonyítja, hogy az egyik leg­jobb olasz jellemszínész, Pontosan és hitelesen végig­játssza a figurát, olyan reb- benéstelen lárvaszerű áré­val. mintha valami messzi küldetést teljesítene. És így hiteles! A három grácia, Angela Goodwin, Francesca Romana Colyzzi és Milena Vukotic egymást múlják fe­lül - a feltűnés nélküli kari- kírozásban. Már az megne­vettet, ahogyan együtt sé­tálnak. A naplóvezető szo­balány. Calerine szerepében a szűke és bájos Valentine Ügyetlenkedik és csodálko­zik. Fred ßongusto zenéj,eszo- bdan kíséri a témát, mint­hogy Lambéria Cahni képej is ízléssel tálalják az egy­értelmű mozzanatokat, nem kiabálva túl azt, ami ebben a filmben nyilvánvaló, Nem árt néha ilyen tük­röt is tartani a mindennapi emberek elébe. (farkas) Hevesen A hevesi közművelődési napok keretében,ma délelőtt, a helyi könyvtár csarnokában nyitják meg azt a képzőmű­vészeti kiállítást, amelyen ki­lenc egri fiatal alkotó mu­tatkozik be. Antal István, fí. Ceczy Zsuzsa. Hut nyák Géza, Monory %sgl t, §áfp LßS lló, Hereseg István, Mérni József, Heiner József és Takács Éva művei először kerülnek a he­vesi közönség elé. A Fiatal Alkotók Körének kiállítását egyébként Haltéra László, a járási hivatal elnöke nyitja meg az érdeklődők jelenlé­tében. Számos sikeres produkció után. most új műfajjal kísérletezett a pécsi Bóbita Babegyüttes: krimit vitt bábszínpadra, A szabályosan kerek bűnügyi történetnek —, amelyet az együttes kol­lektíván alkotott — a televízióból ismert . „glóriás hős", az „Angyal” u főszereplője. A kesztyűs figurákkal teremtett képtelen helyzetek egyúttal paródiái is az Angyal kaland­jainak. A babegyüttes vezetőjének, Kós hajasnak rendezésében színpadra vitt krími- paródiával a nagyközönség a tv Ki mii tud? május 18-i elődöntőjében ismerkedhetett meg. (MTI foto — Bajkor .József) Lóháton Két búzatábla között a földúton lovas halad Eloszt hunyorogva figyelem, később közeledik es mar a lényt kengyelvasat is látom. Furcsa érzés fog el a szokatlan látványra, hiszen nu napság fehér holló a lovas. A tsz-ejnqk bPK'SkáO jár, vág Pannónián, ha távolabb megy, Gaz-kocsin, Volgán a lő kényesen ficánkol, zabbal csiszolt szőrén met megcsillan a napsugár. A hatalmas, kétszáz Holdas táblán vetőgépek dolgoznál Vetjk a kukoricát. Emberek tanakodnak a tábla széléi tél szemmel sandítják a lovast. Ismerősök vagyunk, fát sandítanak: — Jön az intéző úr . . . Megérkezik a lovas. Csinos, nyalka fiatalember. C'sUm van a lábén, meg tiszti nadrág. — No, mi van, emberek? Az embereknek nem tetszik a szó. A hang. — Kedd van. Egész nap, veti oda az egyik és méi gesen lecsapja a vetőgép fedelét. Nézzük csak azt a vetőmagot! Egy idősebb — valamikor cseléd lehetett ■»* kdO-Vöki belenyúl a zsákba és tenyerén akarja vinni a sárga kijkc ricaszemeket. A fiatalabb felüti a tenyerét. Úgy szállnak szí a magvak, hogy még a kalapom tetejére is kerül kettő. — Nézze meg, aki kíváncsi jrá! Égy pillanatra csend lesz. A ló — kantárszárát a vett gép hátsó kerekéhez hurkolta gazdája — a földet kaparj. Türelmetlenül nyerít,.. Eddig nem volt semmi probléma? Senki nem válaszol. A fiatal lovas csizmája talpát a átlós vason tisztogatja. Űjra megtelnek a tartályok. A traktorosok túráztgtjá a mofort, indulni akarnak, A? egyik hátra kiált: — Vigye onnan a lovát, mert elhúzatom a traktorra! . . A lovas vörös, mint a rák, de szólni nem mer. Eloldj a hajtószárat. lóhátra ugrik és elvágtat... Nem indulnak. A két traktoros is hátra jön, a zsá kok közé. — Ki ez a fiesúr? — Valami gyakornok. Az öreg, aki az előbb a tenyerén a kukoricát hozt, megtoldja a szót: — Márt azt hittem, Nikkel intéző úr jött vissza, vág; a fia, aki még ..húz” is egy cseppet ehhez a gyerekhez. Szúrd# szemmel néz rá a traktoros,--- Maga meg olyan, mint egy gorilla. Mindjárt szál a és tenyerén viszi mutatni a vetőmagot. Nézze meg, az anyj paraszt istenit, ha látni akarja. Ne féltse a mandzsettáját.. — Tudjátok ki ez a gyerek? A Tóth Zsiga fia, a szón szád tahiból, Az apja rendes téeszcsé«, Magunkfajta. Messze járnak u gépek. Eltűnt a lovas is. Csak az öve marad a zsákokkal, Mielőtt kezet fogunk, azt mondja: Majd megmondom az apjának; szállítsa le a fiát lóról, ha azt akarja, hogy nálunk „agronému#” legyen, Szalay István — ........ . , |,l| .... LillU-,.,.-, ». Ili—.1-1-" I ■■■ L.. I. «1(11—11-1« V éget ért az írásbeli érettségi Az adott szó (7.) BÁRHONNAN jött, a hír Dózsa táborába, csakis ugyan­az! jelenthette, akár vesze­delemről, akár sikerekről szólt: küzdelem mindhalálig. Természetesen a győzelemért. De a keresztesek arra is felkészültek az apátfalv( nép­ítélet után. hogy bármilyen rosszra fordulna a sorsuk, harcolnak utolsó leheletükig. Hasonlóképpen gondolkoz­tak a hatalmukért, életükért rettegő nemesek is. Gyorsan és elszántan készültek a le­számolásra. Északon Bor­nemissza János növesztette mind fenyegetőbbre a neme­sek táborát Erdélyben Sza- polyai János vajda toborzott sereget oly sietséggel, hogy még az éjszakákat sem hagy­ta kihasználatlanul. Az Er­dély területén előforduló szór­ványos paraszti csapatokkal egyelőre nem is igen törő­dött. mert okkal hitte, hogy ahol a forradalmi parasztse­regek zöme van, ott az igazi veszedelem. Egyelőre azonban óriási volt Dózsa helyzeti előnye. Kellő biztonságban érezhette magát, hiszen számos síkföldi vár állt már a keresztesek rendelkezésére. Ám hátra volt még a siker betetőzése, táppá. Sólymos és Temesvár p ükül csak félmegoldásnak s m minden eddigi győ­zelmi. Földrajzilag, stratégiailag roppant fontos kulcshejy volt a siklóid határán a Maros utolsó szorosa, amely valósá­gos várkapuként őrizte Er­délyt. Aki ezt a kaput birto­kolta, annak kelet felöl, azaz Erdély felől nem kellett tá­madástól félnie, vagy meg­fordítva- És ez a „vagy” mindig nagy szerepet ját­szott a Maros utolsó szorosát őrző két egymással szembeni vár. Sólymos és Dippa életé­ben. Ha erős vajdái voltak Erdélynek, mint például Hu­nyadi János, akkor az ő ke­zükön volt a két erőd. Más­kor meg a kirgiyok befolyá­sának volt nagyobb súlya. Ezúttal gyenge uralkodó ült a trónon, de unokaöecsáé, Hohenzoflern Györgyé volt az ikererőd Ennek meghódítására ve­zette seregeit Dózsa a Maros mindkét partján, hogy elrete­szelje az Erdélyből kivezető utat. Miközben vonultak a partok mentén, sorra elfog­lalták a nemesi udvarháza­kat. Csak ott romboltak, sott koncolták fel a nemeseket, ahol ellenállásra találtak. Csála, Arad, Világos bevéte­le után június elején ért Dó­zsa Éippára. Serege zömével délnyugatra, a Maros és Te­mesvár között ütött tábort, hogy a jól megválasztott helyről bármilyen irányba tudjqn. erőket küldeni. De ml vet döntő fontosságú fal­udat volt a szoroserődök el­foglal ása. a fővezér maga intézkedett a helyszínen. IJtTk május 80., szombat ERBEN AZ, IDŐBEN Dippa dicsekedhetett Arad várme­gye legnagyobb és legjelen­tősebb városa rangjával. Hét bástyával, négy kapuval állt a Maros jobb partján Fel­legvára rendkívül erős, híven jelentőségéhez. Pénzverde, ki­rályi sókamara működött a városban, rév je, vámja jge,n fontos. Kórházáról, iskolái­ról szintén nevezetes. Mivel a vár védői nem számíthattak felmentő sereg érkezésére, csak amolyan tessék-iássék módon védekeztek. Mielőtt komolyabb harcra került vol­na a sor. átszöktek a szem­közti Sólymos várába. Ritkán mutatott jó kedélyt a szigoráról híres, általában hallgatag fővezér, de Lippa városának meghódítása után bort osztott katonáinak a pi­actéren, június hetedikén pe­dig szabad zsákmányt enge­délyezett számukra a felleg­várban. Közben egy pillanatra sem vette le tekintetét a szem­közti Sólymos váráról. Tud­ta, az jóval keményebb dió lesz — mert amennyivel ki­sebb Lippánál, annyival meg- közelíthetetlanebb a nyaktö­rő hegyormon. De amíg bir­tokba nem veszik, addig a lippai siker sem tekinthető megnyugtatónak. Nem vesz­tegette hát az idejét. Közvet­lenül a június hetediket pi­henő után, nyolcadikén dél­ben már meg is kezdték a Sólymos elleni támadási. Praiúner német származó- .sú várparancsnok gondosan felkészült a védelemre. Dózsa Úgyszintén a vár bevételére. Módszeres ostromhoz, látott. Hallatlan fizikai erőfeszítés árán éjszaka tüzérséget állít­tatott a szemközt) hegyorom­ra, Kilencedikén hajnalban! követséget küldött a várt».! Megüzente, csak akkor tü-j y,ej tel, ha megtagadják a vér átadását. Frantner azt vála­szolta, hogy semmi áron sem hajlandó megadni magát. Erre heves ágyútüzet zúdítot­tak a keresztesek a várra, Lövedékeikkel számos épüle­tei felgyújtottak, a lőporos tornyot is megsemmisítették Mindez nem volt elég a vár parancsnokán a k. De bon t a 11 a az összes zsindeiytetőt és vé­dekezett tovább. HIÁBA SZEKETT volna Dózsa részese lenni a solymo. si diadalnak, kötelessége a Temesvár közelében táboro­zó seregéhez szólította. De el­köszönvén az ostromlóktól megparancsolta nekik, tűz- zel-vassal, mindenáron, sze­rezzék meg az erődöt. Alaposan megkeserítették a vár védői az ostromlók hely­zetét. A legmakacsabb táma­dásokat is visszaverték. Oda­bent azonban meghasonlott a magyar nemzetiségű katona ság a . német parancsnokkal. Prantnar hallani sem akart a kapitulációról, mire a kato­nák megállapodást kötöttek a keresztesekkel: átadják a vá­rat, ha békén elvonulhat­nak. | Megnyitották hát a kapu­kat Dózsa csapatai előtt. De mivel a keresztesok sokat szenvedtek ostromlás közben, lel akarták kancolni iménti ellenségeiket, önhatalmúlag mégsem akartak cselekedni, ezért futár útján értesítették Dózsát szándékukról. A FŐVEZÉR pedig Temes­vár közeléből keményen megparancsolta: mivel az adott szó szent, kötelesek bg- tartgni. Engedjék hát szabad útjukra a soivmgsi katonákat. így js történt. Gerencsér Miklós i A középiskolák nappali ta­gozatán idén végző több mint 55 000 fiatal írta meg má­jus 11. és 19-e között érett­ségi dolgozatát a különböző tantárgyakból. A következő napokban-hűtekben nagy és felelősségteljes munka há­rul a szaktanárokra, hiszen előzetes számítások . szerint 150—200 ezer dolgozatot kell átnézniük és javítaniuk.' Egyidejűleg rávezetik az ál­taluk javasolt osztályzatot is- A szóbeli megkezdése előtt sorra kerülő vtzsgabizottaági értekezleten állapítják majd meg az érettségi dolgozatok végleges osztályzatot és dön­tenek arról, melyik jelöltet bocsátják szóbeli vizsgára. Nappali tagozaton a szó­beli érettségi június elsejé kezdődik. Az érettségit Ulf tőleg a teehnikumakb# (ezekben az idén végezne utoljára negyedikesek, me. az iskolatípus megszűnik a képesítő vizsgákat júrm 2-t-ig befejezik. Az erre vt natkozó rendelkezés nej érinti a zeneművésze szakközépiskolák érettsél vizsgáira előírt határidőké Akárcsak az előző ével ben, az idén is a szóbeli t< teleket a jelöltek húzzák, A fő cél az érettségin vá tozatlanul annak megállap tása, hogy a diákok szert te tek-e megfelelő tudásra, e méleti ismereteiket képesek- összekapcsolni a gyakorlattá Következik: A tét: Tetassvár MEZOGEP Központi Gyáregysége EGER ESZTERGÁLYOS, KÖSZÖRŰS, ELEKTROLAKATOS és LAKATOS szakmunkástanulókat iskoláz be az 1972173-as tanévre Jp|en fit égési határidő: 1878. június hó 15. Jelentkezés; Eger, Lenin út 8tíL szám, (Munkaügyi előadónál.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom