Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIII. évfolyam 89. szám ARA: 1,— FORINT 1972. április 16„ vasárnap iAM/VWVWWyA/WWVWVVWWWVWVWWVWWWWWWVWWV«A/W> Kinek jár a cím! V alahol öt, tíz, tizenöt munkáséin bér — férfi, nő, bányász, vagy vasas, vagy szövő —, a munká- ban összekerül: szervezetileg, műhelybeosztás, vagy sza­lagbeosztás szerint, gépeli, vagy szerszámok hozzák ösz- sze őket, mindegy. Muníkabrigád a nevük, vagy egyszerűen csak brigád, vagy még csak azt se mondják ki határozottan. Aztán eltelik egy vagy két év és ugyanez a kis csa­pat ember műhely-, üzemrész-, vagy gyárszerte ismert közösségként szerepel és érmeket meg jutalmakat kap, gépei fölé kis zászlót akaszt, és azt mondja magáról: „szo­cialista brigád lettünk.” A kettő között csak egy jeízőnyi különbség vae — de ez a jelző mélyreható különbséget jelez. Talán valami olyasmit akarunk elhitetni, hogy a mmikatorigádtaan közepes és nem fontos emíbenék vannak, a szocialista brigádban pedig csupa csodalény? Ete a gondolat távol áH tőlünk. Nagyon sok gsoeja&sta brigádot ismer e sorok írója is, amelynek tagjai például egyénileg nem is kiemelkedőbb munkások, mint a műhe­lyükben dolgozó egyik-másik munkáscsoport legjobbjai És nagyon rendes és tisztességes és jó szándékú munká­sok százai sőt ezrei dolgoznak nem szocialista brigádok­ban, sőt mindenféle brigádfeötéléken. kívül A különb­ség nem a rendes, a becsületes, a tisztességes magatartá­son van — mert alapjában ez a munkásosztály, óriási többségére jellemző. Mitől szocialista a gzoeraüteta brigád# Most majd, hogy országos tanácskozásukra sor léerifi, ez a válasz sokféléképpen megfogalmazódik majd és a közvélemény elé kerül. Jómagam is keresgetem a leglé­nyegesebbet, mindeme lehetséges válaszok alapgondolatát. És eszembe jut egy téli beszélgetés — Nagykanizsán. Zalai gyárak szocialista brigádvezetőivel, brigádtagokkal, tanácskozott az Olajkutató székházában — Kádár János. A jegyzetfüzet megőrizte a beszélgetés mondatait. Idézem őket: úgy gondolom, nem ok nélkül. ,Nálunk a szocialista közgondolkodás az első számú fejleszteni való.” Talán — teszem hozzá itt kezdődik a brigádmoz- galom üzemi jelentősége. Mert lehet egy gyár állami, azaz szocialista tulajdonban és állhat az élén a szocialista ál­lam kinevezte igazgató: és lehet ebben a gyárban párt- szervezet és szakszervezet és jó munkaügyi osztály és cél­tudatos személyzeti munka. De szocialista üzem akkor lesz belőle, ha az emberek a műhelyekben nemcsak nor­mát teljesítenek — hanem valami többet adnak és más­képp adnak, mint a többiek. „Nem kötelező módon, nem fizetve, magukra veszik a közösség gondjait” — nézem a következő mondatot. Aláhúztam annak idején. Ezek az emberek megvannak: ezerszámra vannak meg és most a mozgalom továbblépésén is tűnődnek — sok egyéb gondjuk és bajuk mellett, mert azért őket sem szabad plakátfiguráknak elképzelni, akik szüntelen a jö­vőt fürkészik és izmaik szakadatlanul dolgoznak. Hogy milyen emberek, arra nézve ugyanerről a ta­nácskozásról egy apró emlék: valamelyik kanizsai brigád vezetője elmondta, hogy náluk az 1970-es nagy tél nem hozott termelési visszaesést, mert a vonaton, buszon bejá­rok a városban, lakóknál aludtak és így otthonuk volt egymásnál. Több ez a rokonsági segítségnél — ismerek családokat, ahol ez nem lenne ilyen természetes.... Ugyan­ebben a brigádban a tagok egymás munkájáért vállalnak minőségi felelősséget, ami a bizalom magas foka egy üze­mi közösségben! Bizonyos, hogy itt a szocialista jelző nem sallang, nem dekoráció. Mert ha már továbblépésről beszélünk, ünneprontás nélkül el lehet mondani: ettől a hibától, a formalizmustól ezt a jó és eredményes mozgalmat is . félteni lehet. A pa­piroseredményekre törekvő üzemi vezetés nem ritkán pro­dukál „szociálisa brigádokat” ott is, ahol a munkásközös­ség alkotóerői — még nem érték el ezt a fokot, s kira­kateredményeikben néhol idegesítően túlbecsülik a fé­nyes papirosú, fényképekkel és elhasznált mozijegyekkel teleragasztott, középkori kódexek kalligrafált betűivel te­leírt albumszerű naplókat és a tablókat. Figyelmeztetni erre azért sem árt, mert az érdeklődés a brigádok élete, munkája, eredményei iránt nő, az üze­mi nyilvánosság felkeltése kezd újra divatba jönni. Ahogy mondani szokás, „szóljunk idejében”, mielőtt bárhol... több lenne a „kirakatban”, mint bent a „boltban”, azaz a műhelyben. Mert a szocialista jelzőben benne van a reá­lis eredmények tisztes és őszinte értékelése is: és ezt kü­lönben minden üzemben tudják a munkások. Nem hi­szem, hogy egy-egy brigád esetében bármilyen „felső szerv”, értékelő bizottság jobban tudhatja, jár-e neki a cím, a szocialista cím — mint ahogy a műhely közvéle­ménye tudja. E nnek a megítélésébe ezért érdemes mindig be-. vonni a kollektívát — az első szánni illetékest. Bakból Ferenc Egy bővizű kút fuidnkíása Több mint tíz éve folyik a forró, gyógyhatású viz Eger- szalók—Demjén határában, s azóta folyik — különböző hatóságoknál, szerveknél — a víz hasznosításával kap­csolatos ügyintézés is. A gyakorlati tettek azonban mindeddig elmaradtak. A 2 —3. oldalon közölt ripor­tunk e bürokratikus huza­vonát mutatja be. Ybl-dfjas tervező, egri ismerős Dianóczkt Jánosról — aki­nek nevéhez fűződik többi között az impozáns egri autóbusz-pályaudvar terve­zése is — trunk a lap 3. oldalán. Direktor, az ősi scolában Dr. Fülöp Lajos, gyöngyösi gimnáziumigazgató a közel­múltban kapta meg a Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tát. Öt mutatja be olva­sóinknak munkatársunk írá­sa lapunk 4. oldalán. Hő a hordók melleit 'A halmajugraí Béke Tsz pincemesternőjét mutatja be munkatársunk az 5. ol­dalon. Tárgyalta: a területi döntőbizottság A Heves megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság tárgyalótermébe viszi el ol­vasóit riportunk a lap 5. oldalán. Gazdag ember kerestetik Gazdag embert kerestünk Boconádon, a falu leggaz­dagabb emberét. Hogy mi­lyen eredménnyel? — erről szól Márkusz László riport­ja lapunk 6. oldalán. Egri Dózsa— SBTC Egy hónap után újra ott­honában játszik az Eger. Milyen esélyekkel veszi fel a küzdelmet a Salgótarján ellen? Erről szól írásunk a 10. oldalon. Bki szervezett — nyert Ki üdül a Népújság költsé­gén a Fekete-tenger part­ján, kik nyerték az értékes jutalmakat? Nyereménylis- l&nkat a, 12. oldalon talál­hatják. Vasárnapi séta Boldogon (Kiss Béla felvétele) Szerdára összehívták az országgyűlést A* Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1972. április 19. napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívja. ★ Az országgyűlés tavaszi ülésszaka minden bizonnyal mérföldkő lesz államéletünk fejlesztésének útján, hiszen a napirendi javaslat szerint most került a plénum élé az 1949. évi XX. törvény módo­sításáról és a Magyar Népköz- társaság alkotmányának egy­séges szövegéről szóló tör­vényjavaslat. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusának határozatait követően az or­szággyűlés az elmúlt év jú­niusában bizottságot válasz­tott az alkotmánymódosítás előkészítésére. Alaptövé- nyünk módosításának terve­zetét széles körű társadalmi vitára bocsátották. A magas szintű jogszabályhoz hozzá­fűzte észrevételeit a Hazafi­as Népfront Országos Tanú. csa, a Szakszervezeték Or­szágos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöksége, az Országos Szö­vetkezeti Tanács és a Magyar Jogász Szövetség elnöksége, s eljuttatták a bizottsághoz javaslataikat a fővárosi és a megyei tanácsok végrehaj­tó bizottságai is. Az alkot­mánymódosítás menetét in­dokoltan nagy társadalmi ér­deklődés kísérte, ezért dön. tőitek úgy az illetékesek, hogy — s ez a maga nemé­ben páratlan gyakorlat — a törvényjavaslat szövegét még az országgyűlés összehí­vását megelőzően nyilvános­ságra hozzák. A Magyar Népköztársaság alkotmányát, népünk nagy történelmi vívmányát 1949- ben, kis híján negyedszázada alkotta meg az országgyűlés. Azóta, amióta Magyarország elindult a szocialista építés útján, gyökeres változások történtek politikai, gazdasági és kulturális életünkben; á népgazdaság minden terüle­tén végbement a szocialista átalakulás, s kedvezően vál­toztak meg a társadalom ősz_ tályviszonyai. A szocialista építőmunka elért eredményei nemcsak indokolják, hanem szükségessé is teszik alap­törvényünk módosítását, azt, hogy az alkotmány rendelke­zései összhangban legyenek a társadalom jelenlegi hely­zetével, az ország előtt álló feladatokkal. A képviselőcsoportok és az állandó bizottságok elmúlt napokban lezajlott tanácsko­zásai arra utalnak, hogy ez­úttal még egy nagy fontossá­gú élőterjesztés, az egészség_ ügyről szóló törvényjavaslat kerül a ház asztalára. A ma­gyar országgyűlés már 1876- ban, a világon a legelsők kö­zött alkotott — a maga ide­jében haladó jellegű — köz­egészségügyi törvényt. Ezek a paragrafusok azóta is alap­jául szolgálnak az egészség_ ügyi teendők jogi megfogal­mazásának, noha a kis híján 100 esztendős passzusok már korántsem felélnek meg • a követelményeknek, nem tük­rözik az egészségügy alaposan megváltozott arculatát. A társadalmi fejlődés, az elért eredmények, s a jövő fel­adatai is indokolják, hogy az egészségügyet egységes, kor­szerű törvény szabályozza, olyan paragrafusgyűjtemény, amely messze me tlő en érvény­re juttatja a ' szocialista egészségügy alapelveit. Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavai Világ proletárjai egyesüljetek! Éljen május 1., a nemzetközi munkásosztály sereg­szemléje! Éljen és erősödjék a nemzetközi munkásosztály harci egysége! Éljen korunk legyőzhetetlen eszméje, a marxizmus— leninizmus! Éljen a Szovjetunió, a szocializmus, a haladás, a béke legfőbb ereje! Éljen és virágozzék a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága! Éljen és erősödjék a testvéri szocialista országok egysége! Békét, biztonságot Európának, a világnak! Forró, testvéri üdvözlet az amerikai imperializmus ellen hősiesen harcoló vietnami népnek! Köszöntjük a szabadságukért és függetlenségükért küzdő indokínai népeket! Támogatjuk a társadalmi haladásért, az agresszió ellen küzdő arab népeket! Testvéri üdvözlet Afrika, Ázsia, Latin-Amerika társadal­mi haladásért küzdő népeinek! Előre a lenini úton, a szocialista Magyarországért! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Vigyük sikerre a párt X. kongresszusának határozatait! Előre az IV. ötéves terv megvalósításáért! Éljenek a szocialista munkaverseny résztvevői! üdvözöljük a szocialista brigádok, tagjait, a munkaver­seny élharcosait! Éljen és erősödjék a szocialista, nemzeti egység! Éljen a Magyar Szocialista Muiiliáspárt, társadalmunk vezető ereje! . Éljen és virágozzák GSetíaUsta hazánk; a Magyar Né*?. köztársasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom