Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-06 / 80. szám

R/tcHá KOSSUTK 8.18 Balettzene 9.00 A kutatás tárgya az ember. VI. rész 9.35 Népi zene 10.03 Mesejáték 10.31 Händel és Gluck operáiból 13.20 Ki nyer ma? 12.33 Melódiakoktél 14.00 Ruha teszi az embert 14.20 Dvorzsák: VIII. szimfónia 13.10 Zengjen dalunk 13.40 Régi magyar dalok és táncok 16.05 Tiszatáj-est. Közvetítés Szegedről 17.05 Áriák 17.33 Hét város Európában 18.03 Magnósok, figyelem! 18.48 Zenéről tíz percben 19.25 Kritikusok fóruma 19.35 Párizsi zeneparádé 20.05 Beetboven: Kreutzer-szonáta 20.40 Külpolitikai dokumentum* műsor 21.13 Nóták 22.30 Zcnckritikusok hanglemezekről 23.00 Mágnás Miska. Részletek o.io Operarészletek PETŐFI 8.21 Mikrobi. EL *» 9.03 Kórusok, hangszerszóTŐtt 9.40 Az állam mi vagyunkéi 12.no Könnyűzenei Híradó 12.30 Népdalok 13.03 Szimfonikus zene 14.00 Ifjúsági randevú r kettőtől — hatig . .1 18.10 Mozart: Jupiter szimíónM 18.39 Lakáspolitikai riport 18.39 Hangverseny 19.44 A Társadalmi Szemle új számáról 20.28 Sarkadi: A Sipos csatM, Közvetítés a Déryné Színházból 22.24 Népdalok HM 23.15 Két Bach-kantáta 85$ MAGYAR n.30 szünidei matinéi >®í Kis filmek 17.23 Hírek n.30 Felvétel nyitás közben"; 15.00 Tízen Túliak Társasága 15.50 Miről ír a világsajtó? 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Érdekházasságok. Tv-film. n. rész 21.35 A Tv Galériája 22.15 Tv-hiradó. — 2. kiadás POZSONYI ■ 11.15 Tv-hiradó 13.00 Sparta CKD Praha—TTÍ • Riga női kosárlabda­mérkőzés 10.10 Cimarosa: A karmesteej vígopera 13.40 Esti mese 19.00 és 21.45 Tv-híradó 21.05 Emberek és történelem; Dokumentummagazin 0 szívbetegségek megelőzésére Hazánkban is felkészülnek a szívkoszorúér-műtétekre Az új kardiológiai intézet­ben — amely a tervek sze­rint a mostani tervidőszak végére készül el — korsze­rű gyermekosztályt és cse­csemőrészleget is berendez­nek — mondotta dr. Gábor György professzor, az Orszá­gos Kardiológiai Intézet igazgatója. Arra a kérdésre, mi az oka az ilyen jellegű tervezésnek, a következőket válaszolta: — a szervezett szívbillentyű-betegségek szá­ma egyre csökken, ugyanak­kor a születési szívbetegsé­gek száma állandóan nő. Ez egyébként nem jelenti a be­tegség térhódítását, csupán azért jelentkezik így, mert a korábbinál jóval tökélete­sebb diagnosztikai módszer­rel a szív hibáját már olyan időszakban fel tudjuk fedez­ni, amikor még nem okoz semmilyen panaszt. Az elv ma az, hogy lehetőleg min- nél fiatalabb korban orvo­soljuk a bajt Várható tehát, hogy a szívműtétek aránya egyre inkább növekszik a gyermekek, sőt a csecsemők körében. Mi erre igyekszünk minél jobban felkészülni, a külföldi statisztikából leszűr­ve tapasztalatokat alkalmaz­ni. Ennek alapján körülbe­lül évi 300-na becsülhető az olyan veleszületett szívbe­tegségek száma, amelyek műtéti beavatkozást igényel­nek. — A szívkoszorúér-megbe­tegedések műtéti megoldása világszerte előtérbe került, a közeljövőben nálunk is fognak operálni koszorúér- betegeket. A hagyományos szívműtétek technikai meg­oldása terén sebészeink mán- den szempontból megfelel­nek a nemzetközi színvonal - követelményeinek. A szívbetegségek tekinte­tében — sajnos — előkelő helyen állunk a világranglis­tán. Igen sokat kell tehát tennünk a megelőzés érde­kében. Itt is hasznosak le­hetnek a külföldi tapasztala­tok. Részt veszünk például a koszorúér eredetű szívbeteg­ségek megelőzésére irányuló nemzetközi együttműködés­ben. Az Egészségügyi Világ­szervezettől anyagi és erköl­csi támogatást kapunk. Ti­zennyolc országgal együtt ugyancsak részt veszünk a IJj növényvédőszerek EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4. fél 6 éa 8 órakort ördögcsapat színes szovjet katandfilm.’ LG RI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Délután fél 4 órakw Gábor diák Színes magyar fllmoperett.' Délután fél 6 és este fél órakor Mourct abbé vétke 0 Zola regényének színes fran-9 cia—olasz filmváltozata. GYÖNGYÖSI PUSKIN Sátáni ötlet $ GYÖNGYÖSI SZABADSÁG ! Az angyal elrablása § HATVANI VÖRÖS CSIILAG A Ghinoin gyár az első ne­gyedévben a gyógyszeripari termelés szokásos ütemű fej­lesztése mellett a növényvé­dőszerek gyártását is megala­pozta. A korábbi kutatások eredményeként 26 féle újnö- vényvédőszer gyártását kezd­te meg, közülük hármat már többszáz tonnás tételeiében állít elő. A kutatás „rekord­sebességű” volt, mert felhasz­nálhatták a gyógyszeripari tapasztalatokat, amelyeknek számos tényezője átültethető a növény védőszer-kutatasra fs. Kísérleteik eredménye a többi között a Fundazol el­nevezésű gombaölőszer, amelyből az idén már a nagyüzemi felhasználáshoz elegendő mennyiséget, össze­sen ezer tonnát állítanak elő. ötszáz tonnát termelnek ab­ból az új fertőtlenítő szerből, amely a kukoricában, zöld­ségfélékben és a dohányban irtja a talajlakó kártevőket. Szintén az első negyedévben kezdték meg a Ditrifon elne­vezésű rovarölőszer nagyüze­mi előállítását. virágok festője „Azért rajzolok, hogy örö­met szerezzek az emberek­nek” — vallja Praszkovja Koma, a nyugat-ukrajnai Csernyatyin falu kolhozának festőművész, asszonya. Praszkovja Homa képein a világ színpompás — híven életre kelti az érett szőlőge­rezd hamvát, a mézes szilva kékjét, a napfényben arany­ló búza színét... S a virágo­kat; a pünkösdi rózsa finom árnyalatait, a mák pirosát, az orgona liláját, a mályva utá­nozhatatlan rózsaszínjét, a georgia színorgiáját.,. Praszkovja Homa négy éve, 35 éves korában kezdett fes­teni, de már első képei nagy figyelmet keltettek eredeti látásmódjukkal. Továbbra is a növénytermesztő brigádban dolgozik. Eddig több mint 300 képet készített. Egyik ked­velt témája a virág. A si­ma rajzlapon hol csokorba köti őket, hol szétszórja, mintha a rét szőnyegén lát­nánk azokat. Az ukrán népművészetben a virág mindig is a szépség megtestesítője volt. A cser- myatyini parasztasszony-festő Is ezt a hagyományt követi. Képein világosan felismerhe­tő a népművészet hagyomá­nyos stílusa: a fantáziagaz­dagság, a paletta élénk szí­nei, a dekoratív ábrázolás­mód. Természet után, de emlé­kezetből fest, így készülték sorozatai: a mezei virágok­ról, a georgiákról, a kert vi­rágairól, a virágdíszbe öltö­zött orgonabokorról. Minden vonása egyszerű és természe- ; tes, s képeit látva, szinte . érezzük a virágok illatát. Praszkovja Homa (Foto: Kompozíciója mindig őszinte * belső átérzésról tanúskodik. Az ukrán parasztfestő ké­peit először Lvovban állítot­ták ki. A tárlat rendkívül nagy érdeklődést keltett. Többen kérték — adja el ké­peit múzeumoknak, képtárak, nak. Praszkovja Homa így felelt a rendezőknek: „Adják oda nekik azt a képet, ame­lyik megtetszik,«, majd festek másikat”. képei között. B. Kristul felvétele KS) A vendégkönyvben ilyen bej egyzéseket olvashatunk: „csodálatos, remek, fantasz­tikus”. Ezeken a képeken elénk tárul a természet gaz­dagsága. Mintha azt mon­daná a parasztfestőnő: „Néz­zétek, jó emberek, milyen csodálatos örömet adó szép­ség között éltek!” (APN—KS) "TdÁcLhiAinuk, jeüwJtfé Kálból A Hazafias Népfront káli bizottsága a népfrontválasz- tások időszakában behatób­ban foglalkozott azzal, hogyan tehetnénk szebbé, gondo- zottabbá a község utcáit, köz­területeit. A község lakói ja­vasolták, hogy a főbb útvo­nalak mentén az árkokat, és azok környékét időszerű len­ne társadalmi munkával rendbe tenni. A népfront ve­zetői, a község vezetőivel együtt úgy határoztak, hogy a májusi tanácsülést közö­sen tartják meg, és ott meg­tárgyalják mindazt, amit a választópolgárok a község szépítése érdekében javasol­tak. Közben a tavaszi idő be­köszöntővel megkezdődtek a községszépítési munkák. Az árkok és útszélek rendbeté­telével egy időben meg lehe­tett kezdeni a régen javasolt tervet, a parkosítást is. A munkából nagy részt vállal­tak magukra az általános is­kolák nagyobb diákjai és az érintett utcák lakói. Az ár­kok és útmenték rendbetéte­le után kiültették a bokro­kat, melyek idővel zöld sö­vényt alakítanak ki. Az arra alkalmas területeken meg­kezdték a virágágyak kiala­kítását is. Ez új kezdemé­nyezésnek számít, mert erre még nem volt példa a köz­ségben a korábbi években. Az eddig végzett munka alapján a közös tanácskozá­son már a végzett munka eredményeiről is beszélhet­nek. A község parkosításával, szépítésével megkezdődik egy folyamat, amely segíti, hogy még egészségesebb körülmé­nyek között éljenek az em­berek. Varga Gyula Recskről 1 Egyértelműen Stan és Pan, meg a FÜZESABONY Napsugaras szemek hölgyek § I Egerben 19 órától pénteki reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- ^ linszky utcai rendelőben. (Tele- ^ ion: 11-10). Rendelés gyermekek!> részére is. § ÜGYELET re nem lehet egyér­telműen válaszolni. Más ugyanis az em­ber közérzete, ugye­bár otthon is, a fut­ballmeccsen is és a munkahelyén is. Az én esetemben, ugye, nem egyértelmű az láspont például... Kedves Marcipán Ede! Mi az ön véle­ménye a főnökéről, milyen embernek tartja? M. E.: Erre nem le­het egyértelműen vá­laszolni. Nem lehet, mert a főnök kartárs egészen más ember a titkárnőjéhez, me­gint más üzleti part­neréhez, és egészen más énhozzám. Mert engem például, meg­mondom őszintén... Mondja, tisztelt Marcipán Ede! Ön ho­gyan vélekedik a fe­lesége hűségéről?. reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. ^ szám alatti rendelőben. (Tele-t Ion: 17-27). S ______________________! Olvassa a QlcfLÍtuíg.&t\ Csudára tetszik ne­kem, hogy amikor va­lakit valami érdekes­ről, vagy fontosról megkérdeznek, így válaszol: „Erre nem lehet egyértelműen válaszolni". Hát nem bűbájos, ahogyan mondja; „Nem lehet egyértelműen...” Nekem annyira megtetszett ez az egy­értelmű, bátor, félre­érthetetlen beszéd, mármint, hogy „nem lehet egyértelműen", hogy elhatároztam, felteszek néhány rá­zós kérdést ismerő­sömnek és a választ önök előtt publiká­lom. Íme az első csokor: Kedves Marcipán Ede! Kérem, vála­szoljon lapomnak ar­ra a kérdésre, hogy érzi magát? Marcipán Efie: Efc M. E.: Érdekes a kérdés felvetése, bár erre egyértelműen nagyon nehéz vála­szolni, mert ugye, a feleségem, első férjé­vel véglegesen szakí­tott, most már csak mos rá, engem tisz­tel és nagyon jól főz. Az pedig, hogy Mé­zes kartárs oda jár hozzánk, az egy egé­szen más kérdés. Mé­zes kartárs és a fele­ségem is sziklamá­szók és most ennek az elméletének a ki­munkálásán fáradoz­nak. Hogy ez né­ha belenyúlik az éj­szakai órákba, meg aztán a sziklát is meg kell mászni az elmé­let érdekében? Szó- v1, a hűség olyan, hogy egyértelműen nem.. í A jövőjét hogyan látja ön, Marcipán Ede úr? M. E.: Ha én erre a kérdésre egyértel­műen tudnék felelni, én lennék a Nixon tanácsadója. Ugyanis, ami a jövőmet illeti, ahhoz nem elég csak az, ahogyan én lá­tom. Mi a szándéka velem a főnökömnek, a feleségemnek. Ugye, ez nem egy mellő­zendő kérdés? Aztán mit tudom én, Pis­kóta meddig fúr még, meg aztán ha esetleg, szóval... Mit kíván nekem, Marcipán Ede? M. E.: Azt egyér­telműen nem mond­hatom meg, hogy ho­vá és hogyan men­jen, vgifc. mert I - lói íi it.ygoiiáoijut:, azért mégis és végül is... ípapp) Űjabb létesítménnyel gaz­dagodik a községünk. A most épülő ÁBC-áruház mel­lett megkezdték az OTP új székhazának építését is. Az új székház, — amely mint­egy 100 négyzetméteres alap- területű lesz, — másfél mil­lió forintba kerül. Előrelát­hatóan augusztus közepére adják át az új székházat. Az OTP dolgozói ősztől már ott intézhetik a község és a kör­nyék lakóinak . ügyeit. Ha minden jól megy továbbra is, elképzelhető, hogy a nagy áruházat és az OTP székha­zat egy időben adják át. Mindkét létesítmény a köz­ség dolgozóinak jobb ellátá­sát szolgálja. Maruzs János Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák 'írvezeti tanácsa meg­tartotta a ne : elóv végén esedékes ülését. Megvitatlak a vállalat igazgatójának és a szakszervezeti bizottság tit­kárának jelentését a kollek­tív szerződés végrehajtásá­ról. A beszámoló alapján meg­állapítható volt, hogy a ter­melést és a jövedelemnöve­lést a tervezettnek meg­felelően hajtották végre. Nagy figyelmet fordítottak a nődolgozók besorolására, 1971-ben a vállalat nődolgo­zóinak jövedelme nőtt. Szó volt a bérezésről, a jutalom­ról, a munkásszállításról, el­szállásolásról, étkezésről és a részesedési alap felosztásáról is. A jelentés alapján a szak- szervezeti tanács megvitatta a végrehajtásban elért ered­ményeket, beszélt a felme­rült hiányosságokról. A vitá­ban több hozzászóló javasla­tot tett a kollektív szerződés egyes pontjainak módosítá­sára. Határozat született ar­ra, hogy a javaslatokkal mó­dosított kollektív szerződés tervezetét április 30-ig a szakszervezeti tanács elé kell terjeszteni. Tóth Lajos Tiszanánáról A község termelőszövetke­zetének KISZ-fiataljai kom­munista műszakot szervez­tek. A műszakra negyvenen jelentkeztek. A műszakra in­dulókat a községi MSZMP- alapszervezet titkára és a KISZ-titkár vezették. Az új általános iskola előtt száll­tak kocsira, a Pap-tanyára mentek ki. Az itt épült új sertéshízlaló kombinát kör­nyékét kezdték rendbe ten­ni. A munkáért a szövetke­zet vezetősége köszönetét fe­jezte ki a fiataloknak. Marsaiké János 1973. április 6., esüléttéli 4 4 Koszoruer-iuuieieKre szívbetegek rehabilitációja nak programjában, s ered ményeink ezen a téren i; világszínvonalon állnak, / kutató tevékenységbe; egyébként igen fontos cé lünk olyan diagnosztikai el járások kidolgozása, ame lyekkel már egészen kora stádiumban felismerhetők ; szív elváltozásai. Elmondotta a professzo azt is, hogy az Egészségügy Világszervezet hároméve program keretében, 18 állan részvételével, a szívinfark tussal kapcsolatban is vége: felmérést. Az adatoka Genfben dolgozzák majd fel gépi úton. Becslések szerin egy év alatt — 520 ezres lét számot alapul véve — kő rülbelül 710 infarktus for dúlt elő. — Ami a jövőt illeti: cél­szerűnek tartjuk, hogy < szívsebészet ne csak a íö városra korlátozódjék, ha nem országszerte légyénél- úgynevezett szívsebészeti de centrumók, ahol a kivizsgá­lásnak, a műtétnek és a; utókezelésnek egyaránt meg­vannak a feltételei, s event« legalább 400 műtétet tudna! elvégezni. Debreceniben < decentrum most van kiala­kulóban. Arra törekszünk hogy legalább egy, de lehe- r tőleg több rehabilitációs köz­pontot is kialakítsunk. Itt < szívbetegeket korszerű mód­szerekkel ellenőrzik, állan­dóan fokozodó terhelésnél I teszik ki, hogy szívük mi e nél jobban megerősödjön. Végül a megelőzésre ve­ti «atkozó véleményét dr. Gá­ti bor György így foglalta ösz- tjsze: igaz, hogy ez elsősorbar V? egészségügyi feladat, de tu- “r domásul kell venni, hogj “ társadalmi feladat is. Fel­tétlenül a megelőzést szol­gálja a jó munkahelyi kör­nyezet és harmonikus csalá­di élet — tehát a mikroklí­ma. Azt kell elérni, hogy s társadalom legyen tudatá­ban az emberek egészségé­nek megőrzésében rá hárult felelősségnek. De legalább ilyen fontos az egészségügyi kulturáltság emelése, hiszen ez nem csupán a szív-, ha­nem sok más betegség elke­rüléséhez is nagymértékben hozzájárulhat, ami egyete­mes társadalmi érdek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom