Népújság, 1972. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-10 / 59. szám
A tavalyinál tizenkilenc százalékkal több árut exportálunk, a szocialista országokba Somogyi Lajos, az MTI hír- magyarázója írja: A szocialista országokkal 1972-re aláírt árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek a forgalom, s ezen belül exportunk jelentős növelését teszik lehetővé. E megállapodások alapján az idén több mint 3,3 milliárd rubeles áruforgalmat bonyolítunk le az európai és Európán kívüli szocialista országokkal, vagyis árucserénk mintegy 300 millió rubellel lesz nagyobb, mint tavaly. Exportunk 19 százalékkal haladja majd meg a múlt évi szintet. Az idei árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek aláírásakor már számos olyan lehetőséget is figyelembe vettek, amivel két-három évvel ezelőtt a hosszú lejáratú államközi megállapodások kötésekor még nem számolhattak. Ennek tulajdonítható, hogy ezúttal mintegy nyolc százalékkal nagyobb áruforgalomban egyezhettek meg, mint amit a hosszú lejáratú megállapodások annak idején 1972-re előirányoztak. A többlet jelentős része gépipari termék. Mivel már az államközi szerződésekben is e termékcsoport forgalmának gyorsuló ütemében állapodtak meg, az idén körülbelül 30 százalékkal több gépipari cikket cserélünk, mint tavaly. E tendencia rendkívül kedvezően támogatja exportstruktúránk átalakítását, korszerűsítését. Igen nagy mennyiségű gépipari terméket szállítunk a Szovjetunióba, jelentősen növeljük gépszállítmányainkat Lengyelországba, az NDK-ba és Bulgáriába. Fokozódik a fogyasztási cikkek cseréje is, ezek exportjában is előtérbe kerülnek a magyar gépipar termékei, mint például a hűtőszekrények, tűzhelyek, boy- lerek stb. A rendkívül dinamikusan bővülő exporthoz rendelkezésre áll a megfelelő ipari bázis is. Nemcsak eddig kihasználatlan erőiket mozgósítják a vállalatok az export fokozására, hanem a beruházások koncentrálása nyomán felszabaduló kapacitások egy részét is az export szolgálatába állítják. Bár a leggyorsabb ütemben gépiparunk exportja nő, különféle alapanyagokból és alkatrészekből is mintegy 20 százalékkal többet szállítunk a szocialista országoknak, mint 1971-ben. Ezek a külkereskedelmi ügyleteink is jelentős mértékben elősegítik népgazdasági terveink teljesítését. Számottevő mennyiségű timföldet és alumíniumot szállítunk, amiért a népgazdaság számára nélkülözhetetlen rezet, fekete szenet és egyéb uyersanyagokat kapunk, továbbá kohászati termékeket; ezzel mind hazánkban, mind a partnerországokban a sorozatgyártás és a termelékenység, a gazdaságosság növelését segítjük elő. A Szovjetunióba a tavalyi 168 ezer helyett az idén 300 000 műszerkészletet exportálunk, ami együtt jár gépkocsibehozatalunk fokozásával. Legfőbb partnerünk egyébként továbbra is a Szovjetunió, forgalmunk a hosszú lejáratú előirányzathoz képest is több mint 50 millió rubellel nagyobb lesz, s az idén megközelíti az 1,8 milliárd rubelt. A Szovjetuniót 545 millió rubeles forgalommal az NDK, majd 440 millió rubellel Csehszlovákia követi partnereink sorában. Termékeink legfőbb piacai tehát továbbra is a szocialista országok. A kormány csütörtöki ülésének állásfoglalása is arra utal, hogy a szocialista országokkal 1972-re aláírt megállapodások kedvező alapot teremtenek az áruforgalom harmonikusabb fejlődéséhez és ezzel idei gazdasági és politikai céljaink teljesítéséhez. Ezért szükséges, hogy valamennyi illetékes minisztérium és főhatóság támogassa e megállapodások realizálását, külkereskedelmi terveink teljesítését Feladatok a vállalati munka- és üzemszervezés korszerűsítésére ’ Az MTI hírmagyarázója Írja: A korszerű üzem- és munkaszervezésnek nagy jelentősége van mind a szocialista vállalatok, mind az egész népgazdaság fejlődésében. Terveink teljesítésének, gaz- daságpolitilcai céljaink elérésének fontos feltétele, hogy a vállalatok termelő és szolgáltató munkája magas fokú szervezettséget érjen el. Iparunknak az államosításiakat követő megszervezésével, a mezőgazdaság szocia- ; Eista átszervezésével, gazdaságszervező tevékenységiünkkel a felszabadulás