Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

NAP Hím... mim... Hím... rnínm... 1972. április 13., csütörtök A Nap kél: 5.00, nyugszik: 18.31 órakor A Hold kél: 4.18, nyugszik: 18.28 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon IDA nevű kedves olvasóinkat! Az Ida a görög „aither": „éter” szóra utal, a görög filozófia régebben ezzel jelölte a világűrt be­töltő finom anyagot. A nap köré szőtt messzesége és tündöklő ragyogása miatt vált női névvé. * Egy évvel ezelőtt halt meg — 76 éves korában — Igor Tamm Nobel-díjas fizikus, kiváló szovjet tudós. Tamm dolgozta ki a magenergia és a részecskesugár­zás elméletét, valamint tovább fejlesztette a fény szó­ródás kvantumelméletét. A fizika különböző ágaiban elért eredményeiért 1965-ben Lenin-renddel tüntették ki. 1958-ban a Cserenkov-Vavilov-féle sugárzás el­méleti magyarázatáért nyerte el a fizikai Nobel-dijat. Az úgynevezett Cserenkov-számláló segítségével mu­tatják Jci a nagy energiájú elektromosan töltött ré­szecskéket; ezzel sikerült például az antiproton kí­sérleti kimutatás is. Egészségügyi tanácsok Kérdések í Időjárás: Várható időjárás ma estig: erősen felhős idő, sok­felé esővel, keleten néhány helyen zivatarral. Mér­sékelt déli, délnyugati, majd később nyugati, észak- nyugatira forduló és időnként megélénkülő szél. Hű­vösebb idő. Várható legmagasabb nappali hőmérsék­let 11—16 fok között. Víztaszító '99 1» itatós A vizek olajszennyeződését ha­tásosan semlegesítő anyag, a hid- rofobizált perlit gyártását vezet­te be a Könnyűbeton és Szige­telőanyagipari Vállalat. Hagyo­mányos terméküket, a duzzasz­tott perlitet vegyszeres kezelés­sel teszik víztaszítóvá, tehát hid- rofobizálják, s így olyan külön­leges „itatóssá” alakítják, amely a víz felszínéről csak az olajat itatja fel. Ez a perlit négyszer- ötször több olajat szív magába, mint amennyi a tiszta anyag sú­lya. Ha az olajat kiégetik belőle, újból felhasználható. Az Országos Vízügyi Hivatal vízügyi igazgatóságainál alakított víztisztasági kárelhárító osztagok ezzel a hidrofobizált perlittel vé­dekeznek a folyók váratlan olajszennyeződése ellen. A vállalat mintegy 500 köb­méternyi hidrofobizált perlitet gyártott tavaly, de a várható nagy igényeknek megfelelően, készen áll arra, hogy évente 100 ezer köbméternyit szállítson a megrendelőknek. Bor helyett — majolika „Művészek Majolika és Agyag­ipari Telepe Rt.” néven hat évti­zeddel ezelőtt alapították a Hód­mezővásárhelyi Majolikagyárat. Kocsmahelyiségből alakították ki az egykori hódmezővásárhelyi művészek — közöttük a helybeli múzeum névadója, Tornyai Já­nos is — a ma már világhírű gyárat. Kezdetben néhány ko­rongossal működött a kis üzem. Földgázfűtésű kemencéiből je­lenleg mintegy 1500 majolika dísztárgy kerül ki, s azok el­jutnak a világ csaknem minden országába. A következő hetek­ben kiállításokkal, árubemuta­tókkal emlékeznek meg a gyár jubileumáról. PIACI á Burgonya kilója 2,90—3,70 fo­rint burgonya 2 kg-os 7—8,60 forint, takarmányburgonya kiló­ja 1,80 forint, vöröshagyma 4— 5,20 forint, vöröshagyma 2 kg-os 11,60 forint, fokhagyma 9,50— 16,50 forint, fejes káposzta 6,20 forint, kelkáposzta 6,80 forint, vöröskáposzta 5,30 forint, gyö­kér 6—8 forint, sárgarépa 3—5 forint, zeller 6,20—8,50 forint, karaláb 4,60 forint, cékla 4,90 forint, feketeretek 3,50 forint, ecetes uborka 11—13,50 forint, savanyú káposzta 7 forint, alma piros 6—10 forint, alma piros 2 kg-os 16,20—21,20 forint, mák 48 forint, lencse 18—26 forint, dió héjas 13—17 forint, dióbél 54—64 forint mandulabél 70—80 forint, torma 15 forint, tojás da­rabja 1,20—1,40 forint, cseresz- nyepeprika 55 forint, vegyes le­veszöldség 5,70 forint, dughagy- ma egységesen 20—24 forint, ét­kezési száraz bab 15—25 forint, zöldhagyma 1,50—1,80 forint, hó­naposretek 1,30—3,30 forint, salá­ta fej 1,20—2 forint, zöldpaprika hegyes 2,39—3 forint, új karaláb darabja 3,20—4,20 forint, paradi­csom import 65 forint. Filmvetítés a kirakatban Az Egészségügyi Felvilá­gosítási Központ idei munka­terve a feladatok széles ská­láját foglalja magában. Érdekes kezdeményezés van Komárom megyében, ahol a fizetési borítékban egészségnevelési témával fog­lalkozó röplapokat, leporel­lókat helyeznek el. Orosz­lányban a körzeti orvosi rendelőben magnószalagról kapnak orvosi tanácsokat a várakozó betegek. Egerben az egyik legforgalmasabb helyen levő gyógyszertárban — sötétedés után —, a ki­rakatra vetítenek egy-két perces figyelemkeltő, egész­ségügyi témájú filmet. Né­hány fővárosi kórházban, de vidékein is a „házi” stúdió segítségével ismertetik a te­lefondoktor tanácsait. Ezt egyébként több üzemben is megvalósították már. Mi lesz veled, spenót, sósba? Lesz eső a borsóra ? A rendkívüli szárazság egyelőre még nem érezteti hatását a piaci zöldségforga­lom alakulásánál. Nagy kérdés azonban, ho­gyan lesz tovább? Az MTI munkatársának érdeklődésére a MÉM szak­emberei elmondották: az át­telelő spenót, sóska, kel és saláta már nagyon nélkülö­zi 'a nedvességet, ezt az át- telélő állományt azonban csak a legritkább esetben termesztik öntözéses körül­mények között, mert a me­zőgazdászok általában arra számítanak, hogy a téli csa­padékkal kifejlődnek, felne­velődnek. Nem lehet tehát még csak elmarasztalni sem azokat az agranómusokat, Petőfi az iskolákban Tudományos ülés Szegeden Petőfi Sándor születésének közelgő százötvenedik évfor­dulója alkalmából ■ szerdán tudományos ülést rendezett a szegedi tanárképző főisko­la és a TIT Csomgrád megyei szervezete. A tanácskozás témája: milyen korszerű esz­közökkel és módszerekkel ok­tatják a költőről szóló tan­anyagot az általános iskolá­ban. Az ülésen a hazai ta­nárképző főiskolák, felsőfo­kú tanító és óvónőképző in­tézetek képviselői mellett mintegy 200 Csongrád me­gyei magyar szakos tanár, szakfelügyelő vett részt. Hegedűs András tanszék- vezető főiskolai tanár Petőfi élő halhatatlansága címmel tartott bevezető előádást, majd ezt követően még 6 re­ferátum hangzott el. A tanácskozáson elhang­zott előadások teljes szöve­gét a pedagógiai módszer­tani közlemények egyik idei ünnepi számában kiadják és eljuttatják a hazai általános iskoláknak. akik idén is számítottak er­re. Ritkán szokták öntözni a korai vetésű borsót és az el­sők között kiültetett burgo­nyát. Ezek felneveléséhez ugyanis általában szintén elegendő a télről megmaradt nedvesség, amely azonban most majdnem teljesen hiányzik, hiszen a föld felső 30—40 centis rétege kiszá­radt. A szakemberek azon­ban hangsúlyozzák, hogy amennyiben esőt kapnak ezek a kultúrák, egy-kettőre megindul a növekedés, és így a növények bepótolhat­ják a lemaradást. Az elsőnek kiültetett para­dicsom-, uborka- és paprika­palántákat a gazdaságokban csaknem mindenütt olyan helyre telepítik, ahol mód van a mesterséges csapadék­pótlásra. A palántázás hoz­závetőleg tíz nap múlva kez­dődik meg országszerte. A jelenlegi szárazság te­hát egyelőre a zöldségter­mesztésnél átmeneti gondo­kat okoz, egy nagyobb eső­zés a következő napokban még mindent jóvátehet. Az idei zöldségellátás nagyrészt a következő hetek esőzései­től függ. A tárgyalóteremből Ha a paragrafus a korpa közé keveredik..: Autóipari kompenzáció jó üzlet Hét vádlott állt az Egri Járásbíróság dr. Berta Ká­roly büntetőtanácsa előtt. Ál­talában sikkasztás, illetve orgazdaság miatt vádolták őket: a fő vádlottak vala­mennyien a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalatnál dolgoztak. A vádlottak: Garai József 43 éves egri lakos gépkocsi- vezető, Szuromi László 39 éves egri lakos rakodómun­kás, mindketten büntetett előéletűek, Szabó Pál 46 éves ostorosi lakos, Daragó Sándor 30 éves büntetett elő­életű noszvaji lakos, Dobó János 30 éves büntetett elő­életű novajd lakos, Szikszai Imre 41 éves ostorosi lakos, Czicza József 52 éves egri lakos és Bukutí Miliályné 44 éves egri lakos. A büntetett előéletű Dara­gó Sándor 1970-ben a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál gép­kocsivezetőként dolgozott és itt volt raktáros Cziczá Jó­zsef. Garai József hasonló­képpen gépkocsivezetőként dolgozott a vállalatnál. Ket­tőjük mellett kocsikísérőként dolgozott Dobó, Szikszai és Szuromi. Daragó, Dobó és Szikszai megállapodtak ab­ban, hogy a táptakarmány szállításánál a gépkocsira a rakodást úgy végzik, hogy többlet legyen, és a többlet­ből közösen hasznot húzza­nak. Ezért megállapodtak Czicza József raktárossal, s ez nem volt nehéz dolog: a ralitárostól még biztatást is kaptak, hogy a többletet majd megveszi tőlük. így történt, hogy például az egri vasút­állomáson több vagon kor­pát és takarmánytápot ra­kodtak, és becsapva az ellen­őrző MÁV -képviselőt, a gép­kocsival az előírt mennyiség­nél többet vittek el, amelyet Czicza József 5000 forintért át is vett. A „vállalkozók” 100— 120 forintot kaptak ezért a „munkáért”. Dobó és Szuro­mi korpát szállított néhány ÁFÉSZ-boltnak Garai gép­kocsivezetővel. Ostoroson nem volt nehéz; megállapod­niuk Szabó Kálmán boltve­zetővel, hogy bizonyos több­let korpát átvegyen tőlük. Később ezt az üzletet több­ször is lebonyolították. Ugyancsak tőlük vásárolt Buikuli Miháilyné is jutá­nyos áron a „plusz mennyi­ségből”, sertéshizlalásra. Korpát egyébként másoknak is adtak el. A bíróság kö­rülbelül 27 zsák táptakar­mány és korpa jogtalan el­tulajdonítását bizonyította be. A bűncselekmény forint­értékben számítva nem túl nagy, viszont sokan és bűn- szövetségben követték ezt el, így a leleplezés sokkal ne­hezebb: tehát a társadalmi veszélyessége is sokkal na- nagyobb. A bíróság eszerint hirdetett ítéletet. Daragó Sándort 8 hónapi, Dobó Já­nost egyévi szabadságvesz­tésre, utóbbit két évre a közügyek gyakorlásától való eltiltásra ítélték, Szikszai Imre 8 hónapi felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kapott, Czicza Józsefet 10 hónapi felfüggesztett szabad­ságvesztésre és kétezer fo­rintos pénzbüntetésre, Garai Józsefet kétezer forint pénz- büntetésre, Szuromi Lászlót hathónapi felfüggesztett sza- szabadságvesztésre, Szabó Pált 2500 förintos pénzbün­tetésre, Bukuli Mihálynét pe­dig 400 forintos pénzbírságra ítélték. (k. g.) Mind több autóipari kom­penzációs üzletet köt külföl­di nagyvállalatokkal a MO- GÜRT. Köztudott, hogy a Zsiguli gépkocsik jelentős részét a hazánkban készülő alkatrészekért kapjuk. AMO- GÜRT emellett kapcsolat­ban áll a Fiat, a Volkswa­gen, a Renault és a Daimler, Benz-Mercedes céggel is. Míg 1968-ban 0,4 millió de­vizaforintért, addgi 1971-ben már csaknem tízmillió devi­zaforintért exportált autó- felszerelési cikkeket a MO- GÜRT. A napokban írtak alá szerződést, melynek értelmé­ben a magyar utakon is jól ismert NSZK-beli Unimog haszongépjárművek legújabb kiegészi tő berendezését, a hó­marókat a MOGÜRT szál­lítja. 1972-ben a Közúti Gép­ellátó Vállalat félszáz hóma­ró dobot gyárt az Unimog- okra. A Volfcswagen-gépko­csikhoz jelzőkürtöket, gumi- formadarabokat, tömítéseket, szőnyegeket, természetesen szőrméket utánzó „gumi­szőr” üléshuzatokat és a Vi­deoton által gyártott húzó­kapcsolókat szállítanak. A Wolf nevű holland autófel­szerelési cégtől antennákat és olyan autófelszerelési cik­keket veszünk, amelyeket hazánkban nem gyártanak. Cserébe ollós emelőket szál­lít a TÄOGÜRT. A kompenzáció révén a külföldi partnerek legtöbb­ször az igényelt cikk teljes műszaki dokumentációját át­adják, s így számos olyan felszerelés hazai gyártása válik lehetővé, amelyhez kü­lönben licencet vagy know- howt kellet volna vásárolni. S végül: a külföldi üzleteli révén meginduló szériagyár­tás nagyobb műszaki fejlesz­tést tesz lehetővé. (MTI) Ki segítsen Parádfürdőn ? Parádfürdő az ország egyik legkedveltebb és leglátogatottabb üdülőhelye. A turisták, a pi­henni vágyók, a gyógyulást ke­resők ezrei keresik fel évről év­re megyénk kivételes természeti adottságú települését. Parádfürdő most segítségre szorul, és a nagy kérdés, hogy , ki, illetve kik segítsenek rajta, sajnos, még koránt spies el­döntve. A segítségnyújtásra azért van szükség, mert az üdülőhely szennyvízelvezetésére szolgáló csatornarendszer — amelyet mintegy hatvan éve építettek — teljesen elavult. Nemcsak azért, mert a megnövekedett és egyre növekvő forgalom feltételeinek eleve nem felelhet meg egy hatvan év előtti tervezés. A csatornák állapota olyannyira rossz, hogy a vezetékek besza­kadoznak, a szennyvíz átáztat­ja a talajt és a Mátra kristály- tiszta levegőjét néha orrfacsaró szagok helyettesítik. Az elmúlt év áprilisában a parádi községi tanács és a Pa­rádfürdőn üdülője és egyéb lé­tesítménye által érdekelt tizen­négy intézmény elhatározta, hogy új szennyvízderítő rend­szert és csatornahálózatot épít az üdülőhelyen. A költségeket közösen, arányosan fedezik. A községi tanács fel is mérte az 1985-ig várható forgalomnöveke­dést, hogy ahhoz terveztesse meg az új szennyvízelvezető hálózatot. A tervek — nem csekély ősz- szegért, 96 ezer forintért — el is készültek, az építés munkája azonban sehogy sem akar meg­indulni. Az építkezés ugyanis mintegy hétmillió forintba ke­rülne, s az intézmények most már mintha húzódoznának „be­szállni” a költségvállalásba. A községi tanács ezt az ősz- szeget aligha tudja előteremteni, meghaladja erejét Mint ahogy Prádfürdő jelentősége is megha­ladja nemcsak a község, de me­gyénk határait is. (szigethy) Fiatal festők, szobrászok bemutatkozása A Megyei Művelődési Köz­pont támogatását élvező Fia­tal Alkotók Köre., újabb ki­állításra készül. Ez alkalom­mal kilenc olyan festéssel, mintázással foglalkozó egri amatőr lép munkáival a nyilvánosság elé, akik vala­mennyien a stúdió új tagjai közé tartoznak. A festő Mé- ray Józseffel találkoztunk már a dohánygyári pince­klub tárlatán. Bóta László nemrégen a művelődési köz­pontban állította ki lemez­munkáit. Kettőjük szereplé­se biztató, hogy érdekes, megtekintésre méltó lesz a FIÁK legfrissebb vállalkozá­sa. „AZ ÁLLAMI MUNKA fejlesztésének és pártirányí­tásának néhány kérdése” címmel megjelent Riszku Bélának, az MSZMP Politi­kai Akadémiáján elhangzott előadása a Kossuth Könyv­kiadónál. Finisben a Ki mit tud ? Az idei Ki mit tud? egyik megyei győztese, az egri Harlekin bábegyüttes, Budapesten, az ország másik hét együttesével együtt válogatón vett részt. A mini bábfesztiválon a Mű­velődésügyi Minisztérium, a KISZ, a Népművelési Intézet és a Magyar Televízió képvise­lői ültek a „nézőtéren”, hogy a látottak alapján összeállítsák a Ki mit tud? most már a tv milliós nyilvánossága előtt zajló programját. Képünkön: az egri Harlekin-együttes Szerelem ó... című etűdjének előadása közben. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megye! Bizottsága és a megyei tanács napilapja: — Főszerkesztő: PAPP JÁNOSI rí Riadja á Heves megyei tapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Beloiannisz u. 3. (Pf.5 230 Telefon: Szerkesztőség: 12-73„ 20-29., 24-44. Lapkiadó Vállalat: 12-íi. ©yöngyösi ’szerkesztőség; 16-97. Terjeszti a magyar Posta. Előfizetési díj egy hóra: 20,— Ft. Eionzemeto oarmeiy poMsüiKí&ístaai én kézbesítőnk. Ssáex-’ «eves megyei Nyomda Vállalat,.Eger, Bródy Sándor utca. 4. Hám, jäOLYMRS JOgSMU. .V i 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom