Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-28 / 124. szám
Olvasni jó (Fábry Péter felvétele) Kiállítással és találkozóval jubilál az Egri Megyei Színpad A Megyei Színpad kétnapos jubiláns rendezvénysorozatát pénteken délelőtt a Megyei Művelődési Központ nagytermében rendezett kiállítás megnyitáséival vezettek be. A kiállítás anyaga — plakátok, fotók, albumok —, összegezi 10 év munkáját, amelyet az egri amatőrök, a szépirodalom, vers és próza szerelmesei maguktól indítottak el, magukért vittek véghez és azért, hogy másokat is ráneveljenek a tiszta érzések, a nemes szellemi élvezetek és a szép szó szeretetére. Ez a lei állítás régi dátumokkal teleszórt plakátjaival, a pódium forró hangulatát már csak fényképfelvételen idéző formáival, újságkivágásaival, a nem mindig sima és egyenes népművelési utat szegélyező oklevelekkel a „Kiváló együt- tes”-cím elnyeréséig sem tudja érzékeltetni azt a nagy nyereséget, amit a versmondók, az irodalombarátok kaptak és adtak annak idején programi aikkal. Elég visszagondolni arra, hogy országos viszonylatban is kezdeményező módon — erényt csiholva a szükségből — otthon híján bevonultak vasárnap délelőttönkint az Eger Szálló halijába és ott, főként fiataloknak, klubszerű közvetlenségben teremtettek forró hangulatot. Mert a szóval való varázslat a legtisztább örömök fajtájából való, annak is, aki végbe viszi, annak is, aki részesül benne. Volt itt a mai lírából válogatás, politikai kabaré Ki a felelős? címmel, fintor a kritikáról. A szerelem eposzából országos siker tett. Aztán ahogy az egri irod.^JKnbará- tok már egyéniségeket is formáltak, előadókat, akikkel egész estét betöltő műsorokra is lehetett vállalkozni, hát „betörtek” ezek a fiatalok a színházba is és emlékezetes élményt nyújtottak a Szabadság, tégy gazdaggá minket — vezérszólamé pódiumprog- ramjükkaL 1965-ben kezdték meg a várműsorok sorozatát. Ezek közül a csúcs a Peer Gynt keresztmetszet volt; a sokszoros ismétlés és teLt ház igazolta a vállalkozás magas szintjét és vonzását. A színpad barátai bizonyára emlékeznek még a Turmix-ra; ezzel a jókedvű összeállítással két évig ragyogtak országszerte az egri amatőrök. Csak felvillantjuk a Jób könyve, Naphimnusz, ötven év, a Csudajó, az Ádám és Éva emlékeit, az Ez van? című kabaréműsort, a Bürokronéziát, az Édes hazám-at, a P. Ho- ward-ot, a Szerelmem, | Elektrát; a legutóbbi, formailag, hangvételben is lendületeset hozót, a Közönséggya-l lázást — és akkor nyilvánvaló, hogy ezt az együttest ki-j állítás is, jubileumi társulati ülés is, találkozó is, táviratok is, levelek is méltán, ünnepük. A kiállítás és ünneplés! kapcsán a hasznosságot emlegetni akarván leírjuk, hogy a színpad munkájában az elmúlt tíz év alatt mintegy száz fiatal vett részt. Ezek a fiatalok mind-mind lelkes művelői és propagátorai voltak és lettek a versnek, az irodalomnak. Az általuk nevelt közönség is jelentős. És ezzel bizonyítanánk, hogy erre a színpadra a jövőben is nagy szükség van, hézagot pótol, világot szépít és te-, remt, ha úgy akarjuk. A jubileum jókedvű emlékezéseibe ugyanis gondok vegyülnek. A régi vezetőség több tagja eltávozik Egerből és így a „vérvesztés”-re megoldást kell találni. Lehet is! Csak azt a lelkesedést és ügyszeretetét kell örökölni az elmúlt tíz esztendő kulcsembereitől, amely nélkül őszinte siker és eredmény nem várható. A megye és Eger számára ez az együttes sajátos színfoltot jelentett és jelent ma is. Az egri szämfonitou- sokkal, szólistákkal, fotósokkal, grafikusokkal, bábosokkal és minden kategóriabeli műkedvelőkkel összefogva lehet és kell újat, nagyszerűt teremteni. Ezek a gondolatok is megfogalmazódtak