Népújság, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-22 / 94. szám
I A nagy tartalék V. •* Üzemszervezés bérmunkában SZÓ ESETT már arról, hogy Magyarországon a kelleténél jóval kevesebb a szakképzett és főleg a tapasztalt szervező, s mivel az intézményes, felsőfokú oktatás még csak most kezdődik, a helyzet lényeges javulására jó néhány évig nincs sok remény. A meglevő szervezők jó része — a hozzáértő, a valóban tapasztalt szakemberek — nem vállalatoknál, hanem a különböző ágazati, szervezési intézetekben dolgoznak. Azért is. mert ezekben az intézetekben sokkal jobban — bár még mindig nem elégségesen — kamatoztathatják szaktudásukat. Az intézetek a tudományos kutatómunka bázisai is, ám köztudott, hogy munkatársaik — vállalati megbízások alapján — konkrét, gyakorlati munkát is végeznek, magyarán: bérmunkában szerveznek. Világszerte alkalmazott módszer, amelynek különösen kézenfekvő előnyei vannak az olyan vállalatok számára, ahol valamilyen ok miatt nincs mód a jelentősebb szervezői apparátus létrehozására. (Ismerve a hazai szakemberhiányt, nálunk nagyon sok ilyen vállalat van.) De még az önálló szervezési osztályokkal rendelkező vállalatoknál is adódhat oivan átfogó, komplex szervezési feladat, amellyel csak egy nagyobb apparátus birkózhat meg. Egyszóval hasznos, előnyös dolog igénybe venni a ma már tucatjával működő szervezési intézetek szolgáltatásait, s a vállalatok egy része — kisebb része — él is ezzel a lehetőséggel, még kisebb — majd hogy nem elenyésző része — meg is fogádja az intézetek által adott tanácsokat. Finoman fogalmazva: a vállalatok nehezen oldódó tartózkodással fogadják az intézetek ajánlkozásáit és munkáját, és általában bizalmatlanok minden ilyen kezdeményezéssel szemben. Még furcsább jelenség, hogy a vállalat megrendel valamilyen szervezési munkát valamely intézettől, a feladat megoldására több variációban- is elkészítik a tanulmányterveket, aztán az ezért járó díj kifizetése után az egész paksamétát elsüllyesztik az íróasztalfiókba, vagy a különböző variánsok közül a kevésbé hatékonynak ígérkező megoldást valósítják meg, nem túl nagy sietséggel. E vállalati magatartás okait hosszan lehetne elemezni, most csak egyetlen, de talán a legtöbb gondot okozó motívumról néhány szót: a szervezés nemcsak műszaki, hanem személyi intézkedések sorozatát jelenti. Munkahelyeket — s ezzel együtt embereket — csoportosítanak át, munkakörök szűnnek meg és ezzel emberek válhatnak feleslegessé, akiknek esetleg más szakmát kell tanulniuk, vagy megszokott munkahelyüket mással kell felcserélniük. Egyszóval a racionalizálási folyamatból nem maradhat ki az ember, s felnőtt emberek munka- módszerét megváltoztatni ál- _ tálában nehéz dolo'g. AZ ILYESFAJTA intézkedésektől a hazai vállalatok vezetői úgy félnek, mint a fűztől, emiatt aztán legszívesebben lemondanak minden, az embereket érintő szervezési intézkedésről. Vagy ha nem, mert az ügy annyira halaszthatatlan, akkor megjelennék az úgynevezett „személyre szabott” szervezési megoldások, amelyek nem a racionalitás, hanem a különböző beosztásokban levő emberek vélt, vagy pillanatnyilag valós érdekeit szem előtt tartó kompromisszumok sorozatából állnak. Az eredmény nem kétséges. Aligha kell bizonygatni,' hogy az ilyen álhumanista vezetői magatartás több kárt okoz, mint hasznot. Ideje lenne rádöbbenni arra, hogy az elavult évtizedes munkarendek éppen azokat az emberi érdekeket • sértik, amelyeket „védelmezni” szeretnének a vállalatok különböző rangú vezetői, sokszor még a társadalmi szervezetek is. A vállalatok vezetőinek meg kell találniuk a régiIrányelvek az építőipari szervezetek fejlesztésére Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Miniszteri értekezlete jóváhagyta az építőipari szervezetek fejlesztésének irányelveit. Az BVM építőipari vállalatai a 60-as évek közepén átlagosan évente 400—500 millió forint értékű építési munkát végeztek, a IV. ötéves terv végére — az előirányzat szerint — az évi átlagos termelési volumen 1200—1500 millió forintra emelkedik. A termelés gyors fejlődése, az építéstechnológia korszerűsítése és a gazdálkodásban bekövetkezett változások indokolják, hogy a vállalatok belső szervezeti felépítése, struktúrája is igazodjon a módosult körülményekhez. Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet — a minisztérium megbízására — tíz kijelölt vállalat szervezeti felépítésének változásairól készített részlétes felmérést, majd ennek széles körű vitája után kidolgozták az építőipari szervezetek fejlesztésének legfontosabb irányelveit. Az irányelvek rámutatnák arra, hogy a vállalatok szervezetének és működésének fejlesztésénél elsősorban a gazdasági környezet változásait, — a hagyományost felváltó korszerű technológiákat s © vállalatok növekedési. ütemét keli figyelembe venni. A szervezet fejlesztésének középpontjába kell állítani a termelésirányítási funkciók erősítését. A belső irányítási rendszer fejlesztésének a termelés koncentrálásának fontos feltétele, hogy a vállalatok többségénél a jelenleginél nagyobb építés- és főépítésvezetőségeket alakítsanak ki. Ezekből műszaki, termelő és gazdálkodó egységeket kell létrehozni, amelyek a korábbinál jóval nagyobb önállósággal rendelkeznek, s ennélfogva fokozottabban érdekeltek a gazdálkodás javításában, az eredmények növelésében. Korszerű technológiát alkalmazó közepes és nagyvállalatoknál létre kell hozni a műszála ellenőrzés önálló vállalati szervezetét és a termelőegységekben működő szakmai hálózatot is. A kivitelezés műszaki előkészítésének korszerűsítésében az a követendő elv, hogy a nagyvállalatoknál elsősorban a termelőegységek ben fejlesszék a műszaki előkészítést, a kisvállalataiénál csak központi, a közepes vállalatoknál pedig — a körülményekhez igazodva — a centralizált vagy decentralizált megoldást indokolt választani. A minisztérium valamennyi vállalatának elküldi a szervezeti fejlesztésének irányelveik hez való ragaszkodás, az újjal kapcsolatos belső ellenállás leküzdésének módszereit. A következetes vezetői magatartás, a megfelelően megválasztott ösztönzési rendszer és az új szervezet által megkívánt munkamódszerek elsajátítására és begyakorlására biztosított lehetőség Segíthet ebben. Érdemes odafigyelni arra a munkára, amely most indul különböző vállalatoknál. Megkezdődött ugyanis azoknak a vállalatoknak a kijelölése, amelyeknél a szakminisztériumok mintaszervezéseket végeztetnek. Például a textil- és textilruházati iparban nagyarányú előzetes felmérőmunkára támaszkodhat a szervezéssel kapcsolatos döntés-előkészítő munka. A jó - felkészülésnek is köszönhető, hogy nagy az érdeklődés, és a minisztérium felkérésére az iparág nyolc vállalata jelentkezett komplex, 45 vállalat pedig részleges mintaszervezésre. A kohó- és gépiparban 5 vállalat komplex mintaszervezését tervezik és a költségek felét a minisztérium műszaki fejlesztési alapjából fedezik. A munka java részét végző szervezési intézetek feladata nemcsak a különböző szervezési megoldások kidolgozása, hanem bevezetése. sőt az alkalmazás ellenőrzése is. A megbízások elvállalása előtt a szervezési intézetek minden esetben alaposan mérlegelik, hogy a megrendelő vállalat vezetői valóban igénylik-e, támogat- ják-e a javasolt szervezési módszerek alkalmazását. Csak ilyen előzetes garancia után lehet hozzáfogni a nagyobb munkához, mert ha úgy látszik, hogy a vállalat megfelelő vezetés hiányában — a szervezési módszerekkel elért eredményeket nem tudja „tartósítani”, akkor az intézetek hozzá sem fognak ehhez a költséges munkához. LATHATö TEHÁT, hogy a korszerű szervezési megoldások bevezetése nem a szervezők igyekezetén, hanem elsősorban a vállalatok vezetőin múlik. Ha ők ragaszkodnak a szervezők közreműködéséhez és segítik munkájukat, akkor néhány év múlva egészen más kép rajzolható az üzem- és munkaszervezés hazai helyzetéről, eredményeiről. Vértes Csaba (Vége.) 1* tunIV21 A Borsodi Vegyi Kombinátban az eddigi lWUUa karbidházis helyett most földgázból állítjak clo a PVC-t, amelynek javarészét a Magyar Kábelművekben és a Hungária Mű- anyagfeldolgozó Vállalatnál használják fel. Képünkön: a PVC-gyár földgáz-átalakító üzemrésze. (MTI-foto — Erezi K. Gyula) A cél: a mezőgazdasági feszültségek megszüntetése Hiegalakuit a megyei termelés* és műszaki fejlesztési hizottsá Az elmúlt években az ország és megyénk mezőgazdasága is kedvező ütemben fejlődött. Ennek ellenére a mezőgazdaság bizonyos ágazataiban feszültségek keletkeztek, s ezeknek az ágazatoknak a termelése — mint például a zöldség-, cukorrépa-, dohánytermesztésnél — visszaesett, vagy nem nőtt kellő mértékben. A kialakult helyzetet országos szinten is részletesen elemezték, s megszülettek azok a$ ösztönző, központi intézkedések, amelyek célja a feszültségek megszüntetése, az egyes ágazatok gazdaságossá tétele. Az intézkedések nyomán megyénkben is sokoldalú munka indult meg s a továbbiakban szükséges egy olyan szerv, amely a munkákat, a feladatokat összehangolja. E célból jött létre a megyei termelés- és műszaki fejlesztési bizottság, amely tegnap tartotta alakuló ülését Egerben. Az alakuló ülést, amelyen megjelent Horváth István, a megyei párt- bizottság munkatársa is, Ko- ós Viktor, a megyei tanács osztályvezető-helyettese nyitotta meg. Ezután Kocsis Gyula, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály csoportvezetője vázolta a bizottság feladatait. Kifejtette, hogy megyénkben az utóbbi években jelentősen csökkent a zöldség, a cukorrépa és a dohány területe, holott megyénk éppen ezek termeléséről volt híres. Népgazdasági és megyei érdek is, hogy a területek ne csökkenjenek tovább, másrészt pedig a hoA MED ŐSZ felmérése: A nőb és a fiatalok helyzete megyénk mezőgazdasági tizeméiben (Varadi Anna tudósítónktól) : Az MSZMP Központi Bizottsága 1970. februári határozatában előírja a nők és a fiatalok társadalmi, gazdasági és szociális helyzetének javítására vonatkozó intézkedéseket. 1971. végén megjelent ifjúsági törvény pedig a fiataloknak az állami és társadalmi életben való részvételét hivatott javítani. A határozatok értelmében a MEDOSZ-hoz tartozó vállalatok és intézmények tervet készítettek, melyben megjelölték a fiatalok és a nők helyzetének javítását szorgalmazó intézkedéseket. Felméréseket végeztek az üzemekben a különböző munkaterületeken foglalkoztatott nők és fiatalok gazdasági, szociális ellátottsága érdekében. örvendetes, hogy a megjelent határozatok óta javult, erősödött a válíalatofc- aai, intézményeknél a gazdasági vezetők, a párt, a szak- szervezet és a KISZ kapcsolata. A különböző vállalati, szakszervezeti értekezleteken minden alkalommal meghívják a KISZ-szervezet vezetőit is. Hasznos javaslataikra, véleményükre igényt tartanak a kollektív szerződések kiegészítésénél, valamint a fiatal házasok lakásigényeinek támogatásánál is. Évről évre emelkedik a „Kiváló dolgozó” kitüntetéssel rendelkező nők száma. A Heves megyei MEZŐGÉP Vállalatnál 1970-ben 13 nő kapta meg a „Kiváló dolgozó” jelvényt, 1971-ben pedig 14, a vízügyi szervnél 1970-ben nyolc, 1971-ben pedig tíz nő kapott kitüntetést. A nők és fiatalok a vállalati szakszervezeti bizottságokban, tanácsokban, a ME- DOSZ-ban, az SZMT-ben — megfelelő arányban kapnak képviseletet, amely jó munkájuk elismerései, igazolja. .Megyénk mezőgazdasági üzemeiben mindenütt intézkedések történtek, hogy a nőket és a fiatalokat adottságuknak megfelelő munka- területen foglalkoztassák. A MEDOSZ-hoz tartozó vállalatok segítik a fiatalok továbbtanulását, a nők szakmai továbbképzését, biztosítják az ezzel járó kedvezmé nyékét. 1975-ig évente ötven fiatalnak felsőfokú tanulmányaihoz a kollektiv szerződésben rögzítettek alapján — tanulmányi, társadalmi ösztöndíjat is adnak. A maga sabb szakmai képzettségű fiatalokat megfelelő munkakörbe helyezik, s munkájuk alapján erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesítik. Említésre méltó, hogy a mezőgazdasági vállalatoknál a nők helyzetének javítására tett intézkedések alapján megszűnt a nődolgozók éjszakai műszakban és egészségre artaimas munkakörben wa.« k> foglalkoztatása. J zamok is emelkedjenek. A bizottság alakuló ülésén főként ezekkel a témákkal foglalkozott, de a későbbiekben más ágazatok helyzetét is elemzi. A hatékonyabb és alaposabb munka érdekében a bizottságnak szakbizottságai is lesznek, illetve már vannak is. A zöldségtermesztési és öntözési szakbizottság már * létrejött, rövidesen pedig a cukorrépa-termesztési szak- bizottság is megkezdi tevékenységét. Minden szakbizottság alaposan elemzi a jelenlegi helyzetet, meghatározza a feladatokat, s javaslatokat tesz azok megvalósítására. A zöldségtermesztési szakbizottság például felméri, hogy a jövőben mely gazdaságokat lehet szakosított zöldségtermesztő gazdasággá fejleszteni, s azt is megvizsgálják, hol lehet fűtött fólia- és üvegházakat létesíteni. Az öntözési szakbizottság egyik fő feladata: megvizsgálni a jelenlegi ön- tözökapacitást és felmérni, hogy azok mennyire vannak kihasználva. Koós Viktor mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály- vezető külön hangsúlyozta, hogy a bizottság és szakbizottságai hatékony fórumokká kívánnak válni, amelyek valóban alkalmasak a féladatok megoldására. A hozzászólók szükségszer rűnek és hasznosnak tartottak a bizottságok létrejöttét. Urban Imre, a hevesi tsz- szövetség titkára már konkrét eredményekről is számot adott: felméréseik szerint a szövetség tagszövetkezetéi mintegy 1200 vagon zöldséggel többet szerződtek az előirányzottnál — ezzel is segítve a zöldségprogram megvalósítását. (k. I.) MwiMß.qi ilDJä apriii» 2S„ «zsmb*i