előtti helyzetet messze túlhaladó népgazdasági szervezettséget értünk el. A szervezettség társadalmi szintű fejlődését azonban a vállalatokon beiül nem követte azonos mértékű fejlőd«. Többek között ezért is nagyok az olyan belső tartalékok, amelyek feltárásával és ésszerű kihasználásával mérsékelni lehet a ■beruházási javak és a munkaerő iránt mutatkozó amúgy is indokolatlan magas keresletet. A kormány megvizsgálta a vállalati munka- és üzem- szervezés időszerű kérdéseit, s e fontos tevékenység korszerűsítésére határozatot hozott. Irányítási rendszerünkben elsősorban a vállalatok vezetésének feladatkörébe tartozik, hogy biztosítsa a munkaerővel, gépekkel, állóeszközökkel való hatékony gazdálkodás feltételeit. Az állam központi és közvetlen felügyeleti hatóságainak is fontos feladata azonban annak előmozdítása, hogy a kívánatos mértékben növekedjék a vállalatok szervezettségi színvonala, ezáltal is javuljon az általános .munkakultúra, — a gazdasági hatékonyság. A vállalati szervezettség fejlesztését a vállalatoknál kell végrehajtani, s hogy mindez összehangoltan és kellő szervezettséggel történjék. szükség van az ágazati minisztériumok közvetlen és hatékony irányító munkájára. A gazdaságirányítási rendszerben elfoglalt helyük megfelelő alapot nyújt arra, hogy az előttük, álló munkát eredményesen elvégezzék. Ezt az ágazati sajátosságok figyelembe vételével meghatározott súlyponti feladatok kijelölésével, irányelvek kiadásával, módszertani útmutatásokkal, megfelelő színvonalú számonkéréssel és rendszeres «fleraörzéssel való»fth«tják meg. Gondoskodniuk kell arról, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol ennek feltételei megértek, már 1972-ben kibontakozzék a megfelelő színvonalú szervezői tevékenység. A vállalati szervezőmunka elé mindenek előtt azt a feladatot íkeü állítani, hogy az; a termelési folyamat belső tartalékainak feltárásával járuljon hozzá a munkaidő- alap és a korszerű, termelőberendezések jobb kihasználásához, ezáltal a létszám és beruházási igények csökkentéséhez; segítse elő a folyamatban levő központi és vállalati fejlesztési programok, rekonstrukciók beruházásainak tervszerű megvalósítását; tegye lehetővé a termelés és a forgalom zavartalanságához szükséges készletek mérséklését, a vállalatokon belüli és a külső kooperációs kapcsolatok megjavítását; segítse elő az önköltség — különösen a rezsiköltségek — csökkentését a termelés gazdaságosságának fokozását : mindezek alapján tegye lehetővé a dolgozó kollektívák munkakörülményeinek és kereseti feltételeinek javítását: A kormány döntése szerint az ágazati-szervezési intézetek ' tevékenységét olyan irányba kell továbbfejleszteni, hogy munkájukkal elsősorban a vállalati szervezés fejlesztését szolgálják, váljanak az üzem- és munkaszervezés tekintetében az alkalmazástechnikai kutatások bázisává. Az intézetek fontos feladata a hazai gyakorlat követelményeinek megfelelő korszerű, típusszervezési megoldások, metodikák kidolgozása, az ágazati mintaszervezések, a hazai es a nemzetközi gyakorlatból ismert korszerű szervezési módszerek intézményes terjesztése, propagálása. A szervezéstudományi kutatásokat olyan irányba kell befolyásolni, hogy az egyre jobban igazodjék a gyakorlati igényekhez. A szervező szakemberek képzésének és továbbképzésének összefüggő rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa egyrészt a szervező specialisták kiképzését, másrészt a szervezési ismeretek egyre szélesebb körű oktatását, mind az iskola-rendszerben, mind a különböző vezető -továbbképző tanfolyamokon. A kormány felkérte a szakszervezetéket és a különböző szakmai társadalmi szervezeteket, hogy sajátos eszközeikkel járuljanak hozzá a vállalati szervezés színvonalának növeléséhez, a munkakultúra általános fejlesztéséhez. Segítsék elő, hogy a termelés és a szolgáltatás területén a gazdasági és műszaki vezetők irányításával, az öntudatos munkások közreműködésével széles körű mozgalom bontakozzék ki, s a következő két-három évben a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés színvonalának növelése kiemelt