Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-16 / 113. szám
Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Megfontoltan A NÉPI GYŰLÉS képviselői előtt nagy jelentőségű beszédet mondott vasárnap Anvar Szadat, Egyiptom elnöke. Az alkalmat egy évforduló szolgáltatta: a tavaly május 14-i belpolitikai fordulat évfordulója. Ezzel kapcsolatban az elnök kiemelte, hogy az egy esztendeje kezdeményezett. az 1952-es forradalom védelmére irányuló s a forradalmi irányvonal kiigazítását célzó intézkedések eredményeként erősödött a demokrácia, szilárdabb lett a törvényesség, teljesebbé vált az állampolgári szabadság Egyiptomban. Különösen figyelemre méltó volt Szadat értékelése a közel-keleti konfliktust és annak perspektíváit illetően. A megszállt arab területek felszabadítása továbbra is fontos cél. ám Szadat hangsúlyozta, hogy az erre vonatkozó döntést csak a megfelelő időpontban, a szükséges számítások és megfontolások után hozhatják meg. BIZONYOS, hogy Egyiptomnak ez a józan, realista, higgadt és megfontolt politikai vonala előbb-utóbb eredményt hoz a közel-keleti válság megoldásának útján. Amelynek további feltételei — miként ezt Szadat beszédében kiemelte — a dolgozó erők nemzeti egysége egyfelől, az egyesített arab akciók másfelől, harmadjára pedig a kapcsolatok erősítésére a baráti országokkal, élükön a Szovjetunióval. Különösen meleg szavakkal emlékezett meg az államfő a Szovjetunió és Egyiptom barátságának fejlődéséről. Válaszolva azokra az imperialista — elsősorban az Egyesült Állmoktól és Izraeltől kiinduló — kísérletekre, amelyek „kétkedési kampánnyal” kívánják kérdésessé tenni a Szovjetunió és Egyiptom szövetségét, Szadat világossá tette: „a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkat illetően nem lehet a zavarosban halászni”. „ELLENSÉGEINK AZT REMÉLIK, — mondotta egyebek közt Egyiptom elnöke —, hogy kétségbeesésünkben, indulataink hatása alatt hibás döntésre jutunk, mielőtt behatóan tanulmányoznánk a problémát”. A problémán a jelenlegi közel-keleti helyzet főkérdését, az arab területek felszabadítását értette, és a Biztonsági Tanács idevonatkozó, 1967. novemberi határozatának —J amelyet Egyiptom elfogadott — megvalósulását kétségkívül Kairónak ez a nem indulatokon, hanem józan megfontolásokon alapuló politikája hozza közelebb. + • Ünnepség Okinawán Szadek— Grecsko megbeszélés KAIRÓ: A kairói látogatáson tartózkodó Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter hétfőn délután 3 órás eszmecserét tartott Szadek egyiptomi hadügyminiszterrel. A találkozó után Szadek elmondotta, hogy a barátság és kölcsönös megértés légkörében megtartott tanácskozáson kicserélték véleményüket a közel-keleti katonai helyzetről. Véres hétvége Belfastban Jelentések szerint a hét végén Belfastban kirobbant lövöldözések során öl-en sebesültek meg, heten pedig meghaltak. A halottak között van egy 13 éves kislány és egy brit katona is. Hétfőre virradó éjszaka a protestánsok torlaszokkal zárták le Belfast Voodvale nevű részét. Dél-vietnami hadi helyzet A felszabadító' erők elfoglalták az ellenség bunkeréit Quang Tri tartományban. (Népújság telefoto — VNA—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) teilen önvédelmi joga. A dél-vietnami népnek jogában áll, hogy segítséget kérjen északi rokonaitól a baráti országokról és az egész világ népétől, hogy legyőzze az amerikai agresszoro- kat. A DIFK nyilatkozata a továbbiakban leszögezi, hogy