Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

Téglagyárak - szövetkezeti tulajdonban Mi történt a Sípóri bölcsödében?! Öreg, évszázados korú a Ságvári bölcsőde épülete, az egri Almagyar utca elején. Nyolcvanöt apróságnak nyúj­tott otthont ez a vén ház, s ki tudja, lehet-e még bölcső­dének nevezni valaha. Az el­múlt 10 hónap során ugyanis már másodszor kényszerültek arra, hogy kiköltözzenek az épületből. Kiköltözködtek először, mert az épületet élet- veszélyessé nyilvánították, majd beköltözködtek, amikor a veszélyt elhárították. Las­san el is felejtették volna a történteket, amikor egyszerre csak zutty! a konyha és a .raktár közötti folyosó eltűnt a semmiben. Költözködni kellett rögvest megint! Az Egri Városi Tanács egészségügyi osztályán szé­pen vastagodó aktacsomag­ban őrzik a bölcsődével kap­csolatos iratokat. Érdemes valamennyit átolvasni... Az első irat dátuma: 1971. ápri­lis 30. A KEVITERV, amely a bölcsőde alatti pincék álla­potát vizsgálta, a Heves me­gyei Beruházási Vállalatnak az azonnali kiköltöztetést ja­vasolta és sürgős beavatko­zást az épület megmentésé­re, az életveszély elhárításá­ra. 1971. május 11: a Beruhá­zási Vállalat ajánlott levelet küldött az egészségügyi osz­sábbnak tartotta az aprósá­gok kiköltöztetését, mint a helyszíni tanácskozást, ezért 1971. május 17-én határozatot hoznak a bölcsőde megszűn­tetésére. 1971. május 20: a városi tiszti főorvos azonnali hatállyal elrendeli az apró­ságok kiköltöztetését, a böl­csőde megszüntetését. A ki- költöztetést a lehető leggyor­sabban végre is hajtották. A bölcsőde 85 kis lakóját három másik bölcsődében helyezték el, rontva az ott amúgy sem optimális bölcsődei állapoto­kat. A Bányászati Tervező In­tézet szakemberei vették bir­tokukba ezután az elnéptele­nedett Ságvári bölcsődét, s tervet készítettek az épület, s az alatta húzódó pincefo­lyosók megerősítésére. A ki­vitelezés munkáját a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalatra bízták. Hét hónap telt el, s ekkor újabb irattal szaporo­dott a Ságvári bölcsőde „iro­dalma”. 1971. december 28- án a városi tanács építési osztálya — a Bányászati Ter­vező Intézet jegyzőkönyvi nyilatkozata alapján — enge­délyt adott a bölcsőde épüle­tének újbóli használatbavéte­lére. Idézünk a határozat in­doklásából: „Az épület szer­kezeti falainak mozgását elő­lint az életveszélyesnek nyil­vánított épületben 1971. má­jus 18-a óta az állagromlás nem fokozódott, ezért java­solta az épület használatba­vételének engedélyezését.” A bölcsőde 85 lakója újra elfoglalhatta hát megszokott helyét az „ideiglenesen meg­erősített” épületben. Nem so­káig örülhettek azonban en­nek, mert a konyha és a rak­tár közötti folyosó leszakadt, s a városi tanács építési osz­tálya 1972. március 22-én az épület további használatát újra megtiltotta, elrendelve az azonnali kiürítést. Az egyik teherhordó pillér olyan erősen megrongálódott, hogy .további romlása az épület egy részének omlását idézhe­ti elő”. A nyolcvanöt apró­ságot az Egészségház épüle­tében helyezték el ideigle­nesen. Háborodnak a szülők, s jo­gos felháborodással fogadta a történteket Eger közvélemé­nye" is. Mind azt kérdezik: ki a felelős, vagy kik a felelő­sök. a történtekért? Ki merte, vagy kik merték az „ideigle­nesen megerősített” épületet átadni és ki merte, vagy kik merték átvenni?! Ki fedezi a kényszerű költözködések költ­ségeit? Hol és mikor lesz végleges otthona a Ságvári bölcsőde 85 kis lakójának?! igy szárítják a nyers téglát a gyöngyösi téglagyárban. (Foto: Kiss Béla} ! Aközelmúltban szövetke­zeti tulajdoniba került me­gyénkben az Észak-magyar­országi Tégla- és Cserépipari vállalat két gyára. A válla­lat elve az, hogy modern, jól gépesített . nagyüzemekbe koncentrálja termelését, s így a kisebb, a központtól távol eső kisebb gyárak hely- i zeti adottságaik, felszerelé­sük miatt nem feleltek meg ezeknek az elképzeléseknek. I Termelésükre viszont nagy szükség van, s az a megol­dás. • látszott legelőnyösebb- ). néki' . Ha' ezeket a- gyárakat épíffitaatffil, ffipü^lkozú. sző-. » vetítetek, .veszik át. * Az új téglagyár-tulajdono- i sokat kerestük meg, s arról tájékozódtunk, beváltak-e el- i képzeléseik, milyen fejlesz­téseket tudnak megvalósíta- i ni, J A hatvani Lenin Termelő- j szövetkezet, illetve a hozza tartozó építőtársulás, a ; Mátraaljai TÖVÁLL. a sely- ; pi téglagyárat vette át. Mint , azt Novodonszky Györgytől, sa TÖVÁLL igazgatójától megtudtuk, jelentős összege­ket fordítottak felújításra, s a gépek javítására, csak a gépköltség eléri a 300 ezer forintot. Eddig negyven dol­gozóval hatmillió kis méretű tégla volt az évi termelés. Az új tulajdonosok a létszá­mot megnövelték, műszaki gárdát is biztosítottak; az agyag itt kiváló minőségű, és tervük az, hogy első osztá­lyú géptéglát gyártanak, s növelni fogják a falazóblokk­készítés \ arányát is. Bevezet­ték a ketműszakot, a jövő- \ ben 9 millióra növelik évi | termelésüket. A minőség ja- | vitására prémiumrendszert | dolgoztak ki, s változtattak a" normákon is. Ä hagyomá­nyos építkezési formában dolgozó társulásnak egyéb­ként nagyon előnyös a saját termelőüzem, amely szinte teljesen megoldja anyagellá­tásukat. Elképzeléseik szerint ez főleg a határidőknél ér­ződik majd, A megye másik „gyárosa"’ a Mátravidéki Építő-. és Szakipari Szövetkezet. Az idén kapták meg a gyöngyö­si téglagyárat, s most vizs- a hasznosítás lehető­ségeit."' Itt a legnagyobb gond a munkaerőhiány, mint megtudtuk, jelenleg is 20— 25 ember hiányzik a terme­lésből. Egyébként csúcsidő­ben száz munkást foglalkoz­tató üzem az övék, amely évente közel tízmillió kis­méretű tégla gyártásra ké­pes. Az itt található agyag minősége azonban nem egyenletes, kockázatos lenne új termékekkel kísérletez­ni. A szövetkezetnek eddig nagy problémát jelentett az anyagbeszerzés, s a saját gyár gondjaik túlnyomó ré­szét megoldja. Illés László gyárvezető elmondta, hogy igyekeznek többet adni a munkásoknak is, berendezé­seket biztosítottak a szociá­lis épületekhez, megoldották az étkeztetést. A gyár eddig sem volt ráfizetéses, s ez biz­tató a jövőre nézve. A me­gye építőiparában jelentős szerepet játszó szövetkezet munkájának minőségén, s gyorsaságán bizonyára meg­látszik majd, hogy újabb termelőüzemmel gyarapodott. í: (hekeli) tálynak a statikai szakvéle­ménnyel kapcsolatban. Kö­zölték, hogy az épületet élet­veszélyessé nyilvánították, s május 21-re helyszíni tárgya­lást tartanak a további teen­dők tisztázására. A városi ta­nács építési osztálya fonito­idéző tufakőbe vájt szakado­zó üregek feltárására és ide­iglenes megerősítésére intéz­kedtünk. A bölcsőde-épületre veszélyes hatótávolságon be­lüli üregek ideiglenes bizto­sítását a kivitelező elvégezte. A tervező megállapítása sze­Pataky Dezső Középiskolai KLSZ-rezetők tanfolyama Felsőtárkányban A felsőtárkányi KlSZ-tá- borban — a tavaszi szünet ideje alatt — háromnapos turnusonként vezetőképző tanfolyamot rendeztek me­gyénk középiskolai KISZ-ve- zetői számára. A fiatalok számos, aktuális témáról hall­gatnak előadásokat, rendez­nek vitákat, ankétokat. Leg­utóbb, szombaton délelőtt felkereste a tálbort Lévai Fe­renc, a megyei pártbizottság osztályvezetője is, s időszerű kül- és belpolitikai kérdések­ről tartott előadást a tanfo­lyam hallgatóinak. A tarnazsadányi Egyetértés Tsz azonnali belépéssel fel­vesz számviteli csoportvezetői beosztásba 1 tő mérlegképes képesítés­sel rendelkező munkaerőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a tsz főkönyvelőjénél. A nőbizottság elnöke Az ‘ Országos Gumiipari Vállalat Conlatic Gumi­gyára (Budapest, V1H., Kerepesi út 17. Keleti pá­lyaudvar mellett) felvesz szakképzetlen 18. életévet betöltött # r 9 ,r * férfi es női | dolgozókat ENERGIKUS, barna fiatal­asszony. A markazi Mátra- völgye Termelőszövetkezet bércsoportvezetője. Mint mondják, ő a szövetkezeti asszonyok szószólója. Való­ban, mert szorosan vett hét­köznapi munkáját is átszö­vik a nők problémái, a meg­oldásra váró feladatok. Halász Béláné, a helyi ter­melőszövetkezet nőbizottsá- gántak elnöke, tavaly óta pedig ugyancsali ezt a meg­tisztelő funkciót tölti be az Eger—Gyöngyös vidéki Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségénél is. — Markazi születésű va­gyok — mondja. — Ez a Mátra alji völgy a közvet­len hazám. A háború előtt summás voltam, kétkezi munkával kerestem a kenye­ret. Aztán jött a felszabadu­lás és megváltozott az élet. HALASZNÉ 1948 óta tag­ja a .pártnak, s azóta kap­csolatban van a nómozga­lammai. Férjével évekig Pest megyében dolgozott, a szívé azonban mégis visz- szahúzta a szülőfaluba. — 1956-ban hazajöttünk Markazra. Alapítás óta tag­ja vagyok a termelőszövet­kezetnek. Előbb u szőlőben dolgoztam néhány évig, mint munkacsapat-vezető, közben elvégeztem a kertészeti technikumot és bekerültem az irodába. Később csoport- vezető lettem. A szövetkezeti asszonyokkal már évekkel ezelőtt is sokat beszélget­tünk arról, hogyan lehetne kényelmesebbé tenni életü­ket. Miután a szövetség nő­bizottságának elnökévé vá­lasztottak, ezek a beszélgeté­sek egyre jobban kiszélesed­tek, hiszen ötvenkét nőbi­zottság gondja, baja került hozzám. Sokan megkerestek, s megkeresnek ma is. A leg­több probléma az óvodai és a ■napközi otthoni férőhelyek­kel volt. Aztán sokan pa­naszkodtak a szövetkezeti nőtagok közül arról is. hogy nem kapnak évente fizetett szabadságot. Közösen megbe­széltük ezeket a gondokat és és ma már örömmel mond­hatom, hogy Domoszlón, Vé- csen és Márkázom megoldot­tuk ezeket a problémákat. Minden szövetkezeti asszony gyermekét felvették az óvo­dába. Itthon. Markazon, kö­zös erővel létrehoztuk az öregek napközi otthonát, ahol az idős termelőszövetkezeti tagok is vannak. Ugyancsak a nőbizottság kezdeménye­zésére a szövetkezeti nődol­gozóknak is biztosítottak sza­badságot. Sainos sok helyen a maradi szemlélettel is meg kell küzdeni. Sok megy® termelőszövetkezetben a gazdasági vezetők még min­dig nem foglalkoznak kellő­képpen a nőpolitikái kérdé­sekkel. Pedig a közös gazda­ságokban a nők problémáit csak a gazdasági vezetőkkel egyetértésben lehet megol­dani ... Halász Béláné a Heves megyei küldöttség tagjaként nemrég részt vett a termelő- szövetkezetek II. országos kongresszusán is. — Kivés János, a nagyré- dei Szőlőskert Termelőszö­vetkezet üzemgazdásza szólt hozzá a vitában. Beszédét többen készítettük elő. A He­ves megyei szövetkezetek­ben dolgozó nők helyzetéről szóló rész összeállításánál az én véleményemet is kikérték. A területi szövetség egyéb­ként naigyon helyesen látott hozzá a nőpolitikái kérdé­sek elemzéséhez. Szeretnénk megoldani, és ezért követ­kezetesen is harcolunk, hogy a termelőszövetkezeti asszo­nyok ugyanúgy kapjanak gyermekgondozási segélyt, mint az ipariak. Itt a mi szövetkezetünkben a gazda­sági vezetők egyetértésével létrehoztuk a tekercselőüze­met, ahol az asszonyok télen is folyamatosan dolgozhat­nak. A NÖRTZOTTSÁG ELNÖ­KE, társadalmi munkában látja el feladatát, de szíve­sen csinálja. — Én nagyon sokat kö­szönhetek ennek a társada­lomnak. Szívügyem a nőkér­dés, és továbbra is szeretnék erőm szerint tenni a szövet­kezeti nődolgozókért. • álentusz Károiy Figyelem! Figyelem! BUB1V Budapesti Bútoripari Vállaiat Egri Gyára Megnyitja BEMUTATÓTERMET a fogyasztóközönség szolgálatára. A bemutatóterem helye: Eger, Grónai S. u. 3. Telefon: 20-21, 27-35. A megnyitás napja: 1972. április 14. Nyitva tartás munkanapokon 9—17-ig, szombaton 9—13-ig. Bemutatótermünkben ÜLŐ- és FEKVÖBŰTOROK, vala­mint ASZTALOK NAGY VÁLASZTÉKBAN tekinthetők meg. MEZŐGÉP VÁLLALAT felvételre keres legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező mmmi Füzetes: megállapodás szerint Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán, Eger, Lenin út 261.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom