Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
Törvények A z utóbbi évek ország- < gyűléseire a legta-' lálóbb jelző, amely egyben ■ értékeli is ezt a munkát, a ; törvényalkotás. Sok és a j nemzetközi érdeklődést is; méltán kivívó törvény született a parlamentben az; ; utóbbi néhány esztendő; ; alatt. Államéletünk, társa- dalműnk fejlődése új, egy- ! re újabb és egyre jobban ; járható utat kíván — nyújt- ! ; juk lévteinJcet, siettet a kor, sürget az időnk, ahogy egyre tisztul a panoráma. Az országgy űlés idei első '■ ülésszalwt nálunk, de a külföldi sajtóban is méltán < ; jellemezték forradalminak, < mindenek előtt az alkot-' mány módosítása miatt. A < mi alkotmányunk nem ta- • bú, s ha valaki hozzányúl- ; hat, ha valaki módosíthatja, ■ ' azok mi vagyunk, akik; megteremtették az alapo-; kát, akik értik és jól értik; az új társadalom építésé- j nek „technológiáját”. Bizalmat szavaztunk tár« ' sadalmunknák, bizalmat '< szavaztunk képviselőink-< nek, és a parlament tagjai- ; nak szavazásra emelt kézé-; ben ott volt a mi erőnk, az; alkotó vitákban kikristályo-; sodott és indokolt igényünk.; Ha napokban vagy napra; lehet mérni a történelmet,; akkor most így volt. Gon- ; dósán megmunkált további,; és új útra Icaptunk — vagy ; adtunk? — zöld jelzést, a • munkás hétköznapok tiszta kilométerköveivel jelölve a feladatokat. Ilyen kilométerkő volt az országgyűlés második napján megvitatott és megszavazott egészségügyi törvény is. A legfontosabb benne a paragra- ; fus nyelvén: az ország egész lakossága betegség-; biztosításban, ingyenes orvosi ellátásban részesül. A; hétköznapok nyelvén: az < egészséget, az emberi érté- ; két forintban nem lehet; mérni. Ez jellemzi a legjob- ban társadalmunkat, ez fe- ; lel meg fejlődésünk törve- ‘ nyelnek, ez az amire csak i egy szót találunk: emberi. Szavazott a parlament ■—! nevünkben és értünk. Szén- • záció? Másoknak lehet, • hogy úgy tűnt. Mi a műn- < kát láttuk benne. mi munkánkban — a • mi jövőnket. Kátai Gábor VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 95. szám AHA: 1.— FORINT 1972. április 23., vasárnap Megkoíizornzták Lenin emlékművét Egerben Születésének évfordulóján, szombaton délelőtt, megkoszorúzták Makrisz Agamemnon Egerben felállított Lenin-szobrát, amelyet a Dobó István Gimnázium és Szakközépiskola vörös zászlót lengető Ifjú Gárdistái vettek körül. Az emlékezés koszorúját dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára, Trezsenyik Sándor, a városi pártbizottság titkára, Kónya Lajos, a KISZ megyebizottságának első titkára, Borics László, a városi tanács elnökhelyettese és Gönczi Kálmán, városi úttörőtitkár helyezte él a szobor talapzatánál. Vályi Péter hazaérkezett Szombaton délelőtt hazaérkezett Moszkvából Vályi Péter muiiszterelnök-helyet- tes, aki a KGST VB-üléMAAAAAAAMMAMM WWWWWNA Tanácskoztak a megye vadászai Szombaton a megyei tanács nagytermében, 39 vadásztársaság, több mint ezer tagjának képviseletében ültek össze a küldöttek, hogy értékeljék az elmúlt három évben végzett munkát, valamint megválasszák az új tisztségviselőket. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben helyet foglalt Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, dr. Vallus Pál, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének elnöke is. A MA VOSZ Heves megyei Intéző Bizottságának beszámolója — amelynek vitájában 14 küldött kért szót — hatalmas fejlődésről, szép eredményekről adott számot. Többek között megállapította; a megye vadásztársaságai szervezettebbek, kulturáltabban vadászunk és nem utolsósorban többet törődünk a vadtenyésztés munkájával. Egyes vadfajokban kiugró eredményekről beszélhetünk, például az 1968. évi 18 000 fácánnal szemben, 1971-ben 43 000 fácán volt a megye vadásztársaságainak területén, de ugyanúgy emelkedett a fogolyállomány is, majd kétszeresére. A beszámolási időszakban kedvezően emelkedett a nyúlállomány is. Jelentős nagyvad-állománnyal