a Nixon-kormány mindeddig visszautasította a dél-vietnami probléma rendezését célzó javaslatokat, szabotálKözös emlékmű Berlinben Hétfőn, a tokiói Nippon Budokan hallban rendezték meg Okinawa visszatérésének központi ünnepségét. A kormány által meghívott tízezer vendég biztonságára 12 ezer rohamrendőr ügyelt. A negyvenperces ünnepségen mondott beszédében Szaró miniszterelnök gratulált önmagának és Japán népének OTWpg.w.a visszatérítéséhez, s a sziget békés fejlődése és gazdasági felvirágoztatása mellett nyilatkozott. Hasonló nangot ütött meg Hirohito japán császár, aki hangoztatta, hogy „a nép eltökéltsége mellett” a japán— amerikai baráti kapcsolatok tették lehetővé Okinawa visz- szatérését". Agnew amerikai alelnök szintén fordulópontról beszélt a japán—amerikai kapcsolatokban, s ezzel együtt az érdekek közösségéről az Egyesült Államok és Japán között. A szóvirágok ellenére az ünnepség nyomott hangulatú volt Tokióban, s még inkább Nahaban, Okinawa fővárosában, amelynek lakosai televízión nézték és hallgatták a tokiói beszédeket. Az ország lakossága japánszerte gyűlésekkel, tüntetésekkel és sztrájkokkal fejezte ki elégedetlenségét az Okinawa visszatérítésével kapcsolatos japán—amerikai egyezménynyel. A szakszervezetek, a szocialista párt és a kommunista párt a Tokió szívében levő Meidzsi parkban rendezett, tömeggyűlésen tiltakoztak az ellen, hogy Okinawán fenntartják az amerikai támaszpontokat, s ezeket a VDK elleni amerikai háborús blokád céljaira használják fel. A lengyel és a német antifasisztáknak közös emlékművet állítottak a demokratikus Berlinben. Képünkön Piotr Jaro- szewicz lengyel miniszterelnök mond beszédet az avatóünnepélyen, mellette balra Willi Stoph, az NDK miniszter- elnöke és Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára. (Népújság telefoto — ZB—MTI—KS) Ha egy szobában találkoznak... Miff válaszéi Szöul ? L assan bevett gyakorlattá válik, hogy ha Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke japán újságírókat fogad és nyilatkozik nekik, akkor a világ újra és újra érdeklődéssel figyel a távol-keleti félszigetre. Ezek a nyilatkozatok, pontosabban a távol-keleti feszültség enyhítésére irányuló javaslatok, méltán váltanak ki figyelmet. A napokban — alig három hónappal ezelőtt tett indítványa után — a népi Korea vezetője közölte; Phenjan hajlandó azonnal tárgyalásokat kezdeni Szöullal, az ország békés egyesítéséért. Szó szerint ezt mondta: „Ügy vélem, ha Észak és Dél megbízottai egy szobában találkoznak és tárgyalnak, sok közös érintkezési pontot tudnának találni.” A javaslatra azonban legalábbis egyelőre nem érkezett válasz. Az amerikai és a szöuli politikusok, akik gyakran vádolják a népi Koreát merevséggel, és magukat a rugalmas politikai gyakorlat híveinek tüntetik fel, minden bizonnyal zavartan veszik tudomásul a KNDK MB. jus 16., kedá tárgyalási készségét. Kim ír Szén indítványának ugyanis fontos része, hogy Phenjan nem köti semmiféle előfeltételhez a kétoldalú kapcsolatfelvételt, így például az amerikai csapatok kivonásához sem. A népi Korea meg-meg- újuló állásfoglalásait indokolja és magyarázza Kim ír Szénnek az a kijelentése, hogy Korea két részének egyesítése a koreai nép legfőbb óhaja. S ez nem frázis. Elég arra utalni, hogy Koreában ugyan 19 éve hallgatnak a fegyverek, ám csak fegyverszünet van, béke nincs... Ez alatt a majdnem két évtized alatt semmiféle kapcsolat nem létesülhetett a háború során kettészakadt családok, egymástól különvált barátok, ismerősök között. A 38. szélességi fok kettévágja Koreát. A KNDK az elmúlt 19 évben számtalan tárgyalási indítvánnyal igyekezett áttörni ezt a falat. A dél azonban hosszú időn keresztül fegyverekkel válaszolt. Amíg Északon az ipar és a mező- gazdaság fejlesztésével párhuzamosan arra törekedtek, hogy előmozdítsák a békés egyesítést, addig Délen a Pentagon elképzelései szerinti teljes militarizálással és az amerikai csapatok jelenlétével elevenen tartják a feszültséget A Pueblo kémhajó és az EC—121-es felderítőgép kudarccal végződött emlékezetes provokációi ismertek. Robert Donia, a CIA volt ügynöke nemrégiben a Washington Post hasábjain az amerikai titkosszolgálat kevésbé ismert tevékenységéről leb- bentette fel a fátylat. Bevallása szerint az amerikaiak évente kétszáz kísérletet tesznek, hogy felderítőket dobjanak át a KNDK-ba, legtöbbször a fegyvermentes övezeten keresztül, de igénybe vesznek tengeralattjárókat is. Ez.ekután paradoxonnak tűnik, hogy a szöuli vezetés tavaly mégis hajlandónak bizonyult a KNDK-val való minimális érintkezés megteremtésére. A magyarázat: a tavalyi dél-koreai elnökválasztás során a polgári ellenzék jelöltje nyíltan hirdette a népi Koreával való kapcsolatfelvételt, és hatottak Szöulra az ázsiai realitások is. Augusztusban így létesülhetett kapcsolat az északi és a déli Vöröskereszt Társaságok között Panmind- zsonban. A megbeszélések humanitárius jellegükön túl is figyelmet érdemeltek, hiszen ez volt az első kapcsolat húsz év óta a KNDK és Dél-Korea között. A jelenleg is folyó megbeszélések eredeti célja: a háború idején kettészakadt családok felkutatása, kapcsolataik megteremtése. Bebizonyosodott az.onban, hogy Szöul érdemi tárgyalásokra még mindig nem hajlandó. Sőt, az állítólagos .északi fenyegetésre” hivatkozva december óta rendkívüli állapot van érvényben Dél-Koreában. Ezt az indokot még Washingtonban is megcáfolták, és kijelentették, hogy semmiféle „északi fenyegetést” nem tapasztalnak.' A londoni Economist' című lap úgy vélekedett, hogy Pák Csöng Hi, a szöuli rezsim elnöke így próbált kibújni a nyomasztó belpolitikai, gazdasági és külpolitikai gondjai alól. Az év eleje óta a KNDK, a Vöröskereszt tárgyalások egyhelyben topogása, a délkörén) !i '»borús pszichózis felszítana ellenére újabb és újabb ..vasiatokkal ostromol'’ r.zöilt. Az alapelvek: kétoldalú tárgyalások a fegyverszüneti egyezmények békeegyezménnyel történő felváltására, az amerikai csapatok kivonása, Észak- és Dél-Korea fegyveres erőinek jelentős csökkentése, széles körű politikai tárgyalások a békés egyesítés érdekében. Nyilvánvaló, hogy már a kétoldalú megbeszélések ténye is jelentősen csökkentené a feszültséget a koreai félszigeten. Márpedig e félsziget békéje jelentősen hozzájárulna ahhoz is, hogy csökkenjen a feszültség az Egyesült Államok agresszivitásától terhes ázsiai térségben. je zért várja a világ fj™ gyelemmel: mit válaszol Szöul? . ...i-. Zalai István t a a Vietnammal foglalkozó párizsi értekezlet munkáját és most példátlan mértékben kiszélesítette a háborút. — A dél-vietnami nép változatlanul folytatja támadásait és a felkeléseket, mindaddig, amíg az összes amerikai katona nem hagyja el az ország területét, és a sai- goni rezsim össze nem omlik. Az indokínai népek csúcsértekezletén elhangzott nyilatkozat szellemében a dél-vietnami nép, a kambodzsai és a laoszi népekkel vállvetve, meg fogja hiúsítani a Nixon-doktrina megvalósítását és vissza fogja szerezni függetlenségét és szabadságát. SAIGON: B—52-es amerikai légierődök a hétfő estig eltelt 24 óra alatt 12 bevetésben 1080 tonna bombát zúdítottak délvietnami területekre. A sai- goni amerikai parancsnokság beismerte, hogy három amerikai repülőgép semmisült meg a VDK ellen végrehajtott légitámadások során. Hat pilóta eltűnt. Kontum közelében hétfőn folytatódtak a harcok, noha Dél-Vletnam középső és déli területein megkezdődött a monszunesözés. A város közelében B—52-es pehézbom- bázók 100Ü tonna bombát szórtak le a népi erők állásaira. A rendkívül nagyarányú amerikai légi támogatásnak köszönhetően a saigoni kor- mánycsapatok hétfőn elfoglalták a Hűétől 24 kilométernyire délnyugatra fekvő Bastogne támaszpontot, amelyet a B—52-es légierődök az utóbbi napokban végrehajtott légitámadások során a földdel tettek egyenlővé. Amerikai katonai források szerint a, támaszpontnak nincs jelentősége Hűé védelme szemponjtából. Saigon! amerikai parancsnokság közölte, a Saratoga repülőgép-anyahajó hétfőn megérkezett a Tonkini-öböl- be, hogy megerősítse az ott állomásozó amerikai 7. flottát. A múlt héten mindössze 400 amerikai katonát vontak ki Dél-Vietnamból — közölte az amerikai parancsnokság. Az országban jelenleg 65 000 főnyi haderő állomásozik. A fokozatos csapatkivonásokkal egyidejűleg az Egyesült államok délkelet-ázsiai tengeri és légi hadereje nagymértékben megnövekedett. A vietnami partoknál állomásozó 7. flotta legénysége körülbelül 41 ezer fő és a thaiföldi amerikai haderők létszáma hamarosan eléri a 36 000—37 000 főt. A vietnami légi háború bázisául szolgáló Guami katonai támaszponton 5—10 000 amerikai katona állomásozik. Megerősödött as Olass Kommunista Párt 9,0 ti 1972 május 7-1 választáson s pártra isadoft miilic szavalatok száma J.5 «. 1S6B május 13 i társításon a pártra laadott mill«) szavalatok •,tárná vSJjSj 1972. május 7—8-án, a régi parlament mandátumainak lejárta előtt egy évvel kiírt olasz választásokon, 37 millió szavazásra jogosult állampolgár — közte 3 és fél millió fiatal, első választó — döntött a képviselőhöz 630, és a szenátus 315 új tagjáról. A különböző pártok képviseletében a képviselői tisztségért 6836. a szenátusi mandátumért 1653 jelölt állt a szavazók elé. A választások eredménye nem változtatta meg lényegesen az erőviszonyokat. A parlament legerősebb pártja továbbra is a Keresztény- demokrata Párt. Az olasz baloldal nagy tömegpártja az Olasz Kommunista Párt — a kereszténydemokraták és a jobboldali pártok támadása ellenére — megerősödve, félmillió új szavazat megszerzésével került ki a választásokból és továbbra is Olaszország második legerősebb pártja maradt. Az OKP megerősítette pozícióit a képviselőházban és jelentősen előretört Torino, Milánó, Genova Bologna és Firenze választókörzeteiben. A korábban az OKP-ból kivált Proletár Egység Olasz Szocialista Pártja elvesztette mandátumait. Az újfasiszták előretörtek, azonban így sem tudtak any- nyi szavazatot szerezni, mint amennyire a tavalyi részleges közigazgatási választások alapján számítottak. A kisebb pártok közül a köztársaságiak újabb szavazatokat szerezték, a szociáldemokraták és a liberálisok szavazatainak száma viszont csökkent. A kereszténydemokraták terve — a nagyarányú szavazattöbbség biztosítása — nem sikerült, így csak a jobb- vagy a baloldali pártok bevonásával alakíthatnak ismét koalíciós kormányt. tlüma
