Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

Heti külpolitikai összefoglaló A/VNAyVNAAAAA/VVVW Az események krónikája: H&TFÖ: A franciaországi népszavazáson 10 és fél millió volt az igen, 5 milho a nem - Bonnban a CDU bizalmatlansági indítványt nyújtott be. KEDD; Helsinkiben sor került a 120. SALT-ülésre — Bejelentették, hogy Kissinger Moszkvában járt SZERDA: Befejeződtek a Kohl—Bahr-tárgyalások a két német állam közlekedési egyezményéről — A pennsylvániai elnök- választáson Humphrey, Massachusettsben McGowern győzött CSÜTÖRTÖK: Szadat egyiptomi elnök Moszkvába érkezett — Párizsban összeült a vietnami négyes konferencia — Nem kapott többséget a jobboldali bizalmatlansági indítvány Bonnban PÉNTEK: Helsinkiben elmaradt a SALT-ülés SZOMBAT: A népi erők offenzívája tovább tart mindhárom dél-viet­nami hadszíntéren Így látta a hetet kommentátorunk, Pálfy lázsef: A HÉT legizgalmasabb nemzetközi eseménysoroza­tának színhelye a nyugatné­met főváros, Bonn volt. A Bundestag épületében és a Rajna partján emelkedő to- ronyházban minden nap tör­tént valami fordulat, mint­ha egy dús fantáziájú drá­maíró és egy leleményes színpadi rendező tudatosan gondoskodott volna új meg új trükkökről... Kezdődött az egész a Ba­den-Württemberg tarto­mányban-' vasárnap lezajlott választással. A helyi parla­mentbe annyi CDU-képvise- 15 került, hogy övék ott az abszolút többség. A szociál­demokraták ugyan megnö­velték szavazataik és man­dátumaik számát, de ez alig- aiig ellensúlyozhatta egy­részt a kereszténydemokra­tái sikerét, másrészt a kor­mánykoalícióban részvevő szabad demokraták mérsé­kelt eredményének hatását. Az igaz, hogy a CDU szava­zat-nyereségét hajszálponto­san kimutatható módon a neofasiszta NPD visszalépé­se okozta ~ aki a nácik mai utódjaira szavazott volna, az a CDU-x-a adta a végéin u voksát, — a számok mégis csak számok maradtak, ebben a tartományban abszolút többséget szerzett az a ke­reszténydemokrata párt. amely ttemet mond Willy Brandt keleti politikájára. A JOBBOLDALI ELLEN­ZÉK nyomban parlamenti támadásba ment át. Úgyne­vezett konstruktív bizalmat­lansági indítványt nyújtott be a Brandt-kormány el­len. Ha ezt csütörtökön a Bundestag többsége, tehát 249 képviselő megszavazta volna, Brandt bukik és he­lyébe nyomban Barzel, .a kereszténydemokraták vezé­re lép... Nem így történt. Az ellenzék csak 247 szava­zatot tudott összeszedni. A bizalmatlansági indítványt elvetették, Brandt és kor­mánya maradi De hogy megpróbáltatá­sainak még nincs vége, az látnivaló volt. Egy nappal később a kormány volt az. amely nem tudott 249 vagy akár 248 szavazatot össze­szedni a költségvetési vitá­ban a kancellári hivatal ki­adásainak tételénél. kormónykolíció ugyanis alig­hanem megszerezte néhány CDU (vagy urambocsá’, CSU!) honatya jóindulatát.... hogy azonban ez ne legyen kiszá­mítható, hogy a „jobboldali árulók” tette ne derüljön ki, ezért kellett néhány képvi­selőnek a kormány táborából is megjátszania az „árulás gyanúját”. (Miközben egy- kettő valóban áruló is, lett!) ILTEN KOMÉDIA a jelek szerint még meg fog ismét­lődni a bonni Bundestagban. A sokat emlegetett parla­menti demokrácia furcsa já­tékaira mindenesetre most ráirányítja a tömegek fi­gyelmét — az egész bonni huzavona legfőbb pozitívu­mának azt tartom, hogy spontán tüntetésekre, sztráj­kokra került sor, a nyugatné­met 'iparvidéken és a nagy­városokban a munkásság megmozdult 1 A bonni kötélhúzásnak még nincs vége, sőt az igazi izgalmak még ezután követ­keznék: a házfelosztás épp­úgy lehetséges, mint néhány új szavazási trükk. Május 4-én pedig a tervek szerint a Bundestagnak olyan fontos kérdésben kellene döntenie, mint a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött szer­ződések ratifikálása. A héten nagy feltűnést, keltett, hogy Henry Kissin­ger, Nixon elnök különta- nácsadója már megfordult a szovjet fővárosban, s hogy fogadta őt Leonyid Brezs- nyev és Alekszej Koszigin is. Kissinger az elnök jobb ke­zének számít. Ezek a megbe­szélései: már a május 22-én kezdődő szovjet—amerikai csúcstalálkozó tárgyalássoro­zatának kezdetét jelentették. Utána a helsinki SALT-tár- gyalásokon részvevő ame­rikai küldöttség vezetője vá­ratlanul hazarepült újabb utasítások átvétele végett, így ezért nem is került sor a héten a második SALT- találkozóra. A múlt héten a szovjet delegáció vezetőjének távolléte miatt maradtak el az ülések Helsinkiben. Mind­ebből arra lehet következtet­ni, hogy fontos döntések ér­lelődnek a hadászati fegy­verek korlátozásának kérdés- csoportjában. Nixon moszkvai útja előtt a szovjet főváros vendége Szadat egyiptomi elnök is, aki a szovjet vezetőkkel va­ló tárgyalásai során kormá­nya álláspontját kívánta ki­fejteni. A SZOVJETUNIÓNAK — hogy visszakanyarodjunk is­mét a nyugatnémet belpoliti­kai vitákhoz — természete­sen megvolt a szava a bonni eseményekkel kapcsolatban is. Azon a napon, amikor a Bundestag megkezdte a bi­zalmatlansági indítvány vi­táját, Podgornij szovjet ál­lamfő fogadta az NSZK új moszkvai nagykövetét. Ulrich Sahm megbízólevelének át­vételekor Podgornij határo­zottan leszögezte: hasztalan érvel a nyugatnémet jobbol­dal olyasmivel, hogy új tár­gyalásokat lehetne folytatni a Szovjetunióval. A szovjet kormány erre semmiképp sem hajlandó. Viszont a leg­fontosabb feladatnak most a moszkvai szerződés életbe léptetését tekinti. Ettől függ a szovjet—nyugatnémet kap­csolatok új alakulása, ettől függ az európai enyhülés. Kairói Egyiptom nem kfvan arab—izraeli konferenciát A kairói A1 Ahram hiva­talos egyiptomi köröket idéz­ve azt írja szombaton, hogy az EAK elutasító álláspontra helyezkedik egy arab—izrae­li négyes konferencia — Waldheim ENSZ-íőtjtkárnak tulajdonított — tervével szemben. Egyiptomi felfogás szerint az értekezletre vo­natkozó híreket izraeli körök terjesztik, éspedig azzal a szándékkal, hogy a jelenlegi helyzet súlyosságának ellent­mondó látszatot keltsenek. Allende sajtóértekezlete Salvador Allende chilei köztársasági elnök az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciájának (UNCTAD) santiagói közgyűlése alkalmá­ból, sajtóértekezleten fordult' az újságírókhoz. Kijelentette: a fejlődő or- j szágoknak hathatós intézke­déseket kell hozniok a külföl­di monopóliumok terjeszke­désének megakadályozásáért, azért, hogy azok ne avatkoz­hassanak be belügyeikbe. Al- 1 lende áttekintést adott a chilei haladó mozgalmak tör­ténetéről. Spanyol tüntetések Több ezer ember vonult az utcákra Spanyolország több nagyvárosában, társadalmi haladást, szabadságjogokat. követelve. Barcelonában, Madridban, Valenciában, San I Sebastiánban és Renteriában az illegalitásba kényszerűét! szakszervezetek által megfo­galmazott követelésekért tün­tettek a dolgozók. Négy és fél órán át tár­gyaltak a Német Szövetségi Köztársaság vezetői „a je­lenlegi helyzetről”. A meg­beszélésen. amelyet Brandt kancellár kezdeményezett, az SPD részéről megjelent Brandt, Wehner, Ehmke, Schmidt, és Schiller; az FDP részéről Scheel. Genscher és Mischnick, a CDU részéről Barzel és Schröder, a CSU részéről Strauss és Stücklen. Ahlers kormányszóvivő a tanácskozás befejeztével kö­zölte, hogy a pártközi csúcs­'<éptövfrónkon érkezett Átadták az 1972. évi Lenin-dijakat. Képünkön: a kitünte­tettek egy csoportja. (Balról jobbra): Nytkolaj Toinszkij szobrász, Ivan Mclezs író, Marietta Saginjan írónő, I. V. Bondarov és Jnrij Ozerov filmrendezők, Agnyija Barto költő- nő, M. P. Konsztantinov építész a díjak átvétele után. (Népújság-telefoto — TASZSZ — MTI — KS) A szabadságharcosok április 28-án elfoglalták a fegyver- mentes övezettől 10 mérföldre délre fekvő Dong Ha várost, a saigonl csapatok fontos védelmi pontját. A képen: Saigo­nt tengerészgyalogosok az egyik romos utcán a város eleste előtt Népújság-telefoto — AP — MTI — KS) Bonni „csúcs” találkozón megállapodás szü­letett a párbeszéd újrafelvé- teléről. Erre a jövő héten kerül sor; közelebbi időpont egyelőre nem ismeretes. Ahlers elmondotta, hogy a tizenkét politikai vezető megtárgyalta mindazokat a pontokat, amelyeket a kancel­lár javasolt. így szó esett a leül- és a németközi politi­káról, amelyre vonatkozóan Brandt közös álláspont ki­alakítására tett indítványt; a pénzügyi politikáról és az állam belső biztonságáról. Az a tény, hogy a folyta­tásban a felek megállapod­tak Ahlers szerint azt mu­tatja, a találkozó „nem volt teljesen fölösleges és ered­ménytelen”. Barzel is arról beszélt a kancelláriai hiva­talból jövet, hogy a tárgya­lások „nagyon komolyak, na­gyon alaposak” voltak. Magyarország 400 nemzetközi szervezetben A parlamentarizmus dia­dala lenne ez a herce-hur- ca? Még a bonni politikai menazséria Különös ismerete sem kell hozzá, egyszerű pa­raszti ésszel is rá lehet jön­ni, hogy néhány képviselő szavazatának a megvásárlá­sa dönti el az eredményt! Mai és a sportnyelvből köl­csönzött kifejezésünkkel él­ve: „bunda” az egész... Ama bizonyos bizalmatlan- sági indítvány szavazása tit­kos volt ugyan, de tulajdon­képpen ki lehetett totózni a készülő eredményt! A bizal­matlansági indítvány elfoga­dásához 249 szavazat kellett. A jobboldali ellenzék ennél kevesebb szavazattal i-endel- keaett. Hogy győzzenek, ah­hoz meg kellett vásárolni­uk a kormánykoalíció párt­jaiból egynéhány honatyát! Wehnemek, az SPD sok vi­hart megélt, tapasztalt alve- zérének ötletére azonban a kormánykoalíció híveit fel­szólították: ne menjenek sza­vazni! A szociáldemokrata és a szabad demokrata képvi­selők óriási többsége a he­lyén is maradt. Néhány an felálltak és elmentek, hogy leadják a voksukat ........áru­l ók” lettek volna? Akadha­tott az is közöttük, de min­den bizonnyal ez is tudatos taktikai húzás lehetett. A HITS, április 20.. »asii.n p M agyarország több mint 400 — főleg gazdasá­gi — nemzetközi szervezet tagja, s ezekben, hazánkkal együtt a világ sok országa részt vesz. A szám talán nagynak tűnik, de nem az, ha meggondoljuk, hogy a vi­lág országai kölcsönösen füg­genek egymástól. Nagyon sok tevékenység van, amit nem­zetközileg kell szabályozni, így például vonataink, repü­lőgépeink külföldre is men­nek, hazánkon nemzetközi útvonalak vonulnak át, s azokon gépkocsik közleked­nek, s természetes, hogy a menetrendeket és a közúti jelzőtáblákat nemzetközileg szabályozni kell. De a Ma­gyarországon gyártott vil­lanyvasalót. vagy a televí­ziót külföldön is használják, s nem mindegy milyen fe­szültségen használható, vagy a villásdugó jó-e a külföl­di országokban is. Ezért a különböző elektromos szab­ványokat. előírásokat nem­zetközileg egyeztetni kell. A folyók több országot szelnek át, s hiába vigyáz az egyik a víz tisztaságára, ha a má­sik ország nem; a víz szeny- nyezetté válik, s lehetne a példákat tovább sorolni. Nincs talán az életnek olyan területe ahol az or­szágok mindentől függetle­nül dönthetnének, annak nemzetközi következménye nélkül. Ez fordítva is igaz: a szomszédos, vagy akár tá­voli országok döntései hat­hatnak Magyarországon is. A tevékenységek egész sora át­nyúlik az országhatárokon és iUáirúen fonja össze a különböző államokat. Nem véletlen tehát, hogy sok, egy­re több nemzetközi szervezet ■ a’akul. »melyek éppen a 1 kölcsönös érdekeket emui kérdéseket igyekeznek nem­zetközileg szabályozni. Ehhez gazdasági és politikai érde­keik fűződnek. Hiszen van­nak szervezetek, amelyekben azonos társadalmi rendszerű országok vesznek részt: pl. a KGST, amelynek szocialista államok a tagjai, vagy a Közös Piac, amelyikbe tőkés országok tömörülnek. De sok szervezetben a társadalmi rendszertől függetlenül a tő­kés, a szocialista és a fejlő­dő országok egyaránt részt vesznek Érthetően, mivel az ilyen szervezet azokkal a kérdésekkel foglalkozik, ame­lyekben mindegyik társadal­mi rendszerhez tartozó or­szág érdekelt. E urópában az egyik legátfogóbb és haté­konyan működő nemzetközi szervezet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB)., amely éppen a napokban ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Benne minden európai ország részt vesz, ki­véve — az Egyesült Államok befolyásának következtében — a Német. Demokratikus Köztársaságot. Az EGB fog­lalkozik az európai közutak­kal (az „E” jelű Utak) és jelzéseivel azaz a nemzetközi KRESZ-szel, az Északi-ten­gert a Fekete-, illetve a Földközi-tengerrel összekötő Duna—Rajna—Majna csator­na létesítésével, az európai villamosenergia-rendszerek összekapcsolásival, tanulmá­nyozza egész Európa általá­nos gazdasági helyzetét cs az egyes gazdasági ágak problémáit, és ennek alap­ján elősegíti az országok kö­zötti gazdasági együttműkö­dést. Olyan szervezet az EGB, amely az európai biztonsági értekezlet egyes gazdasági feladatainak végrehajtására is alkalmas lehet. Egyetlen olyan hely, ahol már ma — nem hivatalosan — talál­kozhatnak a KGST és a Közös Piac képviselői is egymással, hiszen mind a két szervezet részt vesz az EGB évi közgyűlésein és év köz­ben a különböző szakbizott­ságok, munkacsoportok ülé­sein. Az EGB a legfontosabb fóruma a kelet—nyugati ke­reskedelemnek is. Meghatá­rozza a két rendszer közötti árucsere legfontosabb nor­máit, lehetőség van megvi­tatni a legfontosabb elvi kér­déseket. közelíteni az állás­pontokat és végső soron len­dületet adni a kelet—nyu­gati kereskedelem fejlődé­sének. Magyarország a külkeres­kedelmet illetően nemcsak ebben érdekelt, hanem a vi­lágkereskedelemben is. Tag­ja ezért az ENSZ Kereske­delmi és Fejlesztési Konfe­renciájának (UNCTAD), amely most tartja III. ülés­szakát Chilében. (Ezen az ülésen az egyik alelnök a magyar külkereskedelmi mi­niszter.) Ez olyan fórum, ahol ugyan főleg a fejlett országok és a gazdaságilag fejletlen államok közötti ke­rt skodclem elő- nozd í tá sóról vitatkoznak és döntenek, de ennek kapcsán az egész vi­lágkereskedelem és a fejlő­dését gátló tényezők sora napirendre kerül. S ebben hazánk érdekeltsége nagy. Köztudott, hogy a magyar nemzeti jövedelem majdnem 40 százalékát a külkereske­delem forgalma képezi, s a forgalom 35 százaléka bo­nyolódik le a nem szocialis­ta államokkal. Nem mindegy ezért, hogy milyen állapotok uralkodnak a világkereske­delemben és vannak-e ko­moly gátjai, vagy megfelelő feltételei a forgalom bővíté­sének. A többi között ez ve­zette a magyar kormányt, amikor arról döntött, hogy Magyarország felvételét kéri a GATT-ba is. (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény.) A szervezet tag­jai egymásnak különféle vámkedvezményeket és egyéb előnyöket biztosítanak, ame­lyek elősegíthetik a külke­reskedelmi forgalom növeke­dését, és olcsóbbá tehetik a külföldről vásárolt árukat. Magyarország cukrot, bú­zát és más nyersanyagokat ad el külföldön, s ezeknek a piaca világméretekben töb- bé-kevésbé szabályozott az ún. nyersanyag-egyezménye­ken keresztül. (Pl: Nemzet­közi Búza Egyezmény, Nem­zetközi Cukor Tanács stb.) Megállapítják általában egy évre előre a világ szükség­letét és intézkedésekkel sza­bályozzák a termelést és a külkereskedelmet. Minden exnortáló ország kvótát (meghatározott n$aqyi!>ég, amit exportálni szabad) kap és azon belül adhat el kül­földi országoknak. Az egyez­mény keretében nagyobb biztonsággal lehet szállítani és nagyobb a garancia ar­ra, hogy megfelelő árat kap­hat az eladó termékéért. Természetesen nemcsak a gazdasági kapcsolatok nem­zetközi szabályozása fontos, hanem az emberieké is. Min­denkit mélyen megrázott a feketehiml ijárvány Jugo­szláv' ák r. n. Terjedésének megakadályozására nemzet­közi intézkedéseket kellett hozni. Ilyen és hasonló ese­tekben nagy szerepe van még az Egészségügyi Világ- szervezetnek (WHO), amely igyekszik nemzetközileg koordinálni az egészségügyi szabályokat, a tájékoztatást, a megfelelő oltóanyagokat stb. De sok élelmiszer egész­ségügyi előírásait is kidol­gozza és minden területen küzd a fertőzés ellen. Ma­gyarország ebben a szerve­zetben is részt vesz. A 400 szervezetből, ahol hazánk aktív tag, csak néhányat említettünk, amelyekkel példázni kíván­tuk. hogy mennyire fontos ezekben részt vennünk, s mi­lyen sok tevékenység van, amit nemzetközileg szabá­lyozni kell. Nemcsak követ­jük a szervezetek előírásait saját jól felfogott érdekünk­ben, hanem részt veszünk — érvényesítve hazánk sajátos­ságait vagy éppen eredmé­nyeit és tapasztalatait — a munkában, 'T'r'*:>zás előtt álló szabó okban. Ezzel öregbítjük országunk tekin­télyét és erősítjük pozícióik Gyulai Ütné»

Next

/
Oldalképek
Tartalom