is rendelkezik megyénk, •ionban ennek minőségéért imég sokat kell tenniük a vadásztársaságoknak, a vadgazdáknak. A vadásztársaságok jelentős anyagi alapokkal rendelkeznek, amelyet élő és lőtt vadak eladásából teremtenek meg. Többek között 1971-ben 8585 nyulat, 5716 fácánt és 5093 foglyot fogta be és értékesítettek a MAVAD-nab és az ebből, valamint a külföldiek bérvadásztatásából származó bevétel 4 690 000 forint volt, amelynek túlnyomó többségét vadgazdálkodásra, -tenyésztésre, etetésre, vadvédelmi berendezések létesítésére — fordítják. A tanácskozáson adta át dr. Vallus Pál a Nimród emlékplakettet Prjevara Jánosnak, a Gyöngyös—domoszlói A. G. Vadásztársaság elnökének, a vadgazdálkodás érdekében kifejtett munkája elismeréséül. Nimród vadászérem kitüntetésben részesült Szalag István, a MAVOSZ megyei intéző bizottságának elnöke, Kozák József, a vadászat érdekében’végzett, sok éves munkájáért, Kaszás József a hatvani, Nagy László a gyöngyöshalászi vadásztársaság elnöke és Kakukk Béla, a Bástya Vt. vadőre. A tanácskozás az új tisztségviselők megválasztásával zárult. A MAVOSZ Heves megyei intéző bizottságának elnöke továbbra is Szalay István, a megyei tanács elnökhelyettese lett sen vett részt. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Gál Tivadar, a kormány titkárságának vezetője és V. J. Pavlov, a Szovjetunió nagykövete. Megérkezése után Vályi Péter nyilatkozott az MTI munkatársának: — A most lezajlott vb- ülésnek különös jelentőséget ad a soron következő KGST-ülés közelgő időpontja. A vb főként az ülésszakon napirendre kerülő kérdésekkel foglalkozott, tárgyalt továbbá néhány ágazat konkrét munkájáról is. — Másik jelentős napirendi pontként egyebek között, a konténer szállításnak és eszközeinek közös tervezését tárgyaltuk meg, és a további munkáról megállapodást írtunk alá. Eszerint megegyeztünk a konténeres szállítási rendszer gépeinek és berendezéseinek együttes kifejlesztésében. Mi elsősorban a csehszlovák partnerekkel működünk majd együtt a konténerizáció kifejlesztésében. — Jelentős az élelmiszeripari állandó bizottság által készített tanulmány, amely egy nemzetközi hűtőlánc létrehozásának távlati perspektíváit vázolta fel. A tervezet szerint a határokon felállítandó tranzit hűtőtárolók megkönnyíthetik a fagyasztott élelmiszerek országok közötti szállítását. Jubiláló vállalatok Törzsgárdisták ünnepe Sírokban 20 éves az EV1LL Szombaton délután rendezték a jubiláló Matravi- dékí Fémművek ünnepség- sorozatának első részét, ahol a húsz éve ott dolgozó törzsgárdistákat köszöntötték. Az ünnepségre a község kul- túrotthonában került sor, itt adták át a 168 jubiláló dolgozónak az emlékplaketteket, s jutalmakat. Gotyár Lajosnak, a vállalati pártbizottság titkárának megnyitója után Rózsa László vezérigazgató mondott ünnepi beszédet; szólt a vállalat két évtized alatt elért eredményeiről, arról a fejlődésről, amelyet a liszkői gyár megteremtése hozott a környéknek. Méltatta a törzsgárdisták munkáját, akik közül sokan már 1951-ben a gyár építésnél is jelen voltak Közülük ma a legfelsőbb társadalmi, politikai és gaz^ dasági vezetők soraiban sokakat találhatunk, de kétkezi munkások is a termelés kulcsfontosságú területein végzik feladatukat. Ezen az ünnepségen őket köszöntötte a gyár egész kollektívája, akiknek élete együtt változott a fejlődő vállalattal. Az ünnepi beszéd után a jutalmazásokra került sor. Muzsik Géza, a Vasas Szak- szervezet központjának munkatársa tíz dolgozónak adott át oklevelet eredmé nyes szakszervezeti munkájáért. .A jubiláló dolgozók közül a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést 29-en kapták meg. Az ünnepség befejezéseként a vendégül látott dolgozók vacsorán vettek részt. Ugyancsak szombaton tartotta jubileumi ünnepségét a húsz esztendővel ezelőtt létrehozott Heves megyei Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalat is Egerben. A vállalat 230 dolgozója dél előtt gyülekezett a Platán étteremben, ahol a vendégek között ott volt dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese, Nagy Katalin, a városi párt-vb tagja a városi KISZ-bizottság titkára, valamint Szabó István, az SZMT titkára is. Dr. Pol« gári László főkönyvelő emlékezett meg a-z évfordulóról; ő mint .pénzügyi vezető már a kezdetektől tagja volt a vállalatnak. A dolgozók között mintegy 75 ezer forint pénzjutalmat osztottak fel ebből az alkalomból, . s értékes tárgyjutalmakat is kaptak a jól dolgozó szocialista brigádok. Az átadott televíziót, kiskönyvtárat a vidéket járó villanyszerelők lakókocsijaiban helyezik majd el. A vállalat, jó munkája elismeréseként elnyerte a megyei tanács dicsérő oklevelét, 18-an pedig kiváló dolgozói kitüntetésben részesültek. Tudósaink távprogramja Mint ismeretes, a Minisztertanács pénteki ülésén elfogadta az 1971—85 közötti időszakra szóló országos távlati tudományos kutatási tervet, amely öt kutatási fő irányt es tizenegy kutatási célprogramot határoz meg. A kutatási fő irányok között szerepel többek között a biológiailag aktív vegyületek kutatása, amelytől az emberi, állati és növényi szervezet normális vagy kő. ros életfunkcióinak kedvező befolyásolása remélhető. Ez a nagy szabású kutatás kiterjed a humángyógyászatra, az állatgyógyászatra és a növénytermesztésre egyaránt. Az alapkutatás jellegű tevékenységen túl közvetlen gyakorlati jelentőséggel is bír ez a tudományos munka. A gyógyászatban keresik a központi idegrendszerre ható újabb szereket, elemzik a központi ideg- rendszer pszichés működési mechanizmusát, s a kutatások kiterjednek a szív- és keringési betegségeket gyógyító új hatóanyagok előállítására. A kutatási célprogramok között szerepéi továbbá az alumíniumipar központi fejlesz, tési kutatási programja, amely hazánk rendkívül nagy jelentőségű .Ji^eassaayagiáttesének ésszerű, gazdaságos feldolgozását szolgálja. A magyar—szovjet alumíniumegyez- mény lehetővé teszi, hogy. a következő 15 évben tovább növekedjen az alumínium feldolgozásának mértéke. Ehhez új technológiákra, korszerűsítésekre van szükség. A meghatározott kutatási célprogramban ennek megfelelően szerepel a bauxitbányászat gépi berendezéseinek továbbfejlesztése, a komplex gépesítés megvalósítása. Kidolgozták ugyanakkor a timföldgyártás automatizálásának módszereit és az ehhez szükséges szabályozási rendszereket is. Az aiumíniumkohászati berendezések intenzívebbé tétele a termelékenység fokozásának elengedhetetlen feltétele. De szükség van a félgyártmányok technológiájának fejlesztésére és a termékek minőségének javítására is. Az alapanyaggyártásban korszerű tervezési, szervezési módszerek kidolgozását és alkalmazását irányozták elő. Az alumínium készárugyártmány fejlesztésére mintegy 100 rövid és 20 hosszú lejáratú kutatási témát jelöltek meg. Ebbe a nagysza- ' bású munkába 12 kutatóintézet, számos egyetemi tanszék, 21. vaLLalax és négy ter- vezőintéaet kapcsolódik; b*. .. . Küldöttek a népfront- kongresszuson A szerdán megnyíló V. népfrontkongresszus két Heves megyei küldöttének, Fiala Tivadarnénak és Egyed An talnak a portréját rajzolja meg munkatársunk. írása a 3. oldalon olvasható. Hogyan sikerűit az 1971-es megyei célkitűzéseket teljesíteni ? A héten tartott ülésén a TV. ötéves terv első évének megyei eredményeit összegez te a megyei tanács végre hajtó bizottsága. Erről szól írásunk lapunk 3. oldalán. Tévé az órán Hogyan használják fel az órán az iskolatelevíziós adásokat? Erre a kérdésre keres választ munkatársunk írása lapunk 4. oldalán. Naponta 800 sertés Alig egy hónapja szervezték meg a gyöngyösi vágóhídon a második műszakot, Erről szól írásunk az 5. oldalon. Sötétben és világoson Föld alá, az egercsehi bá nyába kalauzolja olvasóinkat Pataky Dezső riportja a 6. oldalon. Mi tesz Tatabányán Az Egri Dózsa NB I-es labdarúgócsapata tisztes eredményben bízik, olvashatják az Eger—Tatabánya mai mérkőzésnek előzetesében, a 10. oldalon. N