bennünk, amikor az együttes búcsúzó vezetője, Szívós József a rendhagyó társulati ülésen átadta a meglevő és volt klubtagoknak, vers- és prózamondóknak a jubileumi emlékplakettet, Greskovits László grafikusművész alkotását (farkas) Autóbusz menetrendváltozás május 28-tól Új járatok munkaszüneti napokon is ről Hatvaniba és Jászberény-! be indítanak új járatokat.' Hevesről Kisköre, Tarnabod, Erdőtelek és Jászszentandrás felé indul új járat. Az Eger— A 4. számú Volán Vállalatnál is május 28-tól lép életbe az új menetrend. A menetrend változással egy- időben a Volán az utazó közönség igényeinek megfelelően új járatokat is indít. Munkanapokon több járat közlekedik: Heves, Szomdya, Párád, Felsőtánkány és Eger- bocs felé Egerből. GyöngyösQ£wmji£ I 1072. május 28., vasárnap Kisújszállás—Békéscsaba— Gyula felé közlekedő közvetlen távolsági járat a nyári időszakban munkaszüneti napokon is közlekedik és lesz munkaszüneti napokon közvetlen járat Petőfibánya és Jászszentandrás között. Az új járatok indítási idejéről a forgalmi szolgálatnál közvetlenül tájékoztatják az utasokat. Sugár István: Dobó-évforduló Hogyan bérűit Dobó síremiébe Egerbe? Dobó István sírja fölé azután, a rus2kai kicsiny templom hajójában hű fia, Ferenc domborművű fafaragásokkal ékes szarkofágot, tumfoát emelt. A vörös márványból készült síremlék mintegy 118—120 cm magassága mellett, 210 cm hosszú és 140 cm széles volt. A tumba fedőlapja a legismertebb, mivel 140 éve már Egerben, a várban látható, s napjainkban évente már 400 ezernél több látogatója rója le előtte tiszteletét, emlékezve az 1552. évi dicsőség s viadal egri hőseire, s a védelem irányítójára, szervezőjére és parancsnokára: Ruszkai Dobó Istvánra. A síremlék fedőlapja a ravatalon fekvő Dobót ábrázolja, mellvértben, sodronyingben, balja mellett szab- lyájával, jobb kezében zászlót tartván. E részhez tartozott egy ma már letört, díszes sisak is. A síremlék egyik kisebbik oldalát, a Dobó família nagyméretű címerének domborművé faragványa ékesíti. A másik kisebb oldalán olvasható felirat pedig arról emlékezik meg, hogy a síremléket Dobó Ferenc állíttatta. A szarkofág egy-egy hosz- szabb oldalát két-két puttó (csak lenge lepellel takart pufók meztelen kisgyermek) díszíti, amint kezeikben díszes, latin feliratú táblát tartanak. Az egyik oldal felirata az egri diadalra emlékeztet E szép sorok magyar fordításban így hangzanak: „E sorba zárta végzete Dobót, aki egykor a törököket falaidtól óh Eger elűzte, és az ellenségen aratott dicsőség s diadalával a végcsapást elhárította a magyarság feje felöl." A másik oldali felirat pedig, erdélyi vajdaságára és élete legutolján, ártatlan meghurcoltatására utal, mondván, hogy „a vad rágalom harapásaival iparkodik legyőzni”, amivel pedig csak „önmagát teszi tönkre”. A remekbe készült síremléket az 1600-as években, a hajdani katolikus templomot elfoglaló protestánsok szétbontották. Majd pedig, miután 1710—12 körül ismét a katolikusok kezébe került vissza a kis templom, a négy oldallapból, egy-egy mellékoltár asztalát alakítják ki. Ilyen állapotban találhatók meg ma is az egri várkapitány síremlékének maradványai. A díszes faragásé síremlék fedőlapja a XVIII. században a kripta bejáratát fedte. majd pedig végül is a templom külső falához állították, egy befalazott ajtó nyílása elé. Innen került azután, igen romantikus körülmények között az egri várba, No, de lássuk csak. hogyan? A későbbi évtizedekben így mesélte el az esetet Do- bóruszka egy öreg parasztja: „... 1833. egy szép nyári délelőtt, midőn a falu apra- ja-nagyja kint dolgozott a mezőn, szekér állt meg a templom előtt, melyre a sírszobrot feltették, s azzal zajtalanul eltávoztak. Csak másnap tudta meg a falu népe, az otthon maradt gyermekek elbeszélése után a történeteket. Gróf Buttler János, a falu egykori birtokosa, egyrészt tudta azt, hogy Pyr- ker László egri érsek nagyon óhajt valami hiteles emléket bírni az egri hős, Dobó István után, másrészt családi viszályánál fogva nagyon is érdekében állott az érsek jóindulatát maga iránt megnyerni, — s hogy a falu népével összeütközésbe ne jöjjön, titokban szállítaná el a sírszobrot Egerbe, ajándékul az egri érseknek.. Kedves Olvasóink a Buttler—Dőry-féle különös házasság igaz históriáját ösme- rik, s így hát megérthetik, hogy valóban nagy érdeke fűződött Buttler Jánosnak, hogy megnyerje valamiként Pyrker egri érsek jóindulatát, hiszen éppen abban az időben volt házassági válópere a legfelső bírósági fórum, az esztergomi primási szentszék előtt. Az egri érsek kegyesen fogadta Buttler becses ajándékát, de nem engedte magát megvesztegetni általa... Pyrker azután a jeles történelmi emléket, a vár Setét kapujának boltozata alatt állította fel, — ott, ahol ma a kazamatákba való bejárat boltívei sötétlenek. (A legutóbbi napokban előkerült levéltári adatok arra engednek következtetni, hogy már 1832. utolján Egerbe került, a Dobó-síremlék). Az egri vár mai legbecsesebb történelmi emléke, mintegy ereklyéje, kalandos történetéhez tartozik még az is, hogy levéltári kutatásaim során megállapítottam, hogy 1914. tavaszán, az első világháború kirobbanása előtt, az Ung megyei Közművelődési Egyesület kezdeményezése nyomán, a dobórusz- kaiak akciót indítottak az Egerbe került Dobó-síremlék fedőlapjának visszaszerzésére. .. Amiként nekünk, egrieknek egyik felbecsülhetetlen történeti emlékünk az egri vár Hősök Termében őrzött Dobó lstván-féle síremlék, hasonlóként a Mai ruszkai nép is példás tisztelettel övezi — mint értesültem róla a napokban — nemcsak Dobó István emlékét, de a hűlt teteme felé emelt szarkofágnak ma is Rusakán lévő többi maradványait, sőt egy kis emlékkönyvet is kiadnak ott Dobó halálának 400. évfordulójára! Mi pedig bízunk benne, hogy végül is sikerülni fog a síremlék ruszkai oldallapjainak hű lenyomata megszerzésével, az egri vár Hősök Termében rekonst- ruáltan bemutatni ruszkai Dobó István teljes síremlékét. (Befejezőrész következik) HARMAT ENDRE: Szicíliától Chicagóig (2.) Mint már céloztunk rá, az amerikai gengszterszindikátus vizsgálatakor nagyon sokszor találkozunk olasz nevekkel. Ennek az az oka, hogy a földkerekség legnagyobb bűnözési monopóüuma az egyik legrégibb és legjobban szervezett európai bűntársulatból, a szicíliai maffiából nőtt át Amerikába. Ahhoz, hogy megértsük Bolond Joe és társai szervezetét, érdemes egy pillantást vetnünk az eredeti maffiára. Á szegénység szigete Története évszázadok ködébe nyúlik vissza. A maffia' szó arab eredetű: menedékhelyet jelent: Először ugyanis még a XI. században tömörültek ilyen „menedék”- szervezetbe Szicília szaracén kisparasztjai a normann hódítók ellen. A maffia nem volt mindig az az ultrareakciós, az elnyomók ég kizsákmányolok érdekeit képviselő bűnbanda, ami ma. Az 1820-as, 1840-es és 1866-os nagy dél-itáliai parasztfelkeléseket ez a testület szervezte meg. Garibaldi híres vö- rösinges szabadságharcosai között sok maffiás harcolt halált megvető bátorsággal A XIX. század vége felé azonban gyökeres fordulat állt be a szervezet jellegében. A földesurak pénzzel és nyomással beépültek a maffiába, majd teljesen kisajátították annak vezetését. A századfordulón a „tiszteletreméltó társaság”, ahogy Olaszországban keresű gúnnyal nevezik, már a parasztok elnyomásának, a grófok és hercegek akaratának engedelmes eszköze volt. Támogatta a fasizmus hatalomrajutását, és ha valahol az olasz Délen poütíkai gyilkosságot követnek él egy-egy haladó személyiség ellen, csaknem bizonyosan a maffia áll a háttérben. Hatalmát a félfeudális állapotok, a változatlanul hagyott óriásbirtokok és a parasztság nyomora konzerválja. A „szegénység szigetéről” állandó a kivándorlás. Csak 1951 és 1961 között 400 ezer sziciüai — többségük munkaképes férfi — hagyta el szülőföldjét és telepedett le Észak-Olasz- országban, Nyugat-Németor- szágban vagy más európai államokban. Ez azonban csak töredék az Egyesült Államokban élő sok millió olaszhoz és ezen belül a mintegy kétmillió szicíliaihoz képest Velük települtek át a maffia „baktériumai” az Egyesült Államokba. Hamarosan bebizonyosodott hogy az amerikai táptalajon ezek a „kórokozók” imég sokkal gyorsabban szaporodnak, sokkal nagyobbra növekednek és veszélyesebbek, mint odahaza, Szicíliában. 1919. január Í6-án az amerikai kongresszus törvényt hozott amely szerint „az Egyesült Államok egész területén tilos a szeszesitalok gyártása, árusítása és szállítása”. Bármilyen furcsán hangzik, ez a rendelet vezetett a világ legnagyobb gengszterszervezetének megalakulásához. 1920. január elsején lépett életbe a híres prohibició, a szesztilalom. A képviselők és szenátorok, akik megszavazták a törvényt naivnak bizonyultak. Hamarosan kiderült, hogy az alkohoüzmus problémáját nem lehet adminisztratív eszközökkel megoldani — és ezerszeresen nem lehet egy olyan társadalomban, mint az amerikai. Csizmaszárasok Azonnal megkezdődött a prohibició tömeges kijátszása. Két új szó jelzi, milyen méretű volt ez a jelenség. Az egyik: moonshiner, ami meglehetősen szabad fordításban holdfényben munkálkodót jelent. Ez arra utal, hogy éjszakánként, a hold fényénél farmok és városi lakások tízezreiben fortyogtak a szeszfőző rézüstök. A másik akkor született szó: bootlegger, vagyis csizmaszáras. A feketén készült szesz egyik lassú, de aránylag biztonságos szállítási módja ugyanis az volt, hogy a férfiak magas csizmájuk szárába rejtették a lapos — és a prohi- bíció után éppen ezért még laposabbra gyártott — whiskysüveget. Persze a gondosan féLké- zült rendőrség sem maradt tétlen az „alkoholháborúban”. Ezrével rombolták szét a leleplezett titkos szeszfőzdék berendezéseit, „futószalagon” állították elő a tettenérteket. Ilyen körülmények között fogant meg egy Ciacomo Colossimo nevű férfiú fejében az a gondolat, hogy a szervezett bűnüldözéssel a szervezett bűnt kell szembeállítani. ... Giacoma, „amerikani- zált” nevén Jim, alvilági becenevén „Big” (nagy) Jim, a szicíliai Palermóban született. A közel kétméteres hírhedt vagány már meglehetősen jómódú embernek számított Chicagóban, amikor a szesztilalom életbe lépett. Jim néhány társával megszervezte a nyilvánosházak sajátos megadóztatását. A módszer akkor még viszonylag újnak számított, azóta az amerikai gengszterizmus mindmáig egyik leggyakoribb formája. Colossimo és még vagy egy tucat marcona külsejű szicíliai végigjárta a piroslámpás házakat, és rendszeresen havi juttatás ellenében „védelmet” kínált. Eleinte persze csaknem minden tulajdonos kidobta az arcátlan látogatókat. Amikor azonban álarcosok dúlták szét a helyiségeket, ismeretlen eredetű tűzvészek akoztak óriási károkat, Chicago- szerte kezdett elterjedni a hír, hogy nem szabad köny- nyelműen visszautasítani Co- lossimóék „nagylelkű védelmi ajánlatát”. Egész körzetek voltak, ahol minden éjjeli pillangó kétdolláros esetenkénti béréből egy dollár húsz cent sápot volt kénytelen leadni az amerikai maffia e korai ősének. (Kővetkezőt! Ai Capone szntre m )
