Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

— Mi az MTS feladata, rendeltetése Heves megyében? — Az MTS a testnevelési és spoi'tmozga- lom egységes irányító és koordináló szerve. Céljai közé tartozik többek között fejleszteni a testnevelési és sportmozgalmat, elősegíte­ni a dolgozók és az ifjúság egészségének vé­delmet, hozzájárulni a munkában és tanu­lásban való helytállásukhoz, a honvédelmi készségek fokozásához, a szocialista nevelé­sükhöz. a szabad idő hasznos, kulturált eltöl­téséhez. Ezen belül az MTS Heves megyei Tanácsa a választott testületeken keresztül irányítja a megyében működő járási,, városi sportszövetségeket, valamint a sportegyesü- leteket. A tanács elkészítette a megye kö­zéptávú fejlesztési tervét, amely tartalmazza a tömegsport, az iskolai sport, a verseny­sport, az utánpótlás-nevelés, a káderkép­zés, valamint a létesítmény- és gazdálko­dásfej leszlés célkitűzéseit és feladatait. Ezék. nek a terveknek, a megvalósítása képezi az MTS Heves megyei Tanácsának mindennapi feladatát. — Köztudott, hogy átszervezés előtt áll a magyar testnevelési és sportmozga­lom. Miért kerül erre sor, s ha szükséges, akkor miért csak a jövő év elején hajt­ják végre és miért nem azonnal? !) — Az egész világon felismerték a test­nevelés és sport jelentőségét az egyén és a társadalom szempontjából. Ezért is keresik mindenütt a megfelelő .szervezeti kereteket és az irányítás íejettebb módszereit. Nin­csenek kialakult formák és a gyakorlatban igazolt egyedül tökéletes módszerek. Az át­szervezés hazánkban nem azért szükséges, mert a jelenlegi szervezeti keretek között a vezetés nem tudta megoldani az adott idő­szakban a . feladatát, sokkal inkább azért, inert a politikai, a társadalmi, és az állami élet fejlődése szükségessé teszi a testneve­lés és a sport irányításának korszerűsítését és magasabb szinten való biztosítását. A cél tehát végső soron az eredményesebb irányí­tó munka feltételeinek szervezeti, anyagi, személyi biztosítása. Az új szervezeti keretek kialakítása sem megadott sémák szerint történik, hdnem a hazai igényeknek legjobban megfelelő for­mát kell ehhez megtalálni. S ez komoly jnunkát és hosszabb időt vesz igénybe. — Az elmúlt év végén zajlottak le a megye sportköreiben a közgyűlések, de ugyanebben az időszakban rendezték meg a járási, városi és a megyei konfe­renciákat is. Azóta jó néhány hónap telt el. Mit sikerült máris megoldani azokból i a határozatokból, javaslatokból, amelyek olt elhangzottak? —'..A lezajlott közgyűléseken és területi konferenciákon s sportmozgalom helyzeté­nek . elemzésére és a feladatok meghatáro­zására került sor. A mozgalom e jelentős eseményei . hozzájárultak a testnevelés és. sport kiszélesítéséhez, társadalmi elismerte­téséhez, a helyes szemlélet formálásához. A szervezeti kereteken belül tervezett sportszakmai feladatok időarányos végre­hajtása megtörtént. Megerősítettük az MTS megyei, járási, városi tanácsainak testületé­it, a sportági szakszövetségeket, sportegye- sületi és szakosztályi vezetőségeket. Elké­szültek a kiemelt sportegyesületek fejlesztési tervei. Intézkedések történtek a falusi sport­élet összehangoltabb fejlesztésére. A személyi feltételek javítására a ter­vekben meghatározott létszámban sportve­zetőket. edzőket és játékvezetőket képeztünk ki. illetve részesítettünk továbbképzésben. Azok a tennivalók, amelyek megváló.sít á si­tes« a társadalmi erők összefogására .van. esÜttéí — mint például ja létesítmények építése — még <az előkészíti szakaszában vannak. — Ügy értesültünk, hogy a megye — as olimpiai pontozási rendszerben — a nyolcadik helyre került az elmúlt esz­tendőben az országban. Mi ennek az oka, hiszen éveken át az élmezőnyben, az el­ső-második helyen tanyáztunk? —* A-korábbi években a megyék közötti pontversenyben, különösen két olimpiai sportágban, az úszásban és ökölvívásban elért eredményeinkkel biztosítottuk az első, második helyezésünket. Az évenként ismét­lődő összehasonlító értékelés hatására az ér­deklődés középpontjába került a pontver­seny, amelyhez most már a megyéknek anya­gi érdekei is fűződnek. Más megyék is, kü­lönösen a kedvezőbb feltételekkel rendelke­zők fejlődése felgyorsult, mert azokban m sportágakban (atlétika, torna), amelyekben sok pontszerzésre van lehetőség, egyrészt sportiskolái keretek között, másrészt több sportegyesületben indult meg ezen sportágak fejlesztése. Ezekben a sportágakban nekünk is vannak fejlesztési elképzeléseink, ame­lyek beéréséhez bizonyt« időre van szükség. Jelenlegi visszaesésünknek az is az oka, hogy sok és ponterős felnőtt úszónk hagyta el megyénket, másrészt ökölvívásban Gyön­gyösön, a serdülő és ifjúsági korosztályok pontszegények voltak a magyar bajnokságo­kon. A jelenlegi helyezéssel — bár erre szá­mítottunk —. természetesen nem vagyunk elégedettek, ezért az úszás felnőtt, az ökölví­vás serdülő és Ifjúsági korcsoportjában kell a gyorsabb ütemű fejlődést biztosítani. Ugyanakkor atlétikában Eger, Gyöngyös, Hatvan szakosztályaival szemben éppen az eredményes szereplés érdekében, magasabb szakmai követelményt támasztunk. Birkózó sportágban a fejlődés minden korosztályban kiegyensúlyozott és a kívánt ütemű, a to­vábbi fejlődése biztosított. A megyék közötti pontverseny rendkívül szoros. Az első és nyolcadik hely között cse­kély a pontkülönbség. Megyénk az első—• második helyet 350 körüli pontszámmal tar­totta. Most a 8. helyhez 310 pont kellett. Amennyiben a fejlesztési elképzelések meg­valósulnak, úgy az előkelő helyezés vissza­szerezhető. — Megítélése szerint hogyan áll isko­lai sportmozgalmunk helyzete a lobbi megyékhez viszonyítva? — Iskolai sportmozgalmunk helyzete lé­nyegében nem tér el az országos jellem­zőktől. Jelenlegi állapotában kevésbé alkal­mas az ifjúság és ennek nyomán az egész lakosság testkultúrájának kibontakoztatásá­ra, s így a minőségi sport megfelelő bázisa sem lehet. A szűkös lehetőségek ellenére ki- szélesedett azért az iskolák tömegsport te­vékenysége, többen kapcsolódtak be a házi bajnokságok és iskoláit közötti versenyzés­be. Az iskolák közötti pontverseny értékmé­rője az iskolákban folyó tömegsportmun­kának. Azokban az iskolákban, ahol a ren­delkezésre álló lehetőségeket jobban .ki­használják, és a jobb feltételek megterem­tésére törekszenek, ott a versenysportban is jelentősebb eredményeket érnek el. — Versenysportban összehasonlításra ad lehetőséget az országos középiskolai bajnok­ság rendszere. Az utóbbi időben több csa­patunk és több sportágban jutott el az or­szágos döntőkig. Fejlődés tehát van, de ez még mindig csak az országos középmezőny­ben való elhelyezkedést biztosítja.-— Az -általános iskolások sportolásának mozgalmi irányítása az Úttörő Szövetség ha­táskörébe tartozik, míg a szakmai jellegű feladatokat az MTS szervei látják el. Ez a kettősség az eredményesebb munka érdeké­ben . a kölcsönös, érdekeken alapuló jobb együttműködést kíván-, különösen az Isko­lák és sportegyesületek között. Nagy jelen­tőségű és a jövő utánpótlás-nevelése szem­pontjából alapvető az egri 3-as és 10-es szá­mú általános iskolákban működő testneve­lés tagozatú osztályok létrehozása, amelyek­ben már hét osztályban folyik emelt óra­számban testnevelési és sportfoglalkozás. A nyári sportnapközik, is egészséges foglalkoz­tatást biztosítanak a szünidőben, *— Miért nem készítenek — társadal­mi összefogással is — több sportpályát, uszodát, tornatermet, vagy fedett csar­nokot Heves megyében és különösen Egerben, ahol egyébként is nagy gond a létesítmények hiánya? A vállalatok, in­tézmények vállalnak-e. valamit a gondok enj hitesébe«? — A sportlétesítmények építésében a he­lyi erőforrásokon alapuló kezdeményezésekre van szükség, amelyek azonban nem nélkü­lözhetik a központi alapokat sem. Megyénk­ben az elmúlt években jelentős sportlétesít­mények épültek központi és társadalmi erő­forrásokból. Különösen gyors volt a fejlődés Gyöngyösön, ahol a bátor kezdeményezeshez jól társult a meglevő jelentős anyagi és más erőforrás. Ennek eredményeként az elmúlt években átadásra került két nagy méretű tornaterem, műanyag síugrósánc és felújí­tották a városi sporttelepet. A nyáron kerül átadásra két szabadtéri sportkombinát is, és kivitelezés előtt áll egy 24x48 m-es edző­csarnok. valamint az uszoda ballonsátorral történő befedése is. A létesítmény-ellátott­ság szempontjából Eger a legkedvezőtle­nebb. Különösen szembetűnő ez akkor, ha a város sportjának fejlettségével hasonlít­ben jelentős sportlétesítmény nem épült es sajnálatos, hogy a város IV. ötéves tervé­ben sem szerepel egyetlen egynek az építé­se sem. — Tudjuk, hogy az igények meghaladják a lehetőségeket és meg is értjük a város ne­hézségeit, de a szükségletek kielégítésének helyes arányai indokolttá tették volna ilyen jellegű beruházások kezdeményezését és ter­vezését is. A város sportéletének szinten tar­tása és továbbfejlesztése érdekében égetően szükséges az úszóiskola, az edzőcsarnok megépítése, valamint a .csebokszári városré­szen tervezett sportközpont alapjainak a le­rakása. Az elavult lítesítmények felújítása is jelentős gondot jelent. A feladatok megoldásában a sportveze- íés számít a város állami, társadalmi és gazdasági szeneinek összefogására és meg­értő támogatására. — Eger úszó- és vízilabdasportja vi­lághírű volt. Mindig voltak felnőtt válo­gatottjai a magyar csapatban és az olim­piai keretben. Most azonban nincs egy sem. Mi történt, mi ennek az oka, hiszen ma sokkal több edző foglalkozik — többen függetlenített státusban is — az Egri Dózsa versenyzőivel, mint máskor bármikor? — Eger úszósportjának fejlődését évtize­deken keresztül a meleg vizű uszodája ál­tal biztosított hosszú felkészülési és verseny­zési lehetőség teremtette meg. Ez az előny a fedett uszodák megépítésével megszűnt. Ugyanakkor a világ úszósportja rohamosan fejlődött, s ettől jelentősen elmaradt a .ma­gyar, ezen belül az egri úszósport is. — Ma a világszínvonalhoz a tehetség és kedv'ezö tárgyi feltételek mellett a magas szintű tudományos edzésmunka és a ver­senyzők eddigieknél is nagyobb áldozatvál­lalása szükséges. Az országos élmezőny el­érése és az európai színvonal megközelítése érdekében, az eddigiekben az edzésmunka tárgyi (fedett uszoda) és személyi (függet­lenített edzők beállítása), feltételeinek ja­vítására történtek jelentős intézkedések. Korszerű sportiskolái keretek között, évío- lyamrendszerben folyik az utánpótlás-neve­lés. Az edzők szakmai munkájához segít­séget ad a megfelelő sportorvosi ellátottság is. A jelenlegi fiatal úszógárdában fellelhe­tők a fejlődés lehetőségei és jelei. Beéré- sükhöz szükséges a jó feltételek optimális kihasználása, a korszerű és hatékony edzői munka biztosítása. — A vízilabdában minden időszakban jelentős volt a felfelé áramlás, elsősorban az egyetemi tanulmányok miatt. Ez mindig nagy vérveszteséget jelentett. A csapatban levő klasszis játékosok is lassan kiöregsze­nek, s az újak még nem értek be. Most fo­lyik a csapat átszervezése és ez nem megy minden nehézség nélkül. Az utánpótlás ne­velése itt is korszerű keretek között, terv­szerűen folyik. — Mi az oka annak, hogy megyénk­ben a labdarúgást a többi megyéhez viszonyítva, évek óta kevés együttes kép­viseli a Nemzeti Bajnokság különböző osztályaiban? — "A labdarúgáshoz magasabb szinten mar-, jelentős gazdasági bázisra van szükse*. Megyénkben a felszabadulás előtt és után is hosszú évekig nem volt olyan jelentős gazdasági bázis, amelyen számottevő szín­vonalat képviselő szakosztály fejlődhetett volna ki. A két szomszéd megye, Borsod és Nógrád, régen és ma is rendelkezik ilyen bázisokkal és így fejlett labdarúgással. Me­gyénkben a labdarúgásnak nincsenek is olyan hagyományai, mint az úszásnak, vagy mint van a kél szomszéd megyének. Mégis ész­re kell vennünk a labdarúgásunk minőségi fejlődését. Ma sincs kevesebb NB-s csapa­tunk, mint az elmúlt évtizedekben volt, sőt minőségileg az Egri Dózsa NB I-es szereplé­sével az eddigi legmagasabb szintet értük el. Az egy NB Il-es és öt NB III-as csapat szám szerint valóban nem sok, de az ob­jektív feltételek jelenleg megszabják a fej­lődés lehetőségeit. — A fejlődés ellenére megyénk labda­rúgásának átlagszínvonala mégsem emelke­dett megfelelő mértékben, s emiatt tovább nőtt a távolság az országos és a megyénk labdarúgása átlagszínvonala között A felzárkózás elérésére növelni kell az oktató-nevelő munka színvonalát, az edzé­sek időtartamát, akalmazni kell a korszerű edzésmódszereket és nem utolsósorban ja­vítani az edzések intenzitását. Mindezekhez magasabb tudású edzőkre van szükség. Ezek képzéséről és továbbképzéséről is gondos­kodni kell. Nagyobb figyelmet és gondos­kodást kell biztosítani az utánpótlásneve­lésre, mert a célkitűzéseket ezen a területen kell megalapozni. Korszerű útánpótlásneve- lési kereteket kell kialakítani, elsősorban a bázisszakosztályoknál (sportiskolái, év- íolyamrendszér), javítani kell az iskolák és sportegyesületek közötti kapcsolatokat. A tehetséges sportolók kiválasztásában és a fejlődésüket biztosító átigazolásoknál az érintett sportegyesületek jobb együttműkö­désére van szükség. —- A sportág fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításában jelentős feladat hárul a labdarúgó-szövetségekre, a sporfegyesületi és szakosztályi vezetőségekre. Ennek érde­kében került átszervezésre a megyei^ labda­rúgó-szövetség elnöksége is, hogy a sport­ág elvi, szakmai, módszertani irányítása erősödjön és javuljon az együttműködésen alapuló kölcsönös kapcsolat a sportegyesüle­tekkel. — S végül: hogyan ítéli meg az Egri Dózsa labdarúgó-.szakosztályában folyó munkát és az MTS megyei elnöke sze­rint bent marad-e az NB I-bcn a lila-fe­hér csapat? — A sportban, de különösen a labdarú­gásban jósolni nehéz es hálátlan feladat. Az Egri Dózsa labdarúgó szakosztálya helyzetét nyomós okok miatt, optimistán ítéljük meg. Ezt arra alapozzuk, hogy a sportklub veze­tése megerősödött, munkája hatékonyabbá, tartalmasabbá vált. Az egyesületi vezetés színvonalának növekedésével erősödőit a labdarúgó-szakosztályban az irányító tevé­kenység is. A szervezeti élet szembetűnő ja­vulás^ mellett, jelentősen fejlődött az ed­zésmunka színvonala is. A rendszeres és egységesebb nevelőmunka hatására sokat fejlődött a szakosztály morális helyzete. En­nek egyenes következménye, hogy a kitűzött edzésj feladatokat maradéktalanul és lelki - ismeretesen végrehajtják, ezáltal növeke­dett a csapat állóképessége, küzdőszelleme, taktikai fegyelme. A sikerhez jelentősen hozzájárult az edző szakmai tudása, peda­gógiai érzéke és az a bátor kezdeményezés, amelynek eredményeként megindult és jó úton halad a csapat fiatalítása. Jól sikerült a csapat szerkezeti átalakítása is. mert iga­zodik a meglevő játékosállomány adta le­hetőségekhez. — Felismerték az utánpótlás-nevelés fontosságát, korszerűbbé vált a munka ezen a területen is. Szerencsére eljutottak addig, hogy a csapat kialakításánál a saját nevelé­sű játékosokat is kezdik figyelembe venni. — Összegezve tehát: jelentősen javult a szakosztályban folyó munka színvonala és ennek tudható be a vártnál jobb tavaszi szereplés is. Ha ennek a munkának meg­lesz a további folytatása — mi hiszük, hogy így lesz — és a bajnokság tisztaságát sem­mi sem zavarja, akkor az eredmények sem maradhatnak el. Ebben az esetben pedig ’nincs is szükség jóslásra. — Köszönjük az interjút. Az olyasó nevében kérdez: a Népújság Válaszol: Pusztai László, az MTS Heves megyei Tanácsának elnöke juk össze. A fedett uszoda átadása óta Eger­Apiilisi interjú ebben a hónapban pusztai Lászlót, az mts heves, megyei tanácsának elnökét : TVK FEL. KÉRDÉSEINKET OLVASÓINK SEGÍTSÉGÉVEL ÁLLÍTOTTUK ÖSSZE, hAPUNKAT FAZEKAS ISTVÁN KÉPVISELTE. KERES­f

Next

/
Oldalképek
Tartalom