feladatként állandóan napirenden, maradjon. (MTI) 'Virsli - nylon- kabátban. Elhangzott az ünnepi beszéd, kiosztották az ajándékokat. Sarokba húzódva figyelem, pohárka bor nyomán miként oldódnak fel az egyszerű, tiszta tekintetű asszonyok, akik sötétedésig a noszvaji határban dolgoztak. Mire a hagyományos virsli elébülc kerül, szól már ajkukon a nóta is, melegséggel, s az együvé tartozás jó hangulatával bélelve ki a termet. A további kép azonban fonák, de így van jól! Nem fehér kötényes asszonynép sürgölődik Icancsóval, zsem- léskosárral, tálcáikkal . az asztalok között, hanem feketébe bújt férfiak csapata. Az egész vezetőség. Kisvártatva mégis iit-ott megsavanyodik a légkör. Vagy inkább bosszúság ül a homlokokra. Éspedig a virsli miatt! Az fog ki a népségen. A csodálatos újításként műanyagba öltöztetett töltelék. Gyötrik, cibálják, nem szakad. S haszontalan szerszámnak bizonyul bicska, kés. Néhányon beleizzadnak, mások feladják, később a reménytelennek tűnő hadakozást. Ekkor szólal meg az ablaknál egy zöldkabátos fiatal asszony, az elnöknek címezve szavait — Hallod-e, Béla! Megint jól kiválasztottátok magatoknak. Felszolgáltok itten könnyedén, s mienk a nehezebbik fele. Meg kell ennünk a virslit. — Hahota, vidámság ömlik el az arcokon. S bár hangzik még el néhány epés megjegyzés a húsipari „újító” roiására, a hangulat ismét tüzes, mint a pincék aranyszín bora. <«. gy ) Uj autóbuszok, taxik Előtérbe került az üzemszervezés a megyei YOLÄN-nai is ötmillió tonnánál nagyobb súlyú árut fuvarozott tavaly megyénkben és az ország más útjain a VOLÁN 4. számú Vállalat, s közel 41 millió utast szállított. E két adatnál talán semmi sem érzékeltethetné jobban a közlekedési dolgozók munkáját, feladatát, felelősségét, s nem engedne világosabban következtetni az idei tervekre, tennivalókra — amelyekről e^tobként a napokban a vállalat új igazgatójával. Balogh Tiborral beszélgettünk. A fiatal mérnökember, miközben a .,vezérkar” stratégiáját, az éves akcióprogramot ismertette a korából fakadó energiával, bizonyos fokig a múltat is érintette, a legutóbbi tapasztalatokból merített. Említette többi között, hogy ha az előző év általánosságban elfogadható eredményeket hozott is, feltétlenül kellemetlen például teherfuvarozásukban a darabáru-szállításnál jelentkezett mintegy 7,5 millió forintos veszteség. Félreérthetetlen, hogy e szolgáltatás iránt a 'vártnál jóval kisebb igény jelentkezett, s ráadásul a szervezés körül sem lehetett minden rendben. Éppen ezért szükségessé vált a darabárus menetrendek sürgős felülvizsgálata, az önköltségcsökkentés lehetőségeinek számbavétele, amelyekkel az idézett tavalyi veszteségeknek minimálisan a negyedét elkerülhetik 1972-ben. Emellett persze általában is előtérbe kerül a teherfuvarozás korszerűsítése, gazdaságosságának növelése. Annál is inkább, mert az időközben használhatatLan- ná vált autók kiselejtezésével az új esztendőt a régebbihez képest 60-nal kevesebb gépkocsival kezdték. Ha valamikor, valahol elengedhetetlen, akkor most és itt mindenképpen az, hogy ne legyenek üres járatok, a rendelkezésre álló szállítókapacitást a lehető legjobban kihasználják. S ráadásul: lehetőleg a sofőrök rendes munkaidejében, amit az idén — már csak 210 órásra terveztek. A modernebb megoldásokra, módszerekre való törekvést jelzi a vállalatnál — egyebek mellett —, hogy ebben az évben kis konténeres rakodásra alkalmas további négy új gépkocsit vásárolnak, s beszereznek még két NDK-gyártmányú rakodógépet is. Erősítik a MÁV— AKÖV komplexbrigádok kapcsolatát, amelynek legutóbbi eredményei egyébként az egri és káli sikerekben tükröződnek. Elérték már a személyszállításban, hogy egyetlen község — Nagyút — kivételével a megye valamennyi községét bekapcsolták az autóbusz-forgalomba, s valamelyest csökkent a gépkocsikon a zsúfoltság. A tapasztalatokkal azonban ko- . rántsem elégedettek, ezért ugyancsak az idén hét Ikarus 55-ös, és kilenc Ikarus 66-os autóbuszt állítanak munkába. A helyijárati gondokon ugyanekkor Egerben két, Gyöngyösön pedig egy új csuklós gépkocsival pró- ■ bálnak enyhíteni. Ez utóbbiakkal is sajnos, csak minimális járatfejlesztésre van kilátás, a helyzeten — főleg a megyeszékhelyen, uralkodó állapotokon — inkább csak további szervezéssel, a csúcsidőben indított rásegítő járatokkal javíthatnak. A taxiközlekedés kulturáltabbá, kényelmesebbé, gyorsabbá tételére 13 új Zsiguli személyautót vesznek 1972-ben, főleg városi használatra. Vállalatszerte előtérbe került az üzemszervezés, a belső tartalékok feltérképezése, kiaknázása. Gondosabb neveléssel, ösztöndíjakkal iparkodnak biztosítani az utánpótlást tanműhelyükben, egyúttal a dolgozók személyi jövedelmének további ' 3,9 százalékos növelését tervezik. Ilyen és ehhez toasonló elképzelések foglalkoztatják mostanában a vezetőket, beosztottakat egyaránt. Mert közös a terv, közös a munka — s enélkül aligha jutnának előbbre. Gyóni Gyula Egy közös vállalkozás első lépései Dátumok. 1969. novemSer: tereprendezés. 1970. május: megkezdődik az építkezés. 1971. december: az első kismalacok visítása. ★ , Aldébrő, Feldebrő és Tófalu vágott bele a nagyszabású tervbe: a három termelőszövetkezet közös -erővel hozzon létre a mai kornak megfelelő nagyüzemi sertós- kombinártot. A húsprogram meghirdetésekor egymás után láttak napvilágot a tervek, a szinte ipari módszerékkel dolgozó sertéstelepekről. Ám ezek még csak tervek voltak. A Mátraalja Termelőszövetkezeti Sertéshizlaló 'Közös Vállalkozás azonban már valóság. Messziről, az országúiról úgy néz ki a telep a csillogó alumínium lemezekből álló víztoronnyal, mint valami laboratóriumi állomás. A telephez makadámút vezet, később azonban valószínű betonnal kell majd burkolni, mert a kombinát hatvanhárom köbméter tápot fogyaszt hetenként, s az évi hat és fél ezer hízott sertés elszállítása is óriási forgalmat és megterhelést ró az útra. A több mint négyezer férőhelyes sertéstelep évente húszmillió forintos termelési értéket állít elő a zárt rendszerű, központi olajfűtéses hizlalókban, ahol a hagyományos sertéstelepek orrfacsaró szaga hiányzik, mivel a fűtést és a szellőzést ám xaamt.iA^ egymáshoz, hogy a folyamatos légcsere mindig tiszta levegőt biztosítson. Az egész telepem, az éjjeliőrtől a telepvezetőig tizenkét ember dolgozik. A munka j ava része a gépeké. A Mátnaalja közös vállalkozás még alig néhány hónapja működik, de már így is felállított — sportnyélven szólva —, egy országos csúcsot. Erről Tart József, a vállalkozás igazgatója tájékoztat. — A modern, zárt rendszerű sertéstelepek bevezetéséivel jelentkezett egy igen komoly probléma. A merőiben új környezetbe kerülő állatok nem viselték el minden zökkenő nélkül az átállást. A kismalacok között az el- hullási arány országos szinten meghaladja a tíz százalékot. Ahol ez .a szám tíz százalék alá süllyed, ott már igen csali örülnek a vezetők. Nálunk decemberben. 426 kismalac volt a telep első hazai .gyártmánya”. Ebből három hullott el. Ez annyi, mint nulla egész hét tized százalékos elhullás. — Egyéb meglepetéssel szolgált-e a telep? — Azt hiszem, még találkozni fogunk néhány érdekes dologgal. Egyik ilyen rejtély a kismalacok hihetetlenül erős agyarfogazata. Rögtön el kell venni a malacok fogát, mert különben felhasogatnák egymást. A malacoknak egyébként rendszeresen adunk vitamint, kilencvennégy napos karukban ét- kerülnek a hizlalóba és 219 napos korra már el kell érniük az átadási súlyt, amely 108 kilogramm. — Ebben az évben menynyi sertést ad az üzem? — Körülbelül ezerhatszá- zat. Még ez év félig-med- dig feles lesz, aztán már teljes rotációval dolgozunk. Most még felesleges sokat beszélni róla, dolgozni kell, aztán lehet eredményekről társalogni. Egy biztos, hogy ez a telep — láttam egy párat —, nagyon jól sikerült. Sok pénz fekszik benne, az összes beruházás körülbelül negyvenmillióba kerül, de a biztató indulás már most meggyőzött bennünket, hogy nagyon megérte. — A dolgozók munkakörülményei megjavultak, tiszta munkát végeznek, csem- pézett zuhanyozó, öltöző áll rendelkezésükre, a termelés a legkorszerűbb körülmények között folyik. Egyszóval és röviden: megközelítettük a világszínvonalat. (sz. a.) Jó étvágyat, kismalaoM &
